Csak én már nem vagyok "kezdő",és már a "csodálatos jelenségek" is elmúltak,Építettem már kb egy tucat detektorost,de mint említettem már rájöttem közben

És, megtudhatjuk, hogy mire jöttél rá közben? Hátha mások is tanulhatnának belőle.

A bifiláris tekercselés mire jó?

Ha nagyon egyformának kell lenni két tekercsnek, ha nagyon szoros csatolást kívánunk elérni két tekercs között, vagy ha pl. huzalellenállás készítésekor az a cél, hogy a feltekert huzalnak minimális legyen az induktivitása.

Kétféle módon lehet bifilárisan tekercset készíteni. A lényege, hogy egyszerre két szállal tekerjük, így két azonos induktivitású tekercset kapunk. ha szembe kapcsoljuk sorosan, akkor induktivitás mentes lesz a tekercselés, ennek akkor van jelentősége, ha pl. ellenállás huzalt tekercselünk, és nem akarjuk, hogy induktivitása is legyen. A másik felhasználási módja, ha mindenben szimmetrikus, de különálló tekercset kívánunk készíteni, fázisfordító, vagy híd áramkörök számára.
[/off]Bocs, nem tudom törölni[/off]

Sziasztok!Kipróbálnám a detektorosom elektroncsővel,mert azt hallottam,hogy jobban szól vele...milyen csövet használjak,amihez hozzá is lehet jutni?Állítólag van valami olyan cső,aminek 12V kell csak,az például jó lenne

Szia, mire gondolsz? Akkor mar nem lenne detektoros.

Azt tudom,csak kipróbálnám,persze ha jobban működne akkor maradna És a dióda helyére egy egyenirányító csövet.Ezt olvastam valami angol weboldalon,de csak ennyi derült ki a szövegből...

Tág lehetőség van a kísérletezésre, mert vannak csövek, amelyekbe többek között be van építve a demoduláció céljára alkalmas dióda EBF, PABC betűjelűek, de ha a vazérlőrács-katód bármelyik kisteljesítmányű cső esetében használható diódaként. ECC 82, 83, EF 80,86.
(Azért emlegetem ezeket a csöveket, mert ezek esetleg régi rádióból, TV-ből kibányászhatók, nem kell érte pénzt adni)
Ha gondolod, keress meg szkájpon, (vargapet) egyszerűbben tudunk beszélni, mint itt a fórumon, ráadásul ez itt a detektoros topic, nem biztos, hogy teljesen ide illik az elektroncsövek boncolgatása.

Van itt http://www.lessmiths.com/~kjsmith/crystal/dtest.shtml egy érdekes angol nyelvű oldal. Kár, hogy a a diódák karakterisztikájának a minket érdeklő szakasza nem nagyon látható. Tartalmaz viszont elektroncsöves dióda karakterisztikákat is.

Köszi!Megnézem,hogy tudok-e valamelyikből szerezni.Viszont most nézem hestore.hu-n a csöveket,és van egy GZ34S nevű dióda.Az jó lenne nekem?

Talán jó is lehetne, de az hálózati egyenirányító dióda. De ahogy Gyantáscin mondja, vannak olcsóbb (akár ingyen is lomizható) csövek, és ráadásul jobbak is erre a feladatra.
De ez nem kristály, hanem vákum dióda, és ez a topik nem az a topik.

Zseb detektorosom Elég induktivitás van ezen a pár meneten is ami a(z üreges) ferrit hengeren van,szép tisztán,hangosan szól a 3000Ohm-os fülessel.

Nagyon Jó kis készülék, igazán nagy ötlet, gratulálok!

Köszi.

Szerintem az igazi klasszikus cső az EABC80, mert ebből később csöves URH-t is lehet építeni. A B jelű kettős dióda lesz benne az aránydetektor.

Pont nem. A kettős diódából maximum diszkriminátort lehetne építeni (az aránydetektornál antiparallel a két dióda). De ez pont arra alkalmatlan, mert az EABC80 kettős diódája nem egyforma két félből áll!
Az egyik diódája "erősebb", pont olyan, mint a másik, szimpla dióda a csőben.
Így a két külön diódából (az egyformákból!) lehet aránydetektort csinálni.
A kettős dióda gyengébbik fele szolgál egyébként az AM-detektornak a készülékekben.
Már ha fel nem cserélik a kettőt és csodálkoznak, hogy miért nem lehet tiszta FM-vételt beállítani...

Remélem, nem csúszok ki a topicból, ha még egy okosságot elengedek a csöves témában. Az általam beidézett angol nyelvű lapon a szerző említi, hogy miközben hálózati egyenirányító diódát használt detektorként, észrevette, hogy a fűtés kikapcsolása után néhány másodperccel felhangosodott a vétel, utána persze teljesen megszűnt.
Az lehet az oka, hogy a csöves diódáknál a nulla anódfeszültséghez, nem nulla anódáram tatozik, mivel a katódból kilépő elektronok egy része eléri az anódot. A katód hőmérsékletének csökkenésekor valószínűleg egy, a legjobb érzékenységet adó pont. Így érdemes kísérletezni a fűtőfeszültség változtatásával és akár hálózati egyenirányító csöveket is kipróbálni - már akinek van ilyen.

Szia!
Írtad, hogy jó hosszú az antennád. Szerintem főleg annak köszönhető, hogy jó hangosan szól a fejhallgatód, valamint a hallgató nagy "érzékenységének". Ugyanis ránézésre tele pakoltad a kis vevőt nem éppen rezgőkörnek való tekercsekkel. Gondolok itt a fojtó tekercsnek való cső vasmagra és a Hangfrekvenciás kis trafóra, melyek legtöbbször elnyelik a Rádiófrekvencia nagy részét. Tehát tényleg igen jó antennád lehet. Pár szóban leírnád, milyen megoldású milyen hosszú, magas stb. ?
Üdv.

Nem nagyon pörög mostanában a topic
Újfent - némi egyszerűsítéssel - közreadom kedvenc rádióm kapcsolását, hátha kedve szottyan valakinek utánépíteni. Kíváncsi lennék másoknak a tapasztalataira.
Mivel a hangolókondenzátor két szektora sorba van kötve, nem lövünk nagyon mellé, ha az induktivitást a forgó kapacitásának a felét figyelembe véve méretezzük.
Jó, ha a hallgató minél nagyobb impedanciájú. Érdemes még a 2000 ohmos hallgató impedanciáját is feltranszformálni pl. egy csengőreduktor primer tekercsével olyanformán, hogy a hallgatót a 110 V-os kapcsokhoz, a készüléket meg a 220 V-os kapcsokhoz csatlakoztatjuk. A tekercs minél nagyobb jóságú, pl. ferritre tekert litze legyen.

Eddig még egyik kapcsolással sem sikerült ilyen érzékenységet és szelektivitást elérni. Az esti órákban a csatolókondenzátor teljesen kiforgatott állapotában is tíz egynehány állomás fogható.

Hoppá! Talán ez a detektoros az újpesti betonban, az erkélyen elférő antennával is beröffenne? Ha lesz egy kis időm, energiám, akkor kipróbálom. Diódának pedig van néhány D9V-m.

Umszkiba mi is hallgatunk detektorosat, szóval kell hogy működjön.

Sya Gabi! Az ferrit henger de írtam amúgy is,itt nincs semmiféle méretezés Abból dobbáltam össze amim volt.

Még az is megtörténhet, de akkor az az antenna és a föld közé kapcsolt kondenzátor szektort nem javasolnám bekötni, helyette az induktivitást kéne a szokásosnál jóval nagyobbra venni.

Rádióamatőr barátom detektorosát mutatom meg, ami egyszerű leágazásos tekercses detektoros. Nem a kapcsolási rajza az érdekes, miért mutatom, hogy hogyan lehet egy huzal potenciométerből némi fúrás- faragással sokállású kapcsolót készíteni.

Azért a tekercs is említésre méltó

Nagyon Jó Munka!
A kosárfonás-tekercs különösen tetszik!

Mi célt szolgál a kosárfonás?

A tekercs szórt önkapacitását csökkenti.
Az ideális alkatrész csak azzal az egyetlen fizikai tulajdonsággal rendelkezik amivel szeretnénk hassználni, számolni a rendszerben.
Mivel minden valós alkatrész tartalmaz egyébb szórt paramétereket is.
Megfelelő gyártástechnológiával ezek a járulékos szórt paraméterek csökkenthetők.

Jelen esetben a tekercsnek van soros ohm -os összetevője mivel a huzalnak van ellenállása ez minden menetszám után összeadódva növekszik.
Ezenkívűl önkapacitással is rendelkezik.Miért hiszen ez tekercs?A kapacitás miből is áll?

A kapacitás nem más mint 2 egymáshoz közeli vezető ami el van egymástól szigetelve.
Értéke függ a vezetők méretétől , köztük lévő távolságtól, a szigetelő anyag dielektromos értékétől.Távolság növekedésével csökken, felület növekedésével növekszik a kapacitás azonos dielektromos tulajdonságú szigetelő esetén.

Nézzünk meg 1 szoleinod tekercset miként jön létre nála a szórt kapacitás.
A szoleinod nem más mint 1 egyenes henger alakúra feltekert egymástól elszigetelt menetekből álló tekercsek.
A kapacitása pedig a szorosan egymás mellé tekert menetek között lévő vezetők és a köztük lévő szigetelő anyagból jönnek létre.
Igaz 1 2 menet esetén nem nagy értékű. De sok sok menet után ezek az elemi kis kapacitások értéke összeadódik.
Kosárfonás esetén kevesebb úton , így kisebb felületen futnak egymással szorosan párhuzamosan a vezetékek.Ebből adódóan kisebb lesz az önkapacitásuk.
Az önkapacitás rontja a tekercs jóságát mivel a párhuzamos kondenzátor rövidzárként viselkedik RF szempontból söntöli az induktivitást , a kialakítandó rezgőkör rezonancia frekvenciáját is elhúzza ... stb.

Ez kielégítő válasz volt,na ez igen , köszi szépen!!!!!