Fórum témák
» Több friss téma |
Soros induktivitást azt mindenképp el szeretném kerülni, mert előre megcsináltam több panelt ahol nem tudnám hova rakni. Ma még próbálok egy utolsó tekercselést aztán meglátjuk.
Egy kérdésem lenne. Egy JVC DVD fel-/lejátszóban (kapcsolos táp) standby-ban (azaz amikor a készülék ki van kapcsolva) néha némi pattogás hallatszik.
Sem mérni, sem látni nem lehet benne semmi - már oszcilloszkoppal is vizsgálodtam - igaz nem tul sokat. ( A berendezés teljesen tiszta - mintegy 4-5 éves). Amugy minden rendesen müködik, csak ez a pattogás néha zavar. Valami ötlet, hogy mit kellene megvizsgálni? Kösz.
A standby környékén lévő elkókat nézd át, ennyi idő után már lehet benne rossz.
12voltal néztem, kiszedtem, nem hajlandó kapcsolni 18voltnál már igen.Szerintem ez nem kapcsol be csak 18-24 Volt körül. Vennem kellene egy ugyan ilyet csak LEG12F. Az már kapcsolna.
Csodálkozol hogy a 24V-os relé nem működik 12V-ról. Hmm...
Feltornásztam 55uH-re a szórt induktivitást, viszont így fele akkora vezeték keresztmetszetet használtam, majdnem egy centi hely van a primer és a szekunder tekercs között. Azonban IRS27952-vel most sem jó, mert tiltogat hallható frekvencián a pufferek 2,8Vig töltődnek fel.
Ha graetz-et használ a segédtáphoz, csinálhat feszültségkétszerező egyenirányítást, így menni fog az 24V-os relével is. Csak be kell valahogy heftelni a panelba még egy puffert
Azt hogy készítenéd el a helyemben? Van még egy graetz.
Mivel úgy láttam, hogy a segédtáptrafó sima, 50Hz-es hálózati trafó.. lásd 115/230-as kapcsolható PC tápok egyenirányítója (képen).Bővebben: Link
Viszont a legbiztosabb és heftelésmentesebb a 12V-os relé.
A 3V-tal sem jó? Hmm...
Biztos annyi a soft-start idő? Kipróbálhatsz más FETet is. Kisebb Rdsonú FET esetében kisebb az eső feszültség. ha érdekel tudok küldeni pár darab STP19NM50N-et. (többit privátban)
A számítások szerint annyi, így is 10µF softstart kondi volt bent. Menet közben pár Hz-es kattogó hangot hallatott magából. Van pl STW20N60C3 FETem, csak a prototípus panel még csak TO220-hoz készült, abban most már ketyeg 2153-al, de az új panel már befogadja a nagyobb FET-eket is, de azért nagyon köszönöm a felajánlást!
Amit még megfigyeltem, hogy az áramkör most maximális terhelésen 70kHz körül jár, a stabilizáláshoz azonban csak 130kHzig mentem fel a maximális frekvenciával, mert 150-160kHz környékén a terheletlen feszültség megemelkedett(illetve a kisütő ellenállások jelentenek egy minimális 1,5W terhelést de ez pont elég ahhoz hogy a nyugalami feszültség csak 1V-al nagyobb mint 200W terhelésen).
Nekem ilyenem van kettő: SPW47N60C3 (47A, 600V, 415W), valamikor Delta szervertáp PFC-jében szolgált. Nekem egy gondom van vele: marha nagyok a kapacitásai, ergo jól meg kell tudni hajtani. Bár, ha ZVS, akkor még lehet előny is. Gondolom a tiéd is Infineon gyártmány, bár adatlapot nem találtam róla.
A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2012
Megint vettem új alkatrészeket, kicseréltem közbe még a 24V-os relét 12V-osra, akkor se kapcsolt be... aztán mérgembe ráadtam a 230V-ot, kicsapta a biztosítékot leverte az automatát és kinyírta a Fet-eket is. Na erre varrjon valaki gombot... Tuti jó ez a kapcsolás?
Ez egy jó bonyolult kapcsolás, ezért könnyű elkötni egy-két dolgot. A gate-meghajtótrafó szekunder tekercseinek a kezdetét-végét is könnyű felcserélni és akkor már meg is van az összenyitás.
A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2012
Akkor lehet ott van elkötve valami. Nem tudtam végülis rájönni az elejére-végére.
Tessék oszcilloszkópot használni. A TL-nek külön tápot adni és megnézni, hogy a trafó szekunderén hogyan alakulnak a fázisok. Így be lehet azonosítani a kezdetet-véget. De ha tettél volna a Graetz után egy izzólámpát, akkor korlátozhattad volna a maximális FET-áramokat, ezzel megvédve őket a pusztulástól. Ezzel az izzós módszerrel még a tekercs kezdet-vég problémát is orvosolni lehetett volna, mert ha erősen izzik az izzó, akkor biztosan rosszul van kötve.
Igaz, hogy mostanában főként önrezgőkkel foglalkozom, amikor épp nem szakdogát írok, de azért még mindig nyitott az érdeklődési köröm.
Bővebben: Link Ki ismeri ezeket, vagy ezekhez hasonló kontrollereket? Milyen tápegységekben érdemes őket használni? Miben előnyösebbek egy hagyományos, analóg vezérlésnél? [OFF]Még majd adatlapján megnézem mit tud, most csak általánosságban kérdezgetek. Mellesleg az áruk se túl magas. A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2012
Szia!
Digitális tápegységekben érdemes, ahol számgombokkal állítják be a kimeneti feszültséget. Vagy számítógépes, PLC-s feszültségbeállításhoz és felügyelethez.
Ebből a rajzól honnan derül ki melyik az eleje és vége?
Bocs, hogy megkérdezem, de te nekiálltál bekapcsolni úgy ezt a tápot, hogy nem tudod, mi a jelentősége a tekercsvégeknek? Hogy mikor, melyik tranyónak kell vezetnie és ehhez milyen bekötésének kell lennie a gatemaghajtó trafónak?
Semmi gond, már ki lettek nyírva, valaki már nem emlékszem azt írta egyik régebbi kérdésemre, hogy ahol lényeges ott pöttyel van jelölve. Márpedig én sehol nem láttam pöttyöt, ígyhát bekapcsoltam. Szépen le is égett.
Azért alapvető dolgokat kellene tudni, mielőtt egy ilyen szerkezet építésébe fogsz. Például, mitől működik...
Szia! Nézd meg a rajzot, mindig a felső része a tekercsnek a kiindulási pont! ha van ott pont ha nincs úgy csináld. A biztosíték helyett pedig köss be egy 220-as égőt!
Bírom, ha valami probléma felmerül, akkor elvárja itt tőlem mindenki, hogy előbb tanuljak. (ne itt, máshol) De akkor meg nem kérdezném meg mi a baj és ha mindenki így volna akkor nem volna látogatottsága az oldalnak mert nem volna előkeveredő kérdés.
A problémám adott: rajzolvasási gyengeségem is van még. Hol a pötty? Honnan tudom meg a gate trafó eleje-vége csomópontot, ha eddigi tudásom szerint pöttyel van jelölve. Itt nincs pötty... A táp ez által készül tovább (senki nem szólt, pedig jópáran látták). Na mindegy -4600 Ft postaköltséggel a négy FET együtt. Idézet: „...mindig a felső része a tekercsnek a kiindulási pont” Értem köszi. Idézet: „A biztosíték helyett pedig köss be egy 220-as égőt!” Jó ötlet! Legközelebb így csinálom. Sajnálom, jövőhéten inkább veszek egy szkópot 22.000 ért néztem, aztán megint csomó idő mire újra neki tudok állni.
Azért azt be kellene látnod, hogy egy 2 kW-os táp már nem semmi. Aki ilyennek nekiáll, attól elvárható, hogy legalább az alapokat tudja. Tudja, hogy hogyan működik egy teljes híd... Ha te ezt tudnád, akkor nem lenne gond, hogy van pötty, vagy nincs pötty... És lehet, hogy el fogsz csodálkozni, de nem lehet mindent leírni, lerajzolni. Legfeljebb kérdésekre lehet válaszolni, már ha tudsz egyáltalán kérdést feltenni... tanulni meg csak annyira kell, hogy á-tól cettig értsd a működést. Különben csak füstgépet csinálsz. Azt azért ne várd el, hogy ki fognak kérdezni, mint az iskolában, hogy tudsz e mindent a terveddel kapcsolatban.
A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2012
Idézet: Ne viccelj már.. Bővebben: Link 10Db kerül 3000-be.. „-4600 Ft postaköltséggel”
Szerintem ugyan ez lett volna a reakciód, ha pl egy 300wattos táp nem indult volna be. Tökmindegy, mert oldalakkal visszább leírtam, hogy ebből a kapcsolásból nekem max 1.2 kW is bőven megteszi (ekkora magot sikerült szerezni) sőt még az is sok. Viszont stabilabb, mint egy 0.8kW-os rezonáns ami egy keményebb kilengésnél letérdel és nincs tartalék.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |