Bocsánat, a tekercsen mértem.

Ha ezt a tekercsen mérted (ránézésre igen), akkor valami nem jól van, ott közel 200V-os tüskének kéne lenni. Vagy 10-es osztóval mértél? Egyébként nagyobb érzékenységet lehet belőle kicsikarni ha hagyod egy félhullámot belengeni, tehát kevésbé söntölöd (nagyobb értékű ellenállást) teszel rá. Nekem ugyanezt produkálta bármit csináltam vele, jelezte a talajt is. Szerintem egyébként sem az a műszer amire érdemes az embernek az idejét pazarolni.

Azt a tüskét szerintem csak űberkomoly szkópok tudják rendesen megmutatni.
De egyszerűen is lehet mérni azt a feszültséget. Egy gyors diódával egyenirányítva és egy fóliakondit föltöltve egyszerűen mérhető. Csak vigyázni kell vele, mert nagyon komoly feszültségekre is föltöltheti a kondit. Nyugodtan megy 600 volt fölé.

Igen, 10-es osztóval mértem. A PI rendszerű gépeknek elvileg nem szabadna jeleznie a talajt, ha jól tudom. Árnyékolni kéne a tekercset?

Annyira nem gyors az a tüske, a 20 és a 40MHz-es szkópomon is ugyanakkorának láttam, még nyújtásban is. Ha ott 600V lenne, akkor már régen átütött volna a FET.

Kipróbáltam annak idején azt is, de az árnyékolás sem segített, ugyanúgy jelezte a talajt. IB gépet kell csinálni, mindenben jobb, csak a tekercs elkészítése macerás, de azt meg vehetsz készen is.

Már nem emlékszem, de 100V feletti csúcsnak kell lennie...
Ok. nézzük:
1. Fejkábel nagyon fontos-biztos jó a villanydrót meg a mikrofonkábel, mindenki használja egészséggel, viszont az RG58 koax meg tényleg azt tudja, ami rá van írva és az az, ami ehhez a géphez kell. Minél rövidebb legyen! pl 1m.
2. Megvan a nagyobb menetszám, de le is fejtegetted az ideális menetszámig?
3. A sönt beállítására van egy olyan módszer, ha nem akarsz tökölni, hogy fogsz egy potit beállítod kb 3x-osára a sönt névleges értékének. Akkor a lefutásban csökkenő, ehaló sínusnak kell megjelennie. Tekerd a potit lefelé, amíg el nem tűnik a rezgés és kialakul egy sima, íves lefutás, ezt ne a tekercsen, inkább az erősítő kimenetén mérd. Aztán ezt az értéked tedd be ellenállásban.

Vigyázz arra, hogy a padlóban, födémben vasalat van. Akkor jársz legjobban, ha a tekercset függeszted legalább 1,5m magasra, mert erre a gépre egy vasgerenda ilyen távolságból még gyakorol mérhető hatást.

nem üti át, mert ez egy kisülés, gyakorlatilag végtelenül rövid időpillanatra keletkezik

nekem egy 20 éves RFT szkópom van, az is méri a tüskét, bár ezek a digitális PC előtétek, lehet nem tudnak annyit gyorsaságban

Igazából a megkülönböztetés ezeknél a kis PI-knél a talajkiegyenlítés. Nem rossz gépek ezek, csak nem arra valók, mint a VLF meg az IB.

A PI-nek van egy hatalmas előnye. Bármilyen méretű és alakú tekercset tudsz rá csinálni könnyedén.

A szkóp nekem is mutatja, de csak 30-50 voltig látni belőle valamit. Egyenirányítva kicsit többet mérek.
RFT best!

Ezt ugye csak viccnek szántad? A kisülés az mást takar, itt a tekercsben lévő mágneses energia épül le. Mivel ez nem túl nagy (mert kicsi a tekercs induktivitása), ezért ez az energia sem nagy, de ha nagyobb amplitúdójú lenne mint az alkalmazott félvezető feszültségtűrése, akkor bizony átütné. A végtelenül rövid időpillanat az a nulla. A mező leépüléséhez pedig idő kell, ami valóban nem sok, a képen látható hogy mekkora. A feszültsége kb. 190V, és kb. 1,5us után kezd leépülni. Ehhez semmilyen űberkomoly szkópra nem volt szükségem.

Ez igaz, de van egy hatalmas hátránya is. Mindent összeszedsz vele. Még az IB esetében is gond a sok alumínium, vasat meg a legtöbb helyen 10-15cm-enként találni.

Nem, a kondi sül ki a tekercsen, egy impulzust hoz létre, egy félvezető impulzustechnikai paraméterei pedig teljesen eltérnek az egy/váltakozóáramú paramétereitől. Az impulzus után minden úgy van ahogy írtad. Most hogy így szóba került, nekem 240-500V között voltak a csúcsértékek. Nálad maga az impulzus nem látszik. Tekerd rá a fényerőt. Az én RFT-m 20MHz-es. A szkóp komolysága ahhoz kell, hogy 1. lássad, 2 kb ki lehessen találni, mennyi a sugár túllövése a látványból.

Ez így csak kicsi része a történetnek. Hiába szelektál a géped, ha nem tudja azt a mélységet, ahol a találatok lenének, de az is igaz, hogy nem nagy élmény félmétert ásni minden vasszögért. Én többnyire egy explorert használok. Mélységre ez nem egy jó gép, de jobban szelektáló nincs csak az e-trac. A gép jó lenne egy 50cm-es fejjel, de ilyet senki nem tud építeni hozzá. Olyan 70ezer körül lenne 40cm-es... Ez azért más, mint 10m riasztókábel. Szóval egy dolog, hogy mit különböztet meg a gép, de ha nem lát olyan messze mint kénne, akkor tök mindegy. Persze egy strandra nem látom értelmét a PI nek, de nem véletlen, hogy Balcsiban bombát meg repcsit csak PI-vel érdemes keresni.

Szép is lenne ha a puffer kisülne a tekercsen... A tekercsre rákapcsol a FET 12V-ot, majd lekapcsolódik róla, vagyis a tekercs üresen marad, csak a sönt és az utána következő járulékos elemek lesznek rajta. Amíg a tekercsen a 12V rajta van, felépül a mágneses mező. Amikor ez a kör megszakad (lásd gépjármű gyújtótrafó), akkor a leépülő mágneses energia generálni fog egy jó nagy feszültségimpulzust (ettől van szikra a gyújtógyertyán). Itt tulajdonképpen ugyanaz történik mint a kocsi gyújtásánál, csak kicsiben.

Nálam pontosan maga az impulzus látszik. Azért nem tüske, mert direkt kinyújtottam, hogy lásd hogy a tüske milyen széles. Tehát ez maga a tüske, így néz ki ha nagyobb felbontásban, vagyis rövidebb időalappal nézed. De ha gondolod és nem leszek nagyon lusta, akkor csinálok majd a tüskéről egy videót, ahogy kinyújtom.

Szerintem Fogó képén látod az impulzust halványan, én is ilyet láttam. A te képeden nem az impulzus látszik, csak a mező. Az impulzus energiáját a kondi szolgáltatja, ha nem így lenne, nem is kellene.

A repcsit nem azért keresik PI-vel mert az jobb, hanem azért, mert akkora tekercsméretben az IB borzasztóan gazdaságtalan lenne, több kg huzal kellene egy akkora méretű IB tekercshez, amit ráadásul megfelelően merevíteni is kellene. Hagyományos kereséshez, mondjuk érmézéshez egy 25-30cm átmérőjű fejjel pedig az IB-k nem csak használhatóbbak, de érzékenyebbek is.

Úgy érzem ezt itt kell abbahagynom, erre már inkább nem reagálnék.

Ja szerintem olvass el valami alap írást pl a régi rádiótechnikában, kerestem is neked, pl az Equinoxnál 5-600V keletkezik. Egyébként a gépkocsi gyújtás eléggé más.

De, mégis. Tessék kinyújtottam neked még jobban. Csak azt ne mondd hogy a gyenge szkópom miatt nem látszik ott a tüske, mert akkor tényleg fejjel megyek a falnak.

Részemről most már tényleg befejeztem.

Biztos nem értek hozzá, de minden PI leírás valahogy úgy kezdődik, hogy "a tekercsben indukálódott feszültség". Ha már az equinox-ot szóba hoztad, ott is valami olyasmit írtak a Feri-ék, hogy "nagy delta I/delta t és indukált feszültség".

De ha levezeted itt nekem hogy a 12V-ból hogyan lesz -190V a tekercs energiája nélkül akkor: Ez biza itt pont úgy működik, mint a gyújtás a kocsiban.

Nos abban igazad van, hogy az impulzust a tekercs visszarúgása hozza létre és ebben van egy hasonlatosság az autógyújtáshoz, de a teljes rendszer egész más. A tüske valóban látszik ezen a képeden, a mértéke viszont kicsi ha 190V mindössze. Lehet ez volt a titka, hogy nem volt jó a géped?

A 190 volt szerintem is kevés.Most mértem egyet, egy szutyok, számítógép tápból kibelelt lapátnagy egyenirányító diódával, ami szerinte lassú ehhez a méréshez, de az is 317 voltra töltötte a kondit föl.
Az autó gyújtásnál a 12 voltos mágneses tér összeomlása indukál a primerben egy nagyobb tüskét. Mikor ez a nagyobb tüske összeomlik, az rúgja a nagyfeszt a szekunderben. A kondi csak a megszakító miatt van ott, elektronikus gyújtásnál nincsen.

A csúcsfeszültség értéke független attól hogy a gép jó vagy nem jó, csak az érzékenység függ tőle. Mivel ugye minél nagyobb lesz az indukált feszültség, annál hosszab idejű lecsengése lesz (lásd a szkópábra jobb oldala), ezáltal több információt fog hordozni az azt feldolgozó fokozat számára. Azzal viszont nem volt baj, mert a nagyobb érméket 33-35cm-ről is hozta.

Mielőtt tovább lovagolnánk a gyújtáson. Itt is ugyanúgy a 12V-ra kapcsolt tekercs mágneses tere omlik össze. De mivel ez egy csupasz tekercs és nem trafó, így nincs nekijje szekundere, ami feltranszformálná azt a párszáz voltot néhányszor 10kV-á. Aztán meg vasmagja sincs neki, ezért jó kicsi az induktivitása is. Ha lenne, akkor nem 190V-ot mérnék ott, hanem több ezret. Kapcsolgass egy 6V-os relét egy laposelemmel de úgy, hogy közben fogod az elem kapcsait, és akkor majd rájössz hogy miről beszélek.

http://www.mzclubhungary.com/index.php?option=com_content&task=view...100002

Jó hogy ezt belinkelted, mert pontosan ugyanezt mondtam, és ugyanez is történik. A surf esetében a megszakító a FET. Ha megnézed a szkópábrát amit csatoltam, azon szépen látszik is ahogy a 12V megszűnése (vagyis a FET kikapcsolása) után a tekercsben tárolt mágneses energia milyen gyorsan alakul feszültséggé. Viszont elég szomorú vagyok az miatt hogy ezt egy ilyen fórumon bizonygatni kell, bíztam benne hogy egy tekercs működése mindenki számára alapvető. Ezek szerint nem.

Elnézést, de én sem állítottam mást a PI gépről. Azt írtam, hogy a 12 volt összeomlása után kapunk egy nagyfeszültségű tüskét. Másról nem beszéltem. Ez nálam fölmegy 600 volt fölé. Mivel szkóppal ezt mérni nem tudom, ezért egy diódával rátolom egy kondira, amit megtölt, és tudom mérni.