Itt is érdemes körül nézni.

Nekem Owon SDS7102-m van. Magyarországi cégtől vettem, valamivel 100k felett volt nettó. 30 rugó körül lehet opcióba kérni hozzá akksit, akkor mobil módon is használható, ill. nem lesz a hálózati védőföldhöz kötve a mérőkábel testje (ki tudod húzni a 220-ból).
Ezen 8"-es display van, kb. 800x480 felbontással, de rá lehet kötni VGA monitorra is, pont ugyanazt a felbontású képet fogod rajta látni (a vicc kedvéért kipróbáltam), szóval felesleges.
Csak két csatornája van, specifikáció szerint 100MHz-es az analóg sávszélessége, és két csatorna esetén csatornánként 0.5GS/s-t tud. Egy ~20MHz körüli kvarc oszcillátor jelalakját pl. gyönyörűen megmutatja, ennél nagyobb frekijű dolgokat eddig nem néztem.
Csatornánként 10M pontot tud tárolni, ami nagyon kényelmessé teszi a "na itt nagyítsunk bele" c. mókára. Nekem eddig bejött, a kiválasztás előtt körbenéztem a neten, találtam is egy csókát, aki több ilyesmi kategóriás készüléket megrendelt, letesztelt, csinált róla videót is, amiben az előnyöket/hátrányokat felsorolja (azt hiszem, mindegyikkel volt valami problémája, ami miatt inkább visszaküldte, és nézett másikat). Én eldöntöttem, hogy nekem melyik hátrány tolerálható, és melyik kevésbé, ez alapján választottam. Hasonló pénzért ~15-20 éves, márkásabb analóg tárolós szkópot lehet kapni használtan. Hasonló, de gyengébb tudású (kisebb display, kisebb memória) márkás digitális tárolósok 500k-nál kezdődnek.

Biztos, hogy ha annyira kizoomolom, hogy a max. mintavételezés mellett a képernyőre kerülő idő alatt legyen 10M mintavételezés, akkor a tárolás után bele tudok zoomolni, és mind a 10M adatot meg tudom nézni, ha van hozzá időm és energiám. PC-ről még nem próbáltam az eredményt nézegetni.
A működés logikáját majd még megnézegetem

Köszönöm az infót.
Maradok az eredeti elképzelésnél RIGOL lesz DS1104B vagy DS1074B
Igazad volt megy +-ban rá adó csak azt nem tudom, hogy a + áfát tudom utólag vissza igényelni vagy el kell küldeni a cég nemzetközi adószámát és áfa nélkül jön?
Németből lenne a Batronixtól.

És hogy boldogul a kapcsolóüzemmel? Mondjuk az nx10ns-os tüskékkel, meg az azt követő csillapodó rezgéssel. Mert amikor ezen a téren vetettük össze ezeket az LCD-s csodákat a 20-30 éves analóg szkópokkal, akkor a haverom is majdnem elsírta magát, látva hogy miért adott ki közel százezret.

És mi alapján sikerült kiszűrnötök hogy melyik adja vissza a valós eredményt?

Egyrészt elméleti ismereteink alapján, másrészt a csöves sem rajzolgat magától, azaz nem jelenít meg olyat ami nincs ott (inkább kevesebbet). Az LCD-n meg nyoma sem volt annak, amit a cső szépen kirajzolt. Biztos léteznek jobbak is ezeknél, de amiket én eddig láttam, azokért egyik öreg szkópomat sem adnám oda, pedig azok semmit nem tárolnak, és nem is írnak adatokat az ernyőre.

Ha EU adószámra kéred a számlát, akkor ÁFA(mWSt.) nélkül kell fizetni.

Nem értek veled egyet. Ez alapján a digitális sem ad hozzá semmit. Ha valahol impulzus felfutási hiba van akkor az az analóg rész (akár analóg szkóp, akár digitális). Az A/D átalakítók hibája elenyésző. Ebben a formában ez nem objektív összehasonlítás.

Ha konkrét típusokat vetsz össze és van egy etalon műszer akkor más a helyzet. Ebben az esetben legalább annyi pontatlan analógot fogsz találni mint digitálist.

Azt hiszem rájöttem arra hogy hogyan lehet előcsalogatni a nagyobb memória mélységet. A mintavételi időt jóval nagyobbra kell állítani a szükségesnél. Triggerelés után már széthúzható arra a mértékre hogy látni lehessen a kívánt jelet.

A szkópomat én eddig csak notebookkal használtam és aksiról ment. Egyszer sikerült tönkretennem egy FT232RL USB-UART átalakítót. Az áramkör PC-re volt dugva. A szkóp és a PC a 230V-os hálózatról ment és úgy akartam méréseket végezni egy áramkörön. Szerintem a szkópot akkor is érdemes leválasztani a 230V-ról ha USB keresztül van összedugva a PC-vel.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást.
A scóp szkóp amit(ket) kinéztem Rigol DS1104B szerintem nem lenne gond vele ugyanis a saját felfutási idely(j)e <3,5ns így a 10ns-os tüskék már látszaniuk kell rajta.
2GS/s a mintavételi sebesség.
A memória 16k szerintem elég, ha nem UsB-n megoldom.
Ami nem|tetszik a kicsi kijelző 5,6" bízom benne, hogy monitorhoz kötve lehet kezdeni vele valamit.

A hibák pirosak lettek. Moderátor

Érdekes kérdést tettél fel, ezért játszottam egy kicsit.
A készülékben van egy bekapcsolható 20MHz-es sávkorlátozó (10mV/div állásban nem opcionális, hanem fix).
Az első két kép 20MHz-es sávszélességgel készült, a második kettő az alap, 100MHz-es sávszélességgel. Az eredmény valahol nem is meglepő.

Ebben semmi meglepő sincs. Akár még a triggereléssel is lehetne játszani. De ez az analóg-digitális összehasonlítás is értelmetlen. Mert mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai.
Én szeretem az analógot a kijelzés miatt, a digitális szkópokat pedig a tudásuk miatt. (pl. egy FFT-t aligha lehet megvalósítani egy analóg szkóppal.)

Üdv.: Miki

Valami ilyesmi rémlik nekem is. A csöves 20MHz-es több, "gyorsabb", tehát valósághűbb jelalakot produkált az ernyőre mint az elvileg 4x gyorsabb LCD-s műszer. Ahogy már előttem is leírták, mindegyiknek van előnye és hátránya is.

A csöves is megjeleníthet olyat is, ami nincs, vagy kevesebbet is, mint ami van. Ha túlkompenzáció van az Y csatornában valahol, akkor túllövés, berezgés a plussz ami valójában nincs. Alulkompenzációnál lassul az Y csatorna, alacsonyabb frekis lesz a szkóp, pld. lekerekítődnek, nem látszanak impulzusok. Ez beállítás kérdése, azért kell időnként kalibrálni ezeket a -régi- szkópokat, mert ezek a beállítások idővel elmásznak.

Ez kizárt dolog, itt valami más probléma van. Pld. mint alább írtam.

A mérő kábel nagyon nem mindegy milyet használsz.

Hasonlót tapasztaltam én is.
De ha az elméletét nézzük a dolognak: az 1Gs/s azt jelenti, hogy 1ns-onként van egy (általában 8 bites) mintánk. A gond ott dzokott lenni, hogy némelyik DSO csak periódiukus jel esetén tudja ezt a felbontást (szoftveresen oldja meg), a valós mintavételezése pedig kisebb ennél. A másik dolog, hogy némely esetben a 8 bites felbontás kevés, mert egy impulzus teteje nem fér bele úgy, hogy a jel többi része is normális felbontásban látható legyen. Egy 10ns-os impulzusból tehát elvileg 10db mintát tud venni egy ilyen szkóp, és ezeket a pontokat (mintákat) egy vonallal összeköti valamilyen (sávszélességet figyelembe vevő ) interpolációt alkalmazva.
Ebből számomra az jön le, hogy DSO szkópból csak nagyon jót érdemes venni, ami legalább valós 1Gs/s -ot tud, és az sem baj ha nem 8 hanem pl. 10 bites felbontással, és elegendő memóriája van ahhoz, hogy ezt tárolni is tudja.
Egy ilyen szkóp árban lényegesen drágább mint egy hasonló analóg szkóp. De hát a többlet szolgáltatások nyilván nincsenek ingyen.
Ha viszont hasonló árkategóriába eső analóg és digit szkópot hasonlítok össze, akkor az előbbi nem tud tárolni és digitális funkciókat pl. FFT-sem mérni, az utóbbinak meg pl. a gyors impulzusokkal gyűlik meg a baja.
A saját szkópomon ez markánsan megfigyelhető mivel alapból analóg szkóp, de digitális tárolósként is tud működni, annak előnyeivel, és hátrányaival. Gyors jelek esetén analóg módban sokkal jobb, de más esetben vizsgálhatók vele pl. nem periódikus jelek is, amit analóg módban nehéz lenne. De ha választanom kellene (ebben az árkategóriában) akkor analóg.....

Nekem a digitális és az analóg szkóp -többfélék- ugyanazt az ábrát rajzolja bármilyen jelalaknál, természetesen figyelembe véve a szkópok és mérőfejek megadott korlátait (Mhz, Gs/s). A szkópok beállítása -nagyfrekis átvitelre is- pontos. A mérőfej a szkópokhoz egyedileg kompenzálva, a mérőfej testcsatlakozásának helye a mérendő ponthoz minél közelebb, ez lényeges.
Én 1 előnyét találtam az analógnak. A 8 bit felbontás és az egyéb szkópon belüli zajok miatt "vastagabban rajzol", apróbb részleteket nem jelenít meg, melyek még láthatók a "tiszta vonalú" és végtelen felbontású analógon. "Average" mód javít ezen, a zajt leveszi azonos-periodikus jeleknél. Én "average 4" beállítással használom. Ez még viszonylag gyorsan követi a jelváltozásokat. Ekkor az esetleges néhai tüskéket nem jeleníti meg, de az az analógon sem mindig látható.

Hello!
Igazán nem érdemes vitatkozni vagy letenni a voksot, hogy melyik szkóp jobb. Úgy is azok közül tudsz választani ami van, és szerencsés esetben hogy a méréshez milyen funkcióra szükséged. Azt nem állítanám, hogy számtalan digitális szkóp volt a kezemben, de ez volt az első, mely képére ránézve, nem az jutott eszembe, hogy egy digitális szkóp képet látok. Meglehetősen barátságos a kezelése, nincs agyon bonyolítva. Az ára, viszont már nem az amatőr kategóriába tartozik.
Minden esetre a közelmúltban egy öreg 4Mhz-es Z80-as rendszerben kellet volna egy RS232 vonalról jövő USART-ot megnézni, hogy a prioritás enkóderen keresztül megjön-e a megszakítás. Ez ugyebár tipikusan egy digi szkópnak fekszik. De érdekes módon egy Tektronix TDS210-el képtelen voltam kihámozni a jelet, vagy is megérteni mit is látok. Kénytelen voltam a régi analógot használni. Ott a "zűrzavarból", még is láttam, hogy mi történik.. A HP-nek meg sem kottyant volna, csak az meg már nincs.
Vagy is szegény ember vízzel főz..
üdv! proli007

Sziasztok!

Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy elméletileg illetve a gyakorlatban mi a különbség egy analóg és digitális oszcilloszkóp között? Úgy értem, hogy ha például azt kellene eldönteni hogy egy analóg vagy digitális 100 Mhz-es szkópot vegyen valaki mik azok előnyök ami az analóg mellett szólnak és mik azok amik a digitális mellett?

A másik kérdésem pedig az, hogy mivel analóg szkópokat már csak használtan lehet kapni, némelyik 20 éves is, mégis mikor érdemes egy használt analógot venni egy új digitális helyett?

És a harmadik kérdésem pedig az, hogy árban hogyan csapódik ez a különbség le a két technológia között ma? Érdemes 80-100 ezer Ft-ot kiadni egy használt analógért ha digitálist is már lehet kapni hasonló összegért? (igaz, Kínait)

Alapvetően az egész attól függ, hogy mit akarsz mérni.

Szia.
Én Egy ilyen Szkópot vettem: Bővebben: Link

Sok mindent tud, és kicsi. Persze nem veszi fel a harcot egy Tek-el. De árban sem.
Én nagyon kellemest csalódtam benne, az első kézhez vételkor éreztem hogy egyben van.
Nálam a méret különösen fontos volt. Hobbi, otthoni célra tökéletes. De még munkára is!
Persze ennek a készüléknek is megvannak a korlátai. A benti Tek-el összehasonlítva TDS1002-nél lassabban reagál pozíció, trigger, volt/div váltásokra. De jelalakokat ugyan úgy szépen megjeleníti. Gondolkoztam már azon hogy szabad időben írok egy cikket és össze hasonlítom ezt a két szkópot.

Én véleményem hogy, megéri egy ilyen készülék az árát.

Attól függ mennyi pénzed van rá, és mit akarsz mérni. Én pl. ILYET vettem. Analóg szkóp de digitálisként is használható.

Csak egy vélemény. Én digitálisat vennék. Sokkal több féle áramkör vizsgálatára alkalmas. Az analógon csak periodikus jelek láthatók. A lassú jeleknél is csak egy vánszorgó pontot bámulunk, kigúvadt szemekkel. Annakidején sok ilyen mérésem volt, a digitális valódi megváltást jelentett.
Az elektronika fejlődésével egyre több a nem periodikus, vagy egyszeres lefutású, vagy digitális jelsorozat, vagy stb. jellegű áramkör. Logikus kérdés, hogy mire kell, attól függ milyen legyen. De azt előre nem tudni, hogy majd 1-2 év múlva milyen egyéb áramkörökön kell vizsgálódni. Én azért cseréltem többször szkópot, mert amire akkor kellett, csak olyat vettem, később egyéb más újabb feladatok miatt cserélni kellett.
Az analóg -szerintem- előnyét néhány hozzászólással előbb leírtam.

Köszönöm a válaszaitokat, a legtöbb válasz azt mondta, hogy attól függ, hogy mit akarok mérni, személyszerint én semmit sem akarok mérni, az első üzenetemben a kérdéseket azért tettem fel, mert kíváncsi voltam arra, hogy ki vesz ma analóg szkópot, a "ki" alatt értsd: mivel foglalkozik illetve miért venne analóg szkópot ma valaki digitális helyett. Valaki ma említette nekem, hogy csöves gitár és más erősítők javításához ő inkább az analóg szkópot kapcsolja be (neki történetesen van mind a kettő).

Leginkább attól függ, hogy mennyit szánsz rá. Amit LCD-sben megvennék az a 3-400 ezres kategória, de ennyit gondolom nem sokan áldoznának rá. Használt csövest 30-40 ezer körül már egész jókat kapsz, szerintem többet érnek mint egy 2x, 3x annyiba kerülő ebay-es digitális újan. Ezek elmentek már 20-25 évet, néhányat még elfognak, találni hozzájuk rajzot, ha gondja van otthon megjavíthatod. A másikat meg ilyen esetben dobhatod a kukába, vagy keresel valakit aki horror áron talán megjavítja. Másodkészüléknek, amikor csak annyira kíváncsi az ember hogy éppen van vagy nincs jel szívesen vennék digitálisat, de arra elég lenne egy olyan is amit amatőrök építgetnek párezerből.

Úgy látszik, csak én ragaszkodom annyira a digit szkóphoz. Én munkára használom, ahol a sokféle -analóg és digitális áramköri- feladatokat mindenképpen meg kell tudni oldani, nincs válogatás. Erre ma csak a digitszkóp alkalmas. Míg hobbi esetben, ha valamilyen elektronikához nem alkalmas a szkóp, egyszerűen félretesszük, vagy el sem kezdjük, semmi gond. Ha csak analóg szkópom lenne, munkáim 2/3-át törölhetném. Van, de nem használom évek óta.

Hát, ez óriási tévedés. Analóg szkópokkal is minden előforduló mérést meg lehet oldani, a tranziens vizsgálat kicsit körülményes, de az sem lehetetlen. Csakhogy ma már nem nagyon gyártanak analóg szkópot, mert az előállítása körülményesebb, és drágább.
Az analóg szkópoknak is széles skálája létezett, ahogy ma a digitális szkópoknak is, az egész egyszerűtől, a legnagyobb tudásúakig. Az, hogy milyen szkópot használsz, használtál, az pusztán pénzkérdés volt, és ma is az.
Ezért fontos kérdés, hogy az adott feladatra alkalmas szkópra mennyi pénzt szánsz rá, egy azonos tudású használt analóg szkóp jelentősen olcsóbb, mint egy új digitális, de ha az eredeti áraikat hasonlítod össze, nincs is olyan nagy különbség. Egy cégnek nyilván nem éri meg egy használt eszközt vásárolni, de otthoni, hobbi körülmények között nem minden családi költségvetés bír el jelentős összeget, de nincs is rá szükség.

Hogy lehet analóggal pld. egyszeres lefutású I2C kódvisszafejtést -fejlesztésnél néha kell-, reflektív infraérzékelő szabálytalan időközönkénti girbegörbe kimenőjelét pontosan összehasonlítani az előzőkkel, meg a fél évvel ezelőttivel, ahol pici eltérést észre kell venni, vagy 1Hz-es jelnél 1s/div lassú eltérítésnél kb. 10 ns rövid, szabálytalan időközönként jelentkező zavartüskéket detektálni, ami digitális ák. hibája volt. Csak kapásból néhány közelmúltbeli, igaz nem mindennapos eset.