A méréseidet biztos sokan átnézték. Én is elkövettem azt a hibát, hogy nem szóltam róla, nem köszöntem meg, ezt most megteszem.
Vettem a fáradságot, az adatokat és a gép méretét felírtam, sőt ezt összevetettem a Btoti levehető szélenergia táblázatával is. Ennek eredménye és egy rég kialakult kíváncsiság, valamint a saját tapasztalatom egy magasan lévő komplett szerkentyű problémájáról vezetett oda, hogy most szélgépekkel kísérletezzek, megcélozva a függőleges tengelyűt.
Ezt azért írtam le, hogy lássad, a kísérletezésemhez a lökést a feltett adatsorod adta meg

Ezek a kísérleti rotorok. Ez a Darrieus könnyen indul, de nem hajlandó felpörögni. Ebben az évben még fog kapni két sorozat lapátot.
Egy teljesen gyakorlati kérdés: hogy jól mutassanak a kertemben egymás mellett, milyen színűek legyenek?

Örülök,hogy hasznosítani tudod az adataim,végül is ez a cél.Annak pedig külön, hogy a függőlegessel foglalkozol,mert szerintem éves átlagban a mi szűkös szélviszonyaink mellet ez a legmegfelelőbb.Egyébként hogyan tudsz a fórumban keresni,én a sajátomat sem találom,leginkább a körül-belüli dátum szerint próbálkoztam?

Szia!
Igen az össz felületre. Viszont tényleg a mechanikának ki kell bírnia a vihart is...
Azonban nézz körül a " szélenergia otthoni hasznosítása "nevű honlapon, többféle függőleges tengelyű leírása le van közölve, véleményem szerint a canstein tipusú a legjobb.
A röpsúlyos beforgatós dologról én lebeszélnélek. Nekem is nagyon tetszett, de karbantartani 6-12m magasan nem oké.
Üdv. Foxi

Szia.
A röpsúlyost valóban karban kell tartani. És valóban, nálam pl. 8m magasan. Ez ellene szól. De... az általam a 30 éves ezermesterből válaszott típusnak 4 felülete van. A felületek egyenként lényegesen nagyobbak mint a Canstein rotor felületei, ezért az általam választottnak a nyomatéka is lényegesen nagyobb mint a C rotoré. A Canstein rotor fordulatszáma ugyanakkora mint az általam választotté, mivel mindkettő esetében a kerületi sebesség megegyezik a szélsebességgel. Persze van valami kevés slip negatív értelemben. Akkor viszont miért javaslod inkább a C rotort?

Szia!
Ha megnézed a hastásfokot akkor a 30-35% szemben a 20%-os Savonius-szal. Nincsenek olyan robosztus felületek.Hirtelen szélnyomáskor kisebb a felborító erő..
Az igaz, hogy nagyobb felületet ér a szél, de a másik oldala is nagy felület. Az eredő számít,
Azonban semmiképp sem szeretnélek eltántorítani tőle...
Kérdezz másokat is.Én úgy érzem, hogy bevált a miénk (közös építés lacza89 el).
A toroid generátor is működik 4x-es áttétellel, ma 350V feszültséget adott, igaz csak 2db 100-as égő volt rajta.Majd kipukkantak.Mérési adatok később lesznek.
Egyébként Savoniussal kezdtük, de már a kisérleti szakaszban a nagy lapátfelületek miatt erősen rángatta a próbaoszlopot, igaz csak 2 lapátos volt.

A szélgéppel amit el akarsz készíteni, azzal semmi bajom. Az egyetértésem vagy ellenvéleményem az nálam nem szimpátia kérdése, hanem a működésének a fizikája dönti el. (ezt az elméleti részt most kihagyom, mivel az elmondottakat a témáról szóló Excel táblázatommal tudnám alátámasztani). A többi függőleges tengelyű gépekhez sehol nem láttam egyszerű és jó viharvédelmet, ez pedig komoly gond.
Athorr77 úgy három éve csinált egy kis mintát ebből a mozgó szárnyas alakból. Nem tudom, miért nem folytatta nagyobbal.

Természetesen szívesen veszem az észrevételeid akár itt a fórumon, akár mail-ben.
A túlzott "kézbe adást" én nem tartom túl szerencsésnek. Úgy gondolom, hogy ezek akkor igazán hasznosak, ha saját magának készíti el, minimum testre szabja mindenki a saját gondolkodásmódja, saját felhasználási igénye szerint. Az efféle közreadások hasznát én inkább az egyes problémákra rávilágításban és időrabló bepötyögések (képletek, adattáblák) megspórolásában látom. Ha keveseknek is, de biztosan hasznára válnak ezek a közreadások másoknak is, mint ahogy az összes megjelenő hozzászólás, kép, link, stb.
A visszajelzéseket én is hiányolom. Nem köszönetre, hálálkodásra, vagy átokra várva, hanem egyszerűen érdekelne az eredmény, a tapasztalat.
Örömmel figyelem vawt-k iránti érdeklődésed, és persze másokét is. Nekem ez régi "rögeszmém". Nem tekintve egyedül jó megoldásnak, de az egyik jónak mindenképp a hazai (ami egyáltalán nem egyedülálló szélviszonyokat jelent a belső szárazföldi, talajközeli esetekre!) házi szélerőműveknél. Én reménytelibbnek tartom az adott szélviszonyokon (<5 m/s) jól használható szélkerék keresését, mint a "nagyok" kicsinyített másolását a merőben más viszonyokra.

Általában, nem konkrétan neked írva: Hogy a fórumunk ilyen, amilyen - magam örülök neki, ettől élő. BÁRKIT csak bátorítani szeretnék a hozzászólásokra. Bőven megfér egymás mellett a "régi ezermester" másolástól a szobaventillátort kitesszük az erkélyre megoldáson át a néha túlelmélkedésnek tűnő villamossági, aerodinamikai törvények szerinti vizsgálgatásig bármi kérdés, észrevétel, bemutatás, stb, csak legyen ezekből minél több. Ne csak másoktól várjunk nekünk tetsző hozzászólást, magunk is kezdeményezzünk, mint ahogy ezt sokan tesszük is!>

A rángatás a két lapátos Savoniusnál természetes. Mikor a szélsebesség mérővel foglalkoztunk Iszkakoffal, akkor megnéztem a forgó négy lapát eredő nyomatékát. Eléggé egyszerű módon, eredő felületekkel és nyomatékokkal számolva. Itt a tengelyre menő nyomaték nekem egyenletesre jött ki. Ezt aztán bizonyította az István elkészített szélmérője is. (na egy képet teszek fel a táblázatról, hogy ezt megnézni nem nagy idő)

Mióta megítram a szakdogámat én is másképp látom a dolgokat.
Kimondottan szeles helyen mérve is alig fúj valamit magas sebességtartományon.
Hawt rotort elvetettem.
A többi következtetés a csatolmányban...

Mire nem képes az ember, ha szélről van szó - pl. "felmenni" a facebookra. Csak úgy mellesleg ezek után furcsállom is a "számít a fűtőbetét feszültsége?" kérdésed.
Ha többet nem is mond, de így előttem van. Az őszintének tűnő adatok, grafikonok mondhatni egyértelműen magyarázzák a tapasztalt viselkedést. 4-5 m/s-nál szinte függőlegesen esik a teljesítmény 5-10 W-ra. Itt kezd feléledni, felpörögni a 3 lapátos rotor - szinte bármelyik típus. Ez ezt tudja. Esetleg, ha van rá lehetőséged minél magasabbra, akár 15-20 m-re, de mindenképp a környező háztetők, fakoronák fölé feltenni.

A szakdogához gratulálok! Védésen is túl vagy? Szívesen olvasnám akár nyilvános google-dokumentumként, vagy bárhol.
A HAWT-okat én teljesen nem vetem el, csak a nagyok meggondolatlan másolását. Viszont, ha hasonló hatásfokot, teljesítményt sokkal egyszerűbb szerkezettel is el lehet érni, ráadásul úgy tűnik, hogy a kis szélsebességeken még jobbat, akkor inkább VAWT.
A csatolmányhoz: a relatív szélsebesség eloszlással vizsgálódva máris fejre, pontosabban talpra áll az ember szélenergia lehetőségekről alkotott képe.

Hát... nem akartál, de elbizonytalanítottál. A viharvédelem miatt gondolkodok, hogy mit is csináljak. Az rendben van, hogy a forgás miatt becsukódik és lelessul, de még úgy is nagy felületet mutat a szél felé. Mert ha a vetület területét veszem, az is kb. 1,2mx1,5m lenne. Nagyon közel vannak a szomszédok, és nem akarok problémát.
Írod, hogy a toroid generátor jól működik. Arról beszélsz aminek a fotóját egyszer feltetted a fórumra? Nem akarsz róla többet elmondani? Nem kötelező, de szivesen vennénk. Nekem légmagos van, jól is működik, de a vasmagos, ragadásmentes tárcsagenerátor a cél. Szóval szivesen vennénk ha feltennél néhány fotót magyarázó szöveggel.

A függőleges tengelyű gépeket azért nézem, mert ott elérhető közelségben van a generátor, ha van az áttétel stb. Ha az építésnél gondolnak a javításra, akkor nagyobb erőfeszítés nélkül cserélhető pl. az ékszíj vagy a tárcsája.
Sajnos mindegyikben van pár tisztázatlan dolog, a Savoniusnál az, hogy a széllel szembe menő szárnyat megkerülő szél mennyire segíti a forgásban a másik oldalt, vagy hogyan lehet elérni a Darrieus felpörgését, a Canstein rotornál mennyire érdemes lecsökkenteni az orrész szélességét. A vízszintes tengelyű elkészítése ezeknél biztosabb eredményt ad.
Küldtem Neked egy táblázatot. Csak azt kellene megnézni, hogy mennyire érthető a használata.

Megjött, megnézem, rövidesen válaszolok.

Igen a fő kérdések ezeknél, de sorolhatnánk a többit is akár VAWT, akár HAWt típus. Bármelyiknél van bőven tisztázatlan kérdés. Úgy tűnik, hogy még nem találtuk meg a jó megoldást kis, talajközeli szelekre és egyidőben megbízható viharállóságra - legalábbis nem tudok róla. (Ha valaki a fiókjába zárva őrzi a titkot, az meg kenje a hajára - nem sokra megyünk vele.)
Nem véletlenül áhítozunk többen a visszajelzésekről, tapasztalatokról. Bocsánat, ha rosszul emlékszem, de megépített és megírt megfigyelésről Savonius (egyetlen lapát elrendezésű 3 lapátos lezáratlan végű) esetén Gaspától tudunk, Darrieusról a TE, talán Iszkakof István és az én "szélforgó" kisérletünkről, a Canstein pedig az én gyerek cipőben járó méréseim és emlegetéseim mellett Joco21-ék gépével került egyáltalán napvilágra. Nem nevezném adat bőségnek. Így van bőven mit keresni, próbálkozni mindenkinek.

Bocs, bocs! A Canstein a Foxi63-éké, a db-n semmit nem változtat.

Lehartól kaptam két egyforma motort. Az egyiket megtekercseltem generátornak, a másikat meghagytam motornak, csak egy kicsit rendbe tettem. A motorok forgórészének átmérője 82 mm, a lemezcsomag magassága 27 mm. Mellékelek egy táblázatot, amiben néhány mérési eredmény van. Mellékelem a motorok fényképét is. 12 voltos égőket használhattam a tesztelésnél és egy 30 volt, 400 wattos mozigép égőt. Nagyon jó lett volna valami nagyobb feszültségű égő, mint a 12 volt, a 30 voltos égőn kivűl, de ilyen volt.
A kérdésem az lenne, hogy a generátor, vagy a motor ad le nagyobb teljesítményt, mint generátor?
A választ előre is köszönöm.
Tovább nem méregetek, helyette inkább építek, csak nem tudom, milyen stílusban, mert van egy ettől valamivel nagyobb motorom. 12 volton működött, de generátorként nem elég, amit lead, át kell tekercselni, de mi legyen? Motor, csak több menet a tekercsekben, vagy generátor, mint a fent említett?

A max. teljesítmény ugyanaz, mint ahogy várható az azonos vasmag, mágnes és valószínűleg maximálisan kihasznált tekercselési tér miatt. Áttekercselésnél a feszültségeket célszerű szemelőtt tartani.
A moziégős méréssel valami baj lehet, mert annyira kilóg a sorból, hogy nem vettem figyelembe.
A mérési hibákat és az izzók hőmérséklet függő ellenállás változását figyelmen kivül hagyva:
"Motor" - Rb~1,1 Ohm, Pki, max~80 W (ford=1800, Rt=Rb=1,1 Ohm, Ut=9,5 V)
"Generátor" - Rb~21 Ohm, Pki, max~80 W (ford=1800, Rt=Rb=21 Ohm, Ut=41 V)
A mellékelt képekhez:
Minden generátorból a legnagyobb teljesítmény akkor vehető ki, ha a terhelő ellenállás (Rt) megegyezik a belső ellenállással (Rb). Ekkor viszont a gyakorlati hatásfoka kb. 40 %, vagyis ~2,5-szeres meghajtó teljesítmény kell! (gen1, mot1)
Javasolt minimális Rt/Rb arány = 5. Ekkor a hatásfok kb. 70 %, már csak ~1,5 szeres meghajtó teljesítmény kell. (gen2, mot2)
A max. áram csak hasalt az elfogadható felbontású grafikon képek miatt. Nem ismert!!!

A "valamivel nagyobb" motor kefés? Hány pólusú? Hogy van tekercselve (1,2 réteg, hurkolt, hullámos)?

Ez a szélgép az egyik szomszédomé,elég kicsi,csak 500 wattos.de kombinálva van napelemekkel.

Nagyon jó! Ha Savonius, akkor ezt a kialakítást szoktam emlegetni. A szomszédod közvetlenül, vagy rajtad keresztül igazán beszámolhatna a tapasztalatokról.
Az 500 W a helyén van - kb. 2x4=8 m2 lehet, ettől 9-10 m/s-nál elvileg ilyesmi várható.

Ez a szélgép szintén egy kis tanyai gazdaságot lát el árammal,föbb jellemzöi: 24 voltos 500 wattos légmagos,neodim generátor,vigyázat,hengeres kiképzéssel,hajt.ami 2 db,egyenként 180 Ah-ás akkura dolgozik,onnan egy db,1 kwattos gyári invertert hajt meg,az szgenerátor kombinálva van 2 db,egyenként 160 wattos,24 voltos napelemmel,,a fogyasztokrol 1 db frigider,1 db tv,5-6 db takarék izzó.Ja és esténként egy kb 170 wattos fejögépet is.

Nehéz lenne egyszerűségben űberolni és ellát egy tanyát a minimális, ma már nélkülözhetetlen villannyal. Ha meg kevés, 10 m-nyire mellé lehet még egyet, vagy kettő, három ugyanilyet építeni. A VAWT-k megdöbbentően közel, az átmérőjük 5-10 szeresére helyezhetők egymáshoz, zavarás káros árnyékolás nélkül.
Nem kellett hetekig, hónapokig csiszolgatni, centírozni a lapátokat, kísérletezgetni az elfogadható faroklapát kialakítással, "harangjátékon túltevő" szerkezeteket készíteni a vihar kibillentésre, stb... . Fixen csavarozva, hegesztve minden, két félbevágott hordó, vagy idomvasra szegecselt bádog, egy lépcsős saccra 10-15 szeres áttétel (van indító nyomaték bőven) - vihar legyen a talpán amelyik kárt tehet benne.
Kösz a gyors infót.

hát ami a méreteit illeti olyan 10 méter magas,olyan 6 méter szélesa lapátok vaskeretre erösitett poliészter üvegszál lapok,6 mm vastagok,a föengely 6 colos vascsö,8 mm-es falvastagsággal,a tartooszlopok pedig 12 colosak 12 mm-es falvastagságu csőböl.nagyon sok vihart átélt már 5 éve.

Én ám mindent elolvasok. Milyen is az a hengeres kiképzésű légmagos neodim generátor? Amit leírtál, abba ez nekem (talán másnak is) a legérdekesebb.

A valamivel nagyobb motor szintén 20 hornyos forgórésszel rendelkezik, két réteg tekercselés és négy mágnespólus. Négy rotorág van egybefogva, egy tekercsel. A rotor átmérője 82 mm és a lemezcsomag 40 mm. Nem mértem, csak tapogattam egy vassal a mágneseit, de érzékelhető, hogy erősebbek a mágnesei, mint annak, amelyiket már megtekercseltem. Ez a motor egy gépkocsi ventilátorait forgatta. Az egyik a tengelyen volt, a másikra egy vékony szíjjal volt átvéve a forgás. Ennek az áttekercselésébe még nem fogtam bele, mert a másik generátor még nincs feltéve, hogy termeljen.

A fényképre pillantva kicsit alá saccoltam a méreteket. Lényegtelen. Viszont ilyen méretekkel talán több kW-s generátort, vagy több kicsit is meghajtana, ha szükség lenne rá.
Az 5 éves viharállóságon meg nincs mit kételkedni. A combos tartószerkezet is példaadó. Végleges, nem kísérleti kialakításnál nem szabad spórolni az anyaggal.

Igen,ebben tökéletesen igazad van,az ilyen tanyákra,hogy képletesen beszéljek,nem jó a ferrári,ide egy jó TARTOS darab kell,amit még az unokák is használhatnak.Valoban több kilowattosra lett tervezve,de hidd el az alul terhelés néha nagyon jol jön.föleg gyenge szélben.

Szia.

Ez így ahogy leírtad, nem igaz. Roppant egyszerű és biztosan működő, viharálló megoldások vannak a kibillentésre.

Akár áttekercseléssel, akár csak átforrasztással én meghagynám kefés egyenáramú gépnek (csak a meglevő kefeveszteség maradna, teljesítményt pedig úgysem lehet növelni).
Egyrétegű, vagy horony-csoportonként sorbakötött kétrétegű és hullámos (a tekercsvégek nem egymás mellett, hanem póluspár távolságra vannak kiforrasztva) tekercselést alakítanék ki. Így az eredeti kétrétegű hurkos tekercseléshez (a kommersz motoroknál leginkább hurkos tekercselést használnak) képest durván négyszeres feszültséget kapnék ugyanakkora fordulaton. Se plusz áramszedő, se plusz diódahíd nem kellene a maguk többlet veszteségeivel. Áttekercselésnél megsaccolnám a várható névleges fordulatot, ott mekkora üresjárati feszültséget szeretnék és ez alapján választanék huzal átmérőt (a max. teljesítmény adott, ebből és a kívánt fesz-ből megvan az áram - intenzív hűtés nélkül a javasolt max. áramsűrűség ~6 A/mm2).
Nemrég nézegettem egy szintén hűtő ventilátort, de az sajna 2 pólusú, 1 rétegű - könyörtelenül át kellene tekercselni, de egyenlőre nem sikerült kiszedni a műagyag házból. Még nem adtam fel, de nem a legégetőbb problémám, így vár a sorára.

Az alulterhelés jogos. Itt gyakori, napi újratöltés kell és nem évi minél több össz-energia, mint pl. hálózatba táplálásnál. Bár az alulterhelést elektronikusan is meg lehetne oldani, ha egyáltalán szükség van nagyobb teljesítményre, ami akku bővítéssel is járna.
Ezek már csak a diskurzus kedvéért. Így ahogy van egy remek példája az egyszerű és hasznos szélgenerátornak.