Üdv!

Ez nagyon is megfelelne! Utóbbi 2 napban rengeteget keresgéltem ez ügybe valami török öldalon meg a Skori oldalán de nem volt ehhez hasonló sem! Szívesen venném ha részletesen leírnád,segítenél,hogy meg tudjam csinálni. Előre is köszönöm!!!

Lehet-e kapcsolótápokban alkalmazni 1 nagy helyett, inkább 2 vagy 4 kissebb trafót? (alacsonyabb kivitel érdekében)

A táp típusától függ és attól hogy hogyan akarod kötni.
Egészhidas fázistolásos? Ott csak ugyanolyanokat lehet kötni, és ez csak egy szekudnert tud szabályozni.
LLC konverter esetén egy trükker több párhuzamba köthető és az söszes szabyálozható. Sorba kötést ledhajtásnál szoktak csinálni, van erre egy TI applikáció.

Mennyire alacsony kivitelt kellene elérned és mekkora teljesítmény átvitelére?

Értem, hát a szokásos 1000W fölött és 30-32mm max magasság (azaz 5mm távtartók a nyák alatt)

Én azt javaslom, hogy inkább szerezz jobb minőségű magot. Egy EPCOS N97 anyagú ETD34 az EPCOS ajálnlás szerint 863W-ot visz át 100kHz-en, vagyis 200-300 kHz környékén már bőven 1kW felett tud.
Ha a nyákot be tudod marni, akkor kihajlított lábakkal egy ETD39-et is be tudsz rakni.
Valamnint nézz be a LOMEX kiskerbe, ott kapható egy nagy és lapos vasmag, ami >1kW felett teljesíthet, és jó áron adják, csévével együtt.

Na itt a TI-electronicen még meg is tekercselnék? Vagy hol lehetne kapni ETD39et? Lomex keresőjébe egyszerűen sehogy se találok magokat, amikor meg élőbe kérdeztem már semmi ilyesmivel nem foglalkoznak (nincs megbízható forrás)

Privátban tudok neked tekercselési forrást mondani, ajánlom keresd meg.
Én ETD39 N97-et a Farnelltól veszem, de van egy-kettő eladó magom is (mivel biznisz ez is privát).
Az is jó megoldás ha felhívod a Taliékat és megkérded mi van nekik EPCOS N97 vagy TDK PC47 anyagból, vagy Würth 1P2400 anyagból. Jegyzeteld le,majd keresd ki az Epcso Application Noteból, hogy mennyit tudhat az a mag.

Mi baj van a gyűrűddel? Azon át tudsz vinni simán 1500W-ot, nem kell belőle még egy, és szerintem megtekerve sem magasabb 28-30mm-nél.

Az a baj, hogy állítólag más menetszám arányok kellenének rá. (nem én találtam ki) Valamiért nem megy a tápom és már 5. hónapja nem akar menni.

Írd le (vagy mérd meg) hogy mekkora a beállított freki (mekkora a kondi és az ellenállás az 5-ös és a 6-os lábon). Ha 2,2n és 3,9k akkor 65kHz körül megy. Mérd meg a gyűrű vaskeresztmetszetét, és megmondom mennyi legyen a primer menetszám. Elvileg 2,4cm², de ezt pontosan mérd meg. Ha annyi, akkor minimum 30 menet legyen a primer. Több lehet, kevesebb nem. A 2 szekunder pedig arányaiban kevesebb. A primeren kb. 305-310V lesz, tehát két 10 menetes szekunderrel kb. 2x103V-od lesz. A tekercseléshez lehetőleg ne használj 0,6-osnál vastagabb huzalt, nem is nagyon lehet, mert merev. Inkább több vékonyabból fogd össze a szükséges átmérőt.

Nem hiszem hogy a trafó miatt nem megy, szerintem a gate trafód még mindig nem jól van bekötve, legalábbis az egyik régebbi ernyőfotó alapján erre gondolok.

Keresztmetszet? Hogy értsem? Mintha ketté törném és oldalról nézném meg? És mind a két oldala számít?
Amúgy ezt a kHz es izét sose értettem. Mi határozza meg hogy ha 2.2n és 3.9k akkor 65kHz lesz neki. ?
Honnan lehet tudni hogy ekkora keresztmetszethez ennyi menet kell legalább? Ezt se értem.
Mennyi legyen a huzalok keresztmetszete ? Szekunderek vékonyabbak vagy vastagabbak legyenek?

Néhány dolgora énis válaszolok:
- 2.2n és 3.9K / 65kHz ez az adatlapról
- Cimopata cikkében ott van egy képlet a priemr menetszámra, ami a feszültség, a frekvencia, és az általag megengedett amximális indukció függvénye. Ebből a maximális indukció empirikus, attól függ, milyen magot használsz.
- Huzalok keresztmetszet ez szeirntem már triviális. Ez a rajta átfolyó áramtól függ. P=U*I, U a primer feszed, P az átvinni kívánt tlejestmény I az áram. Ezek után az áramból sámolsz kerezstmetszetet, attól függően mekkora huzalmelgedést engedsz meg magadnak. Ha a torid egy rétegben van tekerve, akkor a huzal jól tud hűlni, így egy ventis hűtés esetén akár 10A/mm2-el is számolhatsz. Egyébként 5A/mm2 egy jó kiindulás
- Ha a szekunder fesz kisebb ott nagyobb áram folyik, tehát nagyobb huzalkeresztmetszet kell
- A huzal vastagsága nem az áramtól függ, hanem a frekvenciától, mert nagyfekvencián az áram nem hatol be a huzal belsejébe, ez a skin hatás.

Talán a mágneses tervezésen kívül ez mind középiskolás fizika.

Keresztmetszet meg egyszerű matematika. Toroidra A=(d_külső-d_belső)*magasság/2

Értem, 2,47cm2-et számoltam keresztmetszetnek. A primer menetszámom 27 (30 helyett) viszont a szekunder pedig 8.5-8.5 (10 helyett). A primer huzalkeresztmetszet pontosan nem tudom mennyi, de 3 sodrat van a 0.4-es huzalból, a szekunderekből meg 5 sodrat van készítve.
Nem tudom belefér-e ennyi eltérés esetleg ez végett nem megfelelő a működés?

Ge Lee, de már odáig eljutottam régebben hogy végülis jó a trafó hajtása és kis 220-as égővel (25w) 2x60valahány voltra felmászott a kimeneti fesz. csak bazi erősen világított, és megrángatta a hálózatot is. Ha meg égő nélkül akkor felment ugyan 2x105v-ra, de még jobban igénybe vette a hálózatot érezni lehetett a szobába az égőkön. Persze mind emelett megfelelő ellenfázisok voltak a gate lábakon.

A primer menetszámot veheted mindig nagyobbra, ekkor kisebb lesza induckió (kevesebblesz a magveszteség, cserébe több a réz). Kísérletezésképpen kisebbre is veheted (ekkor nő a vasveszteség, csökken a rézveszteség).

A szekunder menetszámot máshogyan kell számolni. n_sec=d_max*n_pri*V_sec/V_priMIN
A d_max a várható maximális kitöltési tényező, ezt meg kell ebcsülnöd a azsrót induktivitás alapján, 0,9 egy jó kezdő érzék. n_pri a választott primer menetszám (szóval a te 30 menetet választottál akkor azt írd be). V_sec a kívánt szekunder feszültés és V_priMIN pedig az előfroduló minimális primer feszültség (hogy ekkor is legyen még stabilitás), amire mondjuk 280V egy jó kezdő érték. Érdemes felfele kerekíteni. Ha kisebbet választasz,a kor nemt ud meajd szabályozni, mert a kitöltési tényező maxba megy, ha pedig túl sokat választas, akkor túl kicsi kitöltési tényezővel fog számolni.

A szekunderre kell egy fojtó, aminek a méretezéséről msot hirtelen nem vagyok tisztában, de saccra én úgy mréetezném, hogy az adaott frkevencián a az adott telejsítménynél az áram búgása kisebb elgyen mint az áram értékének 10%-a.

A szekudner odlali diódákat meg nagyobb feszültségre kell tervezni, médpegig V_dióda=N_sec/N_pri*V_priMAX.

Ha tudsz csinálj egy nagy felbontású közeli képet a nyák mindkét oldaláról. Ha nem borzadok el tőle teljesen, akkor vedd meg a hiányzó alkatrészeket, és ha állod az oda vissza postát akkor küldd el, megcsinálom, nem kérek érte semmit. Ehhez persze az is kell hogy nekem ne kelljen már utólag alkatrész után futkosni, tehát ne akarj 110V-ot ha csak 100V-os kondi van benne, és ne akarj 15A-t ha csak 8A-es a dióda stb. Az enyémben 4db STTH30P03S dióda van a kimeneten (300V/30A), de ilyet nem fogsz kapni sehol.

Ne kavard meg, ez nem szabályoz, max. kitöltésen megy.

Ha megcsinálod szívesen csatlakoznék a készülékek gyakorlati megvalósításában,mintadarabok elkészítésében .
A gyakorlati instrukciók elég fontosak lennének azoknak akik nagyon az elején járnak és esetleg az elméleti felkészültségük is kicsit kevés.

Egy lágyindítóról szeretnék véleményt kapni ,én ígbt-vel próbáltam mert az volt kéznél,de fettel is működik.

Nagy teljesítményeknél sokat disszipál az IGBT, így borda kell rá. Valamint sokkal drágább mint egy relé, én így kevés helyen látom előnyét.

Egyébként rossz a kapcsolás mert a 10µF és a 10k ellenállás nem a G-D közt kell legyen hanem a G-S

3-400W-ig elég egy 4,7 ohmos NTC magában, 6-700W-ra párhuzamosan szoktam kötni kettőt, felette meg relé.

Kicseréltem a rajzot.
0,5 V-ot mértem az igbt-n 4 A. terhelésnél de be lehet tenni ide fetet is akkor pedig jóval kisebb a vesztesége.
200 Ft-ért nem lehet jó relét kapni,+ a relének kell 12/24V

Még egy kérdés a tápok bemenő kondijaival kapcsolatban:
Az 1200 -es toroidos erősítőim 2x10 000µF / 2x20 000nek lenne hely/működtek.+-90V-ról.

Ez ha átszámolom a 230 ra egy graetz-el 3200/6400 µF kondit igényelne a kapcsitápok bemenetén.

Mivel itt két helyen van energiatárolás a sec oldalon is vannak kondik/ráadásul ezek x Kc-val töltve/,milyen arányú legye egymáshoz a kondik aránya. U2xC/2 vel számolva persze.

A relé kontaktellenállása 10mOhm körül van, míg ide kell egy minimum 400V-os FET, amiből egy 150 Ft-os jó ha 0,5Ohmot tud. Én legutóbb 30 ft-ért vettem ilyen célre tök jó relét. Érdemes megnézni a LOMEX nagyker akciós reléit, legutóbb 50 ft-értjót (10A-es) árúltak.
Jaja relének kell áram,d e nem sokkal több magához a vezérlséhez.
Egy nagy (>1kW) amúgy is gyakran van sandyba táp, ksiebb tápoknál meg egy aux tekercs ezt is elbírja.
IGBT-t én meg nem láttam még 500 ft alatt, de javítsatok ki.

Az erősítő szekudner kondiai arra kelelnek, hgoy az audió jel nagy impulzusait onnan vegye fel (csökkentese a táp forrásimpedanciáját).

A nagy kérdés az, hogy a kapcsolóüzemű tápod szabályzott -e. Ha nem akkor ugyanúgy nagyon sok kodnit kell bepakolnod.

Ha van szabályzás (akár PWM, akár PFM mint az LLC kovnerternél), akkor nem ez dönt. Szekudner oldalra annyi kondi kell, hogy azok elbírják viselni nagy melegedés nélkül a szűrési búgóáramukat.
Primer oldalra meg annyi kondi kell, hogy a-
- A szekudnert 0 és max terhelés között rángatva a primer oldali fesz a feszültségkovverter szabályozási tartományán belül legyen
Pl egy LLC konverternél 290-330V között szabályzunk, szóval max terhellésnél se essen le 290V alá.
- PFC esetén van még egyéb körülmény, mivel ott a PFC nem tudja a felveveőáramot fel agy lekúsztatni gyorsan (különben nem lenne PFC).

A relének sem kell feltétlenül segédtáp, lehet kondi is az előtétje. Egyébként az önrezgőt kivéve minden tápba kell valamilyen segédtáp, sőt jó is ha van, mert akkor egy csomó kiegészítő áramkört (funkciót) lehet még beletenni, amik akkor is fognak működni ha mondjuk a trafóból eltűnik a fesz pl. egy zárlat miatt. Nekem pl. nagyon tetszik a tápomnak az a kiegészítése, hogy néhány másodperc feszültséghiány után (túláram vagy zárlat miatt) letilt, és csak egy újbóli ki-be kapcsolás után indul újra. Ha baj van nem fog túlmelegedni vagy leégni magára hagyott állapotában sem.

A számolásoddal az a baj, hogy nem 50Hz szinusszal, hanem mondjuk 50kHz négyszöggel van táplálva a szekunder kondi, tehát sokkal kevesebb puffer is elég. Az egyik tápomban ami 2x92V DC-t szolgáltat egy végfok számára, 1360µF a primer, és 2x3300µF a szekunder puffer. Bőven sok. Persze ez nagyban függ a táp topológiájától is, szabályozott-e vagy sem stb.

Köszi a választ de a nagy kérdés egyenlőre nem az,hogy a tápom milyen hanem hogy milyen legyen .
Ezért kérdezősködök ,okosabb néhány jó tanács után összerakni, amint valami készül kiposztolom.
Persze nem akarok azért szamárral a nyakamba megérkezni a városba./Bocs/

Csináltam régebben egy egyszerű puffer számolót, beteszem ide is.

Mire kell a táp?
Ha erősítő hajtás <1kW akkor LLC konverter, >1kW felet Ge Lee tápja.
Mennyi a tapasztalatod? Ha nulla akkor valóban még egy kicsit olvasgassál és kérdezgess.

A puffer és a lágyindítás nem túl lényeges kérdések itt.