Valahova nem olyan alkatrész került mint kellett volna, ezt csak te láthatod, át kell nézni. Mekkora az AC fesz és a bemeneti AC-nél lévő 4.7V-os kondenzátor?

Az alkatrész értékek passzolnak. Az első indításnál rendben is volt aztán észrevettem hogy melegedett a trafó és kicseréltem egy másikra, azt hittem hogy a trafó rossz de a másikkal már nem működött. Utána már ezzel se. Úgyhogy nem tudom.

Hello!
Hogy nem működik az csa egy bit információ. Nem kellene esetleg feszültségeket mérni?
A váltó oldalon nem lehetne fogyasztás, mert azt maximum két 22kohm terheli. Feltéve, hogy a dióda nem zárlatos, a kondi nincs fordítva, az ellenállás tényleg 22k és nem 220ohm..
üdv! proli007

Szóval magát az áramkört tápláló AC-n nagy az áramfelvétel? Kicsit részletezd ilyenkor a dolgokat.

Igen. Az ellenállások 22kOhm-osak a kondi is jól van bent (a rajz szerint). És próbáltam már 8,10,12 és 20V AC-val is

Akkor valami fordítva van benn, vagy hibás, illetve most már biztos, hogy hibás.

Akkor elsőre miért ment?

Akkor is rossz volt, vagy rosszul berakva valami. Át kell nézni, innen nem tudjuk megmondani, hogy mi nem jó. Mérni kell és azt csak te teheted meg az áramkörödön, én nem tudok átnyúlni a monitoron.

Szia! A BA159 diódát vizsgáld meg, C3 polaritását ellenőrizd!

Kivettem kimértem, diódavizsgálóval 917-es értéket ad. de nem szakadt, mert záróirányban 0.

Lehet a kondi zárlatos? Mert így hogy a dióda nincs bent zárlatot mérek a testponthoz képest, pedig ott a 22k-s ellenállás

Kondenzátor csere után hibátlanul működik. Köszönöm. Esetleg valakinek ötlete, hogy mitől lett zárlatos a kondi? Mert újat tettem be, csak nem volt gyárilag rossz...

Hogy a viharba ne lett volna rossz gyárilag. Rengeteg * van már legyen szó alkatrészől, vagy komplett készülékről.

Érdemes már az új alkatrészeket is mérni, én is kínlódtam annó egy hibás feszstabbal. Egyszer elindult, egyszer csak féltáp volt rajta, máskor semmi. Még kimérni sem lehetett..

A dióda dicséretére legyen mondva, hogy túlélte a zárlatos kondenzátor meghajtását. A kondenzátor hiba származhat a korábban említett helytelen polaritású beültetéstől (nem a + lábára kapta a pozitívot), vagy előfordul, hogy a beforrasztás hője teszi tönkre.

Sziasztok! Nekem meg van építve ez a kapcsolás Bővebben: Link. Ez van olyan jó/megbízható mint a KD mester féle? Kis helyre kéne beférnie, KD-s védelem nekem kicsit nagyobbra sikerült. Igaz, Alkotó terve nagyon pofás, kicsi is, de én sajátot terveztem.

Lehet hogy ez csak nekem sikerült ilyen rosszul de nekem 2.tőt koppan 0 helyett és a késleltetést nem lehet beállítani!

Látod az elég valószínű, nekem nem koppan és a késleltetés is normális, kb 2 másodperc.

pedig mindent úgy raktam ahogy kelett igaz a meghajtő(bc307bp) helyett bd 140-et raktam de ettől jónak kellene lennie

Üdv Mindenkinek!

Bogarásztam a témát, de nem nagyon bukkantam rá a problémára.
Az lenne a kérdésem, hogy azt a fajta koppanást - sercegést meg lehet e szüntetni valahogy, amikor az erősítő jack dugóját bedugom a hangforrásba, vagy épp kihúzom, mialatt az erősítő üzemel, azaz egyébként a hangerő is fel van véve.

Köszi előre is.

Hello!
Általában alapszabály lenne, hogy feszültség alatti áramköröknél nem húzkodunk dugót. Vagy is összecsatlakozik, és bekapcsol. Ha telepes készüléket csatlakoztatsz hálózati készülékhez, az még nem szokott gondot okozni. De két hálózati készülék esetében igen. Sajnos az a tervezői szokás, - ami az amcsi készülékeknél terjedt el valaha- hogy a földeléseket külön lehetett csatlakoztatni a hátlapon felénk nemigazán terjedt el. Így egy RCA dugót nem is szabadna használni errefelé.
"azaz egyébként a hangerő is fel van véve." Ez magyaruk annyit jelentene, hogy a hangerő poti le van szabályozva? Mert a reccsenés ebben az esetben onnan származik, hogy a két készülék háza között potenciál különbség van, mikor összecsatlakoztatod.
üdv! proli007

Szia.

Köszi a gyors választ. Én magam is úgy szeretem váltogatni a jack-eket, hogy kikapcsol (vagy lehalkít) aztán átdugaszolgatom és mehet újra. Csak volt már rá példa hogy elfelejtettem, vagy véletlenül szétrúgtam a kábeleket, és akkor irdatlan csúnya hangja van a jelenségnek.
De akkor majd egy mute kapcsolót is eszközölök a közeljövőben.

Még egyszer köszi. Üdv.Peti

Hello!
Egy kábel széthúzást vagy rúgást nem lehet egyszerű módszerekkel kivédeni. Gondolj bele. Fel kellene ismerni a jelenséget, majd a beavatkozással megelőzni a jelet. Vagy is késleltetni kellene a hanfrekit hosszabban, mint az érzékelés beavatkozás reakció ideje lenne. Bosh csinált ilyesmit rádióban, sztochasztikusan fellépő zajok ellen. Egy digitális jelfeldolgozású rendszerben ez kezelhető..
üdv! proli007

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem hogy eddig ezt a kapcsolást használtam kisebb módosítással, mivel eddig középmegcsapolásos trafót használtam.
Viszont most tápmódosítás miatt olyan toroid lesz aminek 2x23V-os szekunder kimenetei vannak így ugye muszáj lesz ezt is módosítanom.
Ha az eredeti rajzot használom és a két pár szekunder egyike lesz a táp a koppanásgátló részére a másik csak a végfokot hajtja azon nem lesz segéd áramkör ebből nem lesz probléma?
Vagy esetleg tudtok valami egyszerűbb megoldást is? csak késleltető áramkör kell amíg a kicsatoló kondik fel nem töltődnek.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Szia! Nem teljesen tiszta előttem a feladat. Linkeld be ezt az erősítőt! A trafód 2x23VAC ez világos.

Szia!
Biztos emlékszel rengeteget segítettél annó, az LM3886T ic-s építkezésről lenne szó.
Itt egy kép itt láthatod a trafót és a kialakított tápot így már talán beugrik, itt pedig megtalálhatod a végfok nyáktervét és az eddig használt koppanásgátlót ami eddig tökéletesen működik is.
Ahogy hallgattam kicsit keveselltem a mély tartományt és elkezdtem méregetni elsőre a tápban és láttam hogy jel nélkül 34,8V van a pufferkondik után, majd fél hangerőn kicsit túl amikor érzem hogy megérkeznének a mély hangok visszaesik a fesz 27-28V környékére, és a trafó is eléggé melegszik olyan 40-50 C-fokra felmelegszik. Ezért gondoltam hogy megpróbálom elsőkörben másik táppal hátha lesz különbség, és mivel biztos hogy a 300VA-os toroid erősebb mint az eddig alkalmazott trafó és a tápot is bővítem + 2 darab 4700µF-os kondival ezért ez marad majd véglegesen is, és ezért szeretném hozzá megtervezni az új koppanásgátlót is.
Remélem tudod követni a bonyolult észjárásomat.

Erre az erősítőre emlékszem, azért készült rendhagyó táp, hogy a 80VA-re becsült transzformátorod elbírja. Nem tudhattam, hogy ismét erről van szó.
Ha a 2x23VAC-s trafót közvetlenül szeretnéd felhasználni, akkor azt a két szekundert úgy kösd össze, hogy megfeleljen a középen megcsapolt változatnak.

A tápegységet most módosítottam nem az eddig használt lesz. Simán mindkét szekunder tekercset egy-egy diódahíddal egyenirányítom pufferelés,hidegítés,biztosíték és így kaptam ugye mindkét végfok számára 1-1 asszimetrikus tápot.
Akkor ha a koppanásgátló marad az eddigi csak ott a toroid két kivezetését összekötöm mintha meglenne csapolva az a végfok tápját nem fogja zavarni?

Ha független a két táp akkor össze ne kösd a szekundereket!
A koppanásgátló ugye úgy kapcsolt le, illetve készült a következő bekapcsolásra, hogy külön egyenirányítóról, minimális puffer simította az egyenfeszültséget, hogy a hálózati feszültség megszűnése után a lehető leggyorsabban oldjon a relé.
Most a táplálását tetszőlegesen hozzárendelheted az egyik (csak az egyik!) csatornához. Adj neki külön egyenirányító hidat, vagy elég a graetz közös katódos kivezetését mégegy példányban elkészíteni. Ezáltal az erősítő és a koppanásgátló puffer kondenzátorainak nem lesz közvetlen kapcsolata.
Ami nagyon fontos! A kicsatoló kondenzátorokat töltő 100 ohm-os ellenállások nem köthetők a koppanásgátló test pontjára, azoknak a saját paneljukról hozz testet, úgy az igazi

Csatoltam a javított verziót így gondoltad? Eddig 10ohm-os ellenállásokat használtam ezzel is tökéletes volt.

Alakul, csak így még nem működik. A 10 ohm-ra el kell hozni a testet az adott végfokról.