Nem offolni akarom a topicot, de úgy érzem annyival tartozom ennek a nagyszerű fórumnak és "mpisti"-nek, hogy megköszönöm a maximálisan precíz, és a laikusok által is jól érthető tanácsokat amelyek segítségével sikerült passzív olvasóként használhatóvá tennem egy nagyon elméretezett olcsó gyári co2 hegesztőt ami használhatatlan volt a gyári állapotában, és félig építenem egy másikat.
Minden tiszteletem az ilyen nagyszerű és türelmes Szakembereké, akik szabadidejük rovására foglalkoznak egy kezdő amatőr problémáival csak úgy! Köszönöm, és elnézést a nem szakmai jellegű hozzászólásért!

Azt mondjátok már meg nekem, hogy ennek a csatlakozónak, amit a gép arcába szoktak építeni, hogy cserélhetős legyen a munkakábel, van valami speciális neve?

Igen, felénk centrálcsatlakozónak, vagy eurocsatlakozónak szokták nevezni. De bizonyára lehet többféle elnevezése is.

Köszi, de ez nem csak a co csatlakozó? Nekem sima csatlakozó kellene, elektródás hegesztőhöz.

Bocsi, igazad van. Amit te keresel, annak hegesztő gyorscsatlakozó a neve. A típusjelölése többféle lehet, ami leginkább a gyártótól függ. Az elterjedtebb típusokat TBi csatlakozó néven vagy CX 30 ; CX31 csatlakozó aljzat néven tudod beszerezni. A CX30-as azt hiszem 25mm2-ig, a CX31-es 35mm2-ig alkalmas hegesztőkábel fogadására. A kisebbiknek a csapmérete 8mm körül van, a nagyobbiké 13mm környékén. A hozzá való dugónak a jelölése ugyanúgy CX, de a száma más. A 35mm-es kivitelé talán CX22,de erre nem mernék mérget venni.

Köszi a segítséget. Hát ezek nem olyan olcsók. 4265Ft-ért hoznának le egy szettet, annyi meg az egész gép nem volt eddig.

Üzenet ment.

Ívhegesztéskor nem keletkezik röntgen sugárzás?

Nem keletkezik. A Röntgen-sugárzás előállításához nagy energiájú, gyors elektronokat kell nekicsapni egy anódnak. Energiát meg nagyfeszültséggel lehet az elektronnak adni és ez amúgy is csak légüres térben sikerülhet.

Sziasztok.Boldog újévet mindenkinek.szeretnék segítséget kérni,volt egy hegesztő trafóm valami trafóházból való úgy kaptam hogy,össze voltak kötve a leágazásai hogy lehessen vele hegeszteni 2-évig működöt de most leéget.úgy gondolom egy olyan minőségű trafót lehet belőle tekerni mint a tescós, vagy társai .miből menyit és hogyan csináljam hogy működő trafóm legyen újra .lebontottam mindent róla. választ hozászolást előre is köszönöm

Hát ha a lebontott huzal java része még használható, akkor érdemes, vagy ha van helyette, amúgy baromi drága a huzal hozzá. Ár/érték arányba valószínűleg jobban jössz ki ha vaterán nézel egy jó öreg hetrát, vagy valami hasonlót, ami nem tescos, régebbi, olcsó. Egyébként meg ha van sok huzalod meg lakkod, és túl sok időd, vagy sok kedved barkácsolni, kísérletezni, akkor kell a vasmag keresztmetszete, ablak méret, huzal átmérő (amilyennel tekerni akarsz, ha van), cél felhasználási terület, kívánt gyújtó feszültség, és akkor lehet valamit számolgatni. Ez sima bevonatelektródás ívhegesztő trafó volt?

i*gen sima iv hegesztő volt,a külső méretei ;szél 13cm mag 18cm vastagság 6cm a belső méretek szél 6cm mag 10,5cm vastag 6cm kérdésem hogy 2,5 -es vilany vezeték az nem jo hozá?m*uszáj volna leszedni a szigetelést?

* I - M

Tehát 21cm^2 a vasmagod, és 6300mm^2 az ablak. Az a baj, hogy az ilyen einhell és társaiban 10mm^2-es alu a szekunder huzal, és az is csak annyira elég, hogy 3-5 elektróda 80A körüli leolvasztása után 100-120 °C köré melegedik a huzal. Tehát ha hasonló melegedés nekünk megfelel, akkor 6,66mm^2-es rézből kell legalább csinálni a szekundert, ami ilyen melegedést nem fog elviselni PVC szigeteléssel. Primernek esélytelen a 2,5-ös villany vezeték, mert abból kellene vagy 331 menet hogy 1,5T-ra gerjedjen a mag 230V-nál, és az szigeteléssel baromi sok helyet foglal. Tisztán az ugye 2,5*331=829mm^2-t foglal, szigeteléssel ez legalább duplája, tehát legalább 1659mm^2, azt ha nem gép, hanem ember tekeri, olyan 0,5-ös kitöltéssel lehet betekerni, azaz 3318mm^2-t foglal a teljes ablakból, és még mindig csak 50-60 fokot bír, mert felette lágyul, olvad. Ezt a huzalt betekerni alsó tekercsnek (ami ugye kevésbé hűl) nem túl szerencsés. És akkor itt a kérdés, hogy milyen huzal van szekundernek. A 6300-as ablakból maradt kb 3000, ebből még ha a csévetesnek levonunk 10%-ot, akkor maradt 2370, ebbe is hasonló kitöltéssel 1185mm^2 huzal fér be szekundernek. 72menet szükséges 50V üresjárási feszültséghez 331 menetes primernél, tehát 1185/72=16,9mm^2-es lehet maximum a szekunder.

Szerintem pár kiló 2,5-3,14mm^2-es rendes réz zománchuzallal primernek és 10-16mm^2 réz-alu szekunderrel az említett menetszámokkal jó kis hegesztőt lehet belőle csinálni.

Eredetileg milyen vastagok voltak a huzalok rajta és milyen anyagúak? Gondolom a menetszámot nem számoltad meg?

Ahogy elnézem; ez két oszlopra osztott tekercseléssel volt. Csoda, hogy idáig bírta, mert az eső karakterisztika nem biztosított így, és biztosan nem volt hozzá a "AD"-féle szabályzó. A vas is nagyon karcsú, de némi (komoly) melegedéssel, mivel az ablak elég nagy, bele lehet tenni 1.5-2kW-ot. A oszlopokra külön tenni a primert, és a szekundert, hogy legyen némi eső jellege. És az "AD" szabályzó javallott! Természetesen rézzel, az alumíniumot felejtsük el. Primerbe lehet 3.5A/mm², szekunderbe lehet 5(10 is)A/mm², és tárcsás tekercselés, a jobb hűlésért.

Csalóka az elrendezés, elsőnek én is co trafónak gondoltam, a szorosan egymáson lévő tekercsek miatt, de gondoljuk át egy kicsit jobban. Csak a szekunder egyik felét tekintve, az szorosan van csatolva egy fél primerrel, viszont a másik féllel elég lazán, mert az egy másik oszlopon van, messze. Ezért ugyanolyan jó karakterisztikát kell produkáljon mint a szokásos teljesen elkülönített tekercselés, ha nem jobbat. Nekem is van egy trafóm, amiben trükkösen van alakítva a karakterisztika, a szekunder egy része a primer felé van tekerve a másik része meg elég messzire tőle, így mondhatni vegyes karakterisztika jön létre. Egyébként az alumíniumot ne felejtsük el, az nagyon jó dolog!

Úgy-e úgy érted, hogy az egyik oszlopon a primer+fél szekunder, a másikon csak fél szekunder? Így lehet jó, de biztosabb, ha külön vannak. Mert ami egy oszlopon(egymáson) van, ott alig van szórás. Én nem szeretem gépben (sem álló, sem forgó), de itt a hely lehetővé teszi talán, és hűtésileg tán jobb a szekundernek.(És lehet, hogy olcsóbb. Csináltam lemezcsíkokból, papírral szigetelve, szükségből.)

Igazából a primer-szekunder közötti szórásra próbáltam rávilágítani, hogy ha a teljes primer hatását nézzük a szekunderre, akkor az csak félig van szorosan csatolva. Igazából a szórás nekünk csak addig lényeges, ameddig kigyullad az ív, meg amikor rövidre zárjuk a szekundert. Szerintem akár egy co trafóval is lehetne hegeszteni, ha megfelelő szabályozás van rajta, és egy külön ívgyújtó áramkör. (hegeszteni bevonatos elektródával)

Egyébként ha megnézitek az én "mágneses erősítő" elrendezésű hegesztőmet, annak 36cm^2-es a keresztmetszete, és csak 120A-el hegeszt. Közbe a másik gyári hegesztőm "csak" 35-ös magon 175A-es hegesztőáramot produkál. Ebből a gyakorlatban is látható, hogy nem konkrétan a vasmag keresztmetszet befolyásolja a teljesítményt (hegesztő áramot), hanem a tekercsek közötti szórás, amit a tekercsek távolsága, a vasmag gerjesztése és kevésbé, de a vasmag keresztmetszete alakít ki.

Ebben igazad van; de ne bonyolítsuk a delikvens életét, mert lehet rosszabb ellátmányú, vagy kisebb tudású.De hol a kérdező?

Az esö karakteresztikát a tekercsek ellenállása és a mágneses csatolás adja, a kicsi vaskeresztmetszet az átvihető teljesítményt korlátozza. Régi 600w os trafókat lehetett kicsi heggesztőként üzemelni.

Nos az az igazság,hogy nagyjából értem a leirtakat, de az igazság az, hogy nem minden szakkifejezést. Igy hát józan egyszerű paraszt gondolkodással és ésszel letudnátok irni, hogy az egyik oszlopára és a másikra hányas és milyen drótból kb hány métert tekerjek stb?
Van egy nagyon régi hősugárzóm, ami 220V és 1500W-os,aminek esetleg szét tudom szedni a ventilátorját és hűtésként felhasználni. Minden féleképp szeretném megcsinálni, mert szeretek barkácsolni. Segitségeteket előre is köszönöm.

A régi primer huzal milyen állapotban van, használható, vagy az is lekoxolt, hány menet volt, milyen átmérővel? Most mindenki nekiáll számolni, és összevetjük az eredményeket, amire a legtöbb szavazat érkezik, azt kell megcsinálni. De van itt fenn a fórumon trafó számoló, Neked is megér egy próbát. 1.5 T-val mehet.

Bocs az első válaszomból kimaradt 'alumínium', de gondolom értetted mit nem szeretek a sárgaborsó főzeléken kívül.

Értem én, de az alumínium nagyon jó. Főleg ha olyan mennyiségbe építed be réz helyett, hogy olyan súlya legyen mint a réznek. De még jobb, ha olyan értékű alut építesz be, mint a beépítendő réz, mert akkor kb 8x kisebb lesz az ellenállása a beépített alunak, mint a réznek. Az iparban is szeretik az alut, egyrészt az említett gazdasági megfontolások miatt, másrészt oxidációs szempontok miatt, de a légkábel sem hiába készül aluból.

Egyébként a primert érdemes rendes réz zománchuzalból tekerni, amit írtam, ott körüliből, a szekundernek meg mehet 16-25-ös hántolt, varniscsővel újraszigetelt légkábel, ez szerintem a legolcsóbb. Én régebben vaterán vettem egy emberkétől d=2mm és d=2,13mm rézhuzalt 2100Ft/kg áron, boltba ez jóval drágább. Így kb 150A-el tudsz hegeszteni ventilátoros hűtéssel szinte folyamatosan. Az említett menetszámok mehetnek úgy, ahogy eredetileg volt, fele-fele egyik-másik oszlop, plusz erre csinálnék egy fázishasításos szabályozót primerre.

Vagy, ha profibb gépet szeretnék, akkor 60-70V AC üresjárási feszültségre terveznék, és egyenirányítanám egy félig vezérelt híddal (2 tirisztor+2 dióda), így az egyenáramú elektródák se okozhatnak gondot, és a szabályzás is megoldott lenne.

Esetleg ennél még okosabb megoldás lenne a 2x60-2x70V-os szekunder, amit középleágazásos egyenirányítással 2db tirisztorral lehet szabályozni, és egyenirányítani, ezzel az előzőhöz képest megspórolsz 2 diódát.

Ez mind így van; csak a hely igény, a szilárdság (sokat nem lehet hajtogatni), forraszhatóság (lehet csak nem egyszerű), kötés-biztonság, mindenféle egyszerű vegyületek megtámadják, stb... A légkábelnál meg külön hordozó-acél kell felületkezelve, de még így is jó (súly, hőleadás). A falban meg különösen utálom.Mint írtam ne bonyolítsuk a delikvens életét. Az újraszigetelt légkábel tényleg jó szekundernek.

Közbe szereztem UTP 34N elektródát egy dobozzal, Bővebben: Link, elég jónak néz ki, főleg amennyiért sikerült hozzájutni, 4650Ft-ért nem lehetett otthagyni, viszont nem viszi túl jól a trafóm, szerintem gyenge a 10000µF 0,2ohm párosítás. Folyamatos ív nincs, viszont a varrat minőség meglepően jó (folyamatos varrat, megfelelő szélesség-magasság, felülete viszonylag enyenletes) ahhoz képest, hogy milyen szenvedés hegeszteni vele

Az alumíniumnak valóban van sok hátránya, én se örültem amikor a kezembe maradt egy csokor kábelvég amikor a plafonból húztam ki, de más szempontokból lehet nagyon előnyös, mellesleg egy hegesztő trafóba nem kell hajtogatni, jó esetbe csak 1x. Az alumínium pedig nagyon ellenálló én úgy tudtam, mivel a felületén nagyon gyorsan nagyon vékony oxidréteg keletkezik, azaz kerámia. A rezet szokták kezelni vazelinnel meg ilyenekkel, mert azt a kénes vegyületek megeszik. Trafóba meg ilyen áramnál jó a csavaros kötés is, nem akarom én azt forrasztani Természetesen egy kis digitális panelhez nem raknék alumíniumot. (egyébként találkoztam már alumínium USB kivezetéssel PC-hez)

Sziasztok mesterek !
Adott lenne egy hetra 200sve amin csak 3fázisu csatlakozó van.
De néha igény lenne a 230 voltos használatra is.
Meg lehetne oldani ugy mint a villanymotoroknál hogy az eggyik fázis a fázis másik fázis a nulla a harmadik fázis pedig egy kondin keresztül jönne a fázisról.
Csinált már ilyet valaki?

Az a villanymotoroknál van. A gyártó ezt a gépet kizárólag 3 fázisú használatra tervezte, szerintem nem lehet megoldani, és nem is próbálkoznék vele.

Ha ki van vezetve(ha megtalálod) a csillagpont(vagy a tekercsvégek), akkor lehetséges, de csak két tekercset tudsz párhuzamosan beüzemelni (figyelni a gerjesztés irányra), és kisebb teljesítménnyel használható. Nem egyszerű, de megoldható, mert a szórásra is (3. oszlop) kell variálni.

Nem érdemes vele játszani, mert a primer ugyan csillagban van, de a szekunder azt hiszem delta kapcsolású. Márpedig párhuzamosított primernél a delta kapcsolású szekunder igen rosszul fogja magát érezni.

Oké köszi a gyors választ mindenkinek !
A gép nagyon régi holnap megyek megnézni de ugyis megveszem mert olyan olcsó hogy megéri még donornak is megvenni.
Van három fázisom ezért nem is görcsölök ezen tovább.