Fordkapcsnak: a javaslat a koax végére 50Ω sorba -a mérendő jellel- megoldotta a mérési problémát, azok a belengések megszüntek (a szkópon) ill. a valóságban nem is a híd kimenetén voltak. Szóval mérési hiba volt.

Ge Lee-nek:valóban van a szkópon 10x nyújtás, ott már kiértékelhető a meredekség hibája. A túllövéssel együtt 3-4 ns az ideálistól (0 sec) az eltérés. A képen az időnyújtás 0.05us/10 tehát egy raszter 5ns. A teljes amplitudó 80V (10V/raszter) a túllövés kb. 5-6V. Ezek a mérések 8Ω terhelés (a kimeneten 8Ω műterhelés) de bemenő jel nélkül...
Azért tisztában vagyok azzal, hogy a mérés egy öreg, hitelesítettlen műszeren történt.
A képek 0.05/10 us és 1us nyújtásnál , ill. alkatrészoldal, fólia oldal és egy beültetett egy csatornáról készültek

Gratulálok, szép munka.

Az 5-6V tullövés nem sok, de ajánlom nézd meg mi történik, hogy jelet adsz rá, ugyanis akkor biztosan több lesz.
A nyújtásnál azt nézd még meg, hgoy mennyi a felfutási idő. Ha a teljes amplitúdó 80V, akkor -36 és +36V között nézd. Ezt mondjuk biztosan csalja már a szkópod (tényleg mennyi a szkópod sávszélessége, 10MHz?).

100MHZ, de van egy kapcsoló 5MHZ ill. 100MHz -a váltáskor csak a túllövés értéke csökken drasztikusan (5MHZ állásban a kisebb)
Mivel az amplitudó már potival csökkentett, így nem hiteles a 80V. Azaz tápfeszt néztem vele +/-42V és erre nyujtottam a végkitérést és ezt vettem 80V-nak.
Később vezérelve is mérem...

Persze, hogy csökken a tullövés értéke. A tullövés egy csillapodó rezgés, aminek a frekvenciája több MHz. Ha nem lenne ott az RC snubber (meg modnjuk egyéb dogok is közrejátszanak), akkor nem is csillapodna.
A 100 MHz egy nagoyn jó sávszélesség, ha azzal megméred a fel és le futást az hiteles is lesz.
A fel és lefutásbólt uds dU/dt-t számolni. A szűrköröből tudsz áramot, így ki tud számolni az érvényes parazita értékeket.
Ha a fel és lefutás sebességén csökkentesz, akor a tullövés is csökkeni fog. Persze ez a 5-6V jó érték. De majd látni fogod, hogy terhelsét pakolva rá és jelet adva ez megnő.

Javíthat a dolgon egy gyorsabb komparátor mint pl. LM319 ?
Ha hídba kerülne úgy is kell a kettő komp. Ha csak sima fél-híd de sztereo akkor is ki lehet használni a duál kivitelt. Gondolom a közös táp(+/- 3.3V) nem lehet zavaró...
Miután jól működik az erőlködő, vajon volna-e értelme pl. a Skori-féle hangszóró védő ák.-t kibővíteni úgy, hogy a h. kimenettel sorba egy pl. 0.1 Ω és az ezen eső fesz.-et figyelni és és ha túllépi a limitált értéket -megszakítja a hangszóró kimenetet és tiltja a 2110 működését is. Prellezés nincs, hiszen úgy konstruálta meg (Skori) hogy a visszakapcsolás 2-3 sec. múlva a védelmet aktiváló ok megszünése után történik.

A tullövésen nem, de néhány dolgon igen.
Ilyen péládul az,hogy a kivezérlés 50-60%tól már elkezd szép lasssan emelkedni a torzítás.
Persze ehhez egy gyorsabb FETmeghajtó sem ártana, de az LM311 nagyon lassú tényleg.

Hangszóróvédővel az a probléma, hogy ekkora teljesítménynél (kb 100W felett) a relé semmit nem érne a legfontosabb funckiója, a kimeneti egyenfesz (egyik FET meghibásodása esetén). Nem tudná megszakítani az ekkor fellépő egyenáramot, a relé átívelne és elpusztulna, de csak a hangszóró után. Hidas dolgonál és nagytelejsítménynél inább crowbar védelmet rakjál be, de csak miután van rendes túláram védelem (als crowbar trigger esetén azér tne menjen tönkre).

Értem, de ha a beavatkozás már a "félvezetőkben" lejátszódna -a megengedettnél nagyobb kimenő áram esetén (hangszórón)- leállítaná a 2110 (SD) működését (természetesen nem a relé) és még ép fetek esetén nem volna dc a kimeneten.
A túláram védelem csak a táp áramfelvételének figyeléséből építhető? Kellő pufferelkók esetén kiszaladhat annyi áram a feteken, hogy hazavágja azokat...

A relés védelem arra való, ha már elromlott a FET. Ekkor a crowbar kicsapja a biztit (vagy a táp túláramvédelmét). Értelemszerűen nagy teljesítményeknél jó, amikor a hangszóró dárgább, mint az erősítő javítása.

A táp áramfelvételenk figyelése, és így pl a végfok panel elhelyezett bizti erre nem jó. A bizti nromál túlramoktól nem véd meg, és rende hangjelnél is kiolvadhat. Sokféle védelem van.
Rakhatsz söntöt rögtön a FET után (mint Ge Lee), figyelheted a FET DS feszültségét bekapcsolt állapotban. Berakhatsz egy söntöt a tekercs után és figyeled egy differenciálerősítővel (nagy lebegő fezsütlség tűrésű kell). Berkahatzs áramváltót is.

OK. A bizti akkor el is hagyható, ha jól értettem. Bár vannak gyors kiolvadásuak is.
A söntöt a kimenet után gondoltam de a kimeneti föld után, tehát a hangszóró GND igazából a 0.1 Ω feszültéségesével csökkentett értékben kapná. Így egyszerűbb mérőerősítő illesztése. Ha pl. 3.5A kimenő áram volna a limit, ami 8 Ω terhelésen kb 100W-ot jelent, akkor is csak 350mV fesz.esést jelentene a kimeneten a 28V eff. értékből...
De az áramváltó -esetleg hall-szenzor- még jobb ötlet, nincs disszipáció /nincs a sönt ellenálláson a melegedésből eredő késleltetés/ és egyben le is választja a mérőerősítőt... Ki fogom próbálni!

A gyors kiolvadású kiolvad a nagy zenei löketektől is. A lassú kiovladású meg értelemszerűen hiba esetén csak túl későn olvadhat ki. (vagy is lehet, hogy ki sem olvad)
A crowbar védelem esetén ha van bizti, azt méretezheted direkt nagobbra, a crowbar miatt akkor is kiolvad, így a hangszórót megvédi.

Persze használhatsz szilárdtestrelét is. Ezt persze magadnak kell összeraknod egymással szembekapcsolt MSOFETekkel. de ez nagy, drága, és további disszipáció. (de ez tényleg megszakítaná az áramot)

A 0,1 Ohm az szerintem sok. Figyelj arra, hogy váltakozó áramú jel van. Van csúcsáram és van effektív áram. HA pl a tápfeszed +/-40V és 4 ohm terhelés van, akkor 10A fölé kell tervezned.
Gondolj arra hogy van egy nagy basszus löket, ott a hagnszóró sem 4 ohm, hanem pl leeet impedanciaminimum és 3 Ohm.

Olyat is csinálhatsz, hogy a kimenő tekercs légrésébe belerakod a hall szenzort. A hall sensor drága, de mondjuk nagy telejsítménynél ez egy megbízható és veszteségmentes védelem lenne).

A 0,1 Ω természetesen 8 Ω ra vonatkozna és 100W esetén. Pont a teljesítményt is limitálná ha egy "kiskorú" ( ) piszkállná a hangerő, vagy keverő potit...
A hall-szenzor már 7-800 HUF alatt van és csatornánként csak egy db kell. A táp, erősítő és hangfal védelem talán megérné.

Biztit ne hagyd el. Ha másra nem jó, hát megvédi a tápot. Vagy legalább nem fog minden leégni... fóliák, drótok, stb.

Az jó ötlet, hogy a hangszóró GND-re menő végével sorbakötsz egy söntöt, csak az a baj, hogy ekkor nem tudod hidba kötni a két végfokot. Ha nem akarod a hidalást, akkor nagyon jó és egyszerű megoldás.

A Hall elem is nagyon jó, én kipróbáltam, néhány menet egy kis ferritrúdon, előtte egy-egy TLE4309 ( vagy valami ilyesmi, nem emlékszem a típusára ). Ezek kapcsolók, amik letíltják a végfokokat. Csak az a baj, hogy nem igazán tudtam megoldani, hogy könnyen reprodukálható legyen egy ilyen Hall-os érzékelés. Egyébként, olcsó, gyors, szóval jó lenne. És ami fő: mindegy, hogy hidalt, vagy szimpla félhíd. Ráadásul ennyivel lehet csökkenteni a kimeneti soros fojtó induktivitását. Egyébként, tápegységbe is lehet használni áramérzékeléshez, áramkorlátnak. Ha csak egyedileg használod, akkor nagyon jó. Egyébként, mindegyiket külön be kell mérni. Nem mintha ez egy nagy dolog lenne, de ha mondjuk 20 A-en kell kapcsolnia, akkor mindjárt kell valahonnan egy 20 A-es táp, amivel külön-külön beméred őket.

A védelem a cústelejsítményél avatkozik be. Ha meg raksz rá szűrőt, akkor nem lesz gyors.
Értelemszerűen úgykell mréetezned, hgoy nromál működésnél ne oldjon le. Ha a hülyegyeek felnyomja ahangerőt, és torzításba hajta a véget, akor az átlaos telejsímtény nő meg, és ez tesz tönrke dolgokat. Rendes működésnél a csúteljesítmény igen jó angy, de az átlagos tlejesítmény kicsi, ez jelenti a dinamikát.
Szóval a limiter és a védelem más dolog.

Ha neke dkifizetődö, akkor próbáld ki, mert ahogy katt is írja, házi kísérletezésnéla legjobb megoldás. Én amúgy sem pártolom a söntöt (minek vegyek akkor alacsony Rdsonú FETeket, ha úgyis berakok egy soros ellenállást?)

Van a LOMEX-ben Hall elem. TLE 4905 a típusa, unipolárist kell venni. Amit én használtam, az még úgy nézett ki, mint egy BC182. Ennek meg valami idétlen tokja van. Szóval, ki kell rá valami okos mechanikát találni. 200,- Ft alatt van, úgyhogy nem is vészes. Az (is) a baj velük, hogy elég nagy a szórásuk. Tehát, ha beteszed a soros fojtó légrésébe, nem biztos, hogy mindegyik ott fog kapcsolni, ahol kell... A másik dolog, hogy ott biztosan nagyobb az indukció, tehát külön tekercs kell nekik. De érdemes velük kisérletezni, nagyon jópofák.

Azért azt ne felejtsük el, hogy ezek csak addig jelentenek védelmet, amíg jók a végtranyók...

Ha van segéd-táp (földfüggetlen!) akkor a sönt használható hídban járatott erősítő esetén is, mivel a mérőerősítő gnd-je "ráülhet" bárhova.
Amit vettem a Helén Qvelle boltban ( ) SS495A-t, csak egy kis toroid gyűrűn átvezetett dróton táplálta a fogysztó áramát, a toroid résébe rakott hallszenzor lineárisan emelkedő értékben hajtotta meg az LM358-at, de akár pwm szabályzásra is alkalmas egy UC3842 vel.
Ez a hallszenzor pont a nagy áramoknál előnyös, mert akkor ad könyebben feldolgozható szintü jelváltozást. Én labortápban akartam felhasználni, hogy ne kelljen söntöket használni, csak a nagy áramkorlát átfogás-igény miatt letettem róla (20mA-6A ig)

Persze, ha van földfüggetlen segédtáp, akkor lehet... de azért kell valahova egy szinteltoló. Mondjuk egy gyors optocsatoló. Szóval a végére kellőképpen bonyolult lesz.

Igen, vannak lineáris Hall elemek is, de az már tényleg nagy luxus lenne, ha még azokhoz is valami komparátorfélét kellene csinálni. Amit az előbb javasoltam, az egy kapcsoló. Mondjuk 10 mT-nál bekapcsol, 7-nél meg kikapcsol. A kimenete nyitott kollektor, ha jól emlékszem elmegy 30 V-ig, úgyhogy ilyen szempontból abszolút összkomfortos.

Labortápba meg a lineárisak nem elég pontosak, nagy a hőfokfüggésük, stb. Az igazán jók meg igazán drágák. De ez csak pwm amp lesz, ide felesleges a lineáris.

Igazából én csak egy nagyon gyors rövidzár védelmet szeretnék, ami véd a tápot, erőlködőt és a hangfalat(ez utóbbit olyan értelemben, hogy az esetleges rövidzár hazavágná az tranyókat és ez pedig a hangfalat)
A dinamikát én sem szeretném feláldozni a védelem oltárán...

Bonyolíthatsz egy picit a dolgon, mondjuk tranyó helyett OPA-val figyeled a söntöt és akkor nem kell akkora fesznek esni rajta. De nem hiszem hogy több száz W kimenőnél az a plusz 1-2W disszipáció bármit is számítana.

A relés leválasztás/védelem: egy apró relé érintkezője valóban elégne (bár eközben azért korlátozza az áramot) de inkább a relé égjen le mint a hangszóró. Azonban lehet rendes mágneskapcsolót is használni relé helyett, ami 50...100V környékén még simán megszakít nagy áramokat is. Régebben 48V-os akku védelmet csináltam, sinre szerelhető mágneskapcsolókkal amiknek az érintkezője 230VAV/40A-re volt specifikálva. A gyakorlatban ezt az áramot még meg bírta szakítani 48VDC-n is. Lehet, hogy ha sokszor szakítana meg ennyit, akkor előbb utóbb kinyiffanna, de egy ilyen védelemnek az egész élete során csak néhányszor kell megszakítania. Tehát:szerintem igenis lehet hatásos védelmet készíteni félvezető zárlat/hiba okozta hangszóró meghibásodás ellen.

Azért azt te is tudod, hogy egy mezei relét max 31 V DC-ig specifikálnak. Nem illik nagyobb feszre használni... ha meg elkezd leégni a relé, esetleg tüzet okoz. Kit vesznek elő? Hát a kütyü tervezőjét, kivitelezőjét... nem túl jó dolog esetleg egy komolyabb kárt kifizetni.

" Régebben 48V-os akku védelmet csináltam, sinre szerelhető mágneskapcsolókkal amiknek az érintkezője 230VAV/40A-re volt specifikálva. A gyakorlatban ezt az áramot még meg bírta szakítani 48VDC-n is. "

Azért én nem dicsekednék tervezési hibákkal... gondold el, ha valami baj lesz belőle... A határadatok nem azért vannak, hogy olvasgassuk őket, hanem hogy betartsuk! Amit csináltál, az nem a hobbiszint, hanem (gondolom) valami, az iparban... meg azt is gondolom, hogy semmiféle minősítése nincs.

Az ilyen helyekre lehet használni mágneskapcsolót, de azokban kell lennie ívoltó kamrának. Vagy ami igazán idevaló: az a kontaktor. Sajnos, azért azzal is van két probléma: egyrészt az ára, másrészt, esetleg nem fér bele a dobozba...

Váltóáramból könnyen lehetnek akár 63A vagy 100A relék is. A váltóáram jellege miatt, az ív kialszik.

Egyenáramból nem fog tudni megszakítani egyik relé sem nagy áramot. Az egyenáramnra a reléknek mindig külön specifikációjuk van: pl 30V 10A, de van egy grafikon amin egy iylen relé 60V-on már csak 5A-et tud például megszakítani.
Lehet találni szipi-szupikat, farnellnál is van egy-ketőt ami tud 16A-t akár 65V-on is. De ezek nagyon drágák, és nehezen beszerezhetők.

Ráadásul ennél még roszabb az induktív terhelés, amilyen a legtöbb hangszóró. Itt is gyengébb specifikációt adnak meg az adatlapot.

Szóval valameddig el lehet menni relével, hagyományos kapcsolóval. Ha az illetőnek +/- 40V tápja van, akkor ott még taláhat megfelelő specifikációjú relét. De e felett exponenciálisan csökkennek a lehetőségek.

Jó be lehet RC snubbereleni is a relét. Én például a +/- 65V tápról megyő végfokomnál (ami a cikkben is van), ezt voltam kénytelen csinálni. Egy véletlen folytán jöttem rá a felismerésre is. A hangszóróvédő áramkörön bekapcsolt a nagyobb mélyhangoknál is (elméreteztem a szűrőjét), és azt hallottam ahogy a hangszórón recseg a zene és közben világít a relé. Elég sok megszakítást csinált, nem ment tönkre, de az áram átment. Mi lenne egy tényleges hibánál?
Ott ahangszóró, DC-n csak a tekercsellenállás van (4 ohm helyett 3 ohm) és 1-2mH induktivitás. A relét megszakítás esetén csak áthúzott volna és lepörkölődött volna a tekercs, mire a relé szétesik.
Az RC snubber esetén már nem ívelgetett, de cserébe mint koppanásgátló sem funkcionált.
Szóval az eredeti egyszerű mindentegybe koncepció nem teljesül.

Persze van még egy trükk, mégpedig a relés Crowbar. Amikor a relé megszakítana, akkor a másik érintkezőt kössük a földre. Ezzel az áram egy zárlatot lát és arra megy.
A tipikus crowbar védelem persze ilyen.

Szóval ha biztosra akarunk menni, akkor én inkább a MOSFET relét ajánlanám.

Azért jelen esetben elég lehet az ív darabolása is, pl 4 kontaktos relé érintkezőit sorbakörni...

Az ilyenek ívoltó kamrákról beszéltek kandós barátaim. Hogy speciális gázzal oltják el a nagy fesz és nagyáram ívet.

Bármilyen relé, ha kapcsoló van benne, akkor bizony az ív kioltása csak valamilyen töltettel, vagy speckó módon mehet.

De ugye ezt még nem láttad egyik relégyártó adatlapján sem ajánlásként? Vagy ha igen, akkor tedd már ide be...

Nem ajánlásban nem, viszon gyakorlatban szoktak sorbakötni értintkezőket, főleg egyenáram esetén. Az ív egyeik oltási módja pedig a darabolás...

Biztosan van olyan is, de megy az gáz nélkül is. Egyszerűen egy, az átfolyó áramtól átjárt tekercs fújja az ívet az ívoltó kamrá(k)ba, ahol széttördelődik több darabra. Így működnek 400...900V-on pl. a Kisföldalattiban használt kontaktorok.

Bocs, hogy ezt mondom, de berendezést nem az alapján kell tervezni, hogy te mit próbálsz ki a gyakorlatban, ami jól működik. Vannak előírások, szabályok, szabványok, amiket be kell tartani. Különben egy minősítésnél biztosan nem kap tanúsítványt. És akkor hiába dolgoztál...

( Azt én is tudom, hogy az itthoni PA erősítőkben autós relét használnak széthajlítgatott érintkezőkkel... de ugye, nem ez a követendő példa? )

Rendben, de akkor a szabványokat kielégítő alkatrésznek is kellene lennie, készen elfogadható áron, vagy a pénzt nem kell sajnálni rá (és a berendezés is drága lesz).

Alkatrész van, de nem erre a célra. Vagy én nem tudok ilyenről, de ez nem jelent semmit. A fejlesztők feladata, hogy a problémára találjanak megoldást. Laci leírta: crowbar. ( Aztán vagy beépítik, vagy nem és majd az erősítő felhasználója gondoskodik ennek a problémának a megoldásáról. Vagy nem... de innentől már az ő dolga.

Vannak gázzal töltött relék is (nem is túl drágán), mondjuk még sosem próbáltam ki hogy mit csinálnak egy ilyen esetben.