Nincsen túlgerjesztve. Ha túl lenne gerjesztve, telítődne. Ez az üzemi állapota. Ha kisebb üresjárati áramot és veszteséget akarsz, számold le a primert és 5-10%-ot tegyél hozzá! Én pl. befűzögettem 10 menetet szigetelt huzalból és máris csendesebb lett. Az pedig nem egészen 4%. Még mindig bőven 1,2 T fölött lesz, de lényegesen kisebb üresjárati árammal és bekapcsolási áramlökéssel.

Úgy értsem, hogy rátekertél még további 10 menetet és sorba kötötted a gyári primerrel?

Úgy értette. A melegedő szekunderbe jó lenne sorszigetelés.

Én kérdezni szeretnék azzal kapcsolatban hogy egy régi HETRA 100-as Hegesztő trafó használható-e ponthegesztőként?. A hegesztendő anyag lényegében 1-1,5 mm vastag, próbáltam vékony pálcával hegeszteni de mint minőségileg, mint külalakra hagy kívánni valót maga után. Meg tudnám oldani egy ponthegesztő kialakítását, mi a véleményetek, érdemes bele munkát ölni ? Az az igazság hogy elég sok ilyen vékony lemezek hegesztésével szoktam foglalkozni, és mindig cikis ezek összehegesztése, ezért vetődött fel hogy a hegesztő trafót kellene átalakítani ponthegesztőre. Várom segítségeteket és előre is köszönöm javaslatotokat.

Üdvözlettel: Lambador.

Ez a kitekerős mágnessöntös? Mert akkor a sönt helyére bele lehet tán tuszkolni néhány cm²-nyi 1(2) menetet, és mechanikát csinálni hozzá. Vagy ha amúgy is belefér, akkor is ki kell tekerni a söntöt pontozáskor.

Nem az a típus, átkapcsolás a primer oldalon, a szekunder oldalon levehető áram: 100A illetve 120A . Lehet hogy nem hiszed de 1980-tól használom, mikor építkeztem volt hogy naponta 2,5 mm2-es elektródából 30-40db-ot hegesztettem el. Igaz hogy a primer oldalon lévő kapcsolókat már ki kellet cserélni, de még most is működik. Ezért érdeklődőm hogy egy egyszerű ponthegesztő amint írtam 1mm-es lemezek hegesztésére kellene. Villamos vagyok én is, készítettem már egy pár hegesztő trafót, tanuló koromban ponthegesztőt is , de nem emlékszem hogy a "MESTER-nek" akinek akkor csináltam mire használta. Tudom hogy teljesítménye kb: 2KW-os volt. Tehát az érdekelne hogy a kb: 10-15mm-es vörösréz érintkezők milyen hosszúak legyenek, mennyire kellene végüket elvékonyítani /1,2-2,5mm-re/ és az áram elég lesz-e esetleg sok. Az az igazság szerintem ilyen vékony lemezek forrasztásához pár másodperc elég. Az említett trafóval hegesztettem már 0,25-1,5 mm-es lemezeket is. de amit most kellene hegeszteni ott a külalak lenne a mérvadó, és ehez a ponthegesztés lenne a megfelelő. A kemény forrasztást kipróbáltam de nem megfelelő. A kialakítás nem probléma, megoldom, csak nem tudom hogy az áramerősség jó lesz-e, ugyanis ahány "forrást néztem" mind mást írt. Ha tudnál segíteni megköszönném!

Üdv: Lambador

Olvass vissza a témában, ide nem 100A-ke kell, és igen kis feszültség. A csúcsok kialakítása a hegesztendő anyagtól is függ, vékonyabb lemez-hegyesebb csúcs (mert kisebb áram is elég). Az lenne jó ha a gépben lenne akkora hely, hogy be lehessen fűzögetni néhány cm²-nyi drótot, lemezt 1-2V-ra (és néhány 100A-ra). Elméletileg minél rövidebb csúcs kell, hogy ne az melegedjen, és nagy keresztmetszetű hozzávezetés.

Én csak ugatom egyelőre a témát, de 100A helyett nem inkább 1.000 - 2.000A szükséges?

2db 0,5 lemez összepontozásához, hogy a lemez szakadjon szét nem a pontheggesztés min 1500A és 1,5 volt üresjárati feszültség tartozik (tapasztalati érték)

Akkor nagyjából képben vagyok. Köszönöm!

Köszönöm hozzászólásotokat, illetve szakmai tanácsotokat. A készülék olyan 50%-os állapotban van, közbejöttek családi problémák így egyenlőre nem tudom folytatni, de ha elkészül, és kipróbálom elmondom, véleményem róla. Ja igen, egy 1957-ez ezermesterben található házi ponthegesztő berendezés működött egy ismerősöm műhelyében, azt mondta hogy kb: 30 évig használta, de a transzformátor leégett és eldobta, meg volt vele elégedve, nem tudom, majd kiderül.

Üdvözlettel: Lambador.

Az egy nagyon jó gép, érdemes után építeni!

Ahogy az előzőekben említettem megépítettem a ponthegesztőt a HETRA 100-as hegesztő trafófal, igazatok van, kevés az áramerősség, kissé felizzik, de kevés. tehát az általatok javasolt megoldást kell választanom. Az interneten találtam egy mikrosütő Transzformátorból átalakított ponthegesztőt, nem tudom hogy láttátok-e? De való igaz hogy az áramerősség kevés, Majd bóklászom a fórumon és biztos találok megfelelő megoldást. Köszönöm a segítséget amit nyújtottatok, és a javaslatokat is.

Üdv mindenikek aki segített. Lambador

A Hetra primer tekercsének és vasmagjának elégnek kellene lennie 1,5-ös lemez ponthegesztéséhez. Több hibát is véthettél, ha mégse működik.
1. Túl kicsi a feszültség.
2. Túl nagy a feszültség. (egyik se jó. 1,7-2 V közötti érték kellene)
3. Túl vékony szekundert tettél.
4. Hosszú és-vagy túl vékony vezetéken vitted a hegesztési pontig.
5. Tú laza a csatolás.

Hetránál a tekercselrendezés miatt legalább 4-6 szekundert kell a primerek közé befűzni, majd párhuzamosítani. Minél több és minél jobban elosztott, annál jobb. Méréssel vagy számolással el tudod dönteni, 1 vagy 2 menet kell. Az össz. huzalkeresztmetszet 200-500 mm2 legyen! A hegesztési pont lehetőleg fél m-en belül legyen. A rézrudak, amivel az elektródákat tartod, kétszer-háromszor akkora keresztmetszetűek legyenek, mint a szekunder. Azaz legalább 25-30 mm átmérő. !!!
Ha mindent ennek megfelelően készítettél, 1500-3000 A-es áramot is elérhetsz. Persze nem árt mellé jó erős ventillátorral átfújatni a trafót.

Én kíváncsiságból levettem a burkolatot, egy gyári VISCAT-FULGOR VC6-os szalagfűrészlap hegesztőről . Azt merték ráírni, hogy 6,5KW ennek ellenére ha jól mérem, a vasmag szélessége 20mm a pakett 85mm.
Akkor most a vasmagot, hogy is méretezzük? A szekunder oldali menetszám 3 menet, a keresztmetszete 10mm×20mm-es. A primer oldalról semmit nem tudok.Próbálok képeket is feltenni a hegesztőről.

Kissé elnézted a méreteket; a 85mm jó, az a 20mm, az ~50mm! És máris stimmel a méretezés. Ezek rövid üzem-idejű trafók, jól túl lehet méretezni. Jó minőségű vas van benne, akár 2T-vel is lehet gerjesztve.

Köszönöm precíz válaszodat, megmondom őszintén, hogy a HETRA 100-as hegesztő trafót egy az egyben kötöttem rá a megépített ponthegesztő készülékhez. Tehát te is tudod hogy a hegesztő Trafónál a szekunder üresjárati feszültség kb: 50V, terhelésnél ez kb. 20-24V-ra esik le. Tehát amint látod én nem alakítottam a primer oldalon semmit. /reménykedtem hogy a feszültség nem lesz nagy, de tévedtem/ A keresztmetszetekkel nincs baj, 50mm2 sodrot réz kábellel lett összekötve, a hossz is kb. 2,5m. A hegesztő trafó szekunder oldali vezeték keresztmetszet 7x4mm azaz 28mm2 pamutszigetelésű réz fazonhuzal. Arra a pár másodpercre míg a ponthegesztés tart szerintem megfelelő. A réz rudak is vastagok 25mm.
Szerintem primer feszültséget kellesz 1,7-2V ra beállítani.

Üdvözlettel: Lambador

Mármint úgy leszabályozni a primert, hogy a szekunderen ~2V legyen? Hát ne vegyél rá mérget, hogy jó lesz. Inkább, ha lehet, párhuzamosítsd a szekunder meneteket megfelelően. Vagy abból a sodratból kanyaríts bele 1 menetet, mint szekunder.

Erbe leírta neked a tutit. Miért nem hallgatsz rá?
50V-al lehet hegeszteni ívvel, de ponthegesztés az más tészta. A hetra trafó rövidzárási árama 50V-ra tekert szekunderrel kb. 200-220A a szekunder oldalon mérve. Ha a feszültséget leveszed huszadára(2,5V-ra) a zárlati áram hússzorosára nő, aza lesz 4000-4400A áram az elektródok közt. Ez már neked több mint elég, és a hálózati oldalról sem nő az áramfelvétel.
De ezt csak úgy lehet,hogy a szekundert a 2,5V-ra méretezve tekered meg. Ez Kb.3 menet lesz, de 2 menet is elég, akkor nagyobb lesz az áram, a feszültség viszont kisebb. A huzalkeresztmetszet a megnövekedett áramnak megfelelően, az eredeti keresztmetszet hússzorosa kell legyen. Tehát kb. 500mm2 kell minimum. A letekert szekunderből kiválóan meg tudod csinálni némi réz sín segítségével, amelyeken a párhuzamos szekunder ágakat összefogod.

Úgy jártam veled, mint parasztbácsi a repülőgépen. "Na erre nem számítottam!"
Gondoltam, egy, legfeljebb kettő hiba van a dologban. Az is bőven elég ahhoz, hogy ne működjön. Erre az első kivételével mind.

A fénykép szerint a középső oszlop bizony 20 mm széles. Hacsak nem valami kacifántos geometriájú lemezeket vágtak hozzá. Ha 50*85-ös lenne, nem kellene rá 3 menet, elég lenne a kettő is. Sajnos, gyári készülékek között is akadnak elképesztő bóvlik.

Az első képen úgy tűnik, mintha 5 menet lenne a szekunder?
A másodikon is legalább négyet meg lehet számolni. Már csak az kellene, hogy üresjáratban megmérd a feszültséget!

Nem bizony; ez egy kacifántos vas-alak, tulajdonképp 'M', csak fel van vágva ferdén, ezért látszik ~a fele az oszlopnak a felső járomban. Nagyobb teljesítményeknél voltak ilyen vasak, de nekem ma is van még egy kb. 30VA-es vasam ilyen szabással (mert kicsiben is csinálták).

A hegesztőn 4 fokozat van, a fűrészlapok szélességének megfelelően. Az üresjárati feszültség az 1-es fokozaton 2,7V a 2-es fokozaton 3,3V a 3-as fokozaton 3,9V a 4-es fokozaton pedig 4,5V a feszültség. A vasmagról még csak annyit ,hogy az ablakok jobb illetve bal szélén a vasmag 10-10mm széles. Valahol azt olvastam, hogy a két szélső oszlop szélességének összege megegyezik, a vasmag keresztmetszet számításakor figyelembe vett szélességgel.

Ez betli; akkor tényleg ilyen keskeny. Hogy jön ebből ki 6.5kW? De ha működik, akkor biztos.

Látod, így máris korrektebb a dolog.
De akkor is bóvli.

Igen, valóban működik a gép, a hegesztési idő tompahegesztés esetén rövidebb mint ponthegesztésnél , legalábbis én azt gondolom, illetve nézve a videókat a ponthegesztésről. Természetesen azért feszegetem a témát, mert én is szeretnék egy ponthegesztőt építeni. Tálán úgy 10 évvel ezelőtt egy HEGA 450-es hegesztőt bontottunk szét, melyből egy védőgázas hegesztő készült. A megmaradt vasmagból gondoltam a ponthegesztőt elkészíteni. Én is 6KW körülit tervezek megépíteni, primer oldali félvezetős teljesítmény szabályzással. A vasmaggal kapcsolatba van egy olyan problémám, hogy gyárilag van rajtuk hegesztés, és én nem tudom, hogy a vasmag mely részén lehetnek hegesztések. Egyébként is ha sikerül eldöntenem a vasmag keresztmetszetét, méretre kell vágnom a lemezeket , legalább is hosszra mindenképpen. Gondolom vannak a dolognak buktatói.

És még nem is tompahegesztés, hanem keményforrasztás (alacsonyabb hőm.). Jó számolgatást, alapnak tudom ajánlani az Ezermester-es megoldást (már szerepelt itt). A lemezvágáshoz legjobb a csapóolló, nem sorjásít, nem görbít. A hegesztés mindig a széleken van, szinte bárhol lehet (nem csak a sarok-találkozásoknál). Ha bontod, akkor le kell sorjázni a vaszárlat miatt, nem baj ha kicsi hiányzik itt, ott.

Bocs de szerintem ez a gép tompa-hegesztő, nem használok bóraxot és sárgarézlemezt,csak merőlegesre vágom a szalagok végét.

Találkoztam én is olasz szalagfűrész tompahegesztővel. Ne csodálkozz, hogy annyit faggatóztam a menetszám és a feszültség felől. A tompahegesztés nem egyenlő a ponthegesztéssel. Előbbinél sokkal hosszabb az áram útja a vasban. Akár 10-15 mm is lehet, míg ponthegesztésnél anyagvastagságtól függően, mint a tárgyalt példában pl. 3 mm, bár a keresztmetszet akár meg is egyezhet. Emiatt a tompahegesztés magasabb feszültséget igényel. Ezzel szemben a hozzávezetés rövidebb. Míg a szalagfűrész tompánál néhány cm, a ponthegesztésnél méterek is lehetnek. Amit a szalagfűrésznél azzal a látható fonott drótköteggel meg lehet oldani, ponthegesztésnél széles rézszalagok vastag kötege kell a vastag rézrudak előtt.