Próbáld így!

+-12V-tal megfelelően működik. A féltápfeszültségem volt a baj.
Csatolom a működő kapcsolási rajzot, hátha kell valakinek!
Az Alkotó féle kapcsolással már régebb óta szemeztem, lehet összedobom. Eddig azért nem tettem, mert mások a referencia feszültség nagyságok. Valószínűleg a potival be lehet állítani a kimenő feszültséget rendesen.
szerk: már csak egy dolgot nem tudok. Hova állítsam be az érzékenységet. Egyik zene túlvezérli, a másiknál pedig csak a sáv fele villog... Ez volt a bajom minden kivezérlésjelzővel

Hali! Légyszi, - mondjatok már nekem erre valamit. Bővebben: Link

Mindkettő jó. Én utána kötném, akkor legalább látszik, ha leveszed a magasat, stb. Sztereó kivezérlésjelző esetén pedig a balansz poti állítása is látszik.

Hello!
Ne ezt tedd! Hanem az első kapcsolásodnál, az 5-ös láb és a GND közé egy 100kohm-os ellenállást tegyél. Az 1µF is lehet egy 100nF-os kondi..
üdv! proli007

Nekem is pont ez a bajom, megcsináltam proli kivezérlésjelzőjét,igaz műszeres nem ledes de az istenért nem tudok rájönni,hogy hogyan kéne beállítani a jelszinteket.

A nélkül, hogy ismerném a részleteket, illetve a kijelző helyét a láncban, javaslok egy szerintem jó megoldást.
Azt tételezem fel, hogy valamilyen hangtechnikai láncban akarod használni. Ebben a fokozatok többségének lehet állítani az erősítését, tehát elég macerás lenne hozzájuk illeszteni bármilyen szintjelző eszközt. Az egyedüli jó hely, a végerősítő bemenete. Ide csatlakozzon a kijelző, és célszerű úgy beállítani, hogy annak zöld-piros határát elérve, éppen az erősítő maximumánál legyünk.
Van egy másik megközelítés is, amikor eltérő végfokozatok, akár egész garmadáját is használni akarod. Ilyenkor a keverő "master" szabályzója elé célszerű bekötni, majd a master kalibrációját (mert van ott egy másik poti is a szintillesztéshez) kell úgy beállítani, hogy a master MAX állásában, a kimenetre akkora jel jusson, ami éppen a kívánt mértékben hajtja ki a végfok csoportot. Ilyenkor azt jelzi a kijlező, hogy a forrásaink szintje kellően nagy, tehát képes kivezérelni a rendszerünket.

Hello!
Megpróbálok mind kettőtöknek válaszolni, de hogy ez számotokra elfogadható vagy sem, azt döntsétek el magatok.
- Valaha elterjedten a kivezérlés jelzőket, magnóknál alkalmazták, a felvételi jelszint beállítására. Ott nagyon fontos volt, a szalag maximális mágnesezésének megállapítása, mert minden felvételi paraméter ennek volt függvénye. De a tényleges kivezérlési szint megállapítása ott sem volt felhőtlen dolog.
- Egy kivezérlés jelzőnek ma általában a kivezérlési szint megállapítása lenne a feladata. Hogy az erősítő melyik pontján használja valaki az döntés, illetve annak a kérdése, mit szeretne látni, beállítani.
- Egy kivezérlésező tulajdonképpen azért szükséges, hogy lássuk pld. egy keverő erősítőre érkező bementi jelek nagyságát. Mert a jelforrások kimeneti szintje nem biztos hogy azonos. Sőt , egyes zeneszámok között is lehet különbség, bár ezt "tekergetik" a stúdióban a hangmérnökök. Így lehetőségünk van korrigálni a különbségeket.
- A keverő fokozat kimeneti vagy MASTER fokozat kimenetére is tehetünk kivezérlésjelzőt, abból a célból, hogy mielőtt kiadnánk a végfokra a jelet, be tudjuk állítani annak szintjét, beállítva ezzel előre, hogy mekkora hangerőn szólaljon meg.
- Végfokozat kimenetére is szokás kivezérlésjelzőt tenni. Tesszük ezt abból a célból hogy megállapítsuk mekkora kimeneti jelszinttel vagy teljesítménnyel működik a végfok, mekkora erősítési tartalékunk van, ne vezéreljük túl a végfokot. Esetleg több erősítő együttes üzeménél látható legyen annak működése, mert hallani ugye nem tudjuk melyik, milyen szinttel, vagy egyáltalán nem dolgozik.

Nos eddig a cél. ezt követi a megvalósítás. De vannak buktatói a dolognak.
- Egy zene nem egy hanggenerátor szinuszos kimeneti jelét szolgáltatja, hanem egy dinamikusan változó generált jelekre egyáltalán nem hasonlító, és időben változó jel. ezért nem tudjuk megmérni egy általános műszerrel, ami egzakt módon általában szinuszos váltófeszültségre van kalibrálva. (Kivétel, a TRUE RMS mérők, és a csúcsérték mérők.)
- A zene dinamikusan változó jelénél ezért kb. két értéket veszünk számításba. Részint a zenei teljesítmény átlagszintjét, ami hellyel-közzel a hangosságról, teljesítmény felvételéről ad majd információt. Valamint a csúcsértéket. Amely a zenei jel pillanatnyi feszültségének csúcsértékét próbálja megmutatni. Ennek figyelésével a rendszerünk túlvezérlését próbáljuk kivédeni. Mind kettő hasznos lehet. Stúdió kivezérlésjelzők, általában mind kettő értéket mutatják. A csúcsérték figyelése viszonylag lehet korrekt, mert a mért érték a pillanatnyi jel maximumát mutatja és "tárolja" egy ideig, hogy a látottakat fel tudjuk fogni. Hiszen olyan dologgá "konvertáltuk" a zenét, amihez annak sok köze nincs, csak próbáljuk érzékszerveinkhez igazítva megjeleníteni valami paramétert.
- Az átlagos kivezérlésjelzők, valahol a kettő mérés között mérnek. Csúcsérték mérőt, azért célszerűbb alkalmazni, mert számunkra a túlvezérlés fontosabb mint az átlagteljesítmény ismerete. De itt jön számításban a fülünk mely elég összetett "műszerünk".
- Egy zenei jel átlagteljesítménye hozzávetőlegesen a csúcsértékek egyharmadát teszi ki. Csak éppen ez zene stílusától, megszólalt hangszerektől játék stílustól és sok egyébtől függ. Egészen eltérő esetek is lehetnek. Két szélső érték, talán egy tuc-tuc zene, és egy beszéd, vagy ének hang. A tuc-tuc techno átlagteljesítménye sokkal közelebb van a csúcsértékéhez. A beszédnek, meg szinte csak csúcsértékei vannak átlagteljesítménye szinte nincs.
- Ráadásul a zene "el van osztva" a frekvencia spektrumban. A legnagyobb teljesítménye a mély hangoknak van, a frekvencia növekedésével, ez általában exponenciálisan csökken. (Ez látható, egy többsávos hangszóró teljesítményén is. De, pont ezért nem alkalmas egy ilyen hangszóró hangszererősítő célokra.) De az átlagteljesítmény szintje nem jelenti azt, hogy spektrum bármely frekvenciáján nem lehetne a pillanatnyi csúcsérték azonos.
- A hallásunk frekvencia függése egy másik probléma, miszerint nem érzékeljük egyformán a frekvencia sávban a jeleket, ráadásul hangerő érzetünknek is logaritmikus jellege van. ezért próbáljuk logaritmikus skálán megjeleníteni az értékeket. Így nagy hangerő különbség tartományba megfigyelhetjük a jeleket. Bár ha a csúcsérték túlvezérlése lenne a feladat, vagy kivezérlési szint beállítása, nyugodtan lehet lineáris skálájú a műszer, hiszen akkor a szint felső tartományban pontosabban beállítható. Egyszerű esetben a műszer lineárisan mér, de logaritmikusan van skálázva.

Tehát van itt elmélet és probléma bőven. Az építők többsége a kivezérlésjelzőt látványelemként használja. Vagy is azt várja tőle, hogy szinte bementi jelszinttől függetlenül "kalimpáljon", aminek sok értelme nincs, de mindenki arra használja amire akarja.
- Van aki a végfok túlvezérlését szeretné beállítani vele. Bár ez erre alkalmatlan. Vagy is a hangerő beállítására abból a célból, hogy a csúcsok kivitelénél is legyen erősítés tartalék, arra alkalmas a csúcsértékmérő.
- De egy végfok túlvezérlést azért nem lehet kivezérlésmérővel megállapítani, mert az függ egy végfok felépítésétől is. ezért találták ki a Clip áramköröket. Ugyanis a végfokok zömében pufferkondi van. Ha a zene átlagteljesítménye alacsony, akkor a pufferben a feszültség felmegy, és ha érkezik egy dinamikus beütés simán átviszi, míg a puffer feszültsége le nem esik. Vagy is a túlvezérlést a csúcsértékből nem lehet megmondani, mert az a végfok pillanatnyi kimenő feszültségének, és a pillanatnyi tápfeszültségének aránya adja, nem közvetlen a jel nagysága.
- Másik gond ha a végfok kimenetén mérünk, akkor a jel addig emelkedik, míg a végfok a jelet nem limitálja. ekkor a csúcsértékmérő sem tud már a limitált (vágott-torzított) jelből többet mutatni, hiszen nem képes rá. Vagy is helyesen talán akkor járunk el, ha a végfok maximális kivezérléséhez a kivezérlésjelző max értékét pld. +3dB-es jelzését állítjuk. ekkor ha a kivezérlésjelző 0dB értéket mutat, tudjuk, hogy még 3dB tartalék van. Persze azt is tudjuk, hogy 3dB, az kétszeres teljesítmény viszonyt jelent. És ekkor ez a csúcsértékre vonatkozik.
- Ha a zenei jel átlagértékével arányos a kijelzés, akkor a túlvezérlést nem fogjuk detektálni. Vagy is ha már ott is torzítás lép fel, akkor annak már igen csúnya, torz hangja van. Ha generátorral és műszerrel állítjuk be a kivezérlésmérőt, és az átlagteljesítményt mutat, zenehallgatás közben a műszer kb. -6db-el kisebb jelet fog mutatni. Ezért pld. régi magnók jelszint beállítását, nem 0dB-hez, hanem -6dB bemenő jel mellett állítottuk be, mert a mérőműszer átlagértéket mért, és a mechanikai tehetetlenségét is figyelembe véve, ezzel a beállítással mutatott felvételnél 0dB értéket.
- Egy rádióban, vagy hangfelvételnél, a csúcsérték fontosabb információ, hiszen az adót, vagy a lemezt nem lehet túlvezérelni büntetlenül. Így limitereket alkalmaznak, ami sikeresen rombolja a dinamikát, vagy is megváltoztatja a hangképet. De egy szimfonikus zenekar könnyen játszik akár 60dB dinamikával is, amit sem az átviteli rendszer, sem akár a hangszóróink nem lennének képes sem átvinni, sem visszaadni. Értve ez alatt azt, hogy 40db zaj-jel viszony manapság "elfogadhatatlan" minőséget jelent, ami a zene dinamikájával együtt 100dB jel-zaj viszonyt kellene felmutatnia. Ha bele gondolunk ez azt jelentené, hogy egy maximum 100V kimenti feszültségű erősítőnél a hangszórón mérve a zaj nem lehetne több, mint 1mV! A lánc többi eleméről nem is beszélve.

Nos, dióhéjban kb. ennyit kell tudni a hangról, kivezérlésről, mérésről.
De válaszolhattam volna egy mondatban is úgy, hogy "ha a kivezérlésmérő két zeneszám között különbséget mutat, akkor ott van is különbség! Maximum a füleddel másképpen értékeled - érzékeled a hangerő különbséget, mint a mérés.
üdv! proli007

Szia.Erre nem tudok mit mondani ezt kivesézted nekünk rendesen.Kétszer kellett elolvasnom de megértettem.Köszönöm a többiek nevében is ezt a jó kis összefoglalást.
Amúgy úgy csináltam,hogy +3dB-t állítottam be akkor amikor már kezdtem hallani egy kis torzítást messze nem álltam akkor az igazságtól.. Igaz,hogy én a 3W-os EL84SE végére kötöttem a kivezérlésjelzőt meg a clip indikátort de jobbnak látom akkor a bemenetére tenni.A clip meg akár maradhat a végén is.

Sziasztok, megépítettem ezt a kapcsolást: Bővebben: Link. És nem igazán úgy megy, ahogy szeretném.
1: Vibrálnak a LED-ek;
2: Tudjátok vannak a számok előtt "bevezető részek", ahol mondjuk csak basszus van, tehát kb. négyszögjelek kis frekvenciával, na ott mintha nem lenne elég ideje felfutni, tehát alig tér ki, míg szám közben - amikor az ütemek között van folyamatosan a szöveg miatt jele - mondjuk már teljes kivezérlést jelez ugyanolyan hangerő hatására.
3; Mire a 2. LED teljes fénnyel világít, addigra már az 5. is pislákol.
Jelenleg tölthető 9V-os elemről (8,4V) ment, véglegesen 12V egyenáramról fog. Ezeken a problémákon lehet javítani? A vibrálásra megoldás lehet a 4,7µF-ok megnövelése, szerintem. A pislákolásra pedig talán a kisebb ellenállások? Vélemények, ti mekkorákat használnátok?

Már megtettem, és jól funkcionál! Próbáltam már, amit javasoltál, de nincs a két kapcsolás között DC csatolás, ezért nem működött rendesen.

Hello!
Nem igazán értem, amiről beszélsz. Mi között nincs DC csatolás?
- Az első fokozat egy váltakozóáramú erősítő. Ennek kimenetén féltáp van (mint rendesen), ezt a DC-t választja le az 1µF a csúcsegyenirányító számára. Tekintve, hogy a váltót szeretnénk csak egyenirányítani.
- A második fokozat az egyenirányító. Ennek bemenetén váltó van, kimenetén DC. A bemeneten a 100kohm a GND felé azért kell, mert az egye3nirányító vonatkoztatási szintje a GND. Ehhez képest szeretnénk nyerni a DC kimeneti feszültséget. (Az egyenirányító, csak a váltakozó feszültség pozitív félperiódusát dolgozza fel.)
- Az egyenirányító bemenete nem lóghat a levegőben. De ha ezt az első fokozat kimenetére kötöd DC csatolással, akkor ahhoz képest jelenik meg a feszültség. Vagy is féltáp esetén a fáltáphoz képest.
- Természetesen ha kettős tápfeszültséget használsz, nincs gond, mert ott az első fokozat munkapontja a GND-n van. Így természetesen működik a kapcsolás,mert az egyenirányító is ezt kapja vonatkoztattatási szintet kapja az első fokozattól.

Csak én azt hittem, féltápról szeretnéd járatni sz egész áramkört, mint ahogy első rajzodon is volt.
üdv! proli007

Helló Proli007!
Köszönöm a hosszadalmas leírást, elolvastam, jó sok információ van benne!
Én is azt hittem, tudom féltápfeszültségről járatni a kapcsolást, de nem jött össze. Kipróbáltam már, amit mondtál, 100kohm az 5-ös láb és GND közé, de valamiért nem működött. 200mV-ot mértem a kondi után, inkább nem is mesélem tovább, biztosan valami más gond lehetett... Amint lesz lehetőségem, kipróbálom újra, és beszámolok a fejleményről. Köszönöm a tippet! Csatolom akkor a kipróbálandó kapcsolást!
szerk: A kimenetre kellene egy 100k a 470nF-dal párhuzamosan? A 470nF egy kipróbált érték, ezt használva tetszik nekem a kijelzés dinamikája.

Hello!
A kimenetre mindenképpen kell ellenállás. Mert az IC nem egy fekete doboz, hanem tranyók kucorodnak benne. Történetesen az LM358-ban PNP tranyó van a bemeneten annak pedig bázisáram kell. Ez -20..-250uA ugyan, de mivel ez "kifolyik" a bemenetén, a dióda katódját felhúzza, az pedig lezár. Vagy is szakadt nem lehet egyik bement sem. Ha a 470nF után ott a 100k az majd lehúzza a bementi áramot. Akkor is lesz feszültség miatta, de nem olyan zavaró mint most. Amúgy a 20nA és a 10Mohm-os bementi ellenállású műszered, pont 200mV-ot adna ki. De offset hiba miatt is lehet kimeneti feszültség.
üdv! proli007

Amúgy megvan a hibák oka, kihagyam egy forrasztást...

Sziasztok,

nem tudom postolta e már valaki, de van itt pár kapcsolás (stereo/mono), sajna csak cseh leírással. LM3915-re és Kingbright LED modulokra épülnek. Párat már megépítettem, subwooferhez monot használok ilyen LED modullal, az erősítőben pedig stereot sima LED-ekkel.

Sajna nem engedi feltölteni ide, túl nagy méretű a PDF úgyhogy itt megtaláljatok őket:
Mono
Stereo

Ha van valami kérdés, PMben megtaláltok

Megépítettem, ahogyan mondtad. Sajnos valahogy DC került a kimenetre, amitől a kivezérlésjelző félig mindig világított. Aztán leválasztottam a kivezérlésjelző tápját egy diódával a fő tápról, és minden flottul ment. Köszönöm a segítséget!
Ilyenekre nem tud gondolni az ember, ezek olyan problémák sajnos... És megoldani sem könnyű.

Meg akartam nézni. Rámegyek, hogy letöltés, végigfut a csík, 100%-on áll, de nem történik semmi. Nem kínálja fel, hova akarom menteni a pdf-et, stb. Valami gond lesz a feltöltőnél.

Hello!
Ez azért volt, mert az első fokozat munkapont beállító tagja bevitte a táp zaját az erősítő bemenetére. Most hogy leválasztottad, a dióda és a kondi szűri azt, mikor a táp "összerogyik". Amúgy az 1,5u viszonylag kicsi a szűréshez és tápszűrő kondit is illik alkalmazni.
A helyzet, hogy a csúcsegyenirányító, Jókora áramlökésekkel tölti a C4 kondit. Ez az áram, az IC tápján - kimenetén D1-en keresztül megy a GND felé. Ez nem túl szép, mert a két OPA-nak közös tápja van. Én ezért szoktam a dióda helyett egy tranyót használni. Ekkor a bázis-emitter tulajdonképpen a dióda, viszont a kondi töltőárama a tranyó kollektorán keresztül megy, nem az IC adja. De még ezt az áramot is az emitterben korlátozni szoktam,mert akkorát ránt a tápon, amekkorát csak bír a tranyó.
üdv! proli007

Nekem működik rendesen, de feltöltöm zippyshare-re is.

Mono
Stereo

Így már meg tudtam nyitni. A sztereó szimpatikus, csak a szimmetrikus táplálás nem tetszik

A kapcsoláson már nem fogok javítani, mert a kivezérlésjelző kijelzése nagyon nem tetszik. Lineáris, a sáv elején és végén pedig duplázva vannak a LED-ek, tehát 1 LED helyett egyből 2 villan fel.

Hello!
Nem is arra gondoltam én (amúgy fogalmam sem volt, mit kötöttél rá), csak próbáltam rávilágítani, milyen hibák vannak, okulás képen..
üdv! proli007

Köszönöm. TA7612ap van utána kötve. Néztem az Alkotó féle LM3915-ös nyákot, ott is tranzisztorral van megoldva a kondi töltögetése.

Hello!
Nem véletlen, annak áramköri rajzát is én terveztem. De a TA-nak nem sok köze van a dologhoz, (mármint hogy nem tetszik a kijelzése). Két lehetőség van. Egyik hogy a csúcsegyenirányító kimenetén található RC tag időállandója kicsi, így gyors a visszaesés. A másik ha a tápfeszből van a referencia leosztva és az "összecsuklik" amikor a sok Led sorba bekapcsol. Vagy is ahogy jönnek be a Led-ek, csökken a táp és így a referencia is.
üdv! proli007

Helló!
Labortápról hajtom, 3A-as áramkorláttal is halványan felvillan az áramkorlát LED-je. Minden LED-en 15-20mA folyik át, és 2x13LED van, tehát a 400mA-es felvett áram nem túlzás. A táp nem csuklik össze a labortáp jellege miatt, azt kizárhatjuk. A visszafutás értékét kikísérleteztem, az tetszik. A winampon 100%-on van a kimenő zene hangereje, ehhez beállítom a kapcsolásom erősítését, hogy pont teljesen vezérelje ki a LED sorokat, az összes LED világítson. Elkezdem csökkenteni winampon a hangerőt (a zenében nincs változás eközben), és 80% körül már csak az első LED-ek villognak. Na nekem ez nem tetszik. LM3915-tel nem szenvedtem még ennyit. Egyébként nincs szükségem erre az egészre, csak szerettem volna életet lehelni ebbe a kivezérlésjelzőbe, ha már "készen" van. Sajnos az eredeti környezet, ahol használva volt, már le van bontva.

Hello!
- Ha az áramkorlát jelez, akkor a táp is csökken. De ekkora áramfelvételhez, már illik egy 1000µF-ot a tápfeszültségére tenni.
- Amit írsz az nem csodálni való, az LM3915 logaritmikus karakterisztikájú, a TA meg lineáris. Az LM-nek kb 1:30 az átfogása, a TA-nak 1:10. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy míg az LM kivezérlés jelző, a TA szintjelző.
üdv! proli007

Biztosan van egy kis feszültség esés. 12V-ra állítva a kimenetet, azt megterhelve 11.9V-ot mutat a kijelző. De bármilyen terhelés esetén esik kicsit a kimenő feszültség. Köszi tippeket!

Sziasztok Sztereo kivezérlésjelzőt szeretnék készíteni az erősítőmhöz. Kb 10-15db led/oldal..
Milyen meghajtó IC-t ajánltok .. Örülnék egy kapcsolásnak is! Köszönöm a választ előre is.

Nálam ez bevált. Bővebben: Link