Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
Lapozás: OK   83 / 252
(#) greenpower válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Én 36 cellával építem, 18V így tölt akkor is mikor nem nagyon süt nap. De töltésvezérlő azért kell hozzá, mert túltöltődhet és az aksit is kell védeni mély-kisülés ellen.

A másik megoldás DC step-up konverter és beállítani 13,8V-ra, a mély-kisülést viszont meg kell oldani más elektronikával. Ki kell számolni hogy melyik az olcsóbb.
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2013
(#) lalus válasza greenpower hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
én megmondom őszintén 32 cellára gondoltam... (pénzügyi forrásaim végesek..) épp most keresek valami kapcsolást hozzá de azt hittem 12V-ra könnyebb les találni...
(#) kameleon2 válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
A stabkockának 3 kivezetése van. Bemenet, föld, kimenet. Ha a föld lábára pakolsz egy diódát, ami az anódjával a stabkocka felé, a katódjával a földre van kötve, az egy nyitófeszültségnyit emel a stabkocka értékén. Azaz, kb 500mV-nyit. 2 dióda sorban már 1V 3 dióda 1,5 V.
(#) greenpower válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
16V-al is fog tölteni csak a panel nem fogja elérni az optimális munkapontot (vagyis el fogja mikor majdnem üres az aksi), nekem az a tapasztalatom hogy a panel a névleges feszültségének a kb. 70%-nál adja le a max. teljesítményt, ez halmozottan érvényes barkácspaneleknél.
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
ejjha, ezt nem tudtam, viszont ez elég haszos információ!
köszönöm!
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Még annyit, hogy az áramkorlát ellenállást azt hogyan tudom kiszámolni, hogy mekkorát rakjak oda ha kb3.6A a cellák árama és nekem csak 500mA-kell?

Bocs a sok akadékoskodó kérdésért, de tényleg nem vagyok profi a témában és ezt nagyon jó lenne összehozni valahogy...
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
ja még annyi, hogy szerinted 1N4148-as diódák jó lenének vagy inkább valami nagyobbat kéne rá tenni?
(#) granpa válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Igen kis bias áramok folydogálnak ott, bőven elég a 4148. Az előtét ellenállást nézd meg a LED-es topicban. Van számoló segédlet is a segédprogramoknál.
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2013
(#) greenpower válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Ohm törvény

14V/0,5A= 28OHM de viszont legyen 10Wattos ellenállás
(#) lalus válasza greenpower hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Köszönöm!

pedig Ohm-törvényt használtam már sokszor ledekhez... látjátok milyen amatőr vagyok...
(#) lalus válasza greenpower hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
még annyiba hadd kössek bele, hogy a 14V honnan jött? Én most kameleon hsz-ét vettem alapul miszerint elég a 10V (ha a régi elképzelésemre, a 6V-os akkuk töltésére térünk vissza...))
(#) lalus hozzászólása Feb 17, 2013 /
 
mot mennem kell dolgozni, köszönöm mindenkinek a segítséget... reggel érkezem...

sziasztok!
(#) greenpower válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
14V a 12V-os aksi feltöltött állapota kerekítve. 6V-os aksinál ez kb. 7V
(#) erbe válasza greenpower hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Ugye először is ki kell vonni a lemerült (~12V) akku feszültségét a napelemmoduléból. Ez esetben a különbség, amire az előtétet méretezni kell, 18-12=6V. 6V 0,5 A =12 Ohm. ???
(#) Apec válasza Action2K hozzászólására (») Feb 17, 2013 / 1
 
Nyugodtan lehet őket párhuzamosan kötve használni, egyedül egyik sem tud túltöltődni !!!
Nem lesz bumm, mert nincs mitől ! Túl lehet őket tölteni, de csak együtt mindkettőt.
1. A kisebb kapacitású akku nagyobb belső ellenállással rendelkezik, (ezért a töltőáram is kevesebb) mint a vele párhuzamosan lévő nagyobb kapacitásúé. Nagyjából kapacitásukkal fordított arányban oszlik meg a töltőáram, ami nem biztos hogy éppen az ideális, de nagyjából akörül lesz.
2. Szerinted hogyan épül fel általános (savas) akkumulátorcella belső szerkezete ?
Nem bonyolult: több-kevesebb PBO2 + PB lemezpár (rács) párhuzamosan kötve.
Tehát a párhuzamosítás már egy akkumulátoron belül is megvalósul.
3. Savas akksinál túltöltésről a teljes feltöltöttség elérése után beszélünk. Ezt legegyszerűbben az intenzív gázképződésről ismerhetjük fel (vízbontás), ami általában cellánként 2,4 V elérésekor kezdődik. Nem lehet tehát túltölteni párhuzamosan kötött akkumulátorok egyikét, mert a két aksi feszültsége a párhuzamos kapcsolás miatt mindig egyenlő.

Sőt továbbmegyek:
sorba kötve is lehet őket használni, de ez különleges odafigyelést és szakértelmet kíván erősen ellenjavallt, de különleges esetekben nem elképzelhetetlen.

Aki mélyebben szeretne elmélyülni a témában:
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=gepjarmu-akkumulat...130051

üdv:
(#) Apec válasza erbe hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Így a helyes.
(#) Apec válasza lalus hozzászólására (») Feb 17, 2013 /
 
Nyugodtan kötheted őket párhuzamosan, sem töltéskor, sem pedig kisütéskor nem lesz semmi probléma, ha az áramerősségeket a tényleges kapacitás figyelembevételével határozod meg. Tudni kell hogy az akkumulátorok használatuk során eredeti kapacitásukból vesztenek (öregszenek). Erre azért figyelj ! A tényleges kapacitás méréssel meghatározható.
Van olyan (egyébként még működő) akkum, ami az eredeti 44 Ah helyett már csak 10 Ah-ás, igaz hogy már kb. 8 éves és már indításra nem használható.
(#) kameleon2 válasza lalus hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
Nem baj, ha nem vagy profi, de ez általános iskolai alap... Ohm törvény... Ha a körben 500mA kell follyon, akkor nyilván ennek megfelelően kell számolnod: R=U/I . Ebből az áram ismert, az ismert tagok: kimenet 6,85V (ólom savas 6V-os akksi töltőfeszültsége), akku belső ellenállása (elvileg ideálisan 0Ohm): ~0Ohm azaz kb rövidzár, ezért kell korlátozni. Így 6,85V/0,5A=13.7Ohm 6,85*0,5A=3,425W . Mivel ilyen nincs a szabvány sorban minden üzletben, vagy csinálsz egyet, vagy kicsivel nagyobb értéket választasz: például 15Ohm/5W . Ez esetben : i=U/R azaz: 6,85V/15=456mA fog folyni a körben, 6,85V*0,456A=3,1236W a teljesítmény ami az ellenálláson diszcipálódik, azaz az 5W-os ellenállásnak bírnia kell. Ha netán kétségeid lennének, vagy zavar a nagy hő, lehet venni 15Ohm/20W TO220-sa tokozatú ellenállást, hűtőzászlóval. Ezt ha elég nagy hűtőfelületre szereled - nos elég hosszú ideig fog szolgálni... Ez a hagyományos áteresztő tranzisztoros megoldás (ez van a stabkockákban is). Ha Stepdown konverterrel csinálod, kisebb a diszcipáció (nem melegszik annyira), magasabb a hatásfok, de több alkatrész kell. Ha nem zavar a hőtermelés, akkor azt hiszem most már össze kell tudnod rakni. Használhatsz persze mást is pld LM317-et, ami beállítható feszültségszabályozó. Úgy rémlik, hogy a földpont csak referencialáb, tehát az üzemi áram nem ezen folyik, azaz az 1N4148, vagy zener, vagy LED is jó, ami kéznél van. Akkor kell csak nagyobb áramú dióda, ha a stabkocka kimenetével sorban kötsz diódát - mert ugye akkor meg 0,5V-ot esik rajta a feszültség, tehát, ha nagyobb a stabkockád, akkor lefelé viheted a feszültségét . Ebben az esetben már azért 1N4001-1N4007 nem árt. Mivel nem tudom milyen diódád lesz kéznél és egy kicsit hőfokfüggő is a nyitófeszültség - nem árt mérni a diódákat. Persze lehet még játszani, mert pld a Schottky diódáknak megint más a nyitófeszültsége és más a germánium diódáknak ...
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) kameleon2 válasza Apec hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
Szia! Nem a túltöltődéssel lesz gond, hanem a párhuzamosan kapcsolódó, belső ellenállásból fakadó önkisüléssel, illetve a potenciálkülönbséggel. Az egyik akksi lezabálja a másikat, ha nem egyformák - és hamarabb lemerül a rendszer. A párhuzamos kapcsolású akkumulátorokat ezért használják kevésbé nagyobb áthidalásokra. Persze, hogy fog működni, mert kiegyenlítődik a két akksi feszültsége - csak kevesebb ideig bírja a szuszt. A sorbakötés nem értem miért lenne ellenjavallt, hiszen az akkukban magukban is sorba kötött cellák adják ki a kapocsfeszültséget. 6V-nál 3 cella, 12V-nál 6 cella... Ezért van az, ha cellazárlatos az akku, kiesik kb2V és használhatatlanná válik. De ez évekbe tellhet..
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
Nagyon köszönöm a segítséget, melóba megterveztem az áramkört és szerencsére ugyan azt kaptam amit te itt is feltöltöttél....

Végre kijukadtam (pontosabban kirugdaltatok..)a nekem megfelelő megoldáshoz, ma délután veszek ellenállást és meg is építem, bár még kell pár cella a 10 volthoz....

Diódám van itthon minden féle de szerintem tényleg elég lesz a 1n4148...

Mégegyszer köszönöm mindenkinek a segítséget, amint megjönnek a cellák összerakom és kipróbálom!

Azt hiszem inkább külön-külön töltöm az akksikat, úgy képzeltem el, hogy ha egyik feltölt akkor egy relével átkapcsol a másikra, ezt úgy terveztem kivitelezni, hogy van egy olyan kapcsolásom, (amit már meg is építettem és működik is - egy régi RT évkönyvben találtam)
hogy amikor az akku feltöltődött akkor egy led kigyullad, ha ennek a lednek a helyére egy optocsatolót tennék ami vezérelne egy relét ami átvált, akkor ez szerintetek így működne?

De ez a legkevesebb... lehet, hogy a célnak megfelelne egy akku is.... ez már a jövő és a próbálgatás zenéje lesz...
(#) Apec válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
Az akkumulátorcella egyszerűsített villamos helyettesítő kapcsolása úgy néz ki, hogy van egy feszültséggenerátor, vele párhuzamosan egy ellenállás (ez okozza az önkisülést) majd mindkettővel sorosan egy másik ellenállás ami töltő ill. a kisütő áramot korlátozza.
Kisebb kapacitású akkuk ellenállásai nagyobbak, nagyobb akksiké kisebbek.
El lehet azt mondani, hogy azonos technológiával készült akkuk között az önkisülés idejét tekintve nincs sok különbség. Ha tehát két (egy kisebb és egy nagyobb) akkumulátor önkisülését nézzük (a feszültségesés görbéjét felrajzoljuk) azt láthatjuk hogy mindkettő feszültsége ugyanolyan körbe szerint csökken. Ezidő alatt ha a két akksit párhuzamosan összekötjük, mivel nincs közöttük feszültségkülönbség, ezért kiegyenlítő áram sem folyik.
Tehát nem "zabálja" le az egyik a másikat.
Persze a valóságban sincs két egyformára sikerült akkumulátor (főleg ha a gyártója és a technológia is más) ezért ez nem teljesen igaz és a helyettesítő kapcsolás is összetettebb.
Helyettesítő kapcsolásokra ezt találtam hirtelen:
https://kb.osu.edu/dspace/bitstream/handle/1811/6534/Fasih_Modeling...ence=1

Cellazárlatos akkumulátornál az van, hogy a zárlatos cella helyén egy rövidzár keletkezik és a feszültsége kb 2 V-tal csökken. Ezt azonban a feszültségszabályozó "nem tudja" ezért továbbra is az eredeti feszültségre igyekszik tölteni ami a működő celláknak jelentős túltöltés.

Két különböző kapacitású akksi sorbakötése esetén a kisebb hamarabb feltöltődik, de mivel a kettő együtt még nem éri el a teljes fetöltési feszültséget, a töltés nem áll le, így a kisebb túltöltődik, a nagyobb pedig soha nem tud teljesen feltöltődni.
Kisütésnél a kisebb mélyen kisül, de a nagyobb még bírná tovább.
Még azonos kapacitású celláknál is kapacitáseltérések keletkezhetnek idővel, ezért igényesebb helyeken a cellafeszültségeket egyenként figyeli egy elektronika.
(#) kameleon2 válasza lalus hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
Nincs mit. Azt elfelejtettem írni, hogy egy sima csipogós műszerrel, dióda állásban (az enyém legalábbis ilyen) lehet mérni a nyitófeszültséget, tehát előre tudod válogatni a diódákat.
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
igen, ilyen van az én műszeremen is, még annyit, hogy a napelem pozitív sarka és a stabkocka bemenete közé ne rakjak egy védődiódát, hogy ne tápláljon vissza a napelemre az akksiról? és ide hogy méretezzem a diódádt? a napelem 3.6 amperére vagy itt is elég az 500mA-re?
(#) kameleon2 válasza lalus hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
A stabkockában egy áteresztő tranzisztor van, aminek a kollektor-emitter diódáján folyik át az áramod. Mi a csodának diódázni? Maximum a véletlen polaritáscsere miatt kellhet (persze akkor azon a diódán is esik feszültség!), de vissza nem fog áram folyni az biztos, hiszen ettől félvezető. Ha a napelem 3,6A-t képes leadni, a töltőköröd az ellenállás miatt akkor is csak 500mA-re fog beterhelni. A stabkocka maximuma is 1A. A fogyasztókat pedig az akksira kötöd. Ha töltés közben is világítasz, azt az akksiról pótolja ki a rendszer, ha nagyobb lenne az áramfelvétel, de a töltőkörről akkor sem fog több elfolyni 500mA-nél. Azaz a napelemed maximális áramát ki sem használod - maximum úgy, ha több ilyen független töltőkört hajtasz róla párhuzamosan. Elvileg akár 6 akksit is fel tudna tölteni ha csúcson jár. Igaz 500mA-es töltőárammal az akksi maximuma 5-6Ah lehet, nem nagyobb.
(#) Barni87 hozzászólása Feb 18, 2013 /
 
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy hol tudnék hozzájutni XBS, ETI vagy egyéb Eon bácsi által elfogadott olvadóbetétes szakaszolóhoz, ami alkalmas DC oldalra 1000v-ig?
Valamint olcsó és jó DC túlfesz levezetőhöz?
Előre is köszönöm!
(#) kameleon2 válasza Barni87 hozzászólására (») Feb 18, 2013 /
 
ETI: árlista: etihu.hu, forgalmazó Duoverzió, kersd Kun Pétert. Túlfesz levezető is van náluk, de érdemes a Phoenixcontactot is megnézned. Ha igényes, fix megoldás kell, Hensel+ Dehn&Sőhne vagy Schrack - keress meg.
(#) Barni87 válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 19, 2013 /
 
Köszönöm a gyors választ! Igényes, fix megoldásra törekszem, mert nem 1 évig szeretném az 5kW-os rendszeremet üzemeltetni
Lényegében már mindenem megvan hozzá, IP65-ös átlátszó ajtós elosztószekrény, AC oldali OBO B+C túlfesz levezető, 40m 4x16mm2 betáp kábel, stb.
Csak a DC oldali elemekkel vagyok bajban, mert az általam járatos nagykerekben vagy egyáltalán nem tartanak, vagy horror áron tudnák adni. Így ha tudnál ez ügyben segíteni nekem, akkor azt megköszönném.
(#) lalus válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 19, 2013 /
 
Köszön ismét a kielégítő választ!!
(#) kameleon2 válasza Barni87 hozzászólására (») Feb 19, 2013 /
 
Szia! Az is megoldás lehet, hogy kicsit utánajársz, megveszed a legolcsóbb patronos AC levezetőt és kicserélgeted a varisztorokat, mert lényegében szerintem nem nagyon van különbség. Igaz a DC védelem általában 1000V-os az AC pedig "csak" 500. Valamiért azonban gyanítom, hogy te sem fogsz túl nagy DC feszültséget használni 5kW-hoz. Mekkora a napelem DC stringfeszültség a rendszereden?
(#) Barni87 válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 19, 2013 /
 
Szia! Egy stringes a rendszer, így 20 db panellal számolva az üresjárati feszültség 740V, a munkaponti 620V körül alakul. Nem szeretnék kókányolni a varisztorok átforrasztgatásával( bár megfordult a fejemben). EON mondhatni a legkekeckedőbb szolgáltatók egyike. Csak ő kér stringenként külön diódázást, külön DC lekapcsolót( inverter is tartalmaz), stb.
Következő: »»   83 / 252
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem