Érdekes, mert eddig működött több méricskélés alkalmával is. Csak tegnap adta meg magát a szabályzó eszköz, és nem megy le 11V alá. Majd megpróbálom még terhelgetni valamivel.
Hangkártyával hogy lehet mérni? Van itthon régi számítógépem amit nem sajnálok ilyen feladatra, esetleg tönkretenni, ha nem figyelek oda.

A kimenetre mindenképpen kell tenni egy 120-150ohm 50-100W-os ellenállást, ami előterheli a tirisztorokat. Másként a szabályozás nagyon esetleges.

Ha esetleg az ajánlott LM393N ic-vel építetted fel akkor szobahőmérsékleten próbáljad meg. Adatlap mellékelve. Műterhelést is rakhatsz rá vagy, mpisti által javasolt előterhelés kell neki.

Ha nem is szobahőmérséklet de olyan 18 fok körül van lent a műhelyben, korábban próbáltam, működött rendesen, szerintem a vezérlés tápfesz-ének ki-be kapcsolgatása okozhatott valami problémát. Mindenesetre megpróbálom terhelni valami komolyabb ellenállással.

Ez a szabályzó ilyent nem produkálhat. Szerintem inkább valami olyan történt,amire nem figyeltél fel. A táp ki-be kapcsolgatása egy normális áramkörnél nem okozhat ilyen gondot,mivel minden áramkörnél elsődleges szempont a beállítások reprodukálhatósága.
És ez vonatkozik arra az esetre is amikor a tápkör megszakad.

Én is egy hasonlót használok. A hangkártya kb 20Hz-20kHz-ig tud digitalizálni jelet, olyan 10-12 bites felbontással, pontosan nem emlékszem, de nem is lényeges. Csinálni kell hozzá mérőkábelt (3,5jack-mérőtüske, vagy BNC kivezetés) és túlfesz védelmet igény esetén, meg a szükséges mérési tartományhoz feszültség osztót. Meg kell mérni, hogy mekkora a hangkártya bemenetén a maximális bemenő feszültség, le kell tölteni a soundcard scope programot (biztos van több is, én valami zeinitz félét használok), és mehet is a mérés. Egyébként labviewbe lehet hogy össze tudnék dobni akár most is egy egyszerűbb szkóp programot hangkártyához.

A tirisztorokat kipróbálnám külön, nálam pc táp 12V+karácsonyfaizzó a tesztáramkör. A gatet egy pillanatra valamelyik kivezetéséhez (anód vagy katód oldali gate alapján változhat, de azt hiszem én még csak katód oldalival találkoztam) kell érinteni a tirisztornak, erre ki kell hogy gyulladjon az izzó, és úgy kell hogy maradjon, akkor jó a tirisztor.

Felcseréltem a két gate-et és máris működik rendesen. Az opto rész két vezetéke fordítva lett rákötve. A multkor hirtelen kellett a két kis sorkapocs ami az opto vezetékét köti a hídhoz, még szép hogy könnyebb volt az asztalon lévő cuccról levenni a sorkapcsot arra pár percre. Megint nem néztem át alaposan a kapcsolást.

Na ugye. Még jó hogy nem működik, ha ilyent követsz el a géped ellen. Aztán meg a potira fogod...

Valamire muszáj ráfogni

Újabb probléma. Ráakasztottam különböző ellenállás terheléseket, a két db 21W-os izzó mellé párhuzamosan betettem egy 510ohmos ellenállást 50W-osat. A kimeneti feszültséget nem lehetett leszabályozni nullára. Mértem a gate áramot és a poti csavargatására úgyan úgy változott mindkét gate-nél, mint amikor csak a két izzó volt rajta terhelésnek, de érdekes módon nagy terhelésnél sehogy nem lehetett szabályozni a kimeneti feszültséget. izzó helyett különböző ellenállások párhuzamos kapcsolásával terhelgettem. kb 66Ohmnál már csak 12 és 24 V között ment a szabályozhatóság, 58ohmnál már csak folyamatos 24V lett a kimeneten. Lecsavartam a potit teljesen, ha levettem a terhelést rögtön leszabályzott 0-ra a kimeneten, ha vissza tettem visszaugrott a feszültség 24V-ra, de közben a potihoz nem nyúltam. Próbáltam másik tirisztorokkal is, az is ugyan ezt produkálta. A tirisztorok valami oknál fogva nem akarnak kikapcsolni nagyobb terhelés hatására, pedig alig folynak áramok a névleges áramukhoz képest(160A).

Hát akkor ajánlom az impulzuscsomagos gyújtást...

Próbálgatom majd még a dolgot, ennyivel nem ússzák meg az eszközök. Ez praktikus kis kapcsolás lenne, mert nem kellene hozzá trafot tekercselni, ami sokat számít azoknak akik építeni akarnak egy tirisztorvezérlőt. Mondjuk így nincs galvanikusan leválasztva a szabályzókör, ezért primer oldali szabályozásra alkalmatlan.
Kipróbálom majd valami induktív terheléssel is, hogy úgy mit produkál. Van valahol 24V-os motorom kb 1-2A-es nem túl nagy terhelés, de meglátom hogy reagál.

Nem mintha 1cm^2-es trafót 2x70+1x100 menettel megtekerni több lenne, mint 20 perc.

Jó-jó, én meg is csinálom, de van akinek ez is gondot okoz. Különben ha a froniusnak, meg a lengyeleknek működik 3fázison is akkor nekem is működnie kell.
Azt még elfelejtettem hogy a két gate árama között van kb 10mA eltérés, nem tudom ez okozhat,e gondot...

Át kell mérni az egészet, kipróbálni másik blokkon, stb, meg át kell gondolni a kapcsolás alapján, hogy melyik alkatrész hibája okozhat ilyen eredményt.

Két blokkon próbáltam ki, még van egy harmadik blokkom, összesen 3 pár tirisztorom van és 3 pár diódám. A kapcsoláson meg gondolkodok majd, de azt már csak holnap.

Sziasztok!

Szerintetek, mi sülne ki abból, ha a szabályzó negatívját a hegesztő pozitívával kötjük össze?

Én e szerint a rajz szerint építettem meg, és működik, nem hegesztettem vele, csak egy próba egyenirányítót építettem össze, az előző oldalon láthatóak a képek és leírva az eredmények. A hegesztésre várni kell, mert a trafó még nincs megtekerve és nincs fojtonak való alapanyagom sem. Ha a fronius-nak működik, akkor nekünk is működnie kell.

Normál esetbe semmi se történik, mert a kettő független egymástól.

Az a kötés teljesen rendben van. Ugyanis az a két csatlakozási pont a tirisztorok katódjai lennének. De mivel a két tirisztor katódja össze van kötve, (ez a pozitív pólusa a hegesztőáramkörnek)így elég csak egy szál vezetékkel levinni a gyújtókártyára. Mivel a tirisztorokat pozitív tüskével gyújtjuk, így egyértelmű hogy a tirisztorok katódjai a gyújtókártya negatívjával vannak összekötve.

Heló! Igaz nem nagy hegesztő, de nekem fontos. Van egy kis trafóm, semmi komoly, csak drótok összehegesztésére használom. Viszont így is túl erős. 48V és kb. 20A. Eszi a drótokat. A trafót megbontani nem szeretném. Viszont valahogy csökkenteni a teljesítményét. Legalább a felére. Ehhez kérnék segítséget, akár primer akár szekunder oldalon. Lényeg minél egyszerűbb annál jobb. Nem kell nagyon pontosan stabilnak lennie, csak bírja és ne égjen el. Köszönöm!

A dolog egyszerű. A szekunder kivezetés és a munkakábel közé tegyél be sorosan egy olyan fojtót,amelyik a szekunder huzallal azonos keresztmetszetű huzalból készült. A vasmagja legyen pl. 25cm2 a teljes menetszám mondjuk 30 menet, 10 menetenként megcsapolva. A megcsapolások változtatásával tudod változtatni az ívteljesítményt. minél több menet lesz bekapcsolva az áramkörbe, annál kisebb lesz az ívteljesítmény,azaz a hegesztőáram. Az a 20A nem 200A akart lenni?

Nem, az tényleg csak kb. 20A, bár nem mértem, de kiszámítva úgy jön ki. Ez arra van, hogy tekercselő rézdrótok végeit összehegeszteni, olyan helyen ahol rázkódás, vagy magasabb hőmérséklet van. pl. motor tekercselésnél használtuk, a tekercsek végeinek összehegesztésére, pálca helyett, pedig egyszerű szén rúd van. Általában szénkefe.
A vastagságot majd megnézem. Köszönöm, ki fogom próbálni.

Valójában mekkora ez a trafó? Van valamilyen adattábla rajta? Egy fotót feltehetnél róla.

Hát elég kicsi, olyan 13cmx13cmx15cm, saccra. Fotót azt most nem tudok feltenni, mert apuméknál van. Adatlap nincs rajta, ha jól emlékszem. Az az igazság, hogy találtam a földön régebben, rámértem nem zárlatos-e majd kipróbáltam. Működött. Biztos nem hegesztő trafó volt, de én annak használom a vastag szekunder drótja miatt. Két-két kivezetés meg dög nehéz súly jellemzi. Azt hiszem ennyi. Fogalmam nincs miben lehetett előtte, vagy hogy miért dobták ki. De megnézem pontosabban ha így érdekel, ha lesz róla további adatom, vagy képem akkor felrakom ide.

Háromfázisú hegesztőtrafó szabályozását,fokozatkapcsolóval szeretném a primer oldalon megvalósítani.
A trafó fix tekercselésű így egy előtét trafót kell tekercselnem.
Mennyire fontos a fázisonkénti menetszám,így a feszültség azonossága? Mennyi volt eltérés a megengaedett ha egyáltalán szóba jöhet eltérés?
Házilagos tekercselésről van szó,mely kézzel primitív körűlmények adta lehetőségekről szól.
Köszönöm a válaszokat.

Nem volna egyszerűbb szekunder oldalon tirisztorral megoldani?

Azé' kisebb olcsóbb alkatrészek, a primer szabályzás.

Keresd meg 'Acces Denied' fedőnevű kollégát, ő nagyon vágja a 'pitét'. Keress vissza itt, a publikációiból meríthetsz ötleteteket.

Én is leginkább a szekunder oldalra javasolnék 3 tirisztor+3 diódát, de a primer oldali fázishasítás is megoldható.

Van egy kapcsolásom három fázisú szekunder oldali tirisztoros vezérelt egyenirányításhoz, freedomocska-tól kaptam, de nem tudom közzétételével sértenék-e szerzői jogokat meg hasonlók. Nem mai kapcsolás az biztos. Gyakorlatilag 9db műveleti erősítőből meg 4 tranzisztorból és vagy 30-40 passzív alkatrészből áll.