Igazából a vezérelt kihasználtsága az erőmű érdeke. A 'szolgáltató' ellenérdekelt...

A szolgáltató hivatalosan elmondta, hogy a zöldenergia is hülyeség. ... Persze.. neki...

Sziasztok!

Lehet kiakasztó lesz a kérdés, de rendbe kellene tenni a gondolataimat.
Miért van szükség a hálózatunk földelésére, vagy adott esetben a nulla és földelés közösítésére?
Onnan ered ez a kérdés, hogy úgy tudom ha van egy leválasztó transzformátorunk, akkor az galvanikusan leválaszt a hálózatról és a földfüggetlenség miatt nem fog megrázni az áram, ha az egyik vezetőt érintem. Tehát nem tud a föld felé folyni az áram, mert nincs földelve a transzformátor szekunder köre. Ha ez így lenne a hálózatinál is, ha nem lenne földelés, akkor ott sem rázna meg, ha egy vezetőt érintenék.
Nagyon rossz is lehet a nyom amit követek, de nem nagyon tudom, milyen témakört is keressek a problémával kapcsolatban.

Szia!
Képzelj el pl. 2 motort földfüggetlen hálózatban. Az egyik burkolatára kikerül a hálózat egyik, a másik motorra a hálózat másik pólusa. Nem megy le kismegszakító, FI-relé, semmi, mert nincs védőföld, viszont Te nekidőlsz az egyiknek és közben megfogod a másikat... A többit a képzeletedre bízom !
Steve

Azon sem árt elgondolkozni, hogy ha mondjuk veszünk egy falucskát, pár tíz házzal, akkor ha nincsen földelve egyik ága sem a hálózatnak, akkor milyen potenciál viszonyok alakulnak ki. Például szórt kapacitás, levezetés és társai. Hibás készülékről szó se essen, mert ugye minden tökéletes
Ez mindíg előjön, mint okosság. Én akkor sem fogdosnám, ha nincs semmi sem földelve...

Lehet egyszerű takarékossági oka is.Így a nulla vezető sokkal nagyobb keresztmetszetű mint ha direkt egy dróton kapnád csak ,hiszen a föld mint olyan egy nagyon jó vezető ,veszteség csak a be ill. kilépési pontokon van csak szinte.

Nem okoskodásból írtam, tényleg azt szeretném ha megértetnétek velem a lényeget.
Az érintésvédelem az egy dolog, az azért van, ha a készülékházra kikerül a fázis, akkor ne a testemen keresztül, mint több k Ohm-os ellenállás follyon az áram a föld irányába, hanem a védővezetőn, aminek a vezető ellenállása nagyságrendekkel kisebb.
De ha nem lenne összekötve a hálózat a földeléssel, akkor nem is akarna a készülékházról rajtam keresztül a földbe távozni az áram. Tehát szerintem az érintésvédelemre azért van szükség, mert földelt hálózattal rendelkezünk. Arra gondolok, hogy a földelésnek nem életvédelmi hanem technikai oka lehet.
(mégegyszer mondom, csak a saját gondolataimat írom le, nem azt mondom, hogy ez márpedig így működik)

Sziasztok!

Van egy olyan gondom hogy amikor lekapcsolom a villanyt bárhol a lakásban, akkor "valószínű" hogy csúcsok keletkeznek és sorba égnek ki állandóan az égők, pattog a rádió hangszórója ...stb.
Mit lehet ez ellen tenni ?

Köszi a válaszokat!

Egy kérdés. Ha nincs a hálózat potenciálja a földhöz rögzítve, tehát nincs viszonyítási alap akkor pl. a készülékek szigetelését milyen feszültségszintre kellene méretezni ahhoz, hogy a földpotenciálon lévő illető biztonsággal kezelhesse?
Mivel az általad felvázolt esetben a hálózat potenciálja elméletben bármilyen értéket felvehet akár 1-2kV-osat is a földhöz képest akkor a szigetelést is ehhez kellene igazítani.

Na ez már elég jó!
Szóval az abszolút nulla potenciál létrehozása miatt kell földelés, azaz a saját potenciálunkhoz képest legyen meg a hálózati potenciálkülönbség?

Az a gond, hogy ha kezdetben nincs is összekötve, az egy zárlat folytán bármikor összeérhet, és onnantól már össze van kötve. Létezik amúgy ilyen érintésvédelmi megoldás, IT-rendszer a neve. Az alkalmazásának vannak feltételei, lényegében azt kell megoldani, hogy ne fordulhasson elő a fent említett szituáció ellenére se áramütés, erre pl. a triviális megoldás egy folyamatos szigetelésvizsgáló áramkör, ami lekapcsolja a táplálást, ha az alapból elszigetelt vezetők akármelyike és a föld között olyan kicsire csökken az ellenállás, hogy utána a másik vezetőt megérintve áramütés lehet a történet vége.

Ahha, ez is jó, kezd kiegészülni a történet, ezekre vagyok kíváncsi

A földelésnek igenis életvédelmi oka van, Te magad írtad le ugyan itt: Ezt kiegészítem, ezáltal olyan nagy mértékü (hiba)áram alakul ki a körben, hogy a helyesen méretezett (zárlatvédelmi)biztosíték kiold. Tehát a védőföldelés söntölő hatása és a jelentős nagy áram létrehozása miatti biztosíték kioldás a védelem lényege.
A villamos készülékek müködéséhez egyáltalán nem kell a védőföldelés, azok annélkül tudnak müködni, kivéve ha úgy van az áramkör kitalálva, hogy egyik vezetője a föld mint "vezető" anyag. Pl. földeletlen konnektorból minden további nélkül fűt a testzárlatos vasaló, "csupán" halálos feszültség jut az azt megérintő személyre.

Amiket eddig írtak és ez is egy elég jó összefoglaló.
Különböző helyeken és időkben más- és más volt az előnyösebb. A nagy testvérnél például a kisfeszültségű hálózat szigetelt csillagpontú volt (van?). Nálunk a Csepel Művek területén a műhelyekben a gépek szigetelt csillagpontú hálózatról mentek, a világítás meg nullázottról. Ha jól tudom, bányákban is szigetelt csillagpontú a hálózat.

Sziasztok! Segítségeteket kérném adott egy vezérelt és egy nappali mérő. Úgy tudom hogy a vezéreltre fix bekötésű fogyasztókat lehet használni éppen ezért fixen szeretném bekötni a fogyasztót a vezéreltre de úgy szeretném megcsinálni ha nincs vezérelt áram akkor nappali áramról is működjön,milyen megoldások vannak erre konkrétan és milyen relé vagy mágneskapcsoló kell hozzá stb válaszokat előre is köszönöm! Ezt a kérdést tettem fel múltkor,azóta beszereztem egy xbs FR110-et ez vajon képes ellátni ezt a funkciót??

Sziasztok.
Meg szeretném kérdezni hogy hungarocellel hőszigetelt pincében lehet-e a falban el vezetni az elektromos kábeleket és hogy 1 ágra be lehet-e kötni egy csillárt és egy konnektor ajzatott.
Még annyi hogy ezért érdemes-e villany szerelőt fogadni vagy meglehet csinálni házilag gépész szakmával(elektronikai)?

Szia!
Az első két kérdésre igen a válasz, a harmadikra akkor igen, ha értesz a villanyszereléshez.

Hali!

Szerintem nem egymás mellet megy a fázis meg a nulla (pl. egy spórolós alternatív kapcsoló miatt), így kialakul egy vezetőhurok, aminek a keresztmetszete akár több m² is lehet. Ez egy hatalmas egymenetes tekercsként működik, ami egy sorbakötött induktivitást jelent. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor a gyanus kapcsoló burkolatát ha leveszed, jobb esetben csak szép nagy szikrákat lekapcsoláskor, roszabb esetben azok nyomait is láthatod.

Nos van ilyen hálózat a valóságban is !
Nem is kicsi! Az orosházi síküveggyár villamos hálózata földfüggetlen. Természetesen ott is van védőföld és EPH.
Ők ezt könnyen meg tudták valósítani, hiszen saját trafóházuk van.
Előnye a hálózatnak hogy bármilyen földzárlat esetén a berendezés megállás nélkül tud tovább üzemelni. Sokmilliós kiesést jelentene náluk egy rendszer leállás, az újraindítás több napig tartana!
Viszont van nekik egy riasztórendszerük, mely figyelmeztet ha valahol földzárlatos lesz rendszer. A hibát pedig azonnal el kell kezdeniük feltárni és megszüntetni (ez hirtelen abból áll hogy az részt lekapcsolják és a tartalék rendszert elindítják) hiszen a következő földzárlatnál már nagy az esély a pukk-ra.

Fűnyíróhoz hosszabbítót akarok venni. A Tesz... újságban volt akciósan, de lemaradtam róla. Ezért gondoltam hogy jobb ha magamnak csinálok egyet.
De mennyivel jobb a vastagabb keresztmetszetű vezeték? Mert a 900W-os fűnyírómat elbírja a 0,75 mm2 -es vezeték is ami jóval olcsóbb mint a 1,5mm2-es vezeték.

Volt 2 mm2-es hosszabbítóm, de az nem bírta a fűnyírást, megtört benne a kábel és egy pukkanással kiégette a szigetelést. Megjavítottam de megint megtört. Sodrott réz volt mégis megtört, bár elég öreg volt.
Az ilyen olcsó sárgákkal meg sose volt gondom.

Tehát kérdezném hogy pl egy 900W-os fűnyírónak mennyire számít hogy 40 méter kábele amin az áramot kapja 0,75 vagy 1,5 mm2?? Mert laikusként szerintem ekkora terhelésre lényegtelen a különbség.

Hello!
Az vezető ellenállása R=Rho*l/A. Az "Rho" a fajlagos ellenállás, az 1m/1mm^2 vezetőnek. Réz esetén ez 0,017ohm/m/mm^2. Az "l" a vezető hossza méterben (persze oda-vissza). Az "A" a keresztmetszete mm^2-ben. A 40 méter 0,75-ös kábel ellenállása kb. 2ohm, a másfelesé meg kb. 1ohm. 900W mellett 4A áram folyik, vagy is az egyiken 4V/16W a másikon 8V/32W a veszteség. A lényeg, hogy ne legyen feltekerve, mert összeolvad. Vagy is maximum ha a motor indulóárama magas, akkor lehetne érezni a vékonyabb kábelt.
üdv!

Helló bandi777!



És szerinted egy egy menetes légmagos tekercsnek ennyire jelentős hatása van ilyen körülmények között?

Erre a problémára nem lehet megoldás az, ha tesz a kapcsolóval párhuzamosan egy pár nanós kerámia kondit? Egy gyári erősítőben láttam egyszer ilyet, így nem tesz semmi zavart a hálózatra ki-be kapcsoláskor. Vagy butaság az ötlet?

Azért a gyakorlatban a 900W-os fűnyíró szerintem elég sokat fuldokol, hacsak nem minden másnap van fűnyírás. Ekkor az áramfelvétele is eléri a 6-7-8A-t, ekkor viszont már lényegesebben nagyobb lesz a feszültségesés, így az 1,5 mm2-es vezeték nem felesleges (szerintem).

Annyit tennék hozzá, hogy annó én sem spóroltam az anyaggal, amikor az apósom kért hosszabbítót.

Szerencsére nem voltam ott, (csak visszajelzéseket kaptam) amikor a légpárnás fűnyíróval és a 3x2.5 mm2 MTK vezetékből készült hosszabbítóval nyírta a füvet.

Lehet hogy azért kapott szegény gutaütést?

Alakítsd át akkusra, akkor nem kell kábel . Én a sima narancssárgát használom, mert könnyű. Mindig letekerem teljesen, soha nem melegedett. Hegeszteni feltekert hosszabbítóval nem lenne ajánlatos. Azonban a szín fontos! Nekem narancssárga van -több éve használom. A szomszédasszony zöldet vett és sövényt nyírt vele - egyszer és utoljára, mert ágnak nézte a hosszabbítót is. Az is igaz, hogy én 20m-nél hosszabbat nem használok, mert a kertben mindenhol van dugalj 2,5mm2-es keresztmetszetű földkábelekkel.

Köszi elöre is

Ez mi és mennyit érhet?

Innen nézve valami régi IP védett tokozású mágneskapcsoló 2 nyomógombbal...

Vannak dolgok ,aminek az árát a használati értéke ,vannak aminek a kora határozza meg.Erről nem igazán tudom eldönteni melyik csoportba tartozik.Talán valami licitálós apróhirdetéses oldalon megmondják.(bár akkor oda is kell adni.)