Mágnes vastagsága megfelelő (5mm is elég, a vastagság egy méreten felül már nem növeli a teljesítményt, viszont a mágnes köbcentit, így az árat igen!!)
Mágnes másik két mérete kb legyen ugyanannyi, mint az állórész vastest koszorújának keresztmetszeti mérete.
(Koszorú az az a rész, ami a hornyok külső szélétől a vascsomag külső széléig terjed (a vastest "tömör" gyűrű része)).

Szia!
Az N35-ből gondolom,hogy neodímium. Ebből szerintem is elég a 6mm-s az 1,1kW-s átlagosan szokásos állórész vasmag-méretéhez saccolva. A hossza adódik a forgórész eredeti pólus hosszából. A szélességét pedig szintén az eredeti forgórész pólus szélességhez illik igazítani, figyelembe véve, hogy lesz-e "kalapozva", vagy nem. (Feltételezve, hogy 3fázisú, 6 pólusú aszinkron motorról van szó a 960-s névleges fordulatból.) Így igazából a vastagság (6mm) választható. Nincs sok értelme fölé menni, mert a kilépő erővonal sűrűséget a pólusfelület korlátozza, a max. indukciót pedig a vasmag telítődés.

Köszi! Akkor úgy nézem, kb elég kell legyen... Ebben a méretben nem találok 5mm vastagot, szóval marad a 6mm. A 15mm is elég, kb 17mm a vasmag vastagsága... Picit kisebb, de remélem ez nem lesz baj...(vagyis annyire nem számít)
Köszi!

Igen, N35 neodímium... 6 pólus, aszinkron természetesen... És kalapot természetesen kap. Ha jól gondolom, kb 5 horony széles lesz egy pólus. 36hornyú a moci, 1,2-7,8; 3,4-9,10 stb a tekercselése, koszorúban.
Akkor ez a mágnes rendben lesz, jöhet a gépmunka....

Köszönöm a segítséget!

Talán a pólus szélességgel lemehetsz 4...4,5 horony-szélességre. Kevesebb erővonal záródik a szomszédos pólusszélek közt, több a vasmag felé.
Jó forgácsolást!

Köszi az ötletet, kipróbálom... Átszerkesztem a tervet a keskenyebb kalapra..
De lehet mást is át kell szerkeszteni, mert most néztem pontosabban, az állórész vastagsága nem 17mm, hanem 23mm... És ahogy gulyi88 kolléga írta, a mágnes legyen kb ilyen széles... akkor inkább 20mm széles mágnesben kéne gondolkoznom? Hmm.. Akkor lehet megint mágnest keresni és újra tervezni a forgórészt...

Az egy pólus fluxusa feleződve, két irányba indul el a koszorúba. Ez nem lesz gond egy ilyen méret megadásnál?

Jogos a felvetés... bár szerintem két oldalra megy a fluxus, de nézzük meg, mekkora keresztmetszeten mehet a fluxus két oldalra... ha nekem a lemezek "vastagsága" 23mm, ebből a hornyok mélysége legalább 10mm... tehát effektíve a keresztmetszet, amin "oldara mehet a fluxus", 10-13mm, mindkét oldalt... tehát kb 25mm összesen... namost ha ezt így kell nézni, vagy 20-25mm széles mágnes kellene.... vagy nemtudom,..... nagyon éjjel van már.... megyek is aludni, míg jobban el nem bizonytalanodom...

Igazad van! Koszorú keresztmetszetének kb kétszerese kell a mágnes felületnek lenni (pólusonként).
Viszont a 2 légrésátlépést is 2 mágnes gerjeszti át, így 3-4mm-es mágnes is elég szerintem.(Talán csináltunk is erre FEMM es szimulációt valamikor régen).

Meg is találtam:
Bővebben: Link

Nagyon régen hárman (Erbével is) elég jól átnéztük ezt a dolgot, sőt a lehető legkisebb mágnes felhasználás témáját is. Sajnos az akkor elhangzottak csak elméletek maradtak, mert a felhasználója utólag, többünk kérésére sem írta le, hogy pontosan milyen módszert választott a generátor elkészítésére, és az hogyan vált be. (nem hagyta el a fórumot, mert ha gondja van jelentkezik, mi pedig válaszolunk).
Jó lenne most azzal kezdeni, hogy a fórumozó társunkat megkérjük arra, számoljon be a tapasztalatairól olyan formában, hogy a következő kérdezőnek már kipróbált módszert mondhassunk el.
Utána megint elmondjuk, hogy mi hogyan gondolnánk ezt az átalakítást.

Biztos, hogy a koszorú keresztmetszetéhez kell igazítani a mágnest? Egy mg. pólus előtti horonyoszlopok össz. keresztmetszete mindig kisebb, mint a koszorúé! - Ezek telítődése a határ szerintem. Az előkotort FEM-n gyönyörűen látszik is. Illetve az N35-s Br értéke 1,17...1,22 T. A mágneskör, gerjesztés számításánál (ezt inkább kérdezem, mint állítom) ez a Br a figyelembe veendő indukció (B) értéke, vagy nem? De akkor mit befolyásol a mágnes vastagsága? Vagy a mágneskör vas és légrés Gerjesztések(a H*l-k) összegének kell egyenlőnek lenni a mágnesben (vastagságában = É-i pólusfelülettől a D-i pólusfelületig) levő Gerjesztéssel?

A tárgyi generátornál változatlanul azt sejtem én is gyakorlati összehasonlítással, hogy a 6mm-s N35-s mágnes bőven elegendő 4...4,5 horonyfejet fedő pólusfelülettel. (Hogy kapásból nem tudom kiszámolni, kiszámolni? felírni a mágneskört - felettébb idegesít.)

Szóval ilyen generátort még senki nem is épített? Minden csak elmélet?
Én akkor kaptam az ötleten, amikor láttam egy fényképet itt egy kész forgórészről, ami nagyon megtetszett. Bár nem túl sok utánaolvasás után, kevés adattal valahogy elkészítettük az én 370Wos MEZ motoromból a 6pólusú generátort, amiről tettem is fel képet. Nekem ez működik.. De hogy mennyire jól azt nem tudom... "Ad áramot"... Sajnos mérések nem voltak, főleg hogy nagyon hamar fel is szereltem a gépre, hogy lássam üzem közben... Jelenleg nagy szélben a 300Wos halogén világít rajta, 3~ egyenirányítás után, de forog is a gép komolyan.. Olyan 170-190Vdc.
Ha szeretnétek, kis segítséggel csinálhatok erről a generátorról komplett mérési jegyzőkönyvet és építési leírást, hogy a későbbi utánépítésnél bárki könnyen boldoguljon. Bár ehhez majd segítség kell, nem nagyon vagyok otthon a fluxusok terén, műszereim hiányosak...(pl. ford.mérő, de szkópom van)
Valamint remélem hogy a másik(2,2kW) generátor is elkészül hamarosan, arról kicsit izgalmasabb lesz beszámolni, de most ez az 1,1es a fontos, remélem tavaszon elkészül(meg kell venni a mágneseket)

Horonyoszlopban majd 2T indukció is megengedhető, illetve megengednek a gyári gépekben, ezért általánosítottam azt, hogy ha a koszorú jól ki van hajtva, akkor a gép is (mellékesen a koszorú méretéből következik a minimális pólusszám (azaz áttekeréskor nem célszerű kisebb pólusszámra tekerni)).
Hogy a mágnes vastagság pontosan hogy befolyásolja a dolgokat, ahhoz nekem is komolyabban utána kell nézzek.

Bővebben: Link

Itt van egy képlet hogyan kell méretezni a vasmagot meg a mágnest, ne nagyon zavarjon senkit a brushless motor elnevezés

Pontosítom az előző hozzászólásom:
Ha most valaki szeretne összehozni pl. egy 370 wattos villanymotorból egy generátort, nem biztos hogy talál a fórumon egy neki megfelelő leírást. Itt egy átlag ember számára érthető, villanymotor és mágnes méret, fordulat, feszültség adatokra gondolok. Olyan adatokra, amik elegendőek a generátor kockázat mentes elkészítéséhez. Ehhez nem kell a fluxus és más huncutság.
A kérdésedre három ember reagált, de egy sem olyan, aki készített volna úgy generátort, ahogy most Te elképzeled. Velük kell beérned, eldöntened, mennyire jók az infók, és milyen irányba haladj.

Ahogy én gondolom, a mágnes vastagságtól nagyon függ a két ellentétes pólust a mágnes mellett összekötő szóródó erővonalak száma. A FEMM talán megmutatja ezt. Küldök egy indukció kalkulátort, én nem tudtam tesztelni, remélem használható.

Akkoriban számolgattuk a mágnesvastagság hatásait, nem ok nélkül két mérettel próbáltad a szimulációt. Két dologba számít bele.
Először is le kell küzdenie a légréseket (a vas mágneses ellenálása nem lényeges). Van egy minimális vastagság, ami már elfogadható gerjesztést hajt át a légrésen. Ez a vastagság növelésével tovább már csupán jelentéktelen mértékben növekszik.
A másik, a terhelő áram ellentétes hatásának legyőzése. Na ennek a kiszámítására már nem vállalkoznék. Nem tudom, mennyire képesek erre a szimulátorok. ?
Bár végeredményben nem megoldhatatlan feladat. Számolgattuk az egyenáramú gerjesztés alkalmazását és olyan menetszámok, áramsűrűségek jöttek ki, hogy DC gerjesztéssel a neo... mágnesek szintje jóformán nem elérhető. Ennek megfelelően leégetés nélkül nem is tudok akkora áramot kivenni belőle, ami "lenullázná" a mágnest. Természetesen a terhelő áram növekedésével arányosan csökken a gerjesztés > kapocsfeszültség. Nagy áramoknál már nem csak a tekercs ellenállása miatt.

Ma este készítettem egy újabb átalakítási vázlatot a te ötlededet követve. A felkérés 4 pólusú motorról szólt, de értelemszerűen bármilyen pólusszámra átrajzolható. A példamotor 0,75-1kW-os lehet, ehhez forrás függvényében 9000-3000.-Ft a beépítendő mágnes. !!!

Az én forgórészem kicsit másabb volt a kis motorban. Miért 2pólust csináltál csak? a rajzolás könnyedsége miatt? Megpróbálom lerajzolni az én tervemet és lefényképezni, mert paint-ben nem hinném hogy fog menni.. bár megpróbálom...
A mágnesnek akkor olyan hosszúnak kell lennie, mint az állórész, ez OK, és olyan szélesnek, mint a horony feneke és a vas széle közti rész? esetleg ennek kétszrese? mert két irányba megy a fluxus... vagy nem így kell gondolkozni?

Miért 2 pólust? Hiszen ez 4 pólus. Egyedül a mágnesek irányát nem rajzoltam be, de azt hittem, ez egyértelmű.
A mágnesek felületének kell annyinak lenni (nagyjából, nem szentírás), mint a vasmag hornyok mögötti keresztmetszetének kétszerese. Fölötte a pólussaru ezt már elossza. Ha gyengébb a mágnes, lehet nagyobb felületet, ha erősebb, kisebb felületet alkalmazni. A vastörzsben a gerjesztés azonos lesz. Túl erősre nem érdemes fölvinni, mert nő a vasveszteség, a melegedés.

Ez nem 2 pólus, hanem 4! Mert a mágnesek Északi (vagy déli) oldalai vannak kifele a maradék vastest adja a másik Déli (vagy északi) pólust.

Már a pólusszám - póluspár - pólus keverése is sok félreértést okoz. Ezt még tetőzitek egy újabb egyéni pólus-definícióval - kész káosz! Villamos gépeknél a pólusszámon nem a benne levő mágnestestek pólusainak számát értjük, hanem a forgó (vagy álló) többpólusú mágnes légrés felé mutató pólusainak számát (vagy póluspárjait).
Ez az Erbe ötletű 1 póluspárú gép is jó lehet, csak nem 3 fázisú kialakításhoz!

Bárkitől kérdezném, hogy a mágnes vastagságát milyen számítással (földönjáró közelítővel, mert a Foxi63 linkjén levő képletben számomra ismeretlen matematikai jelek vannak - pötty, azonos tól-ig) lehet kalkulálni? A másik kérdésem, hogy a mágnes milyen adatából lehet kitalálni a mágneskör számításokhoz szükséges B indukciót, amiből tovább számolhatók a H-k és a Gerjesztések (vasmag, vastest, légrés)? A Br gyanús, mert az a mérettől függetlenül minden azonos típusú és energiájú (pl. N35) mágnesre ugyanakkora a megadott (pl. 1,17...1,22). Akár a szóródások elhanyagolásával, a terhelés visszahatás (önindukció) durva figyelembe vételével. Mivel számoltok?

Na láthatod, mi a különbség egy kipróbált és működő átalakítási leírás, és egy csomó hozzászólás között.
Én is leírom, hogy gondolom: Az egy pólus alatti mágneseknek el kell látni elegendő fluxussal az állórész vasát. Az állórész pólusainak legkisebb vastagságát veszem alapul, itt lesz a legnagyobb az erővonal sűrűség. Ezzel a mérettel, a vastest szélességével és az egy horony alatti pólusok számával (nálad ez 6 db.) adódik egy felület. Ekkora felületű N42-es neodym mágnest kell egy pólus alá berakni 5-6 mm vastagsággal. Ennek a fluxusa a légrésen keresztül menve kb. 1 Tesla indukciót ad a fogak legkisebb keresztmetszetére.
Megjegyzés:
Régen az 1 Tesla egy alap volt a trafók és villanymotorok indukciójára. Most megállapodhatunk egy másik értékben is.
Az Erbe javaslata (a régi mágnes takarékos elképzelése) szerinti berakásnál én nem tudom megkalkulálni a fluxust. De van egyszerű eljárásom arra, hogyan lehet max. 1 óra alatt bemérni a két figura közötti különbséget. Ehhez kell 2 db neodym mágnes 5-6 mm-es vastagsággal. A tippem az, hogy minimális különbség lesz. Nekem nincs mágnesem, tehát ezt nem tudom megnézni. Jó lenne, ha valaki vállalkozna erre.

Elszúrtam ezt a felület meghatározást.
Az állórész fogainak legkisebb vastagságát veszem alapul, itt lesz a legnagyobb az erővonal sűrűség. Ezzel a mérettel, a vastest szélességével és az egy horony alatti fogak számával (nálad ez 6 db.) adódik egy felület.

Valahogy így van ez. Én inkább 5 fogat mondanék - van ott pólusonként egy kis holttér (kieső keresztmetszet).
A fogak max. indukciója szerintem is a korlát. Néhány trafólemez adata a mellékletben. A 6-s oszlop (Bs) a telítődési, max. indukció. Ennél nagyobbat egyszerűen nem lehet elérni.

Az Erbe korábbi mágnes takarékosához (ha arra gondolsz, amikor minden második mágnes helyett tömör vasat használna):
A szuperpozíció elve (összegzés) állandó mágnesekre is igaz korlátozással. Ha két azonos mágnest "sorba kötünk" akár É-D-i pólusaival összeérve, vagy egy mágneses körben vasakkal. légrésekkel, a fluxust bárhol nézve nagyobb lesz, mint egy mágnessel. De nem kétszer akkora, hanem kb. csak 1,5-szeres. Ugyanez a helyzet a mágnes vastagsággal, csak senki nem árulja el nekem, hogy milyen egyenlettel számolható.

Egykor én is megtaláltam az interneten. A függvénytáblázatban is benne van, csak elég nehéz használható formába hozni.
Elkezdtem számolni vele, majd nagyon gyorsan abbahagytam, mielőtt ideggyógyászok vettek volna kezelésbe. A mágnesszimulátorok használata sokkal könnyebb. A Vizimag, amivel próbálkoztam, már meggyőző eredményeket hozott, de gulyi88 szimulációi pl. egyenesen csodálatosak.
A táblázatot, amit hoztál, melyik múzeumban másoltattad?
A holttér-kieső keresztmetszet (esetleg átfedés) éppen arra jó, hogy ne rángasson túlságosan a generátor. Valamit valamiért.

Kösz! Sokat segítettél. ("Én is tudom, csak nem mondom meg.")
Egyébként a saját múzeumomban másoltam - felnyúltam a könyvespolcomra és leemeltem egy 1976-s jegyzetet. Nagyjából egyidős az átalakításra szánt villanymotorokkal!

Ja tényleg, bocsi.. Persze, látom, csak nem gondoltam végig, hogy ez a mágnestakarékos megoldás 4 pólushoz..
De úgy látom elég széles mágnesekkel számolsz. 30-40mm ha jól látom? ekkora kellhet hozzá?

Ne azt nézd, hogy milyen széles! A felület-keresztmetszetet nézd! Az előző éppen egy részben ismert méretű motor, nem biztos, hogy akkora kell hozzá. A tiedhez neked kell lemérned, kiszámítanod, mekkora kell.