Köszönöm, megváltoztatom.
Az R34 számítása hogyan történik?
Ha jól számolgattam, alaphelyzetben a T6 bázisán -2V van és 0,55mA folyik R33-34-en. De tovább nem jutottam.
Illetve kikapcs után felmegy +2,55V-ra és kinyit T6 és lezárjaT2,3,4,5-ot, hogy ha az OPA kicsi fesz-re van beállítva, akkor a negatív táp hamarabb szűnik meg a kisebb kondik miatt és feltolja a kimenő feszültséget?

Igen, elméletileg a hamarabb megszűnő negatív segédtáp miatt a kimeneti feszültség felugorhat a beállítottnál nagyobb szintre. Ami ugye kárt tehet a tápról üzemeltetett áramkörben. Ezt hivatott megakadályozni a T6. Nekem még sosem sikerült tapasztalnom ezt a hibát még mesterségesen sem, de mintha valaki említette, hogy nála előfordult talán. Ezért biztos ami biztos alapon belekerült a kapcsolásba.
Elméleti síkon a BC337 nyitó feszültsége 1,2V, tehát a feszültségosztót ennél alacsonyabb feszültségre kell beállítani. Viszont ez nagyban függ a valós negatív segédtáp értékétől. Ezért van inkább jóval alá tervezve a feszültségosztó.

A szimulátor szerint bekapcsoláskor is felléphet ugyanez a probléma, hiszen a kétutas egyenirányítás miatt jóval gyorsabban kialakul a pozitív tápfesz, mint a negatív. Viszont ez nagyban függ attól is, hogy a hálózati periódus melyik pontján sikerült áram alá helyezni a készüléket.

Nem hinném! Nincs szimulátorom, de meglepő lenne számomra, ha a sok ezer mikrofarad gyorsabban töltődne mint a pár száz. Szinte biztos vagyok abban, hogy a pozitív oldal később áll fel mint a negatív.

Gondolatod jó lenne, ha ugyanolyan lenne mindkét ágon az egyenirányítás módja. Itt azonban 0.5-2 félperiódusig (5-20ms) egyáltalán nem kezd el töltődni a negatív oldal puffere, addigra pedig legalább 5-10V lesz a pozitív oldalon.
30VAC, 1ohm belső ellenállású trafóval, oldalanként 5mA terhelés mellett: a piros a trafó kimenete, a sárga a 24V-os Zener, a zöld az 5.1V-os Zener feszültsége. Attól függ a késlekedés, hogy a hálózati színusz melyik pontján sikerült bekapcsolni az áramkört.

Na, ezt hívják tervezésnek.

Egy kis okosság lehet a labortáphoz. Én most készülök megcsinálni, ha valaki előbb megcsinálná ossza meg velünk mik a tapasztalatok.

Ez mit szeretne csinálni?

Volt-Amper méter.

Dupla V-A mérő, 1 LCD kijelzőn.

Az a baj hogy a két (négy) jel földje közös, így ha beépíti az ember akkor a két tápot nem kötheti sorba, de még csak nem is használhatja együtt hogyha a közös földpont probléma.

De mintha ennek két-két bemenete lenne...
Márpedig független tápokra nem köthetsz közös mérőt, mert oda a függetlenség.
Meg minek plusz még egy sönt, amikor már van sönt a tápban, azon is lehetne mérni, ráadásul a 2.7.4-esben 3x0.68ohm van, amivel rögtön a harmadára csökken az egyébként elég buta LM358 miatti árammérési offszethiba.

Ez csak egy ötlet volt. Hátha valaki megoldja a közös földproblémát.

Esetleg egy (négy) optocsatolóval.

Megoldom neked:
- oldalanként egy-egy mikrokontroller, ami mér, egymástól független tápokról (praktikusan az adott labortáp tápjáról),
- egy külön mikrokontroller, ami kijelez (ez akár lehet az egyik oldalon a mérő példány is), kezeli a kijelzőt, és optocsatolókon keresztül beszélget a többivel.
Ha _csak_ kettő oldal van, akkor elvileg ezt kettővel meg lehet csinálni, és ebben az esetben egy (csak olvasásra), esetleg egy-egy optocsatoló (oda-vissza kommunikációhoz) elég lehet, mondjuk praktikusan a beépített soros adó-vevőt használva.
Nekem szerepel az elképzeléseimben egy olyan táp, amiben 4 független oldal lesz, egy nap talán el is készül. Ahhoz olyan mérő lesz, ami egyúttal vezérelni is tudja az adott táprészt, tehát mindenképpen kétirányú kommunikáció kell, szóval az valószínűleg SPI-s lesz.

És mi van akkor ha ebből kettőt csinálsz a két táphoz ha szimmetrikusan használod? Akkor is két műszerrel már kevesebb.

Ha a lenti kapcsolást csak egy tápoldalra használod (azaz vagy átkapcsolhatóvá teszed, vagy oldalanként lesz egy-egy, természetesen külön kijelzővel), akkor a problémát kikerülted. Igaz, ár/teljesítményben nem lesz túl fényes az eredmény, de ez főként a felhasznált alkatrészeken múlik.

Mire gondolsz az ár teljesítményben?

Az optocsatolóval csak nullákat és egyeket lehet átvinni (nagyjából), analóg jel leválasztására, legalábbis mérőjel leválasztására sajnos nem használható. Akkor már mindenképp két mikrovezérlő kell és közéjük két optocsatoló. Viszont akkor már csak egy kijelző választja el az embert attól hogy két teljesen külön műszere legyen.

Én inkább analóg kapcsolót használnék, a 4066 egy tokban 4 kapcsoló.

A 887 kb. 500 Ft nettó volt, amikor legutoljára néztem, cserébe tud 10-bites A/D-t.
A 1782 olcsóbb, fizikailag kisebb (kisebb panel elég neki), cserébe tud 12-bites A/D-t is (nyilván lehet oversamplinggel is játszani, de ha 2 bittel többről indulunk, akkor eleve 2-vel messzebb jutunk).
Mutatok más mikrokontrollert, ami még közelítőleg se kerül ennyibe, és abban is van 12-bites A/D, de létezik külső szigma-delta A/D, amihez még talán OPA sem feltétlenül kell, cserébe nagyságrendekkel jobb felbontású (igaz, lassabb, de ide konkrétan pont nem kell a nagy sebesség), auto offszet korrekcióval rendelkezik, és még a vezérlő mikrokontrollerével együtt se kerül annyiba, mint a 887. Na ezt hívom én nem annyira jó ár/teljesítménynek.

Ezt gondold gyorsan át. Legközelebb hozzád a számítógéped tápjában van analóg optocsatoló. Itt ne triacos, vagy tirisztoros optora gondolj.

Mind a kettőtöknek igazatok van. Nyilván nem csak digitális jelet lehet átvinni, ugyanakkor visszacsatolás nélkül mérésre nem igazán valók, mivel nem tudod értelmesen bekalibrálni - ami meg igen, azt meg ki nem fizeti semmilyen hobbista, mert aranyárban árulják.

Átgondoltam gyorsan. Természetesen nem triakos vagy tirisztoros optóra gondoltam hanem tranzisztorosra. Azonban a tranzisztor egy PN-átmenet ami nem lineáris...

Én abból indultam ki hogy az ICL7107-es panelmérőket váltanám ki velük. Nem gondolkoztam feltétlenül pic-es mérőben. Meg nem is vagyok bennük jártas. Nekem az jött le hogy így akkor is két műszerrel kevesebbet kellene építeni a 7107-hez képest.

A CD4066 sem a bekapcsolt sem a kikapcsolt ellenállása miatt nem jó ide, de főleg amiatt nem hogy a kapcsolt jelnek a CD4066 tápfeszültség-tartományában kell lennie. (Meg még pár más dolog miatt sem...) Innentől sajnos ugrott a galvanikus leválasztás ismét.

Vannak azonban a CD4066-nál sokkalta komolyabb analóg kapcsolók amik tényleg alkalmasak erre a feladatra, Skori barátom használ is ilyeneket pont ilyen feladatra ráadásul ami most kell nektek. Viszont ezek az analóg kapcsolók ide irreálisan drágák sajnos. Olcsóbb ha inkább két ugyan olyan panelmérőt épít az ember.

Van fotoellenállásos is.

Nem rossz amúgy az elgondolásod.
A 4 db 7107 + 4 db LED-es kijelző árából biztosan kijön a két oldalnak egy-egy a belinkelt kapcsolásból, már persze ha piaci árakkal számolunk - van, akinek ingyen vannak 7107-jei, azzal nehéz versenyezni...
A felbontás talán picit rosszabb lesz (a 3 1/2 digit kb. 11-bit, a 887 tud 10-bitet, ha szoftverből fel nem turbózzák). A 7107 viszont tartalmaz auto zero áramkört, ami az LM358-nál nincs, ezért kézzel lehet megpróbálni az offszetet nullázni, talán nem mászik el nagyon, amikor bemelegszik (vagy lehet utána húzni). Nullázás nélkül árammérésben érezhetően pontatlanabb lesz, mint a 7107.
A plusz tápigényeken lehet még sokat spórolni a 7107-es megoldáshoz képest..

Ja igen ezt akartam írni még! Tudom hogy létezik, de nem találtam még helyet ahol kapni lehetne pedig volt már hogy borzasztóan jól jött volna.

Talán egyszerűbb csinálni. Ha már hobbi.