Akkor majd, amikor...

Én nem szenvednék vele,mert nagyon alacsony feszültség mellett,igen nagy árammal dolgozik.Valóban a katód igen nagy áramokat bír,de az anód igen kicsi.Ezeket a csöveket kapcsoló üzemre találták ki.Volt,aki csinált belőle SE -t,de csak 27V -ról,az kb. 1W.Ha már építésről van szó PP-t építenék belőlük.Akkor 450V anódfeszültség,110-150V segédrácsfeszültség mellett 40W -ot is ki lehet belőlük hozni.

1979-ből (RT.Évkönyv) van egy PPP kapcsolás vele, ahol a kimenő a katódban van - EL504.
Ezt a csövet nyugaton használta sorozattermékében valaha német cég.
Csábító a viszonylag egyszerű kimenő, de monoblokk felépítést hálál meg, ahogy néztem.

Azt a számot többször átnéztem már. Nyilván nincs új a nap alatt. Ott az egyik erősítőnél (talán EL34) a segédrácsfeszültséget egy EL500 vagy 504-es csővel állították elő. Nekem az a megoldás is tetszett. A kvad kapcsolást megnézném én is egyszer. A múltkor hallgattam olyan erősítőt (PL509SE), ami hiraga rendszerű és a légrésmentes kimenőtrafó kondival van leválasztva a végcsőről, ami egy fojtóra dolgozik (kész trafótemető). Meglehetősen jó volt hallgatni.

Szia!

Én ezt építettem meg. Szerintem érdemes kipróbálni, legalábbis nekem tetszik a hangja. Igaz, hogy nem 160 voltról megy.

Én ezt PP -nek látom.

Igen, ez PP. Bocsánat a figyelmetlenségemért,nem tudtam,hogy mindenképp SE kell hogy legyen.

Kipróbáltam a 27 voltról üzemelő SE-t is, de engem nem győzött meg a hangja.

450mA impulzus üzemben, szóval csak pillanatnyi csúcs lehet. Ha beszorzod a 160V-ot a 0.45A-rel... a cső meg 16W-os. Katalógusban nem mindig a nyugalmi áramot adják meg. Pcl85-nél sem 285mA a nyugalmi, az is csúcs. Vigyázni kell ezekre.

Sziasztok, ilyen kapcsolástechnikával lesz megoldva(a végfok része, csak ugyebár nem GU50), amit mondtatok, hogy az anódellenállás határozza meg, az jó ötlet volt, de aztán rájöttem, hogy itt olyan nincs Ilyen esetben hogy tudom kideríteni, hogy adott feszültségen mekkora áram folyik a csövön?
ÜdV!

Hú, pedig ezt de tudtam...

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem ,hogy mekkora teljesítményűnek kell lennie az 5,6 K Ohm -nak és a 330 Ohm -nak?
Illetve máshova megfelelnek a 0,25 W -os ellenállások?Bővebben: Link

Én úgy számolnám és bő tartalékkal lenne, hogy vennék egy feszültség osztót, mintha a csövek rövidzárak lennének. Így van egy 3.6-5.6K osztóm és a tápfesz erre kerül.
A rajtuk eső feszültséggel kiszámolnám a teljesítményt és violá...vagy mi.

Írtam,hogy kapcsolóüzemre van kitalálva. Ilyenkor (zárt helyzetben) rettenetes feszültség (7kV) van az anódon, de nem folyik áram. A négyszögjel utána teljesen kinyitja, leesik a feszültség 60V körüli értékre, miközben folyik rajta 200-220mA. 12W körül marad az anódon.
SE -ben kötelező az előfeszültség. 160V Ug2-nél a cső nem fog izzani? Meghaladja az anódáram az 500mA-t, ez 160V-on több, mint 80W.Ezt az 509-es sem bírja.
Az adatlapján van némi görbesereg,el lehet vele játszadozni.
Én nem tenném.
A fűtőfeszültségből is elő lehet állítani a negatív előfeszültséget,ha a katódot földre kötöd,és trimmer potméterrel,még állítani is tudod.

Én még soha nem használtam 0.5W -nál kisebb ellenállásokat,szerintem Te se tedd. 250V -nál 2W , 380V -nál már 3W-os ellenállásokat használnék minimum.Azért tudnak azok az ellenállások izzadni ekkora feszültség mellett.

Akkor jobb lesz vigyázni... a 300-400V egyenfeszültség (anódtáp) ui. sokkal veszélyesebb.

5.6k >=2W
330ohm >=0.7W

A bemenetre minek leválasztó kondi?
(Lenne még pár hasonló kérdés a tervezőhöz, de inkább mégse, hosszú...)

Rövidebben: parafeed SE

Én is úgy gondolkodom - mivel a látottak szerint egy csövesben akad némi hely - hogy 1W-nál kisebbet sehova nem teszek, ahol meg teljesítmény is kell, túlméretezem.
Aporpó, a metal-oxid, vagy a szénréteg az ajánlottabb? Mintha ez utóbbit láttam volna preferálni itt-ott.

Metaloxid,vagy huzal általában,amit kapok,csak bírja a feszültséget,és kímélje a pénztárcát.Külön így nem szoktam vadászni rájuk.

Igen, ezek nem drágák, de a jó minőségű se annyira, mintha kondenzátor, elektroncső gyártója, minősége lenne a dilemma. A fém-rozsda ellenállások induktivitása miatt nem annyira ajánlott, gondolom. Én is csak azért veszek esetleg szén-filmest, mert ott amúgy is vennék egyebet, bár ezek csak 1W-ig vannak a kínálatban. Amúgy nem túl sok darab kell egy párcsöves végerősítőbe, még nem annyira jelentős az érvágás...

Üdvözlöm a tisztelt fórum társakat.
Megépítettem egy RIA erősítőt.
Megvagyok elégedve vele. Jelenleg normál tápról üzemel. Mi a véleményetek a csöves technikában kapcsoló üzemű tápegység alkalmazásáról, hiszen high end cucokban is alkalmazzák.
Valamint saszi-doboz anyagáról, mert olvastam olyan kitételeket hogy mágnesezhető anyag nem ideális. Viszont biztos hogy a BEAG vagy hasonló készülékek anyaga mezei vas lemez.
A beépített alkatrészek teljesítmény igényét nem nehéz kiszámolni, nem hinném hogy valaki szándékosan akar alul méretezett ellenállásokkal beépített avultatást létrehozni.

Régen a rádióknál is alumíniumból gyártott dobozt használtak,mert mechanikailag könnyebben megmunkálható,de az előnye kb. ennyi.A földelt fémdoboz csak elektromosan árnyékol, mágnesesen nem.Nyugodtan lehet azt vas,vagy rozsdamentes lemezből készített dobozba is rakni.Legalább is szerintem.

Köszi, megnyugtattál. Viszont a rozsdamentes nem mágnesezhető, de valószínű nem ez a szempont hanem az esztétikai megjelenés, és nem kell felület-kezelni.

Pont ezen studéroztam, nekem is úgy rémlett, a rozsdamentes fittyet hány a mágnesezésnek, vagyis akkor nem is árnyékol..."Csak" fényes...

Miért akarsz kapcsoló üzemű tápegységet,ha ezzel is tökéletesen működik?Én még soha nem használtam,jó az is,ami van.Jó pár oldallal előrébb,ha jól emlékszem,valaki használt ilyet az erősítőjében a varázsszemek anódfeszültségének az előállítására.A lényeg az,hogy búgott tőle az erősítő.De mint mondtam,én még ilyet soha nem használtam,így ilyen irányú tapasztalataim sincsenek.

Jelenleg külön trafó a fűtés tápja ami 14v egyent csinál és 6,3v-ra stabilizálom. Csak nagyon fűt is. Nekem sokkal egyszerűbb kapcsi tápot összerakni, sokfajta eszközöm, vasmagom van.
Viszonylag univerzális panelek. Kis menetszámok, vasmagok gyors összerakása, míg egy normál hálózati trafó több száz menetet igényel, na meg a súlya is nagyobb bár itt csupán max 15w-ra van szükség. És alapból stabil feszt ad.
Egyenlőre a fűtést meg is csináltam egy 67khz-en működő ic-vel. A hangján nem tapasztalok változást. Csak indulásnál kicsit szórakozik a túláram védelem mert a csövek hideg ellenállása jóval kissebb. Holnap az anód feszt is erről fogom előállítani.
Egyébként a rozsdamentes lemez elektromosan árnyékol, mágnesesen a permalloy árnyékol, a scop csövek árnyékolását készítették belőle.

- zavarforrás, nehéz rendesen leárnyékolni
- erősebben hat vissza az elektromos hálózatra
- lehetséges hibaforrás


Melyikben? Közönséges csöves tévékben alkalmazták...

A gyakorlatban a mágnesezhető acél sasszik, amellett, hogy valamelyest árnyékolnak, felveszik a rá/beleszerelt hálótrafó szórt mágneses terét...

De miért? A legtöbb stabkockához 10V is bőven elég lenne. Indirekt fűtésnél nem okozna számottevő hagminőségromlást a kapcsolóüzemű, de phonóban gondok lehetnek az árnyékolással, továbbá szó volt a különösen gyors felfűtésű csövek (pl. Tungsram ECC82) problémájáról. Persze olyan kapcsolóüzeműt is lehet csinálni, ami lassan, több másodperc alatt éri el a névl. feszültséget.

ÜDV Orbán J és Járai
A rozsdamentes fényes és fogja a mágnes , a saválló (nem feltétlen) fényes - de nem fogja a mágnes . Fém átvevő helyen megmondják pontosan . A saválló ( Ni , Cr ) .
Üdv .: János