Mit értesz az alatt,hogy a meghajtás tiszta?A jel a meghajtó kimeneten(cella bemenet)van mérve.

Azt értem meghajtáson, ami a kapcsoló FET gate-jén mérhető. Miféle kapcsolás generálta ezt a jelalakot? A cellával sorban van még valami induktív eszköz is?

A gate jelet még nem mértem-holnap megejtem.A cellával sorban nincs semmi induktivitás-hacsak az analóg A mérő (vagy ennek a söntje)nem viselkedik induktivitásként.

Jó,rendben.De miként jelenik meg szerinted az a + a toroidban?Kicsit bővebben kifejthetnéd.

jel170ms
szünet 736ms
összesen 906ms
0,75s=750ms.
906ms nem tarthat 750ms-ig.

A visszarugás tölthetne kondit, vagy ráengedheted egy másik bontóra.



Mihez képest 2A?
1A és 3A, vagy 10A és 12A?

A lényeg az egységnyi energiabevitellel elérhető minél nagyobb térfogatú és energiatartalmú gáz kinyerése.

A mag atomjait eddig nem használt módon gerjeszti.
Ha tudnék pontos infót, már az fűtené a házam, és hajtaná a gépeim.

Ha létezne olyan inverter ami 230V/10A bemenőből csinálna 230V/100A-rt akkor nem kellene HHO cella, hanem egy 12V akkuról max 10A-rel meghajtanál egy villanymotort 100A-ig az autódban
Talán nem volt egyértelmű, de továbbra sem a brutál áramerősség a cél nagyobb feszültségeken, és még csak véletlenül sem az akku és az inverterek zárlati árammal való terhelése sem.

A tápról közvetlenül hajtva 8 A vett fel,vezérlőről hajtva 10A .Azt tudom,hogy a legjobb az lenne,ha 2W bevitellel termelne 3L gázt percenként.A gáz energia tartalmának viszont semmi köze a bevitt energiához( a minőségre gondolok).
Megnéztem a jelet (a visszarúgás miatt)úgy is,hogy kivettem az analóg A mérőt mindenestől a betáp ágból,most már biztosan semmi féle induktív elem nincs a kapcsolásban.Ezen kívül a gate-n levő jelet is megmértem,különböző időkkel.
Az első 3(005,007,008) a vezérlőn mérve,a második három a gate-n mérve.

Szia!

Áruld el nekem, hogy ez mit takar:

"Az első 3(005,007,008) a vezérlőn mérve,a második három a gate-n mérve."

Azt még csak értem, hogy a második a gate-n mért jel, de a vezérlő mit jelent itt? Nem az megy a FET gate lábára? Akkor hogy kell érteni? A vezérlőn mért jel honnan származik? Az impulzusgenerátor mely részéről?

De hogy értsd miről beszélek, egyáltalán nem látom a szkópjeleken a korábbi hozzászólásodban említett jelalakot, íme az idézet:

"Úgy értettem,hogy egy impulzus csomag(ami 170 ms jelekből és 736 ms szünetekből áll)0.75 mp-ig tart."

Szóval amit látok egy olyan valami jelsorozat, mely valamennyire hasonlít egy olyan jelsorozatra, mely egy olyan terhelésen készült, ahol látszik a tápegység "kimerülése", vagyis nem bírja táplálni feszültséggel a terhelést, ezért az 50, vagy 100 Hz-es bezuhanás is látszik. De nem látni az említett feszültségmentes állapotot, pedig a 730 msec. igen csak hosszú idő, ezalatt lecsenghet egy jel, feltéve ha egy dologról beszélünk. Nem akarom lerajzolni, hogy mit kellene látni az eddig leírtak szerint, gondolom Te is tudod.

Remélem nem érted félre a kérdéseimet!

Valami bővebb magyarázat is ráférne a dologra.

Üdv.:patkolttojas

Szevasz!
Fentebb kérdezte bassmester,hogy a meghajtó(impulzus generátor) FET gate- jén tiszta-e még a jel(azaz megvan-e ott is a visszarúgás,a negatív tartományban,avagy nincs)Ezért mértem egyet (azaz hármat)az elektronika kimenetén(a bontó bemenet)Aztán mértem a FET gate-jén a kolléga kérdésére-kérésére.A vezérlő alatt a meghajtó elektronika(impulzus generátor)egészét értem,a vezérlőn mért jel alatt a FET (IRFP 064)kimeneten mért jel értendő.
A korábban említett 170 ms jel és 736 ms szünet formátum azért nem látható,mert azokat nem én mértem(a szintén előbb említett tudós ember laborjában az ő műszerükkel mérte egy fiatal ember)fotó sem készült róla.A mostani képek az én szkópomról készültek,teljesen más beállítása van az impulzus generátornak,mint az előző, laborban mért esetben.
Az impulzus generátor igen kacifántos;összesen 11 ponton lehet állítani rajta(potméterek,kapcsolók) Az egyik ellenállást kicseréltem helipotra(a variálhatóság érdekében),ez a helipot az előző mérésnél benne volt,azonban ezt most kikötöttem-áthidaltam-(mindig variálok)ezért nincsen meg a szkópon a lüktetés-az impulzus csomagok közötti szünet,hanem folyamatosan mennek az impulzusok.Analóg műszerrel mérve a bontóra menő áramot így is látszik a mutatón egy igen-igen minimális áram ingadozás,de alig észre vehető( ugyanez látható a szkóp ernyőn is,ha nincs kimerevítve a kép).Azért csináltam ezt a variációt,mert tudni szeretném,hogy az impulzus csomagok közti hosszú szünetekkel rendelkező változatnál,avagy a folyamatosan érkező impulzusok esetében jobb az MMW értéke.
Majd kiderül(vagy nem).

Szia Zoli!

Hu. Na nem a magyarságra gondoltam, mint HUNGÁRIA, henem amit mértél, írtál! Szeretnék egy kicsit segíteni, innen távolról ugyan nehéz, de talán nem lehetetlem.

Meg kellene próbálni beidomítani a szkópodat, olyan eltérítési időt beállítani, ahol minden jól látható. Ha PC-szkóp, akkor pláne van lehetőség rá. Ha az impulzus csomagod ciklusideje mondjuk nem haladja meg az 1 másodpercet, akkor az elétrítést mondjuk 100-200 msec/kocka értékre váltanám, akkor jól lehetne látni azt is amikor jel, vagy teljes szünet van a kimeneten, vagy a FET bemenetén. A jel persze fordított polaritású, de az nem számít. Az eltérítést mindíg olyan gyorsra kellene változtatni, hogy legalább 1-2 teljes ciklus beleférjen. Majd megtanulod, ha nem tudod, hogy hogy kell, csak gondolom, hogy egyenlőre nem tudod mit és hogyan, de nem baj. A kiskutya sem tud azonnal ugatni, annak is bele kell jönnie!!!

No, de erről ennyit egyenlőre. Az, hogy minek kellene lennie, azt a legjobban a FET Gate lábán lehet mérni, mert a kimeneő jel ott még nem nagyon van eltorzulva a terhelés miatt, vagyis remélhetőleg nincs. Ha a meghajtó áramkör stabilizált, akkor OK, de ha esetleg a táp feszültségesése is befolyásolja a FET vezérlését, akkor viszont eleve baj van. Ezt szóppal is lehet ellenőrizni, vagyis egyszerűen a vezérlő áramkör tápját figyeled meg vele, ott látható, hogy a terhelést hogy viseli, mekkorát zuhan be, mi jelenik meg rajta a hálózati frekiből, stb. stb.

Hirtelen nem akarok többet írni erről, mert elég molyolni valót ad az eddigi is, vagyis van mit mérni, mielőtt egy bontó hatásfokát, felvett teljesítményét, stb. meg akarom határozni.

Kérlek figyelj oda ezekre az apróságokra, különben magadat fogod becsapni.

Üdv.: patkolttojas

A DC 8A-rel mennyi gázt termelt 1 perc alatt?

Ha a bontó rezgőkör része lenne, elképzelhető, hogy többször is áthaladnának rajta az elektronok, ezért képződne több gáz.

A DC 8A gáz viszonyait nem tudom.Már próbáltam DC -vel is ,de olyan gyengén muzsikált,hogy elvetettem.Valahol megvannak a mérési eredmények,de nem is keresem mert azt tudom,hogy pocsékak.
Nézetem szerint a bontó elfogadható rezgőkörnek saját maga is ,mivel a táp elvétele után még hosszú-hosszú ideig van rajta fesz.(tehát van kapacitása).A szkóp képen jól kivehető az impulzusok közötti negatív fesz."visszarúgás",-erre mondta egyik kolléga,hogy lehet a körben levő induktivitás következménye.A körben viszont semmi olyan nincs ami induktivitásként viselkedhetne,így marad a cella(csövek).Összegezve :a bontó szerepelhet rezgőkörként.E mellett szól az is,hogy amikor lekapcsolom a betápot,még sok időnek el kell telni,mire a szkópon a jel "kiegyenesedik".Azt sem tartom lehetetlennek,hogy e jelenségnek tulajdonítható az igen jó MMW érték.A legutóbbi mérést egy programmal csináltam,amit a Net-en találtam és igen meglepő eredmény született.A bal oldalra utólag írtam be az értékeket,mert a képernyő fotón nem látszottak(fehér egyensúly).

A táp hol van megszakítva? Nem a táp szűrőkondenzátorai a ludasak? Mindenképpen közelebb visz, ha a bontóra menő vezeték van megszakítva, természetesen a szkóp maradjon továbbra is a bontón.

Az említett negatív "visszarúgások"kal kapcsolatban:fentebb említettem,hogy a bontó bemenet és az elektronika közé mindkét ágba diódákat akarok betenni,hogy a bontóban benn maradjanak a "visszarúgások".Nem tudom mi lenne,de nagyon esz a kíváncsiság.Kértem hogy valaki (aki nagyobb fej az elektronikában mint én)mondja meg milyen diódákat tegyek be ami elég gyors és bírja a 10-15 A rúgásokat is a 14-15 V mellett.De semmi válasz.

Lehet,hogy a szűrőkondik köpnek a levesbe.Még mojolok rajta.

Megfelelő schottky diódák jók lesznek, azok nem túl nagy feszültségűek, de nagy áramot bírnak, nagy frekvencián, kis maradékfeszültséggel. Ilyenek kapcsolóüzemű tápokban vannak.
Pl. MBR1645
Nagyobb teljesítményű ATX tápokat érdemes megnézni és a bennük levő típusokat megnézni a neten adatlap céljából.

Mindennek van induktivitása.

1m-es vezetéknek már elég sok van, az okozza a tüskét, ez teljesen természetes jelenség, normál esetben ez visszapumpálódik a tápba, vagy pedig alapban továbbkering a rendszerben (kapcsolástól függ) ami további munkát végez. Plusz energiát nem fogsz belőle nyerni.

Ne vedd sértésnek nem szeretnélek megbántani, de az a baj az elektronikához nem értő amatőr kísérletezgetőkkel, hogy ha a szkópon látnak egy kisebb hullámot akkor már pezsgőt bontanak ünnepelni hogy az már biztosan valami renzonancia ami elvezeti őket az ingyenenergia világába.

Nem sértődtem meg-biztos vagyok benne,hogy segítőkész vagy és nem sértegető.Csak hozzá fűzöm,hogy amikor a gépkocsi elterjedése szóba jött,a kor tudósai azt mondták,60 km/h sebesség fölött az emberi szervezet meghal.Leonardo repülő gép terveit a sátán sugallatának tekintették,Semmelweis-et bolondnak nézték amiért a klórról azt állította amit stb...
Ne érts félre,nem hozzájuk akarom hasonlítani magamat,csak "Van egy álmom..."
Másfelől meg a puding próbája,hogy megeszik.

Energiaforrás Tápláló kitűnő bontójához:
Energiakonverter

Semmit nem bizonyít!

Sőt, a csőre feltekercselt tekercsben még mindig lehet elrejtett akkumlátor.

Ha működnek akkor a bontóra már semmi szükség nem lenne...

Lehet bizony elrejtett akku.
Abban a tekercsben sok-sok gomb akku elfér-karórába való méretű,ezek biztosan elhajtanak néhány izzót...

MBR1645-t nem kaptam,CQA22 B20100G tipust próbáltam,de ez már 2 ampernél is is jelentősen melegszik-adatlap szerint 2X 10 A-t tudna max.Viszont az MMW jobb a diódákkal (közvetlenül a bontó bemenetre téve a két bemenetre az elektronika és a cellák közé)Még egy érdekesség;A diódákkal a cellán,-ha lekapcsolom a tápegységet az elektronikáról/a táp max.fesz.-e 14.2V üresjárat/az elektronika ÜRES bemenetén 30 V körüli feszt mérek.Nem tudom ez miért van.Hiszen a diódák kifelé(az elektronikából a cellák felé)engednek,visszafelé nem-tehát a cellák nem "tölthetnek"rá az elektronikára-elvileg.A tápegység le van kötve,tehát innen sem mehet fesz. a rendszerbe.Sokat kell(ene)még tanulnom...

Az akkor MBRB20100 dióda (biztos G a vége, nem C?), az MBR20100-as SMD kivitele. TO262-es tok jobb lenne (az az MBR20...), de ha ez van, akkor ez van.

A két szembekapcsolt diódát párhuzamosítani kell (közös pont a katód) és így tud 20 A-t. A schottky diódát hűteni kell! A PC-tápokban is hűtőbordán vannak. Ezt a változatot külön lemezzel lehetne rászorítani a lapra.

Meg kéne nézni szkóppal a bontón közvetlenül, hogy a diódák hatására milyen a jelalak, illetve a diódák és az elektronika között ugyanezt.

Hm, érdekes az a 30 V... Milyen polaritású? Megegyezik a tápéval, vagy ellentétes? (Bár, ha rajta maradnak az elektronikán táp szűrőelkói, akkor az ellentétes feszültség gondot jelentene, illetve meg se kéne jelennie, mert az elkó ellentétes polaritással vezet. Tehát?)

Nem kívánok vele semmit bizonyítani.
Lehet. az is lehet, hogy nincs akkumulátor a tekercsben.
A bontóra akkor is szükség van, megtöbbszörözi a hatásfokot(akár elektromos íves vízbontással hő generálása).
Az sem biztos, hogy adott helyen a kivehető energia nagysága végtelen.

Légy szíves a jobb MMW-s beállításról kapcsolási rajzot feltenni, mert nem egyértelmű.

A 30V mekkora teljesítménnyel terhelhető? Valószínűleg a diódák kis mértékben visszafelé is engedik az áramot, a bontó a táp lekapcsolásakor üzemanyagcellaként viselkedik, a lemez felületén megtapadt gázból állít elő elektromos áramot.

Sok kísérletet kell végezned különböző kapcsolással a bontón. Rengeteg hasznos fefedezés született a véletlen folytán.

Furcsa a dióda melegedése, a kisebb feszültségejtése okán kevésbé kellene veszteséghőt generálnia.

Mutass már nekem egy kész 100% feletti bontót kérlek!

Te vagy az egyetlen a fórumban aki ül és tátott szájjal várja a sült galambot.
Amíg nem volt befagyasztva az ingyen energiás topik addig hetente beírtál hogy van e valakinek már valaki működő tervrajza mert akkor utánépítenéd.

Csak beszélsz össze vissza, reménytelenül el vagy tévedve.

Ne vedd magadra, ez csakis az én véleményem más lehet hogy másként látja.

Miért lenne furcsa a melegedés? Ezeken a schottky diódákon akár 0,7 - 0,8 V is esik, ezen a típuson max terhelésen (20A) 0,95V, 25^oC-on. Adatlapot nézd meg.