Nagyon jó! De azért tegyél egy kondit a primer - szekunder felső kivezetéseire. Mondjuk 20...100pF köztieket, legyen már teljes ez az iromány.

Ha valakiben még kételyek merülnek fel a szimulátorok pontoságát illetően, hát azt nagyon sajnálom!

Pont ez maradt le, ahogy írtam a kapacitások. De azok a mellékelet kapcsolás szerinti modellben sokat nem csinálnának. Ahhoz kell egy félhíd és két modell FET (ideális kapcsoló bementi kapacitással), hogy látható legyen.
Ilyen szimulációt meg már korábban raktam fel, szimulált FETekkel,és jól látható, hgoy a parazita kapacitása fantom visszakapcsolásokat csinálhatnak a FETeknél!

Kételyek merülehtnek fel, de jól látható hogy ez egy modell. A modell pedig kiemeli a rendszer fontos aspektusait, és elhanyagolja a kevsébé fontosokat. Itt pont azért vettem részenként, hogy lássák, mi mit csinál, mi mi szempontjából fontos.
Nem számoltam például Miller-platóval, ami pedig nagyon druva dolgokat csinál! Aztán persze a FET csupa nemlineáris dolog. Nem számoltam a gate trafó telítődésvel, nem lineáris dolgaival...
Azonban ha az ember jól tervez, mondjuk abban a sorrendben ahogy leírtam, akkor ezek a cukker dolgok már kevésbé jönnek elő.

A gate meghajtó trafó telítődése szerintem kihasználható, bizonyos esetekben (pl. fix freki és nagy kitöltési tényező esetén) segítheti az átkapcsolást, ill. elnyomhat lengéseket.

Nekem ez kínai...

Rendben, megpróbálom. Az a baj, hogy ezekkel a csatlakozókkal alig 1mm forrasztási hely maradt a nyákon és így elég veszélyes. Hiába ránézésre stabilnak tűnik. Lehet ezeket a soros csatlakozókat kiszedem inkább azt maradok a blankolásos-odaforrasztós veriónál.

Végül is, a lényege annyi lenne, hogy adtál egy példát. Lehet, hogy ez nem tartalmaz mindent, de ha valakit komolyabban érdekel, akkor ennek alapján már tovább tudja "fejleszteni" a szimulációt. És a végén meg is érti és a miértekre is választ kap.

Akkor most kábé másfél oldal meg is van a többek által hiányolt kapcsitápos cikkből. Már csak a maradék 88,5 oldalt kell megírni, és kész is van.

És mikor leszel kész vele?

Áhh az kizárt, én a kezdők kezdője vagyok a témában kb. a negyedét felfogtam miről is van szó amit -lorylaci írt most-. Azt hiányolom az SMPS for Dummies készülő cikkben, hogy nincs példázattal alátámasztva mint a jó régi szocialista rendszeres magyarázó szakkönyvek. Ha kell -és úgy van- akkor szivesen segítenék belekontárkodnék egy-két jópofa nagyon egyszerű ikonnal, rajzal, ábrával szemléltetve, sőt akár a fizika más területét felhasználva -a könnyebb megértés érdekében-. Először is azt veszem észre (lehet Ti nem) hogy, több szálon fűződik a téma és a lényeg felett elsiklunk (azt hisszük az olvasó már rég tudja azokat) és belemélyülünk egy kevésbé lényeges inkább közép-haladó szintre. (vagyis ezt tapasztalom a cikkek olvasásakor).
Na de már ha itt tartunk legyen a cikk olyan, hogy jól magyarázó -de tényleg-
Legyen felvázolva vagy 6-8 részre (nem kell túlbonyolítani) ez alatt azt értem, hogy
1.) Be. Huzaltávolságok, vastagságok óvintézkedések miértje stb
2.) Szűrés. Fontossága, módszerei -kivételek amikor nem kell stb.
3.) Vezérlés. Lehetőségek, kiskapuk, IC-k, módszerek (regényt lehet mesélni róla...)
4.) Fő kör (primer, primerek). Trafók, huzalok, érdekességek, terecselési trükkök stb)
5.) Fő kör (szekunder, szekunderek). Itt is ugyan az csak több meghatározással.
6.) Kimenetek szűrés, diódák stb. Diódák fontossága sebességei, számolás stb.
7.) Topológiák és felhasználhatóságuk. Teljesítményjellemzők, mit, milyet hova érdemes használni.... (egy kezdő, akinek 100W folyamatos teljesítményre van szüksége ne a Ge Lee keménykapcsolóját építse meg.
8.) Összegzés.
És mind ezt úgy, hogy -mivel nektek van több féle tápotok- egyet egyet mindig lefényképezni, és például amiről éppen téma van a fotó, rajz szemléltetné. Nagyon jó lenne egy ilyet olvasni. Sok magányos kalandor van a témába én is annak érzem magam sokszor mert nagyon érdekel, de sok mindent nem értek meg.
Tudom sok idő, de már így is nagyon rég óta várom/várjuk akkor meg már nem mindegy?! Lényeg hogy jól meg legyen rágva, ne legyen nyers, ütős legyen. Mindig mit látok? Más oldalakról jönnek ide emberek kérdezni az ott látott elsőre csak ránézésre egyszerűnek tűnő -nem egyszerű táppal elakadnak. Olvasási- vagy értelmezési hibák miatt persze ez nem a szerző, és nem is csak az olvasó/próbálkozó hibája. Egyszerűen a gondolatmenetük nem azon a hullámhosszon fut és elkószál,... az egyik ide a másik meg oda és nem azt a kérdést várja. Tehát ilyen mint Skori, meg Spafi -oldala (annyszor olvastam meg hallottam már róla másoktól is) aztán mégis itt kötnek ki, hogy egyszerűen nem ad újdonságot... No comment.
Azt szeretmém, hogy lorylaci, Ge Lee és a többiek akik nagy kapcsitáp fanok olyat alkossanak végre hogy az alapok ne Skorinál meg mit tudom én honnan a net mélyéről összeszedett kósza információktól kezdődjenek.

Sajnálom, de ha az előzőt nem értetted, akkor neked (és másoknak) voodoo az elektronika alapjai (villamosságtan) hiányoznak, kezdve onnan hogy soros/párhzuamos kapcsolás és komplex elemek (kapacitás, induktivitás). Mert ennyi kellene csak hozzá.
Óvodába meg sajnos nem tudok lemenni. Nagyon szájbarágósra csináltam, ott volt kapcsolás, végig szimulációs ábrák, ennél alapabbra ezt nem lehet.

Mivel te nem értesz még hozzá, amit felrosoltál dolgok, az nagyon nem stimmel. A topológia az első, utána minden adódik. Egy rész nem ide tartozik, általánosan tudni kell az elektronikához. És a legtöbb topológiát nem fogják tudni megérteni azok, akik kb annyit tudnak, mint te (vagyis nem tudják az elektronika alapjait). Akik meg ennyire gyengék, azok ne építsenek ilyet.

Szia a flyback.jpg kapcsolást illetően a trafóval kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Akár pc táp készenléti akár pc táp segédtáp trafóval is meg lehetne próbálni megépíteni ? Itt milyen fajta trafó fett használva eredetileg ? EE16-os ?

Ki kérem, ha az ember hobbista -mivel ezt nem nagyon tanítják sehol- és senki nem születik meg úgy hogy azonnal tudja. Kezdjük már igen is a dedótól. Mert nem mindegy ám hogy a kondi például ide meg oda minek? Csak le van gyorsan karattyolva azt kész. Megkérdezni ne merészeljem, mert már húde hülye vagyok akkor. Igen is szeretem a dedót, és utálok azon gondolkozni hogy Rdson az mit jelent meg ilyenek? Hova a fenébe van leírva? Már bocsánat. Hogy az most mit jelent? RiseFall, gate ellenállás, gate töltés, Ez az elektronika alapja? Mi micsoda én még mindig ott tartok hogy hiába fel lelem a szavakat valahol nincs megmagyarázva ez mi meg az mi? Mi jobb mi rosszabb. Van e egyáltalán valami jósági tényező ami alapján figyelni kéne a dolgokat? Például egy hangszórónál annál jobb minél nagyobb az érzékenysége. Kész ezt felfogtam. Miért? Mert tapasztaltam is. De itt csak végig van hegedülve hogy ez kell oda bele azt csá. De miért könyörgöm? És miért oda? Mi a szerepe?

Úgy látszik ez a téma is nagyon kezd hasonlítani a gazdasági helyzetre.
Nincs középréteg aki "igazán húzza az igát" (lemorzsolódtak) Jelenleg sok szegény van és a néhány felső bővelkedő.

Megkérnék minden mély szakmabelit, legyen olyan kedves és NE szóljon hozzá az én dedós kérdéseimhez és csak a kezdők, felfedezők, próbálkozók hozzászólását várnám. Úgy ahogy a téma is indult 2006-ba senki se volt mély szakmabeli mindenkinek idegen volt.
Nos. Hozzám hasonló kezdőket keresek akik egyáltalán ott vannak leragadva milyen topológia mire való leginkább?

Üdv.

Mivel csak ezt a napi néhány percet tudnám rászánni amíg ide írogatok, ezért nem mostanában. Egyébként pedig furán venné ki magát ha én írnám meg. Inkább valaki olyannak kéne akinek a témában való ismereteire lehet adni egy 5-öst, az enyémre legjobb esetben is csak egy 3/4-et.

Akkor lehetne a témából jó cikket írni, ha nem az alapoktól kellene kezdeni. És itt most nem a topológiákra gondolok hanem arra, hogy teljesen vissza kellene menni az elektrotechnika alapjaiig (elektronok mozgása, szigetelő, vezető, félvezető anyagok, tekercs és kondenzátor viselkedése váltakozóáramú körökben stb.). Ha ezekkel nem vagy tisztában, semmi értelme különféle topológiákról beszélni mert minden kínai lesz, semmit nem fogsz érteni belőle (egy szívműtétnek sem áll neki az ember megfelelő előképzettség és gyakorlat nélkül).

Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen fórum a hasonló végzettségű emberek gyűjtőhelye. De némi olvasgatás után kiderül hogy ez nem így van, mert jön x vagy y a kérdésével, aki mindenáron meg akar javítani vagy építeni valamit de úgy, hogy közben azt sem tudja hogy a szóban forgó szakmát eszik vagy isszák. Na ezért nem olyan egyszerű ez, mert válaszolni is leginkább csak annak lehet, aki legalább az alapvető ismereteknek birtokában van. Ha nincs de a téma egyébként érdekli, akkor be kell szerezni könyveket (a mai netes világban ez már nem annyira bonyolult), és legalább az első néhány oldalt elolvasni.

A segédtáp és a készenléti az ugyanaz. Egyébként az a rajz egy az egyben egy PC standby (segédtáp), csak valaki aki ezt rajzolta már nagyobb kivehető teljesítményre méretezte. Az eredeti alkatrészeket most fejből nem tudom, nem vagyok otthon hogy megnézzem. Tehát működni fog a PC táp segédtrafójával, ami egy nyújtott (magasított) E19-es mag szokott lenni. De az ebből kivehető teljesítmény nem több 10-15W-nál, neked ha jól emlékszem több kell.

Nem tudom hogy ezt most konkrétan miért írtad, de ha az a baj hogy segíteni próbálunk, akkor szólj, és a magam részéről nem írok ide többet.

Kedves voodoo!
Ha visszanézel, én már hetek óta nem szólok hozzá ehhez a topikhoz, többek között az olyan gondolatok miatt mint "három nyelvet beszélő vagyok", "nem értessz hozzá, bele se kezdj", és a társai, melyet te észrevételeztél, és természetesen enyhén sértő. Ennek ellenére, minden tiszteletem azoké, akik az általad mondottak szerint "szakmabeliek". Szóval, szerintem szükség van rájuk, és véleményem szerint idővel kellő szerénység is fog párosulni a tudáshoz. Illetve, mindenkit megkövetek, és nem általánosítanék a kellő szerénységgel. Velem, bár úgy érzem, ismerem az alapokat, nem sokra mennél. Szóval én háttérből figyelem a topicot, próbálok tanulni belőle, kérdezni már nem is merek, privátban meg pláne nem! Mégis remélem és kérem is a "szakmabelieket" folytassák a fejtegetéseiket, és ha lehet, akár "ovis" szinten is. Nem szégyen, sőt pedagóiai siker egy kevésbé képzett (legalábbis ezen a szakterületen) "kollégának" megmagyarázni valamit, és segíteni neki......
Üdv.

Már hogyne tanítanák. Az alapokat a szakközépben (nagyon jelentős tudásmennyiséget ad! 4-5 év), a felszínt karcoló rész a fősulin vagy egyetemen (újabb 3-4 év )(pl:kandó-automatika-hajtás), a többit meg autodidakta módon. Önerőből ennyi mident megtanulni esélytelen. Ha ennyire édekel és még időben vagy, akkor hobbi helyett válaszdd szakmának és irány a szakközép vagy egyetem.

Hm... azért ez nem olyan egyszerű...

Legyen egy példa: a kondenzátor micsoda? Egy energiatároló. Az energiát elektrosztatikus energia formájában tárolja. Most nem írom le a "tudományos", rá jellemző ismérveket, de legyen itt egy kissé vulgárisan értelmezett képlet:

Q=C x U

Valójában, ez úgy néz ki, hogy dQ = C x dU

A dQ a kondenzátorban tárolt töltés megváltozásátt jelenti. A töltés pedig az áram- és a feszültség szorzata. Ami persze nagyon pongyola, mert ez egy áram-idő területet jelent. Ez pedig egy integrál... Ami nem bonyolult, de ha leírom, csak nagyon kevesen fogják megérteni, még az sem, aki tudja mi az az "integrálszámítás". Jelen esetben nagyon egyszerű, az áram görbe idő szerinti integrálja adja a kondiba befolyó ( kifolyó ) töltés mennyiségét. Vagyis, a görbe alatti terület nem más, mint egy töltésmennyiség, mértékegységre As ( amperszekundum ) Amíg ez a terület nagyobb, mint nulla, addig ( mondjuk ) a kondiba ez az áram befelé folyik. Ha ez negatív, mert mondjuk az áram idő szerinti görbéje a nulla tengely alatt megy, akkor mondjuk kifelé folyik a töltés a kondiból. Nyilván, amíg befelé folyik, addig nő a Q=CxU képlet értelmében a feszültség a kondi két sarkán. Ha meg kifelé folyik, akkor csökken a kondiban levő töltés, így a sarkain a feszültség is. Ha ez sokáig így megy, akkor a kondi átpolarizálódik, vagyis ellenkező feszültségre kezd töltődni. Tehát, amíg az áram idő szerinti integrálja ( egy adott időintervallumban ) pozitív, addig nő a kondi feszültsége, ha meg negatív, akkor csökken, vagy még át is polarizálódik.

Legyen egy példa: egy kapcsi táp kimenetén miért lesz stabil a feszültség a kondin? Túl azon, hogy van egy visszacsatolás, de a kondiba befolyó- és onnan kifolyó töltésmennyiség, vagyis áram-idő terület azonos! Ha nem így lenne, akkor az előbb leírtak értelmében a kondi vagy a végtelenbe töltődne fel, vagy kisülne és a minusz végtelenbe töltödne át. Ugye, nem mindegy, hány voltról töltjük, vagy sütjük ki a kondit. Emiatt írjuk, hogy dU, vagyis a kondi feszültségének megváltozása.

Nos, ennyit kell tudni a kondiról. Az, hogy mindenféle ESR, ESL, meg helyettesítő képe van, az már a gyakorlat, mert ugye ideális kondi csak a szimulátorban van. ( Ha meg nem ideálisra van szükséged a szimulátorban, akkor bekötsz soba ellenállást, meg fojtót.

Gondolom, ebből sem értettél meg szinte semmit. Pedig, ennél képtelenség egyszerűbben elmagyarázni. Vedd úgy, hogy 45 év tudásának az esszenciáját kaptad...

Ha esetleg mégis megértetted, akkor jöhet a fojtótekercs. Ezt viszont találd ki te és ide írd is le! Annyit elárulok, hogy a fojtó nem feszültséggel töltődik fel, hanem árammal. De, ő is egy energiatároló, csak nem elektrosztatikus, hanem mágneses energia formájában tárolja az energiát.

Még valami: lehet puskázni is!

Ezek után jöhetnek a bonyolultabb dolgok... de ahhoz, hogy repülj, előbb meg kell tanulni járni... én nagyon nehezen tanultam meg a nyáktervezőt, mert teljesen idegen a kockás papírtól, meg a chartpack fóliától... de azért két nap alatt sikerült.

Voodoo:
Lényegében azt várod el, hgoy egy nagyon brutál egyetemi szintű dolgot (amit villamosmérnökök is csak megfelelő szakirányon tanulnak, és az érti igazán, aki konkrétan ezzel foglalkozik) magyarázzunk el neked középsikolai fizika szintjén. Gondolj bele

Ami nem szánod rá magadat a következőkre:
- Villamosságtan mondjuk 1. éves villamosmérnök szinten való ismerete (egyen és váltóáramú körök)
- Alapvető kalkulus (deriválás, integrálás), meg algebra (komplex számok)
Addig nem fogsz tudni érdemi fejlődést tenni, és próba-szerencse alapon fog menni a dolog.

Én vegyész vagyok, és ezeket az alapokat mind meg tudtam magamtól tanulni. Utána tudtam igazán ráépíteni, addig én is csak FETeket robbantottam.

Sziasztok, remélem én nem verem ki a biztosítékot a kérdésemmel. Ledekhez szeretnék egy tápot építeni, erre gondoltam, csak nem tudom hogy jó lesz e nekem. max 10-15 W teljesítményt kell bírnia, stabil 12V, lehetőleg kicsi legyen (nyilván nem a biztonság rovására). A cikkben található táp megfelel e erre vagy mást ajánlotok?
Előre is köszönöm

A cikkben ottvan a ledhez való áramgenerátoros verziója a kis tápnak, így a kérdésed ha nem is veri ki a biztosítékot, de erős provokációnak tekinthető

Szóval jó lesz, de ha pc táp stby trafóját használod fel akkor mindenképpen olyan tápból vedd ki aminek a készenléti 5 voltja legalább 2 amper terhelhetőségű.

Kicsit elírtam:

" A töltés pedig az áram- és a feszültség szorzata."

Helyesen: az áram és az idő szorzata.

Köszönöm Ezzel a fajta kapcsolással is szeretnék "kísérletezni "

Köszönöm, a hétvégén remélem lesz időm átnézni a cikket és a kapcsolásokat részletesebben is. Majd jövök ide zaklatni titeket a sok kérdésemmel.

Most volt egy kis időm, hogy megértsem a múltkori hozzászólásodat.
Nekem ez magas volt. Hogy jöttek ki a képletek? Mi az a dU/dt max szavakkal?
Azt is írd le légyszi, hogy az 58V/s dU/dt max hogy jött ki. Köszi.
Az átfolyó áram ilyenkor nem is számít?

A rezonáns tápnál a trafó árama közel szinuszos, ezzel a kondin levő feszültség is szinusos, ezzel érvényes a harmonikus képlet: y=Amplitúdó*sin(t*frekvencia), amit ha feszültségre alkalmazunk, akkor U(t)=Umax*sin(t*f), és mivel üresjárton a féltápfeszen van, ezért van egy +Utáp/2

A dU/dt az szavakkal:
- feszültségváltozás sebessége
- feszültség - idő függvény meredeksége
- feszültség - idő függvény deriváltja
(ezek ekvivalens állítások, a deriválás középiskolában emelt szintű matek érettségi anyag)

Adott volt a tápfesu (320V), és te megadtál egy kondenzátor értéket, meg egy frekvenciát, ezeket én csak behelyettesítttem a derivált képletbe: dU/dt max = f*Umax (amit ott derviáltam neked).

Átfolyó áram !
Nézzük is csak meg a kondenzátort: a kondenzátor egy feszültségszabályzó eszköz. Ha meg akarod változtatni a feszültséget, akkor töltéseket, és így áramot kellbelepumpálnad, vagy kisajtolnod belőle. És itt jön be megint katt előző hozzászólása, kondnezátor feltöltéséhez töltés kell, vagyis:
dU=dQ/C
dU a kondnezátor feszültségének megvátlozása, dQ a rárakott töltés, C pedig a kapacitás
Na most csináljunk egy szimpla dt-vel való osztást mindkét oldalt?
dU/dt=dQ/dt /C
Itt van egy dQ/dt: vagyis kis rárakott töltés osztva a rárakásra szükséges kis idővel, de hát ez az áram, vagyis pontossabban: pillanatyni áram.
Vagyid dU/dt=I (t) / C

Vagyis lényeében a dU/dT az arányos az árammal. Csak ugyebár a kondnezátoron nem folyik át áram Csak ide-oda folyik a fegyverzetén, ezért használunk inkább dU/dt

Az M** azaz metalizált kondiknála fémréteg gőzölve van, vékony nem bír nagy áramot így nem bír nagy dU/dt-t. AZ F** azaz fólia kondiknál a fémréteg laminálva van, vastag, így bír nagy áramot és így nagy dU/dt.

Köszi már tisztulnak a felhők.

Vagyis, ha mondjuk a du/dt = 100 V/us, az azt jelenti, hogy a feszültség a kondin 100 V-ot nő us-onként. Ha a kondi 1 uF, akkor ez azt jelenti, hogy 100 A fog folyni a kondin mindaddig, míg feszültségváltozás van a kondin. Mivel a du/dt kondstans, ez egy lineáris egyenes ( vagyis egy ferde egyenes a kordinátarendszerben ) ezért az áram állandó értékű lesz. Ha megfordítjuk du/dt irányát, akkor -100A fog folyni. Tehát, egy kondin átfolyik a DC áram mindaddig, míg feszültségváltozás van a sarkain. Ugye, ha a du/dt nulla, akkor nincs feszültségváltozás a kondin, vagyis áram sem folyik. Érdemes nézegetni a WIMA kondijait, nagyon szépen láthatók ezek az adatok a katalógusokban.

( Persze vannak másmilyen kondik is, - pl. fázisjavítók, ott nem du/dt-t adnak meg, hanem reaktív teljesítményt, mondjuk kVAr-ot. De attól még azok is ugyanúgy működnek.)

Nyilván, a teljesen konstans du/dt nem nagyon fordul elő, ezért a valóságban nem csak egy sima szorzással kapjuk meg pl. a kondi áramát, vagy akármilyen jellemzőt egy ilyen áramkörből. De azért egész jól lehet közelíteni, ha ismered a du/dt hullámformáját, vagy az áramot, vagy valamit, amiből a többi jellemző kiszámítható.