Hi!

Én nem látok itt problémát. Gondolom senki nem akarja vitatni az "azonos potenciál" és a "rövidzár" definícióit.

Pl. egy hőelem két fém kivezetése is össze van kötve a másik végén kemlnyforrasztással (fémesen össze van olvasztva)... Tehát rövidzár

Akkor hadd tisztázzak pár dolgot ezzel kapcsolatban én is. A föld és a nullavezető nics összekötve - ez egy hibás értelmezés! A szolgáltatótóól beérkező PEN (nullával egyesített védővezető) van szétválasztva N (nullára) és PE (védő) vezetőre. A PEN veztő potenciálja van a földhöz rögzítve a szétválasztás helyén egy földeléssel. Ezután a Nulla vezető "keresztülmegy" (a fázissal együtt) az ÉV relén, míg a PE vezető nem. Ezek után bizony a Nulla nincs összekötve a védővezetővel, hiszen közte van az ÉV relében levő különbözetképező-áramváltó egyik primer tekercse. A két vezető között potenciálkülönbség is van, mivel a nulla üzemi áramot vezet, míg a PE nem. A potenciálkülönbség a vezetékeken a kötéseken és az ÉV relé belső alkatrészein eső feszültségek összegéből áll. Tehát, alaphelyzetben nincs zárlat a N és a PE vezető között. Ha rövidrezárjuk akkor hibaáram keletkezik, ami - ha meghaladja az ÉV relé leoldási küszöbét, akkor az ÉV relé lekapcsol.

Szépen leírtad a TN-c-s rendszert

Kedves druszám! Azért óvatosan... A védőföld és a nulla szerepe más. A nulla az üzemi áramot hivatott vezetni, a védőföld, vagy védővezető, pedig a hibaáramot. Mindegyik vezetőnek van hossza, keresztmetszete, ellenállása. Azaz eleve nem azonos potenciálon vannak. Sőt mérhető is a különbség az erre rendszeresített műszerek segítségével. Ha "zárlat" van a nulla és a védővezető között, az számomra azt jelenti, hogy a rendszer adottságaihoz képest megváltozik valahol a körben a már fent említett viszony - anomália jön létre, az üzemszerű állapothoz képest. Javíts ki - ha tévednék. Csak gyakorlatból mondom - mivel nekem a teljes házam hibaáram relén van: Előfordult többször, hogy a ház hálózatába új fogyasztót kötöttem be az elosztóban. Bekötéskor véletlenül zárlatot okoztam a nulla és a védőföld sín között - és igen, bizony leoldott a hibaáram relé, mert nem a nulla vezetőn fordult meg a működő fogyasztók üzemi árama, hanem megoszlott a két vezető között és ez az érték meghaladta a hibaáram kapcsoló határértékét. Sőt volt olyan esetem is még a beüzemeléskor, hogy nem tudtam felkapcsolni a hibaáram kapcsolót. Fél napom ment rá, mire megtaláltam, hogy a betáp kábel kék - azaz nulla - vezetékének a szigetelése megnyomódott az elosztóban és szivárgott a védővezető felé. Ez is elegendő volt a hibaáram kialakulásához. Ez nem elméleti vita - gyakorlati tapasztalat. Amint a hibát megszüntettem, minden azonnal üzemi állapotba került. Azóta is megbízhatóan üzemel.

Azt gondolom, a semmiről egészen sok oldalt tudtok írni. Gondolom a vitában résztvevő valamennyi fél tudja mi a vezetéken lévő feszültségesés, hogyan működik a FI relé, tud készíteni egy egyszerű rövidzárat...

A fórumban nem csak neked válaszolnak a kollégák, hanem egymás hozzászólására reagálnak, és adott esetben kijavítják ha valaki valamit rosszul ír le. Így az értékelésed abszolúte OFF és nem is helyénvaló. Vedd észre, hogy a fórum nem csak rólad szól, éls nem csak a te kérdésedre "kell" válaszolni. Azért írom ezt így ide, mert úgyis törölni fogod (szokásodhoz híven)!

Hú de nagyon nekibúslakodtatok ameddig nem voltam itt

Magyarul szivattad a népet. Fantasztikus módszer!

Szerinted ezek után mennyire fognak komolyan venni, szakmailag, ha a feszültségesés értelmezését kell egy moderátor számára elmondani egy "szakmai" fórumon? Hát ez kész...

Itt viszont talán nem ártott volna a pontos fogalmazás, mert pont a földet a nullával összekötni tobb helyütt, az nemhogy tilos, de kívánatos, ámde a védővezetőt, amit egy fokkal pongyolábban földelésnek még hívhatnánk, a szétválasztás után összekötni valóban régen rossz.

Azt én látom, hogy elterjedt a többszöri összekötést rejtett nullázásnak hívni, de a rejtett nullázás akkor sem az. Annak volt/van egy határozott jelentése, mégpedig védőföldeléses érintésvédelmű hálózaton a szándékolatlan nullázás.

Hi!



Így elsőre az valami olyasmi lehet, mint véletlenül bemenni a boltba.

Ha a te életed múlik majd ezen a "semmin" és 400MFt-os projektet buksz el miatta - talán átértékeled az általam leírt "semmit".

Én még nem láttam olyan mérő utáni szerelést, ahol a nulla több helyen össze lenne kötve földeléssel. A villanyoszlopok szintjén rendben is van a dolog, de lakásban semmilyen előnye sincs.

Majd alkalomadtán nézz be egy BKK-s elosztóba.... Némelyik önmagában egy időzített bomba. De magánháznál is találkoztam sajnos több ilyennel. Utóbbinál legalább volt hibaáram relé.

Na igen, a szükség nagy úr... Persze nem mondtam igazat, hogy nem láttam ilyet, de egy normális (új) szerelésnél inkább ne lássunk ilyet.

Igen, hülyeséget írtam, másutt járt az agyam, mint a kezem. A védővezető újbóli földelésére gondoltam - az az ajánlatos. A nullavezető szétválasztás utáni földelése FI relé esetén ugyanúgy megöli a FI relét, mint az előző oldalakon tárgyalt összekötés. Előtte meg nem is nullavezető, hanem PEN.
Jó, hogy szóltál.

A témáról az érintésvédelem atyamestere írt az Érintésvédelem című szakkönyvben, ami elég régen jelent ugyan meg, de aztán említésre került az MSZ 172/1 magyarázatos kiadásaiban és a felülvizsgálói jegyzetekben is, amik szintén elég régiek, az utolsó referencia az az 1997. áprilisi Elektrotechnika című folyóirati számban található (neten elérhető) a kereső szerint, az Érintésvédelmi Munkabizottság üléséről szóló beszámolóban. Ha a neves szakíró használhatja a "véletlenül" szót, akkor én is használhatom a "szándékolatlan"-t.

Olvasva a kollégák hozzászólásait, azért volna egy észrevételem. Az ÉMÁSZ-nál kezdtem a pályafutásomat idestova 32 éve. Akkoriban az NEFH volt ugye az elfogadott érintésvédelmi megoldás. A földelést mint megbízhatalan megoldást gyakorlatilag elfelejtettük. Nagy a szétterjedési ellenállás akkor az akkor az érintési feszültség az egekik mehet anélkül, hogy a kismegszakító leoldana vagy a régi hagyományos Diased rendszerű olvadó-betét (nem biztosíték!) kiolvadt volna. Természetes volt, hogy más megoldás után néztek. Ez lett az NEFH. A trafó csillagpontja ugyan mindenütt le lett földelve de ez az áramvezetésben nem vett részt hacsak földzárlat nem volt . Ilyennel is találkoztam 1982-ben amikor a helybeli MHSZ-ben a földelés mellett télen forrt a víz. A mérőhely átvizsgálása után kiderült, hogy az egyik fázis a földeléssel összeéert és ez okozta a hibát plusz egy eszméleletlen villanyszámlát. Az áramszolgáltató garantálta illetve a mai napig is garantálja, hogy a nullán létrejövő feszültségesés nem érheti el a szabványban foglalt értéket 65V-ot egyszerű érintésvédelem esetében. Most viszont itt van EPH ami kicsit bonyolítva a helyezetet. Mindenkit mindenkivel összekötni ami eddig jó is. Viszont találkoztam olyan lekötéssel ahol az ÉMÁSZ megszüntetett egy mérőhelyet. Ennek az lett a következménye, hogy a vízórás ordítva jött ki a vízóraaknából mert rázott a vízóra. Hál Istennek nem kellett hozzá sok ész hogy, az áramszolgátató kollégák a mérőhely alatt a nulla helyett a védőföldet kötötték be a nulla helyett. No comment.. A tulaj éveken keresztül a földet fűtötte. Villanybojler meg egyebek. A feszültség ilyenkor alig volt 160V!.

Az egyik közeli faluban termálvizet találtak a kútban.
Mikor kihúzták belőle a ruszki búvárt, megnézték a villanyórát.
Persze a nulla ágban volt a kapcsoló.

Sziasztok lenne egy olyan kérdésem hogy lenne egy szivattyú akna és garázs tehát a szivattyú aknából kap egy be tápot a garázs a két táv között kellene kicserélni a vezetéket , az aknába úgy van megoldva hogy mbal kábelről jön a be táp és egy falon kívüli ip44 ajzat van felszerelve az aknába a szivattyúhoz . és innen kap a garázs 3x1,5 Mt kábelen egy be tápot védőcső nélkül, szerintetek ha a simolan csőbe huzznak be egy 3x1,5 Mbcu kábel az olyan jó lenne mint a földkábel és el látnám a sárga PVC szalaggal . Az ak nába milyen kötést alkalmazak?

A földkábel plusszban annyit tud, hogy védi az ereket a föld savasságával szemben. Ott nem a víz a gond. Tehát a symalen sem rossz megoldás, Nekem MBCu-k vannak a földben szintén symalenben 6 éve. Az aknában érdemes valamilyen tömszelencés dobozban kötni - például Acidax dobozban, ami biztosítja az ip 5x-et. A tömszelencének és a doboznak is ugyanolyan IP védettségűnek kell lennie.

Szia és ha IP 46 ajzatot tennék az aknába vagy ip45-set

Szia!

Ha a szivattyú állandóan üzemel akkor lehet(ne?) akár helyhez kötött készülékként kezelni azaz fix bekötést adni neki. Ezt egy ip 65 vagy 67 dobozba ugyanilyen IP védettségű tömszelencén keresztülvezetve (ahogy kameleon2 írta) ALU-RÉZ összekötő elemekkel, sorozatkapoccsal megoldod a kötést. Jobb mint a dugallj.

Sziasztok!
Kis segítségre volna szükségem.A műhelybe szeretnék pár fénycsövet felrakni devan egy kis gondom.
Az első képen a csatlakozás látható.Azon rajta vannak sárga vezetékkel valami kondi vagy ellenállás szerűségek.Kötöttem már be fénycsövet de ahhoz ilyen nem kellett.Szóval azokat kidobhatom belőle vagy pedig mindenképp szükséges?És még valami,a fotón talán látszik hogy ha jól nézem akkor 3 felé vannak osztva a csövek.Ha a bekötésnél összekötöm a 3 fázist az ugyanúgy jó lesz nem?Válaszokat előre is köszönöm.

Szia!
Kösd össze a három fázist és a zavarszűrő kondenzátorokat pedig hagyd benne.

Az a zavarszűrője???És a másik 3 az meg csak dísz?

A nagy hengeres kondik a burák alatt fázisjavítók.

Köszi!Érdekes....amikor én kötöttem be ahhoz ilyen kicsi nem kellett.
Még egyszer köszi!

Nem arról van szó, hogy mindenképpen kell, de ártani sem árt.

Üdv!

Ezeket a kondikat egyszerűen kispórolják manapság az armatúrákból. Sőt újabban már olyanokkal is találkoztam, amiben fázisjavító sincs!! Sőt már a kétcsöves armatúrát gyárilag úgy kötik, hogy csak egy fázisra tudod bekötni, hacsak szét nem választod egy sorkapoccsal.

Üdv! Tomi