A zenerrel párhuzamos kondenzátor(ok) eliminálják a dióda zaját.
A zenert így is elláthatod stabil árammal.

Sziasztok!

Két azonos vagy közel azonos feszültségű trafót lehet párhuzamosan kötni egymással (még az egyenirányító rész előtt) teljesítménynövelés céljából?

Két egyforma !!! trafót párhuzamosan lehet kötni.
Nem elég, hogy a feszültségnek meg kell egyeznie, a terhelhetőségnek is. Ha a feszültségben eltérés van, üresjáratban is folyik kiegyenlítő áram. Minél nagyobb az eltérés, annál több. Terhelésnél bizonytalan a megoszlás. Ha eltérően méretezték a trafókat, egyik hamarabb elérheti a névleges teljesítményét, túlterhelődik majd leég.

Értem, köszönöm!

Tiszteletem a szakiknak!

Egy oktáv pedál táplálással vannak gondjaim.
Bővebben: Link
Egy egyszerű FET-es földelt source-ú fokozatot építettem még a bemenetre, mert mikrofonhoz kell, és működik is fainul, elemről....12V-os dugasztáppal viszont zajos...ha kapcsolóüzemű, akkor zizzzzzzzzzzz-es, ha hagyományos trafós táp, akkor brummos. Betettem még egy stabkockát is, ami csak a FET-es részt táplálja, de az eredmény így is ugyanaz...a brumm valamivel kisebb, a kapcsolóüzemű adapterrel viszont maradt minden....pedig f*szán szűrt tápegységek, amikkel próbáltam:
a kapcsolóüzemű egy régi szkenner adaptere volt, és eddig soha sehol nem zajongott, sok mindenre használtam már.
a trafós meg a graetz után 4700µF-dal van "simítva", a trafó is elég nagy, a teljesítményfelvételhez bőven elég...
A FET-es résztől bolondult meg, mert anélkül zajtalan...viszont a nagyimp. bemenetre szükségem van, bonyolultabb dolog meg már nem fér rá...
Mit lehet még tenni?

Hello! Lehet, hogy a Fet-es fokozat, kapacitív úton szedi össze a zajt. esetleg próbáld meg körülárnyékolni lemezzel és azt földelni. Vagy előfordulhat, hogy nem a tápfesz hullámossága a gond, hanem a tápegység és az erősítő fokozat között folyó földáram hallatszik be a bemenetbe. Esetleg át kellene gondolni a földelések megoldását, földáramok útját. üdv!

Szia! Köszönöm a válaszod. Gondoltam földáramra, a nyák szélén a földfólia körbefut, és a fethez legközelebbi részről kapja a földet a fetes kapcsolás. Az egész amúgy egy alu dobozban van, ami csak egy ponton csatlakozik a földhöz: a betáp aljzaton....lehet, hogy onnan kellene vinnem a földet egy vezetékdarabbal a fethez? Még egyszer ránézek majd, de azt gondoltam, így rendben van. Sajna elég buher megoldás: a kész oktáver nyákja szélére került az a pár alkatrész pluszban, csak kifurkálva a lemez, aztán a fóliaoldalon összekötözgetve vékony huzallal (levágott alkatrészlábakkal) ahol kell....de nincs humorom emiatt új nyákot csinálni (nem is tudnám szerintem, olyan sűrű).

http://kapcsolasok.hu/tapegysegek/85-egyszer-szabalyozhato-dc-tapegyseg

Sziasztok!

Két darab 24VAC vagy 24 VDC ről is működő, egyenként min 2,4A max 8A áramfelvételű eszközhöz milyen trafót vagy tápegységet kellene használni? 230Vos hálózatról működnének. Trafó kell vagy tápegység? Milyen értékűek legyenek?

Várom a javaslatokat!

Köszi

Szép estét nektek!

Ha megy 24 VAC-ről is, akkor csak egy trafó kell. Olyan, ami elbír 8 A-t.

Egyszerű számítás 24*8=192W Tehát minimum 200VA-es Trafó kell.

Akkor egy 200VA-es trafó elbírja mind a két eszközt? Tápegység már drága lenne egy ilyen megoldásra ugye?

Nem. A számítás egy darab fogyasztóra vonatkozik, ami max. 8A-t vesz fel. Ha kettő van belőle, akkor két db 200VA-es vagy egy 400VA-es szükséges.

Mindenképp a max áramfelvétellel kell számolni? Az nem jó, ha mondjuk valamilyen középértékkel számolok? Mondjuk 5A/eszköz. És így egy 250VAes trafót rakok be? Ez nem járható út?

Köszi a segítséged!

Szerinted is két trafó kell, vagy egy is elég? Mindenképp a max áramfelvétellel kell számolni? Kell két 200VAes, vagy egy is elég a két eszköznek?

Nem árulod el, milyen eszközről van szó. A 2,4 A min. és a 8 A max. tág fogalom. Milyen feltétellel, milyen rendszerességgel veszi fel a két eszköz ezt az áramot. Egyszerre és tartósan várható mindkettőn a max. terhelés, ...?
Erősítőnél pl. a 200 VA trafó elegendő, mert nem zúgatod folyamatosan teljes teljesítménnyel. Garázskapunyitó motorokhoz is elég, mert induláskor veszik fel a max. áramot, hajtáskor már kevesebb és nem folyamatosan megy, van ideje a trafónak lehűlni.
Ez csupán két példa, de bőven lehetne még sorolni.

Ez egy IO modul, amibe különböző érzékelők vannak bekötve. Ilyen pl a motor szigetelési ellenállása, olaj a vízben, motor rezgés...stb. Mind-mind egy egy érzékelő. Szóval ezek sem mennek folyamatosan.

Ezért kérdezem, hogy szerintetek mekkora trafó kellen? Illetve kell-e két trafó. Szerintem nem feltétlenül.

Össze kellene számolnod, melyik az az állapot, amikor a lehető legtöbb eszközöd működik és mekkora az összes áramfelvételük. Összeveted, hogy a két csoportnál előfordulhat-e egyidejűség, majd a kapott értékre ráteszel 20-50%-ot. Ahogy az ilyen érzékelők teljesítményfelvételét ismerem, még a 200 VA is túlzás.
Pl. nem feltételezhető, hogy alsó és felső szintérzékelő egyszerre működjön.

Igen. én is így gondolom. Ezért gondolom, hogy mondjuk egy középértékkel számolva, (mondjuk 5A), nem lövök mellé. Én abba gondolkodtam, hogy egy max 250VA trafó mindkét modult elbírja? Mi a véleményed?

Én azt gondolom, hogy ha végiggondolás és végigszámolás helyett középértékkel számolsz, akkor abszolút nem tudhatod, hogy mellélősz-e. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. De más helyetted tuti nem fogja tudni kiszámolni...

Sziasztok!

Van egy 400W-os trafóm, jelenleg 24V-os. Áttekerem, csinálok belőle egy 13,8V 15A-es tápot, amiben így lesz egy kis tartalék. A 15A terhelés is 5 percből kb. 20 másodpercig lesz jelen, az is impulzusokban (távíró adó), vagy még annyi sem. Általában 2A lesz a folyamatos terhelése.

Mekkora legyen a trafó üresjárati, váltóáramú kimenő feszültsége?
A TIP 35 tranzisztoroknak elég lesz az alu műszerdoboz adta hűtés?

A mellékelt kapcsolásból 5 darab tranzisztoros "blokk" alkalmazását tervezem.

Köszi!

Annyi tápegységes topik van... És Te sem vagy már kezdő
Adó vevőnek nem szükséges stabilizált tápegységet csinálni, ráadásul 14 - 15 V -ig bírják is. Amiért veszélyes a stabilizált táp, az az, hogy adó vevő tápján mindíg megy vissza RF áram, (pláne ha az antenna nem túl jó) ezt pedig az elektronikus áramkörök nemigen tolerálják, különösen a stabkockák. Megfelelő intenzív szűrés, árnyékolás szükséges.
Olyan 10 - 11 V körüli váltóra lenne szükséged ha nincs stabilizálás ha van, akkor 12 -13 V -ra, hogy az áteresztőknek ne kelljen túl sokat disszipálni. Valószínűleg a doboz sem lesz elég, én nem bíznám csak rá a hűtést.

üdv.
Először leírnám az előtörténetet. Összeépítettem egy 100VA toroid trafót egy egyenirányítóval és egy kondival. Így kaptam egy 16,9V os egyenáramot.
1. kérdés: a toroid 11,5VAC t ad le,azt szorozva 1,41 el 16,125 öt kapunk. Miért lesz majdnem 17V?Vagy a mérő műszerem rossz?
2. kérdés: a szekunder végen az egyenirányítás és kondi után ezek szerint 8,69A -em van?
3. kérdés: létezik olyan eszköz,amivel letudom korlátozni,hogy csak max 5A mehessen keresztül?Nem biztosítékra gondolok,hanem olyan eszközre amin keresztülfolyva 5A nél több nem jön ki a végén.
4. kérdés: Zener dióda 5.1V 2W; ugye ez olyan eszköz,ami 5,1V ot csinál a magasabb feszültségből. De mit jelent ott az a 2W? 0,39A nél nagyobb áramot nem visel el?
5. kérdés: Vagy oldjam meg soros és párhuzamos ellenállás kötésekkel ,hogy olyan áramerősség és feszültség essen amilyet szeretnék?ugyanis szeretnék egy 5V os ágat is.
előre is köszönöm!

Megint tápegységes téma.
1. Az egyenirányítás után a puffer elkó terhelés nélkül a váltakozó feszültség csúcsértékére töltődik fel. Ez az érték a terhelő áram függvényében csökkenni fog, mert van belső ellenállása a trafónak, az egyenirányítónak, esetleg a vezetékeknek. Ezeken veszteség keletkezik, ami a kapocsfeszültség csökkenésében jelentkezik. A terhelő áram növekedésével megnő a puffer elkón a brumm feszültség is, aminek az átlagértékével szintén csökken a mérhető feszültséged.
Az egzakt feszültség, és áram mérésekkel is baj van, mert a legtöbb multiméter színuszos feszültségek, és áramok mérésére alkalmas, az egyenirányító körben pedig a legkevésbé színuszosak a jellemzők.
2. Hogy mennyi áramod (ampered, sicc) van, az attól függ hogy mennyivel terheled. Nagyjából ennyit vehetsz ki, de mint minden, ez is többé kevésbé túlterhelhető.
3. Létezik ilyen eszköz, ha stabilizálod a kimeneti feszültséget, akkor ennek a szabályzónak adhatsz olyan karakterisztikát, amely elvégzi az áramhatárolást, ad abszurdum áramgenerátorként is működhet.
4- A zéner dióda egy sönt szabályzó eszköz. Ha előtét ellenálláson kapcsolod rá a feszültséget, a kapcsain a névleges feszültséget tartja, amíg a rajta átfolyó áram a működési tartományán bellül van. A névleges feszültségét úgy tartja, hogy az előtér ellenálláson átfolyó áram állandó értékű legyen, ez pedig úgy áll elő, hogy a terhelésen, és a zéneren folyó áramok összege állandó. Tehát ha nincs terhelés, akkor olyan előtét ellenállást kell választani, ami az általad kiszámolt 0,39 A -re korlátozza az áramot. Ha ennél kisebb az ellenállás, vagyis nagyobb áram folyhat, akkor a zener tönkremegy.
5. Ha van egy stabil feszültséged, akkor ellenállás osztóval előállíthatsz további, az eredetinél kisebb stabil feszültségeket. Az ellenállás osztót viszont nem terhelheted, mert akkor az előállított feszültséged is változni fog. Ezt úgy kerülheted el, hogy a további, kisebb stabil feszültségek előállítására további szabályzó áramköröket készítesz, akár egyszerű zéneres söntszabályzót, akár áteresztő tranzisztoros soros szabályzót. Az utóbbiak készülnek fix és változtatható kimenti feszültséggel komplett integrált áramkörös formában. Az egyszerűség kedvéért ezeket javaslom.
Javaslom továbbá az ilyen áramkörök adatlapjainak alapos tanulmányozását (LM78xx)
De ha a kérdéseidet a téma megfelelő topikjában tetted volna fel, egy csomó kérdésedre választ kaptál volna.

Egy modellvasút trafója lenne egy egyszerűbb labortápféle alapja. 0,5A terhelést kapna maximum.
1. A stabkocka mit tud?
2. ~0,527 V- onként van levezetés(számított, nem mért)ezt kéne lenyomnom 0,5V -ra.
3. Ez esetbena 11,5 és12V -ot hogy hozzam ki?(19 kivezetés x 0,5+2)

Nem a legjobb ötlet modellvasút trafóját használni. Praktikusabb egy új, megfelelő méretű trafóból kiindulni, az az ami az igények növekedése esetén legnehezebb változtatni.
A kimenőfeszültséget ragyogóan lehet változtatni pl egy stabkockával, azok is léteznek különböző kimeneti áramokra. Tanulmányozd az LM317 adatlapját példának okáért, Az adatlapon találsz kapcsolási rajzot is.

Mi a különbség az LM2576 és a TS2576 között?
Itt pl az egyik van kétféle tokban.

Leginkább a gyártó.

Értem.
Köszi.
Amúgy 3.6 illetve inkább 3.7 volt előállítására kellene. De nem találok ehhez bekötési rajzot. Esetleg tudsz?

Akksit nem fix feszültséggel kéne tölteni... Vannak erre a célra cél IC-k.