Úgy látom nem vagy könnyen meggyőzhető, ezért a többiek már nem is tesznek erre kísérletet. De mivel konkrétan valótlan amit állítasz, teszek Én is egy próbát.
A nagyobb trafók elvitathatatlan előnye a kisebbekkel szemben, hogy kisebb a voltonkénti menetszámuk, és teljesítményüknél fogva vastagabb huzalból készülnek a tekercseik. A kevesebb menetszám -mégha egyetlen menet hossza nagyobb is általában- rövidebb huzalt igényel, ami a vastagságnövekedéssel kombinálva biztosan kisebb belső ellenállást fog jelenteni. (Ennek hátrányáról még nem hallottam rajtad kívül senkitől!)
Javaslom egy picit elemezgessük a kérdést (igaz, csak a tőlem telhető mélységig). A kisebb belső ellenállásnak 2 számomra nyilvánvaló eredménye lesz.
1. Ha növeled a trafó terhelését, akkor annak csökken a kimeneti fezsültsége. Ez részben indukciós kérdés, de jelentős részben a tekercsen folyó áram miatt, a saját ellenállásával egyenes arányban változik a rajta eső feszültség. Tehát a kisebb belső ellenállás miatt kisebb lesz a feszültségcsökkenés várható mértéke.
2. Ha feltételezzük a transzformátor erősítő tápegységként történő felhasználását, akkor ott biztosan lesz egy (két) diódahíd, valamint egy jelentős kapacitású kondenzátor. Ezt a kondit kell feltöltött állapotban tartani, az erősítő rángató terhelésével dacolva. Felületesen szemlélve ez nem tűnhet nagy kihívásnak, de itt nagyon rövid idő alatt (0,01 sec) kell, óriási töltésmennyiséget felhalmozni, amihez brutális áramok tartoznak. Ezek a töltő áramok, szintén a trafó tekercsén folynak át. Ha elhanyagoljuk a rendszer többi elemét, akkor a körben folyó áram azonos, ezért a feszültségesés mértéke a trafó tekercsének belső ellenállásának és a kondenzátor belső ellenállásának arányában oszlik meg. Ha pl a tekercs ellenállást 1 egységnek vesszük, és mondjuk a kondi ellenállása is 1 egység, akkor a hasznos feszültség fele a tekercsre jut, és csak a másik fele (50%) fogja a kondit tölteni. Na de ha a tekercs olyan kis ellenállású, amihez képest a kondi 9 egység, akkor már az előző 50% hirtelen 90%-ra ugrik fel (jó mi?).
Ezek alapján, nem találok olyan műszaki érvet vagy megfontolást, aminek alapján előnybe kerülne egy nagyobb belső ellenállású trafó.

Belekeverted a témába brummot. Ennek csak nagyon áttételesen lehet köze a trafó milyenségéhez. Sokkal inkább okozhatja mágneses vagy elektromos szórás, illetve elsősorban huzalozási problémák, de a trafó belső ellenállása a legkevésbé sem.

A réz is fém.
Elektromosan bármilyen vezető anyag képes árnyékolni, mágnesesen viszont csak a mágnesezhetők (pl. vas).

Köszi akkor a fémhálós a jobb,és lehetőleg azt is tekerni ha több van.

Ez tapasztalat, akármit is írtok nincs jelentősége. Miután áttekertem a trafót normális lett.



Elég szomorú... Köss szkópra egy sima egyenirányított DC-t némi műterheléssel, majd ugyanezt egy alacsony értékű soros ellenállással az AC-n és nézd meg, hogy melyik lesz egyenletesebb.

Ha a konkrét tapasztalatod eltér mindenki másétól, és az elmélet is ellene szól, akkor minimum gyanakodnod kellene, hogy valami nem jó, esetleg rosszul értelmezed a észleléseket, és/vagy figyelmen kívül hagysz egyéb meghatározó tényezőket.
Ha mindenki szembe jön, akkor lehet Te mész rossz irányba.
Egy ide vágó vicc, az értelmezés sokféleségének példázataként:
Egy tudós kiséreltsorozatot végez. Fog egy bolhát, és megkéri ugorjon, mire a bolha ugrik 39,5 cm-t. Ezt gondosan feljegyzi, majd kitépi a bolha egyik lábát. Ismételt utasításra a bolha megint ugrik, de már csak 32,8 cm-t. Ez az adat is feljegyzésre kerül, majd újabb lábaktól szabadítja meg a tudós a bolhát. Nikor már csak egy lába van, akkor éppen csak 1 cm-t ugrik, és azt is rossz irányba. Végül az utolsó lábát is kitépi, és ugrásra bíztatja. A bolha meg se mozdul, hiába a többszöri felszóllítás.
Az "egyértelmű" tapasztalás alapján a tudós lezárta a kísérletet, aminek utolsó bejegyzése szerint: ha a bolha összes lábát kitépjük, akkor megsüketül.

Érdekes felvetésed van a dologgal kapcsolatban de előbb tisztán kellene látni a transzformátorok gyártását és kivitelezésük sokszinűségét és alkalmazási céljait.
Ami miatt neked ilyen dolgok jönnek és jöttek elő az nem a huzalvastagságok miatt van hidd el.
Ami inkább szerepet játszik az a mag (legyen bármilyen tipusú) gerjesztése ami meg tud viccelni ha nem figyel a gyerek.
Ugyanazon transzformátormagot el lehet készíteni külömböző gerjesztésekkel a kívánt teljesítmény és felhasználási feltételek figyelembevételével. Gondoljunk csak a mikrohullámú sütőkben lévő trafókra amik aránylag kicsik mégis mekkora teljesítményt adnak. De ennek a teljesítménynek emit lead annak bizony az az ára hogy máshová az a transzformátor a túlgerjesztése miatt nem alkalmas mert maga a mag és a tekercs is zúg mint a bolond. Hiába tekered át a huzalt rajta szekunder oldalon neked megfelelőre akkor is olyan lessz. Vagy egy másik példa hogy a kis halogén lámpákhoz készült trafók (nem a toroid) mind amit eddig láttam és fogtam mind melegedett alapból.Ezeknél is a méret és teljesítményt a trafó tekerésével variálják.
Audió felhasználásra másképp kell egy transzformátort tekerni és más gerjesztési struktúrát kell alkalmazni hogy a (trafózajt és a trafó feszválltozásait) minimalizáltan tartható legyen.
Javaslom egy jó kis trafós könyv átolvasását eme témában.
Ami a kondenzátor és trafó arányát illeti saját meglátásom az hogy egy bizonyos mérték fölé a kapacitást vinni fölösleges mert valóban úgymond belassul tőle az erősítő.
Eltűnnek a feszes basszus és kis hirtelen készleti apró hangok az erősítő hangjából.Persze az úgymond (brummogó) mélyhangokat jobban kiszolgálja de annyit nem ér .Ennek esetleg PA felhasználásnál lehet haszna hogy ha hangszert használunk rajta ami hosszú kitartott hangokat ad neki azt is folyamatosan ki tudja szolgálni. Persze egy hangszer hangja egy erősítőn mindíg más mint egy cd vagy akármi rögzített hangal dolgozó eszköz.
A lényeg hogy össze kell a trafót a puffert az erősítővel méretezni , felhasználásnak megfelelően. De az biztos hogy a trafó nagyon kényes eleme a dolognak.

Csak a szekundert tekertem át rajta, a primert nem!

Ennyi. Nem poénból szoktak soros ellenállást rakni a végerősítők meghajtófokozatainak tápjába.

" ... a nagyobb haszon miatt..."

Igen, ez a lényeg. Különösen kapcsitápos erősítőknél, inkább megtömik jó sok kondival. Akkor az igaz, hogy megfelel egy-két ( kifejezetten erre a célra kreált szabványnak, hogy miszerint kell mérni egy erősítő kimeneti teljesítményét és a vásárló meg úgysem tudja mi az az EIAJ... szabvány ) csak az a baj, hogy az erősítendő hanganyag erről nem tud... aztán amikor a kondik nem tudnak elég gyorsan utántöltődni, akkor borul az egész... de azért ráírják, hogy 2 x millió kW. Így sikerült jól elbarmolni a pwm erősítők image-t is. Pénzről, profitról szól minden...

Szerintem , ha te ilyet tapasztalsz, akkor inkább a földhurkot szűntesd meg...

Szia! Itt speciel azért is kisebb a búgófeszültség, mert alacsonyabb lesz a táp, kisebb a terhelés kisütő árama. Ásom ezt a témát már jó ideje Most azon görcsölök, hogyan lehetne az egyenirányító nyitásakor és zárásakor lejátszódó indukciós jelenségeket leképezni. Gyanítom fontos részük van a zavarok kialakulásában.
Szerk.: A generátorok 40V-osak 180° eltolással.

A tápfeszültségen levő brumm eltűntetésére más megoldások is léteznek.

Van az erősítőknek egy úgynevezett PSRR paraméterük is, ez röviden tápfeszelnyomást jelent. Az, hogy te a tápfesz brummját lecsökkented 20 %-kal, nagyjából semmit nem jelent. Egy jobb elrendezésben ebből semmi sem hallható a kimeneten. Ezt is meg lehet nézni szimulátorban, de amit te linkeltél, az egy közönséges alulátersztő szűrő. A működése közismert és nem sok köze van egy jobb erősítőhöz.
Természetesen, a fölhurkot is lehet szimulálni, de az nem ennyire egyszerű...

Egyébként, igazat adok Alkotónak, de azért te se keseredj el! Az lehet, hogy mindenki mást mond, mint te, de vígasztaljon a tudat, hogy a középkorban csak egy maréknyi embercsoport mondta azt, hogy a Föld gömbölyű... Az elsöprő többség azt állította, hogy a Föld lapos... érdekes módon nem nekik lett igazuk. Tehát, ne add fel...

Alacsonyabb, de nem ennyivel. A szóban forgó trafót egy mérnöktől vettem, aki igencsak érti a dolgát, majd panaszkodtam, hogy nagyon brummos vele az erősítő (csak a trafót cseréltem, mást nem), ekkor világosan elmagyarázta, hogy miért, én áttekertem, majd évekig használtam a trafót és ekkor már semmi gond nem volt vele. Néha érdemes kipróbálni dolgokat, nem csak a tankönyv után menni.

Az igaz, hogy magasabb belső ellenállás mellett esik a feszültség, de egy otthoni erősítőnél ez a kutyát nem érdekli, a PA erősítők meg hadd beregjenek azzal szintén senki sem foglalkozik.

Ha jól van méretezve a transzformátor ez feltétlenül igaz, de ez a trafó túl volt méreteve, legalábbis ami a szekundert illeti.

Szeretnék kérni egy apró kis kiegészítő információt, azaz a diagramban lévő görbék melyik műszereket ábrázolják (melyik az ellenállásos feszültség és melyik az a nélküli)?

A nagyobb belső ellenállású (2-es) trafó szolgáltatja az alacsonyabb tápfeszültséget.

Sziasztok!

Szükségem lenne egy kis segítségre.

Tegnap a Helix HXA 40X autóerősítőm túlmelegedett és elhallgatott. A C és D csatornára volt kötve egy mélynyomó hídban, az A és B csatornára pedig az első szett. Miután kivettem az autóból, kicseréltem benne a biztosítékot és egy PC tápról próbáltam elindítani, viszont a speaker protection világít benne (elvileg hangszórózárlatra vagy erősítő hibára kéne világítania). Ha a remotet gyorsan leveszem majd visszaszúrom, akkor úgy tűnik, mintha a védelmet kiiktatná, mert a PC tápot azonnal túlterheli.

Az erősítőben BD911 és BD912 tranzisztorok vannak (összesen 24 darab), a tápegységében 4 darab IRFZ46N FET. A mélynyomó csatornáján találtam 1-1 zárlatos 911 és 912-t, ezeket kiforrasztottam (a képen látni, a T1 az jó, vissza kell raknom), de kiforrasztva is ugyanazt a jelenséget csinálja (protection vagy túlterheli a tápot).

Sajnos itt elakadtam. Ha a zárlatos tranzisztorok nélkül sem kapcsol be, akkor gondolom hiába cserélem ki őket. A többi tranzisztor jónak néz ki, legalábbis zárlat nincs rajtuk (2 tranzisztornak az egyik átmenetét nem tudom kimérni, de lehet ki kéne csak venni hozzá).

Kattints a képhez

Köszönöm, az egyértelműség miatt kívántam tisztázni.

Közben sikerült beindítanom, úgy tűnik, hogy a PC táp raplizott csak, nem volt zárlat.

Ampermérővel sorba kötve kapcsoltam be. Ha a remote és a tápot egyszerre kapja, akkor csak világít a protection, de ha adok neki tápot és utána rá a remotet, akkor beindul szépen, világít úgy 3 másodpercig a sárga, majd elalszik és elindítja a szűrő modulokat, stb, de úgy emlékszem, hogy ez eddig is így működött.
1.8Ampert fogyaszt.

Kicserélem a két darab 911 és 912-est és remélem jó lesz. Na meg kap néhány ventilátort és állítva lesz beszerelve.

Képek:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Szia vedd ki az összes végtranzisztort és kezd előbb a tápegységgel, én egy 12v 1-2A adapterrel szoktam próbálni éppen kipróbálni jó az hogy meglásd működik úgy nem megy tönkre minden hibás táp esetén, az is elég ha kiforrasztod az egyenirányító diódákat akkor a végfok felé nem megy semmi villany és nyugodtan vizitelheted a tápot. Az egyenirányító általában nem szokott tönkre menni, szerintem a baj ott lehet hogy zárlatos lett a végfok ami leültette a tápot is. Nekem ezért van itthon pár IFRZ44 és TL494 mert gyakori a haveri körben.
Írj ha van valami.

Üdv.
Csak óvatosan, hűtés nélkül ne nagyon próbálgasd, mert több fetnek és tranyónak búcsút inthetsz. Ha tényleg csak ezeket találtad, akkor csere és csatornánként próba összerakva.

Szia!

Köszönöm a választ mindkettőtöknek!

Persze csak 1-2 percig járattam és közben fogdostam a tranzisztorokat, hogy nem-e melegednek túl. A kivett tranzisztorok mellettik kezdtek el kicsit melegedni.

Mikor jó volt akkor 2.1A körül fogyasztott, most 1.8A a kivett tranzisztorokkal.

Akkor még lehet hogy nem jó minden bár gondolom gyártó tipus függő, nekem volt egy raveland XAB1200 4ch erősítőm, üresjáratban 700mA-volt a fogyasztás épp egy haver kedvéjért mértem meg és 1.5A fogyasztásnál már szobai hangsugárzókkal elég jó hangerőt produkált. Rakd össze ha megvan minden és rendes tesz valóban csak hűtéssel ahogy matyusz is írta.

Mostmár hagyom őt, amíg nem lesznek meg bele a tranzisztorok.
Azok a piros izzók is gondolom fogyaszthatnak összesen 1A-t és akkor már indokolt a 2A üresjáratban vagy tévedek?

Szokta még nekem azt csinálni mikor jó volt, hogy néhány perc hallgatás után, vagyis mikor bemelegszik, az alapzaja eléggé megnől, kis hangerőn zene közben is hallani halk súgást. Azt mondták nekem, hogy a pufferkondenzátorok lehetnek rosszak de valahogy nem tűnik reálisnak szeritnem. Esetleg ötlete valakinek?

Szia István! A tápba jó lesz a YODA KBPC 5004 es híd? 400V 50A
Üdv: Gy

Sziasztok!

Sztereó erősítőt tervezek 2db kis mono IC-vel, nevezetten TDA7267A-kkal.
(Mellékeltem az adatlapját, áramköri rajz az első lapon.)
Annyi lenne a kérdésem, hogy a két IC SVR lábát összeköthetem, hogy 1db 47µF -os kondi legyen rá (és mute kapcsoló), vagy két külön maradjon?

Összekotheted, legfeljebb tegyél 100uf kondit.

Köszönöm, úgy lesz.

Szia! Jó lesz.

Sziasztok!
Meg szeretném építeni a rajzon látható kapcsolást. Természetesen sztereóban. A kérdés, hogy mekkora áramot vesz fel a tápból? A P1 számú potenciométerrel mit lehet állítani?