Értem és köszönöm. Igen, azt tudom hogy fázisra kell kötni, utána meg rakok egy konnektort.
Ha jól tudom akkor más nagyon fontos dolog nincs ezzel kapcsolatban.
A lényeg hogy amit abba a konnektorba dugok és zárlatot idézne elő, akkor az a kismegszakító megszakítja az áramot és nem a villanyóránál csapja le.
Ez a legfontosabb. Ha a villanyóránál 25A -es van akkor gondolom egy rövidzár esetén a 10A -est lecsapja de a 25A -est nem? Jól gondolom? Ha igen akkor ez így teljesen rendben lesz és köszi még egyszer a segítséget.

Ismeri valaki ezt a készüléket?
Ezzel megoldható, hogy egy térfigyelő f.f. kamera videó jelét számítógép monitorra teszem?
"Easycap videó digitalizálás, USB digitalizáló DVD felvevő dc60"

Hello! Akkor parasztosan..
- Ha 50ml 36%-os lötty van, akkor abból a színtiszta valami, 50*0,36=18ml. Az oldószer így az 50ml-ből 50-18=32ml.
- Ha 18ml az oldat 10%-a, akkor ahhoz kilencszer annyi oldószert kel önteni, hogy az10%-os legyen. Vagy is 9*18=162ml-t. De mivel ebből 32ml már benne van, így a hozzáöntendő mennyiség 162-32=130ml.
De a képletek ugyan ezt mondják. üdv!

Normál arányszámítás:

a₁           b₁
---------------
a₂           x

Ahol x-re vagyunk kíváncsiak. a₂-vel megszorzod b₁-et, aztán azt elosztod a₁-gyel, így jön ki az x.
Tehát x = a₂ * b₁ / a₁
Pl. monitor felbontásokkal ki tudod próbálni:

800           1024
---------------
600           x

Az x helyén 768 fog kijönni.

A te esetedben ezzel azt kapnánk meg, hogy 10% lötyi hány milliliter esetében lenne, ami nem jó... Viszont megcseréltem a fölső sort érzésre, hogy fordított arányosságot kapjak.

b₁           a₁
---------------
a₂           x
x = a₂ * a₁ / b₁

Ha így kiszámolod, x-re kijön a 180.
Ez nem biztos, hogy így jó, csak próbálkoztam.

Igen, de egy bekapcsolt számítógép is kell hozzá.

Én nagy különbséget nem tapasztaltam. A csillám talán kényelmetlenebb: be kell pasztázni vagy savmentes szilikonzsírral megkenni, könnyen törik.
Az alátétből hőállót érdemes választani, sajnos van olyan műanyag is ami hamar lágyul.

Sziasztok!
Pár utcával a lakásunktól van egy oszlopra szerelt transzformátor. 20kV-ról transzformál 220/380-ra, GANZ gyártmányú. Jól láthatóan szivárog belőle az olaj, a szintmérő üvegben már nincs. A trafó alján cseppekben van, és alatta már kipusztult a fű. Pár hónapja folyik. Nem füstöl, nincs nincs baja, csak búg mint bármelyik többi trafó, tehát üzemel. (Elvileg mi is róla kapjuk a villanyt.)
Szerintetek érdemes bejelenteni az áramszolgáltatónak? Egy nagyobb terhelés esetén simán leéghetne szerintem. Csak meg kellene húzni pár csavart, és feltölteni olajjal.

Bejelentheted, bár nem biztos, hogy érdekli őket. Egyszer bejelentettem, hogy a házunkkal szemben lévő villanyoszlop korhadt és ki fog dőlni, de nem érdekelte őket addig, míg valóban el nem tört.

Majd, ha leég, leselejtezik és vihetik a dolgozók a MÉH-be. A cég meg vesz újat.

Megnéztem, nem Ganz hanem Pozsonyi BEZ gyártmány.
Nem szólok nekik, úgy se nézik meg. Nem nekem kell kicserélni, vagy javítani. Persze filléres kiadás lenne a csavarok meghúzása, és az olajszint feltöltése. Az új, vagy felújított trafó ára több százezer vagy millió forint, bár hadd fizessék, úgy is pofátlanul drága a villany.

Nem GANZ? Akkor meg pláne!

[off]Először GANZ-nak néztem, de most távcsővel leolvastam az adattáblát. Azért ha Ganz lett volna, mindenképp szóltam volna, mert nem szeretem ha a MÉH-be kerül egy hazai gép.
Egyébként Magyarországon létezik jelenleg valamiféle magyar ipari transzformátorgyár? Sajnos újabban sok helyen találkozni külföldi trafókkal.

Hello! Nem értem.. Ha már itt rágódsz rajta, mennyiben áll bejelenteni, egy e-mailben? Akkor legalább van nyoma, hogy szóltál. Ha nem mozdulnak rá, kell írni a "vezérnek" az majd hivatalból válaszol rá. Miért kell előre prejudikálni. Ha eleve nincs bizalom senkiben, akkor soha nem is lesz! Ezt a 200 év hátrányt valamikor el kell kezdeni ledolgozni nem?
Kicsit úgy vagytok vele, mint amikor Micimackó elmegy a Malackához porszívót kölcsönkérni. Útközben rágódik, hogy biztos nem adja oda, letagadja.. Mikor odaér, becsönget és amikor Malacka ajtót nyit, csak annyit mond: "Malacka b.meg a porszívódat.."
üdv!

Ha ez a fórum nem lenne moderált, most elmondanám a véleményemet.
Csak egy kérdést teszek fel.
Ha gond esetén bekövetkezik egy áramszünet, és emiatt tönkremegy a fagyasztódban a kaja, akkor kit hibáztatsz majd?
Felhozhatnék durvább példát is, de nem teszem.

Helo!
Egy sima léptető kapcsolásban 3 darab 4017-et használok. A 12-es lábát/ Carry Out/ nem használom, maradhat szabadon, vagy kössem le földre?

Ellenállásokat szeretnék venni, de nem tudom, hogy mit jelentenek a feltüntetett adatok.
Tudnátok segíteni? Itt pl. mi mit jelent?
0,33 R 5%
Huzal ellenállás 3W

0,33 R-et nem tudom hogy mit takar, és azt sem, hogy a 3W-ot mekkora feszültségre számítják.
Gondolom 220-ra, de nem vagyok benne biztos...

És még annyi, hogy még a múltkor láttam valahol itt hobbielektronikán egy olyan cikket kezdő programozóknak, amiben feszültség szabályzó építését írta le az elején, azt hiszem 9V-ról 5V-ra, de sajnos már sehogy sem találom a cikket:/ Ha tudna valaki ebben segíteni, ha tudtok linkelni valamit, ahol ugyancsak ilyen építését taglalja, az jó lenne, de legalább alkatrészeket mondani amik kellenek hozzá, hogy ha véletlen mégiscsak megtalálnám a közeljövőben a cikket akkor legyen meg mindenem ami kellhet hozzá. 9V-os elemről mikrovezérlő táplálásához lenne rá szükségem.

Mivel "Out" nem kötném sehova.

0,5 Ohm az ellenállása
Ezt az értéket 5% tartományon belül tudja. Tehát 2,5% -kal lehet több is kevesebb is.
3W a maximum terhelhetősége.

És azt hogy hány Ω azt honnan lehet megállapítani? Amúgy köszi

A nagy "R" betűt használják az Ohm görög betű helyett ellenállás jelölésére. Ha előtte, utána számjegyek vannak, akkor a tizedesjelet is jelenti.

Köszi szépen ))

Igaz! Figyelmetlen voltam!

0,33R =0.33 Ohm

És egy feszültségszabályzónál mi mit jelent?
Feszültségszabályzó IC, 5V/1,5A

Nem vagyok benne biztos, de gondolom hogy 5V-ra szabályozza, és 1,5A áramot "enged át".
Vagy rosszul gondolom?

Pontosan! Legfeljebb 1,5A.

Legfeljebb 1,5A áramot tud átengedni.

Köszönöm, valahogy el is kerülte a figyelmemet az OUT szó, pedig még le is írtam.

És az mitől függ hogy mennyit enged át?
Emlékszem hogy ez mellé még két kondenzátort is be kell kötni, gondolom azoktól függ hogy végül is mekkora áramot fog szolgáltatni a szabályozó.
Attól függhet hogy ugye a kondenzátorok fix áramforrás mellett töltöttségüktől függően egyre lassabban töltődnek? Vagy hát én nem tudom ez csak egy tipp.

Az átfolyó áram mértéke a fogyasztó ellenállásától függ. Tudod ohm törvény. Ha ez több mint 1,5A akkor a feszültségszabályozó elhalálozik.

Ez kicsit túlzás. A jó fesszabályzó ennél az áramnál korlátoz.

Hello! Egy stabilizátor alapvetően arra szolgál, hogy a kimeneti feszültségét a bementi feszültségváltozástól és a terhelés nagyságától/változásától függetlenül állandó értéken tartsa. Ez természetesen csak egy adott feszültség/áram tartományban igaz.
- Vagy is a bementi feszültségnek általában 2..3V-al minimum magasabbnak kell lenni mint a kimenetinek. De nem lehet több, mint amit az áramkör maximálisan elvisel.
- A kimeneti terhelőáram elvileg nullától a végáramig terjedhet. Tehát ha 1,5A-es a stabilizátor, akkor a maximális terhelőáram nem lehet több, mint 1,5A. Ez alatt, a kimeneti feszültsége állandó értékű. Az áramkörben belső áramkorlát is van, így ha a terhelés túl nagy lenne, lecsökken a kimenti feszültsége.
- Mivel az áram "átfolyik a stabilizátoron, a bementi áram mindig azonos nagyságú lesz a kimenetivel. Következésképpen a kettő közötti felesleges energiát a stabilizátor elfűti. ezért azt hűteni is kell, az elfűtendő teljesítménynek megfelelően. Ezt a teljesítményt és az ehhez tartozó hűtést mindig számolni kell.
- Mivel a stabilizátorban hőmérséklet korlátozás is van, ha túlmelegszik, lecsökken a kimenő feszültsége. Így védi önmagát az áramkör. Csak közben nem terhelhető azzal az árammal, amivel terhelni szeretnéd.
- A kondenzátoroknak más szerepe van. A két általában 100nF az áramkör gerjedési hajlamát csökkenti. Bementi oldalon ezen felül még pufferkondenzátor található. Ha a bementi egyenáramot nem egy aksiból nyerjük, hanem egy trafó egyenirányítása után , akkor az lüktető jellegű ezt szűrni kell. ezt a feladatot látja el, a bementi pufferkondenzátor. Hasonlóan viselkedik mint egy aksi. A bementi feszültség csúcsban töltődik, és amikor a hálózati feszültség nullára csökken ezen idő alatt a kondi szolgáltatja az energiát.
- A kimenetre is kell elektrolit kondenzátor, de ennek kapacitása már lehet sokkal kisebb, mint a puffer, hiszen itt a stabilizátor már állandó értéken tartja a feszültséget. A kimeneti kondi tulajdonképpen azért szükséges, hogy ha a terhelés lüktetve veszi fel az áramot a kimenetről ennek csúcspontjaiban tehermentesíti a stabilizátort az áramlökésektől.
üdv!