Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
És nem hobbista szinten?
Szerintem a NASA már előrébb jár, de ez miért is fontos...?
Csupán elméleti okfejtegetés.
Szóval ha a villamos szállító hálózat egyenáramú lenne, akkor hogyan lehetne transzformálni a megfelelő szintekre a feszültséget? Vajon ma már létezhet olyan átalakító, ami képes lenne erre? Mondjuk az egyenáramú motor->generátoron kívül (ez már felmerült)
Szerencsére Tesla kartárs megalkotta a nagyon veszteséges egyenáramú energiaelosztás alternatíváját.
Minden átalakítás veszteséggel jár. Több oka is van, hogy villamos hálózatok váltakozóáramúak.
Sziasztok!
Van egy Samsung telefonom és sajnálatosan beletört egy kínai 3,5mm-es apa jack. A telefont szétszedtem, megnéztem az anya csatlakozót és teljesen zárt. Valami ötletetek nincs, hogy kiszedjem a beletört darabot?
Pillanatragasztós tű?
Talán egy enyhén kampós tűvel ki lehet piszkálni türelemmel.
Hevitsel fel egy vekony csavart ami belemegy a muanyagba, az beleolvad a menetekbe igy lehulve ki tudod huzni a dugot.
Ha minden értelmes kérdésre is ennyi válasz érkezne, mint erre a hülyeségre, már űrhajókkal közlekednénk.
+pjg
Persze, nyilvánvaló is, de emiatta cikk miatt alakult ki beszélgetés, csak hogy ez kezd itt off lenni.  Idézet: „De miért egyenáram, ha azt keserves a nagyfeszültségről átalakítani a fogyasztók feszültségszintjére? Ezt a hátrányt az egyenáram nagy távolságokon bőven kompenzálni tudja azzal, hogy ugyanakkora távon akár fele is lehet a vesztesége a váltakozó áramhoz képest, nem lépnek föl fázisproblémák, amelyek még tovább rontják a hatásfokot, amellett az átviteli kapacitása (tehát az azonos keresztmetszeten átvihető teljesítmény) is nagyobb.” A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2013
Nem kommentálom.
Egy részét sikerült kiszedni, a másik része még mindig benne van, egy huzalt használtam, aminek a végére forrasztóónt raktam, de ami benne marad, arra a részre nem akar tapadni, mit csináljak, gyantát nem melegíthetek bele.
Én pillanatragasztós tűvel próbálkoznék, az az én "stílusom". Ha nagyon felidegesítene, műtenék bele egy másik jack aljzatot oszt' jól van. Ha nagyon forrasztva akarod, akkor úgy tudom, a folyasztószer jó barát, de erről nincs tapasztalatom.
Nem cserélném ki a csatlakozót, mert ahogy forrasztanám dobhatnám a telefont a kukába, és lehet inkább elviszem szervízbe.
Idézet: „Nem biztos hogy az az újság alkalmas arra hogy elektronikát tanulj.” Az újságcikk laikusoknak íródott, a fogalmak is kissé kevertek, homályosak. A váltóáramú hálózatoknál nem az a fázis probléma, mint amit a meddő, és a cosfí jelent. A nagykiterjedésű globális hálózatoknál az a baj, hogy azokat, a hosszuknál fogva tápvonalként kell kezelni. Az 50 Hz es frekvencia hullámhossza 6000 km. (ugye hogy nem is annyira sok) de a tápvonal elméletből tudjuk, hogy a hullámhossz negyede hosszú tápvonal egy olyan transzformátor, aminek a bemenetére szakadást teszünk, a kimenetén rövidzár látszik. Ez 50 Hz esetén 1500 km. Ekkora hosszúságú távvezetéket nem lehet üzemeltetni, tolod bele az energiát, és a végén nem jön ki semmi. Ezért 100, 150 km -enként alállomást kell létesíteni. Ez már korántsem olyan nagy távolság, és mi van akkor, ha a terepviszonyok nem engedik meg az alállomás létesítését. Pl. tenger van. Egyébként ma már igen gazdaságos áramátalakítók vannak, csak egy példa, a Taurus mozdonyba 6,5 MW teljesítmény van beépítve, és megy 3000 V egyenről is. Nem olyan nagy kaland ma már megfelelő áramátalakítót építeni, de azért annyira nem olcsó technológia, hogy általánosan alkalmazni lehessen, de ha szükséges, akkor van megoldás.
De 3000km-nél csak fázist fordít, 6000km-nél meg semmi sem történt.
Azt is lehet, 10 szer körbevinni az országon, hogy meglegyen a hullámhossz. Nyilván ez a probléma leginkább a tengeri szélerőművek miatt került előtérbe, és másodsorban a nagykiterjedésű szövevényes hálózatok problémája. Ez pedig a biztonságos energiaellátás miatt fontos.
Én egy ilyenről tudok, ez Svédország, és Finnország közötti tenger alatti 90 kV kábel. A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2013
Tovabb meg nem is olvastam, de hogyan jott ki a 6000km?
Bővebben: Link
Üdvözletem mindenkinek!
Van egy 3,5 digites, 7 szegmenses LCD kijelzőm ami 3 lába körül meg van repedve. Nem tudom hogy működik-e az összes digit. Ezt valahogy ki lehet deríteni? ICL7106-al felépített voltmérőben volt és tudni szeretném hogy ezt is cserélni kell-e vagy csak az ic-t??(az ic túlfeszt kapott)
Infó a nagyfeszültségű dc vellanytovábbításról: Bővebben: Link
Ühü, értem.
Szóval van ez a Skori- féle trafó számláló. Oda bebiggyesztem, hogy U csúcsérték = 306V hozzá adok (sacc/kb) 0.12T, 2.5cm², 64kHz, 39.8Menetre jön ki. Jó-e ez így, vagy a 0.12 Tesla értéke egyenlőre ismeretlen. Mennyit kéne beírjak? Honnan deríthető az ki így elméletben? Köszönöm.
Szia, koszonom, de a link nem jo.
Erre nem tőlem fogod a választ megkapni, de miért nem a kapcslóüzemű topikban teszed fel a kérdést? Nem ismeretlen az már számodra!
Bocs, helyesen: Bővebben: Link
De én még úgy érzem, hogy nagyon kezdő vagyok még és nem merek "beugrani a ringbe" és ilyet kérdezni
(kinevetnek)
Nyugodtan kérdezzél ott, nem fognak kinevetni. Ez a fórum azért van, hogy segítsünk, nem hogy nevessünk (de néha azt is kell, de csak úgy, ahogy Sirano de Berzherak mondta..) A szakavatottak, viszont ott tanyáznak..
Sziasztok!
Van egy transzformátorom, amin semmilyen információ nincs. Azt már megtudtam, hogy mekkore feszültség van a szekunder kapocspáron. Hogyan tudnám megtudni, hogy hány Ampert tud ez a traszformátor? Elképzelésem: A szekunder oldal egyik kapcsára sorba kötök egy Amper-mérőt, ezután mondjuk egy 100kOhm-os potenciómétert, majd zárom az áramkört. Feszültség alá helyezve csavargatom a potenciómétert a legkisebb Ohm állásba, ekkor mérek x Ampert. Ez a mért áramerősség lenne a max áram?
A szekunder huzalvastagság is lehet egy megközelítő kiinduló pont.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
