Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   24 / 371
(#) Pafi válasza hapro hozzászólására (») Nov 26, 2007 /
 
Szerintem egy 60 W-os izzó is pont elég. Sőt! 2000 W-ossal biztosan nem mutatható ki egy menetzárlat. Sőt simán le is égethető vele egy kisebb trafó. Vagy ha rossz helyre csatlakoztatod, esetleg átüthet egy nagyobb feszültségű tekercs.

Sok helyen láttam ilyet, és szinte mindenhol 100 W alatti izzó volt.
(#) zoly15 válasza hapro hozzászólására (») Nov 26, 2007 /
 
szia!
nekem egy orosz csodám van (szerintem te is ilyenre gondoltál)
a fázis és a 0-va sorban van kötve 1-1 6A-os kismegszakító ha vmi gáz van akkor katt és jó esetben nem kell mennem a villanyórához
kép csatolva
UI.: bocsi a kupiért 11:25-kor már nem volt kedvem pakolászni

HPIM1303.JPG
    
(#) huba válasza hapro hozzászólására (») Nov 26, 2007 /
 
Ha komolyabb dolgot akarsz építeni tegyél 2-3 darab 100W os égőt kapcsolókkal és egy váltóáramu ampermérőt.
Amikor beledugom az 500W os leválasztótrafómat parázslik a wolfram. Az égő szerintem azért jobb a vasalónál mert nem nehéz észrevenni ha gond van...
(#) m.joco hozzászólása Nov 26, 2007 /
 
Hogy vannak nektek bekötve ezek az izzók, amik világítanak ha zárlat van? Csak simán sorba a fogyasztóval?
(#) hapro hozzászólása Nov 27, 2007 / 4
 
Szia!

Úgy gondolom símán sorba van ez az izzó kötve a trafóval, és ezek szerint kb 60W teljesítményű bőven elég.
Aztán gondolom, ha fojamatosan világít, akkor gáz van, ha meg csak mondjuk felvillan az elején(ha épp felvillan), akkor meg minden rendben.


üdv.:

Zoli

(#) Sebi válasza m.joco hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
Úgy látom mindenki hozzátette a saját megoldását...
Én a következőket javaslom, ami persze semmi újat nem mond: kell egy 60W-os izzó a kisebb trafókhoz, 500...1000W-os ceruza-halogén izzó a nagyobbak vizsgálatához. (az a 2kW-os, foglalatba helyezhető valszeg fémgőzlámpa, az nem alkalmas a célra). A kismegszakítót 4A-esre célszerű választani, rövidzár ellen nem kell védenie (arra az izzók szolgálnak). Egyébként a 2A-es gyorskioldású kimenetén történő zárlat is képes magával vinni a lassú 20A-est!
Egy árammérő csatlakozás kiépítése feltétlenül javasolt, hogy lássuk az állapotot.
Az már csúcs igényeket is kielégítő megoldás, ha a rendszer egy szabályozható toroidot is tartalmaz.

Végül - de nem utólsósorban - erősen javasolt egy leválasztó trafó az egyész cucc bemnetére!
(#) m.joco hozzászólása Nov 27, 2007 /
 
És ezt az izzós dolgot csak trafó teszetéséhez lehet használni, vagy máskor is, ha mást bütyköl az ember? Viszont ekkor nem fog túl nagy fesz esni az izzón?
(#) hapro válasza m.joco hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
Szia!

azt gondolom ezt az izzó dolgot nem csak trafó teszetléséhez lehet használni, mert pont akkor fog esni feszültség az izzón, ha probléma van a tesztelendő áramkörben, pont ez a szerepe pl annak az ellenállásnak is amivel mondjuk egy végfokot élesztesz, ha nagyon melegszik az ellenállás, jelenesetben az izzó (tehát felvillan) akkor probléma van az áramkörben. Majd nálam hozzértőbbek biztosan meg is magyarázzák a jelenséget, mert én csak alkalmazom, de pontosan nem tudom miért is történik ez. Mondjuk engem is érdeklne.. , szóval ha valaki meg tudja magyarázni pontosan ezt a jelenséget légyszi írja meg.

üdv.:

Zoli

(#) Zsooti79 válasza hapro hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
Sztem meg, ha valaki trafót akar vizsgálni fölösleges bármit is építeni. Mi a cégben rendszeresen mérünk trafókat, de eddig egy multiméterrel mindíg sikerült megállapítani, hogy menetzárlatos, testzárlatos-é. Sőt egyszerű ellenállás méréssel az is egyértelműen meghatározható, hogy melyik a trafó primer és secunder oldala.
(#) hapro válasza Zsooti79 hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
Fejtsd ki kérlek egy kicsit bővebben ezt az ellenállás mérős dolgot.

köszi

Zoli
(#) zoly15 válasza hapro hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
szia
Idézet:
„Fejtsd ki kérlek egy kicsit bővebben ezt az ellenállás mérős dolgot.”

ohm mérővel elkezded mérdgetni a kivezetéseket
amit a LEGNAGYOBB-nak mész az a PRIMER
a kisseb ellenállásúak a SECUNDER-ek aminek kissebb az ellenállása azon értelemszerűen kevesebb fesz fog lejönni aminek több az ellenállása annál több...
(#) Zsooti79 válasza hapro hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
Zoly megelőzött a válasszal, de a lényeg az, amit ő leírt...
(#) borvendeg hozzászólása Nov 27, 2007 /
 
Hello mindenki az érdekelne engem, hogy ha pl egy trafót sorba kötök egy 100W-os izzóval akkor arra nincs vmi képlet vagy számítás hogy mekkora zárlati áramnál kezd el láthatóan világítaniu az izzó?
(#) gulyi88 válasza borvendeg hozzászólására (») Nov 27, 2007 /
 
sztem az a
Idézet:
„láthatóan világítani”

rész viszonylagos, (más lesz sötétben meg verőfényes napsütésben...)
(#) _JANI_ válasza borvendeg hozzászólására (») Nov 28, 2007 /
 
Amikor a szekundert teljesen összezárod...

A keresett szó: DROPFESZÜLTSÉG vagy DROP FESZÜLTSÉG. :yes:
(#) EcoPityu válasza zoly15 hozzászólására (») Nov 29, 2007 /
 
Hajajajaj!
Majdnem teljesen igazad van, de csak a feszültségcsökkentő transzformátoroknál van ez így, p.l. a mikrosütő trafójánál, ahol a szekunder tekercs 10x-ese menetszámban a primernek, ott nem , vagy régi asszem neon cső gyujtására/meghajtására/szánt 10000v-os szekunderű trafó stb.
De én is elmondanám a sajátom!:
Én csak leválasztóba dugok bármit!
7db leválasztótrafóm van a műhelyben 7 db aljzattal.
A legkisebb 20VA-terhelhetőségű, a legnagyobb 500VA!
A kisbbeken/átlag pl.100VA-es/a kimenettel/szekunderen termelt 230v/ van sorba kötve egy 5ohmos/5w-os ellenállás. Erre az ellenállásra raktam egy germánium diódás/0,3v ,csalás/graetz hidat, és a kimenetére potival leosztva és bekalibrálva raktam régi magnókból kiszedett /VUmeter/ kivez jelző deprez műszereket. Ezeket bekalibráltam /új matrica, új felirat, nem dB/ teljesítményértékekre(jóhogy saccméter, de kit érdekel néhány vatt eltérés).
Így egy adott fogyasztó(akár trafó is) teljesítményfelvétele kapásból korlátozva van a leválasztótrafó átvihető teljesítményével(utána esik a fesz , de nagyon), és nagyon gyors áramfelvételi visszajelzés érkezik az érintkezés pillanatában!
Ha rá akarok kötni egy fogyasztót, meghatározom, hogy melyik bírja majd, és oda dugom.
Ha egy videót, vagy egy DVD-játszót javítok, a 60VA-esbe dugom, ha kisebb erősítőt, akkor a 100-asba(még a nyugalmiáram beállításnál is jól jön)Na meg ha flex-et, akkor jöhet az 500VA-es, amin azért van egy 1A-es gyors leoldású autómata.
Én semmit nem dugnék egyből a fali röfibe!!!
De nagyon hasznos még egy nagyobb áramú 12v-os kivezetés is! Ugyanis ha nem tudod melyik a primer, akkor ide érintgeted a már összesípoltatott kivezetéseket, és meg tudod egyből az áttételt.
P.l.: akadsz egy régi csöves rádiótrafóra, és a szemetek minden kivezetését ugyanolyan sodrott mazzaggal vezették ki, hát mit tegyen az ember fia...
Itt jó ha van váltó 6v-od, mert azt rákötöd a legvastagabbra, ha nem vesz túl nagy áramot, akkor jó a trafó, és kimérheted, hogy hol jön a közel 230v, és megvan a primer...hellyel közzel..
Remélem segítettem!
(#) zoly15 válasza EcoPityu hozzászólására (») Nov 29, 2007 /
 
szia!
Idézet:
„mikrosütő trafójánál, ahol a szekunder tekercs 10x-ese menetszámban a primernek”

na látod ezt elfelejtettem
de ez értelemszerűen kigondolható hiszen a nagyfesz részen több a menetszám

üdv!
köszi a kiegészítést
(#) m.joco hozzászólása Nov 29, 2007 /
 
Az előző oldalon írt egyszerű izzós rövidzárgátlót csak kisebb teljesítményű fogyasztók tesztelésekor lehet alkalmazni? Nagyobb teljesítménynél jobban forrósodik az izzószál, nagyobb lesz az ellenállása, több fesz esik rajta, így esetleg még kifogástalanul működő nagyobb teljesítményű fogyasztó tesztelésekor is éghet az izzó - szóval csak kisebb teljesítményű fogyasztók tesztelésére érdemes/alkalmas????
Üdv.
(#) Pafi válasza m.joco hozzászólására (») Nov 29, 2007 /
 
Igen.

Trafóhoz azért jó mégis nagyon széles teltesítménytartományban, mert egy jó trafó üresjárásban keveset fogyaszt.
(#) huba válasza m.joco hozzászólására (») Nov 29, 2007 /
 
Nagyteljesítményü fogyasztóknál valóban nem alkalmazható, de ha beledugod, kigyul, de nem teljes fénnyel akkor lehet tudni hogy nem zárlat hanem egyszerüen több ecet kell neki. Például amikor nagymamám ősrégi rakétaporszívóját javítottam a porszívó alig forgott az égövel sorbakötve, de direktbe ment rendesen.

Én is be kéne már szerejek egy kismegszakítót, mert már így nem biztonságos. És vele sorba vásárolnák egy ~10A -es Amperméröt, hogy lássam a pillanatnyi áramfelvételt mert az egész bazár egy hosszabítórol megy és nem a legokosabb tulterhelni
(#) tothbela válasza m.joco hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
Félvezetős erősítők javításához használok mindkét érben 60W-os izzókat. Nem szabad elfelejteni, hogy az izzólámpa hidegellenállása tipustól függően 1/5, 1/15 szerese az üzemi ellenállásnak. Ezért ezekkel az izzókkal akár 300W-os erősítő trafóját is lehet tesztelni, ami több mint 400VA. Ha nincs zárlat és az erősítő sincs kivezérelve, legfeljebb halványan parázslik az izzószál. Csöves erősítőnél, az állandó katódfűtés valamint az AB munkapont miatt már egy 50W-os Marshall fejtől is narancssárgán világítanak, miközben az erősítő már alig kap feszejt.
(#) hapro válasza tothbela hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
Szia!

"Ezért ezekkel az izzókkal akár 300W-os erősítő trafóját is lehet tesztelni, ami több mint 400VA."

ha jól emlékszem a akkor P=U*I (W=V*A)
Tehát nekem ez azt jelent, hogy a 300VA =300W
Pl.: 1A mellett 300V az 300W teljesítmény, vagy 2A 150V,...stb.

Vagy tévedek?

az igazság az, hogy egyszer valahol fél füllel hallottam, mint ha ez a két érték nem lenne ugyanaz, de magyarázatot nem kaptam rá, és maradtam abban, a hitben, hogy ez a két mértékegység ugyanaz.

Szóval most ugyanaz vagy nem?
(#) levi18 válasza hapro hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
Szia! A hatásos teljesítmény mérésére használják a Wattot. A látszólagos teljesítményt jellemzik a VA-rel,
A reaktív elemeken a teljesítményt VAr-ban(Volt-Amper-reaktív) mérik. Igazából mindegyik ugyanaz, a jelölések a megkülönböztetés miatt vannak.
(#) levi18 válasza levi18 hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
Hogy megértsd a dolgot, van itt egy program, amivel szűrőkörök paramétereit lehet megadni és az kiszámolja a
a kör fontosabb adatait. Ez még csak egy kísérleti verzió, de jó mert pl. egy Bode-diagramot könnyű a segítségével
megrajzolni.

szurok.exe
    
(#) gulyi88 válasza hapro hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
váltóáramon 3 féle teljesítmény van a fázisszög miatt
P, Q, S
(kapacitások és induktivitások miatt..(ezeken lesz a meddő P))
(#) hapro hozzászólása Nov 30, 2007 /
 
Sziasztok!

köszönöm a válaszokat! Tehát akkor gyakorlatilag, ha egy trafó teljesítményét VA-ben adják meg, akkor az valójában "hatásosan" pont a cosinus fí miatt nem tud annyit leadni annyit? Szóval a W-os értékben már benne van a veszteség is és a látszólagos teljesítményben meg még nincs.

Így jól értem?

ha igen, akkor csak a COS fí től függ az, hogy a látszólagos teljesíményből mennyi lesz a tényleges kivehető teljesítmény?

...Azt a meddő dolgot annyira nem értettem, de majd egyszer lehet rájövök, de ha van kedvetek egy faipari tanárnak elmegyarázni, hogy értsem, akkor örülnék neki.

üdv.:

Zoli

(#) gulyi88 válasza hapro hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
a hiba ott van, hogy énse tudom pontosan, h a meddő P az hol, merre, kivel, van,, de VAN!

(arra tok gondolni, hogy ugye a terhelés egy párhuzamos RLC hálózat eredője..
és a LC között oda vissza folyó árammal lehet valami kapcsolata a meddőnek, ha éppen rezonancián van a hálózat (fi=0°) akkor IL= - IC (Ceredőből az energia átmegy az Leredőbe majd vissza ect...), ilyenkor csak ohmos terhelés van, L és C kiüti egymást..
de ha IL nem= - IC akkor oda is be kell táplálni valamenyi áramot, ami
(mivel reaktáns tagon folyik)
90° os fázisba van az ohmos áramhoz képest
(kapacitív jellegnél -90°, induktívnál meg +90°--> egymással javítható a fázisszög ...),
és a kettő eredője (Ireakt. , Iohmos), már fi szöget zár be az U be vel --> P Q S) , emélem nagy hülyeséget nem montam, viszoint, aki vágja az tényleg elmagyarázhatná, mert érdekel, kösz


(#) gulyi88 válasza hapro hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
egy trafónak 3 üzemállapota van:
-üresjárási..
-terhelt..
-rövidzárási..

a fi értéke nagymértékben függ a trafó terhelésétől..
ha a villanyóra csak U*I-t mér, akkor nem érdemes nagyon túlméretezni a trafókat...
(nemtom, hogy P-t vagy S-t mér..! ???)
(#) levi18 válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
A villanyóra szerintem S-t mér, másképp nem lennének a villanymotorokra akasztva azok a hatalmas kondenzátorok. (természetesen csak méretre nagyok, nem pedig kapacitásra. ) A jelenség neve: fázisjavitás.
(#) Pafi válasza levi18 hozzászólására (») Nov 30, 2007 /
 
A háztartási fogyasztásmérő csak P-t mér (pontosabban valós energiát)! Csak az ipari nagyfogyasztóknál mérnek meddőt is!
Következő: »»   24 / 371
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem