Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Idézet: „hibrid kapcsolás,” Á akkor ez nem tiszta csöves , na de ettől független megnézném .
Szia!
A trafókat úgy tudod jól elhelyezni, hogy búgás minimumra kell hozni. Ezt csak próbálgatással tudod meg. Esetleg segíthet egy varázsszem, mondjuk egy EM 80, de jobban fogod a búgást hallani. Igazából gerjedés aligha lehet, inkább mikrofóniás lesz. Csak akkor gerjed, illetve lesz oszcillátor, ha a kimenő trafót sikerül rosszul bekötni. A bemenet utáni ECC-re kell ügyelni, ÓVATOSAN -teljes hangerőnél- hozzáérsz a csőhöz, meg gitározni kell a közelében. Ha visszhangos lesz, mechanikusan le kell árnyékolni. Remélem, érthető volt .
Szia! Itt a rajz. A teljes cikk 3 Mb sajnos ide nem feltölthető.
Üdv Mindenkinek.
PV200/1000-hez van valakinek data sheet-je? Hiába keresek, nem találok sehol. Előre is köszönöm.
Hát nagyjából ezeket tudtam én is. Arra lettem volna kívácsi, hogy mondjuk 400 vagy 500v mellett mekkora az Ia.
Idézet: „... 400 vagy 500v mellett mekkora az Ia.” Szerintem ugyanakkora, mint 1000V-nál, miért változna? A nyitott (dióda) cső disszipációja, terhelhetősége nem feszültségfüggő, szerintem. Mármint arra a feszültségre gondolok, hogy 400 vagy 1000V van-e a körben.
200mA-t tud letolni 1000V mellett. Szerintem 400V mellett is, ahogy Orbán Józsi írja.
Szia,
korábban kicsit körbe jártam az ügyet, mert annak ellenére hogy legendák szólnak róla én sem találtam semmilyen részletesebb adatot a neten. Végül FordPerfect kolléga tudott segíteni aki az alábbiakat írta: Ha Ua=2x1000V akkor: Imax=200 mA, Cmax=4ľF, Rtrmin=400ohm Ha Ua=2x500V akkor: Imax=250 mA, Cmax=4ľF, Rtrmin=100ohm Én 807 PP monoblokkokhoz szeretném használni 500V-os anódfeszültséggel. Ez esetben 250mA a max Ia, de ügyelni kell a maximális első puffer értékére (én mondjuk 2db 10mikroF/450V-ot tervezek sorosan ami máris túllépi picit a felső értéket ), illetve a 100ohm-os Rt-re amit ha muszály külső ellenállásokkal kell realizálni. Gondolom élettartam tekintetében meghálája a cső. üdv.
Egyébként ha megfigyeled mondjuk a jóval gazdagabb adatlapú AZ1-et, ott is 500V-nál 60mA/60mikroF, de 300V-nál már 100mA/60mikroF...
Üdv.
Én is 807 PP-ben gondolkozom, amióta lebeszéltek a gu50 SE-ről. És szintén a PV200/1000-re bíznám az egyenirányítást, külalakban illenek egymáshoz. Az AZ4 hasonló cső. Az 2*500v mellett 120mA-t tud, viszont 2*300v-nál már 200mA-t. Ezért gondoltam, hogy a PV is tud többen 200mA-nál alacsonyabb feszültségen.
Találtál már valami ígéretes kapcsolást?
Sziasztok! Én is csak ezt találtam.
Igazából még nem is kerestem, mert előbb be kellene fejeznem a PCL86 PP-t, de főleg az E130L PP-t
Meghajtásnak a CHZ féle 6N23P-6N6P lesz talán (CIROKL GU50 PP-jében szépen teljesített). Idézet: „(CIROKL GU50 PP-jében szépen teljesített).” Teljesít a mai napig is az a dolga , jó a terv és ez tény és még egy nagyon fontos dolog , a hangminősége sem mellékes. A hozzászólás módosítva: Aug 14, 2013
Üdv.
Az adatlapon lévő mely adatokból és hogyan tudom meghatározni, hogy egy végcsőnek mekkora vezérlőjel kell a teljes kivezérléshez, vagy mekkora a neki optimális jel nagysága? A metódus ugyan az együtemű és ellen ütemű kapcsolás esetében is?
Valaki csinált már olyat, hogy az EL84/6P14P helyére a hasonló és olcsóbb 6P15P-t tett? Ha jól tudom a 6-9 lábakat kell összekötni, vagy valami más módosítást is kell tenni, hogy jól működjön? Estefele tudok feltenni konkrét rajzot is. Ha jól tudom az RTÉK 98 ban volt egy triódás PP EL84- el.
Szerintem a két cső nem ugyan olyan. Esetleg 6P1P a katódellenállás megváltoztatásával.
Trióda kapcsolásban meg lehet próbálkozni vele, de a két cső eltér egymástól. Fórumtársunk próbálkozott vele. Arra nem emlékszem, hogy katódellenállással kellett-e molyolni valamit. Görbék alapján meg lehet nézni az előfeszültséget.
Nem erre gondoltam, de ez se lehet rossz. Ha jól látom ez ultralineár. A lényeg az lenne, hogy egy konkrét bevált kapcsolásba hogyan illeszthető be a 6P15P-EV az EL84 helyére.
A gond az, hogy sehogy nem felel meg. Ez inkább EL83, mint 84. Kicsit olvass utána, mondjuk itt .
Ha a vezérlőjel effektív értékére vagy kíváncsi, a rácselőfeszültséget elosztod gyökkettővel... Ez az összefüggés természetesen a leginkább alkalmazott rácsáram nélküli vezérlésre vonatkozik... SE és PP erősítők esetében egyaránt használható a számítás
Hát azthiszem. Mi alapján választunk előfokcsövet? A belső ellenállás biztos hogy szerepet játszik, de mi még? Pl: ecc83-mal nem hajtott még senki 6c33c-t, gondolom nem véletlenül. A végfokozatot szolgáltató csőnek kell egy optimális nagyságú jel, hogy optimális eredményt kapjunk a kimenetén. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mely paraméterektől "passzol" a két cső egymáshoz? [off]Remélem sikerült összekaparni érthető formába, hogy mit is szeretnék megtudni [off]
Nézzük csak... Az egyik fontos paraméter a fokozat erősítése. Kis torzítás mellett elő kell állítani a meghajtócsőnek a végcső vezérlőfeszültség-szükségletét... Oda kell figyelni a meghajtás terhelésére, ami egy Ohmos és egy (általában) kapacitív részre oszlik. Ohmos terhelés a végcső rácslevezető ellenállása a kapacitív pedig a szerelési kapacitásokból, és a végcső bemeneti kapacitásából adódik össze... Nyilván ez utóbbi tényezők a magasátvitelre vannak hatással... Tehát, ha benézünk a végcső rácsán, akkor két párhuzamos "kondenzátort" látunk, az egyik a jól ismert Cg-k, a másik pedig az ún Miller kapacitás. Ez utóbbit kb úgy lehet kiszámítani, hogy a végcső (terhelt) erősítését összeszorozzuk az adatlapon szerplő Cg-a kapacitással... Ez a pont az, ahol kiderül, hogy pentódát mennyivel könnyebb hajtani, hiszen nagy erősítése ellenére Millerrel együtt is kedvező bemeneti kapacitásra számíthatunk... De egy trióda gyakran nagy kapacitásai meg kis erősítése mellett De azért ezek a problémák egy kis odafigyeléssel orvosolhatók
At azért hozzáteszem, hogy jól működő erősítőt tervezni nemigen lehet egy-két "ellesett" fórumos hozzászólás segítségével, legfeljebb elindulni egy úton... Egy könyvespolcnyi könyvet mindenképpen érdemes ELŐTTE elolvasni
Én például nem tervezek tervezést... Kizárólag a bevált kapcsolások megfelelő, finomított optimalizálást. Mármint azért, hogy elérjem a kapcsolás lehetséges jó paramétereit.
Egyébként meg nem biztos, hogy elérném azt a szintet a saját ötletelésből, hogy mit-mivel. A 6C33-at nem nagyon hajtják meg egyetlen csővel, vagyis akkor elég kevés jön ki belőle. Állítólag az SRPP-vel nem lehet nagyon mellé lőni, de még az elé-mögé is kell valami csövecske a boldogsághoz.
Egy 6N6P SRPP-t tudnék előtte elképzelni, 300V körüli anódfesszel, de valóban kell még egy cső az SRPP elé, mert a szóbanforgó cső ebben a kapcsolásban tizenpárszoros erősítést produkál... Vagy, ha egy nagy erősítésű SRPP-vel indulnánk (pl CC83), akkor meg a 33 elé egy katódkövető, akár DC csatolva...
Egy másik elvi kérdésem lenne.
Például van meghajtócsövem és egy végcsövem, ami kondenzátorral csatolt. Milyen jelentősége van annak, hogy a meghajtó anódján, illetve a végcső vezérlőrácsán mekkora DC feszültség különbség van? Most nem a csatoló határadataival kapcsolatos az érdeklődésem, hanem a lehetséges 50-100V, vagy nagyobb különbségek miatt. Gondolom, az lenne az ésszerű, ha alapból ezt amennyire lehet, minimalizálnánk, de vajon érdekes-e a minőség szempontjából? Bekapcsoláskor mekkora tüskét - koppanást? -generálhat a dolog? A hozzászólás módosítva: Aug 15, 2013
A meghajtás úgyis szokott kapni az anódfeszültségére egy külön RC szűrést... Mindig az időállandókra kell figyelni... Ja, és az ei cső is "lassan" fűt fel... Csövesekre a koppanás nem jellemző... (én már több mint egy évtizede CSAK DC csatolt ampokat építgetek. Nem koppannak, igaz, csak felfűtött csövekre kapcsolom rá az anódfeszt )
|
Bejelentkezés
Hirdetés |