Hello! Így a kapcsolás, kb. a semmire sem jó kategória...üdv!

De mit rajzoltam roszul? Dupla táp lesz a két fekete nyíl a föld közösítve.

Egy darab betáppal ez így nem fog működni. Két független szekunderes trafó fog kelleni.

Szerencsére a kinézett transzformátor 4 vezetékes, tehát akkor 1-1 diódahíd kell, és azt a két fekete nyílat kell-e közösíteni?

Jobban jársz ha belül semmit nem közösítesz, hanem építesz egy duál, egymástól teljesen független tápot! Persze lehet egy dobozban a 2

Szia
Amit rajzoltál, ott nem látom az IC áramkorlát ellenállását IC 2 és 3láb között.
Igaz hogy a egyik tranzisztor emiter ellenállása be van kötve a 2 és 3 lábhóz is de ott nem a teljes áramot nézi. Csak a egyik tranzisztort, figyeli.

Ha neked egyszerűbb, így a 0,15 ohm os ellenállás, akkor lehet így is Több hely kell, több hiba lehetőség, de működni fog.

Ezzel a megoldással ~7,5V és 35V között tudod a kimenetet szabályozni.

Arra mindenképpen figyelj, hogy csak akkor közösítheted a kimenetet ha galvanikusan el van választva a tranzisztor és a tranzisztor előtti rész. (Pl.:két szabályzó, nem lehet közös hűtőbordán, vagy a transzformátor, két tekercse, el legyen választva, a huzal szigetelésen kivűl is. A szekunder 1, és a szekunder2 között, prespán szigetelés. )
üdv.

Srácok!
Ilyet használt vagy próbált már valaki....?

http://elektronika.vatera.hu/kabel_csatlakozo/tapegyseg_tapkabel/dc...5.html

Érdemes vele foglalkozni,vagy felejtős......?

Bocs, közben el kellet mennem. De ahogy a kollégák írják, így nem lehet közösíteni, mindennek függetlennek kell lenni a két táprész között. Valamint a BD135 kollektor-emittere fordítva van bekötve. Amúgy egy ilyen kapcsolásnak hatalmas maradék feszültsége van és ezzel arányos hőtermelése is. Hiszen kint két tranyós darlington van, meg belül is egy kazal.. Ez csökkenti a maximálisan kivehető feszültséget, és növeli a hőtermelést is. üdv!

Szia!

Labortápnak szerintem felejtős, én Li-ion akkumlátortöltőnek használom, ebay-en fele annyiért lehet kapni, mint amennyiért linkelted.

Ez akksi töltésre való. és kb 20%-áért az E-bayen van. Bővebben: Link

Újabban megnéztem a felhasznalni kivant transzformátorom, és elég vékony szekunderje van, jobb lesz ha két sima LM723 kapcsolást építek meg Ezt a transzformátort akarom felhasználni van 2x34,5v ot ad DC ben.

Rendben! Köszönöm a válaszokat!

Hali! A segítségeteket szeretném kérni egy szabályozható áramú tápegység megépítésében! Ami adott : 3000 wattos toroid+ lágy-indító, 133 DC pufferelt egyenfeszültség. Első körben lm 338- as stabok párhuzamos kapcsolására gondoltam, de nem tudom milyen változtatásokkal bírhatnám rá a cuccot arra, hogy 133 volton 28-30 ampert szabályozzon(itt főleg az alkatrészekre gondoltam) . Ha esetleg lenne valakinek ötlete, elgondolása, örülnék neki ha megosztaná velem

Nekem az volna a véleményem, hogy ezt így ebben a formában felejtsd el.
Nagyon sok sebből vérzik az elgondolásod. A legelső, hogy az LM338 32V-ig használható. A második, hogy ez a konstrukció több kW-ot próbálna hővé alakítani a kapcsolásban szereplő szabályzókon. Ilyet épeszű ember nem épít, függetlenül attól, hogy hány darab tranzisztorral (nagyságrendileg sem négy darabról beszélünk, de még a negyven is talán kevés lenne!) lehetne bármi hasonlót megvalósítani, meg milyen méretű hűtőbordát vajon hogyan hűtenél. Sőt, itt már az is kérdés, hogy a kW-nyi hőt a helyiségben hova teszed.
Ekkora áramokra/teljesítményre csak kapcsolóüzemű megoldásnak van értelme.

Szia
Ha a trafó papirján lévő feszültséget adod meg az még csak AC 34,5V Az csak egyenirányítás, pufferelés, után lesz csak DC és körül belül, 43V lesz.
Ilyen öreg trancformátorral vigyázni kell. Nem tudni, mi történt vele. ( nem az a gond hogy rozsdás. ) Tekercs állapota, a lényeges.
üdv.

De én mértem még régebben és tudom hogy a ráírt feszültség az egyenirányított feszültséghez van közelebb, AC feszültséget mérve kevesebb volt. Amugy tudom, hogy körülbelül a DC feszültség=(AC*1,414)-2 mert 2 volt esik ay egyenirányító diódákon.

Hello! Úgy nehéz, ha mindig a gombhoz választjuk a télikabátot. Nem igazán látszik, de mintha 1-es lenne a huzal. És én úgy látom, hogy a 34,5V-ot a trafó feszültségére írja a képen, abból több mint 44V lesz, (terheletlenül mag csak az ég tudja..) amit az IC már nem is tolerál..
A feszültséget nem"régebbről tudni", hanem mérni kell. Ahhoz csak egy mezei dióda és egy kondi kell.. üdv!

HI! Köszönöm a hozzászólásodat. Az lm 317 és társai sorozatnak tudomásom és tapasztalatom szerint nincs "ilyen feszültség határa, az adatlapja szerint a be és a kimenet között minimum 1.2 v lehet max 32 vagy 37 volt, de ha nem így lenne akkor javíts ki nyugodtan. ezt csak azért merem állítani mert az itthoni hifi cuccom erölködője 70 DC-ről 65-öt kap lm 338 asokkal és prímán üzemel. A disszipációval viszont gondolkodóba ejtettél, mert teszem azt ha 30 A tud a trafó, de nekem csak 28 ra van szükségem, akkor elvileg azt a 2 A kell el disszipálnia a cuccnak. vagy? a kapcsoló üzemű táp pedig, most nem játszik, mivel van egy ekkora trafó, ami nem lenne jó ha a nyakamon maradna, mert kb. 90 ezer volt, és az idő is kevés ahhoz hogy megépítsem. De még egyszer, köszönöm a hozzászólásod!

hú viszont most találtam egy fontos infót max. 50 wattot képes leadni és ez valóban gazaságtalan mert kéne belőle 60 db, köszönöm az észrevételt

Hello! "30 A tud a trafó, de nekem csak 28 ra van szükségem, akkor elvileg azt a 2 A kell el disszipálnia a cuccnak" Ezt meg gyorsan felejts el, mert enne köze nincs a valósághoz. A trafónál a 30A a maximális terhelése. Ha 28A-el terheled, akkor 28A-t fog leadni. És ami szép, nem is fog több teljesítményt felvenni. Amit meg el kell disszipálni a stabinak, az a bemeneti és kimeneti feszültség különbsége, szorozva az átfolyó árammal. üdv!

Labortápegység teszteléshez szeretnék valami terhelőellenállásos kapcsolást csinálni. Akár az egyes fokozatokat vezetékre, vagy pinekre kihozni. Milyen ellenállásokból lenne érdemes összeállítani?
Nagyobbra tervezeném, hogy később is másra is jó legyen. Egy 60V/5A-es tápegységet le lehessen tesztelni/terhelni. Ez 60V-nál 300VA teljesítmény lenne, ergo akkor Reredő=30ohm, és 1V/5A-nél pedig 0,2R kellene (5W)... Ezt vajon milyen ellenállásákból gazdaságos megépíteni? 1-2 ezer Forintban gondolkodok, abból kellene kijönni.

Óriási hiányosságok vannak nálad tudásban!! Nemhogy egy kapcsolóüzeműt, egy sima analóg szabályzó építését sem javasolnám!
Talán 30V 2A szintűvel kellene kezdened, hogy legyen rálátásod a témára!

Esetleg hajszárító, hőlégfúvó. De elkészítheted megfelelő ellenálláshuzalból is.

Ez itt egy labortápos téma. Nem írtad, én meg automatikusnak vettem (hiszen ide írtál), hogy labortápot szeretnél. A labortáp általában olyan valami, aminek a kimenete szabadon tekergethető széles (a tudásából kitelő legszélesebb) tartományban. Amit leírtál, hogy 133 Volt jön ki a trafódból. Ha ebből egy labortápot akarsz építeni, akkor minden emberi számítás szerint az azt jelenti, hogy a 0V-hoz minél közelebbi feszültségig le kéne tudjon menni a táp. Mondjuk 1-2V még okés, ha az alá nem tud menni, de az már nem, hogy 100 és 133V között lehessen csak a kimenetet állítani, azt ugyanis nem szokás labortápnak nevezni. Márpedig hiába csak annyi a megkötés, hogy a bemenet és a kimenet között nem lehet 32V-nál több, esetünkben ez azt jelenti, hogy labortápot nem fogsz tudni építeni ezzel a trafóval, ilyen stabilizátorokkal.
Nem a 2A-t kell eldisszipálni, hanem a kimenő és bemenő feszültség különbségét, beszorozva az árammal. Azaz ha 133V megy be, és 100V jön ki, és 28A-rel terheled, akkor 33V * 28A = 924W teljesítményt kell elfűteni. Ami 40-50W / TO3-as tok esetén alsó hangon kb. 20 darabot jelent. Ha tényleg labortápot szeretnél, akkor a kimenő feszültséget illik tudni ~0V környékére beállítáni, azaz ha mondjuk 5V mellett terheled 28A-rel, az (133-5)*28 = 3584W teljesítményt jelentene - mondjuk a 3000W-os trafód nem is tud ennyit, szóval eleve irreális, hogy 28A kijöjjön belőle...

24V-os izzólámpák. Sorbakötve, párhuzamosan kötve, különböző teljesítményű kivitelekben.

Hali! Nyilván, ha tisztában vagy a hiányosságaimmal, akkor gondolom a problémámra való megoldás a kisujjadban van, megköszönném ha megosztanád velem. Köszönöm

Ez így van, egy fix megoldásnál. De egy szabályozható tápnál ki garantálja, hogy nem lesz soha rövidre zárva, vagy csak jobban leterhelve, mint tervezted, és máris pá-pá tápegység, mivel úgy szabályoz, hogy csökkenti a kimenő feszültséget, és akkor is ezt teszi, ha csak melege van!

Nem. Áramból max 30A-t tudsz használni, kevesebbet bármikor.
Viszont a bemenő feszültség és a kimenő feszültség különbsége szorozva a szabályzón átfolyó árammal, na azt kell hővé alakítania, ami nem lesz piskóta! (30V X 30A = 900 W)
Ezért kellene kapcsi üzemben gondolkodnod. Ami egyébként nem zárja ki a trafód használatát, csak egy vagy több kapcs. üzemű fokozattal kéne a szabályozást megoldani.

Elsőnek tegyük helyre a trafód, és a leendő tápod kívánt paramétereit. Ezek után elgondolkodhatunk a megoldáson.
Az biztos hogy nem fogunk zsebből, egy pár perc alatt megvalósítható megoldást előrántani neked.

Köszönöm szépen a hozzászólást! Így konkrétabb rálátásom lett a dologra, egyébként a megadott értékek csak hozzávetőlegesek voltak, igazából a megoldás mivoltjára voltam kíváncsi. Am azért írtam ide, mert gondoltam hogy az ezzel a témával foglalkozó emberek tudnak nekem segíteni és szerencsére így is lett! Gyakorlatilag a készülék termékének a minősége, milyensége(amihez ez a táp készül), függ az áramerősség és a feszültség arányától! Köszönöm szépen a segítséget!!!

Na! Ez jó ötlet köszi!!