Sziasztok! Van egy kb. 10 méter hosszú 5x1,5-ös földkábelem egy kicsit rövid lett (pontosabban 2 méterrel tovább kellene elvezetnem) Hogyan tudok megbízható toldást csinálni a föld alatti részen?

Reálisan, korrektül? Sehogy. Próbálkozni azért lehet: veszel egy IP67-es kötődobozt, két megfelelő tömszelencével, beleraksz egy csokit, és belül szépen összekötöd a vezetékeket. Nem lesz sokkal olcsóbb, mint venni egy másik kábelt...

Köszi, ilyesmi megoldásra gondoltam én is, de féltem, hogy ez nem bírná föld alatt az állandó nedvességet, de akkor megcsinálom.

...És nagyban javít a "helyzeten" ha az egészet egy jó erős nylon zacskóba húzod, a végeinél ezután ezt szigaszalaggal jól körbetekered és úgy fekteted le.Igy még tovább fogja bírni.

Nem a nedvességgel lesz bajod. Több kerti áramkört is csináltam már. Alu dobozt egyszerűen megette a föld savassága. A talaj vegyi hatásaival van baj. Még a gumit is kikezdi. A legjobb a bontatlan kábel. Vagy... felhozod a felszínre a kötést, esetleg alkalmazod a klasszikus zsugorcsöves kötést, ami kitöltőanyagot, masszát is tartalmaz.

Harminc egynéhány éve úgy csináltam a garázshoz menő vezetéken, hogy belehúztam egy PVC cső darabba. Simán összekötöttem egy csokival, és a csövet kiöntöttem kátránnyal. Azóta úgy van. Eddig még nem volt vele gond.

És a toldást kiöntöd masszával...
Másik lehetőség a zsugorcső nevű találmány.Erenként lezsugorítva, ezután az egészre egy kiöntőmasszás változatú zsugorcső . Ha nincs benne elágazás akkor eléggé megbízható (persze a pontos méretválasztás fontos.) Ekkor az erek összekötésére valami préselős kötés kell, hogy kis helyen elférjen.

Szia! Igen, innen jött az ötlet. Vásároltam a műhelybe egy ilyen 18W-os neont. Kompletten az egész nem volt 3000 forint. Miután itthon láttam, hogy elektronikus előtét van benne, kiszedtem, és beszereltem a fürdőben lévő szintén 18W-os neonhoz. Azóta öröm, boldogság, hogy bekapcsoláskor egyből világít.
Viszont a műhelybe szánt lámpába hely hiány nem tudom beleszerelni a megmaradt fojtót és patront. Esetleg, ha a fojtó a lámpaburán kívül helyezem el, na de az már milyen kókány?!
Szóval most vegyek egy elektronikus előtétet 2650-ért, amikor az egész lámpa 2800 Ft volt?

Sziasztok!
Nemrég olvastam, hogy a korszerű irodaházakban sok gondot okoznak az egyenirányítós eszközök, felharmonikusai. (magyarul a sok kapcsolóüzemű táp, elektronikus előtétek, frekvenciaváltós lift...) A nullán képes nagyobb áram folyni, mint a fázison. Tűz, hatásfokromlás, zavar, stb.
Ekkor jutott eszembe, érdemes lenne egy nagy központi egyenirányítót használni, amit ellátnának mindenféle szűréssel. Semmilyen felharmonikussal nem terhelné a hálózatot, teljesen szimmetrikusan terhelné az R S T fázisokat. Így ki lenne építve egy 320V-os egyenáramú hálózat, arról menne minden pc, és elektronikus előtét.
A hagyományos váltóáramú hálózat is meglenne, de arról csak asztali lámpa, meg kisebb cuccok mennének. Az egyen hálózat dugói eltérnének a jelenlegitől, (nehogy a laikus váltóáramú dolgot dugjon be, pl. trafós rádiót stb.) földelés továbbra is lenne.
Jól gondolom?

A felharmonikusokat nem csak a kapcsolóüzemű dolgok termelik.Bármilyen furcsa is a sima graetz egyenirányító pufferkondenzátor is jelalakgyilkos.( a hálózatból csak a szinusz csúcsán vesz fel áramot, így torzítva (tehát felharmonikus tartalmát növelve.) Hogyha igazán felharmonikus mentességet akarsz, talán egy rendes PFC-s táp lenne szükséges.
A te hálózatod biztosan működne, de abszolút nem szabványos, így lehet lenne némi meglepetésben részed. Kapcsolóüzemű tápokat javítva lehet sok 230V / 110V átkapcsolóssal találkozni ( akár belül is) ezek kialakítása olyan hogy váltófeszültségre van szükségük, szerintem erős pukkanással reagálnának a tiszta egyenfeszültségre. Minden szerkezetet remegő gyomorral hálózatra dugni, valljuk be nem annyira szerencsés.
A másik, minden kisebb töltőt , adaptert konvertálgatnál csatlakozás tanilag... Nem gondolnám hogy arányban áll a várható haszon a problémákkal. Esetleg helyi szinten egy egy jobb UPS. A többi meg ha zavar, had zavarjon, vagy kidobandó/eladandó ha nagyon rossz.Másik szinte már nem tudsz olyan szerkezetet mondani, amit nem lehet kapcsolóüzemű tápal kapni, így a világítás is erősen érintett lesz hamarosan.
A következő probléma, amely szerkezet zavarja a 230V -ot az az egyenáramú hálózatodat is igencsak sugárzóvá tenné (hiszen az összes fali kábel antennaként viselkedne mint eddig) max az áramszolgáltató hálózatát kímélnéd, a sajátodba viszont egy csomó rejtett hibalehetőséget tennél, hiszen az soha nem lesz még annyira sem stabil, mint a szolgáltatóé. (több mint 1 nagyságrenddel terhelhetőbb, mint a te hálózatod. )

Azt tudom, hogy a graetz+kondi a ludas a jelalaktorzításban. A központi egyenirányító lenne az aktív PFC-s, és a három fázist külön egyenirányítaná, amiket ugye közösíteni lehet, és onnantól egy egyenáramú hálózat menne tovább az épületben, mely kizárólag a számítógépeket, monitorokat, (már CRT monitorok alig vannak, ott még kellett a váltó a lemágnesezéshez) elektronikus előtéteket, inverteres klímákat, stb. üzemeltetne.
Természetesen új szabványokra is szükség lenne, be kellene vezetni a 320V DC szabványt, aminek egy újfajta csatlakozója lenne, melyet adapter segítségével továbbra is be lehetne dugni a 220-230V-os 50Hz-es hálózatba. (Viszont fordítva nem.) A graetz természetesen továbbra is benne lenne az eszközökben, hogy a váltó hálózatról is gond nélkül menjen.
Egyébként érdekesség, hogy volt Budapesten még az 50-es években is olyan kerület, ahol 220V DC volt a konnektorokban. Gondolom a csatlakozó megegyezett a mostanival. (legfeljebb a földelés még nem volt rajta) Persze akkoriban még híre sem volt kapcsolóüzemű tápnak, de egy izzónak, porszívónak (soros motor) vasalónak mindegy volt.
Amit gondolok, egy teljesen új építésű irodaházban, repülőtéren, kórházban, stb. épületben, ahol a fogyasztás nagy részét egyenirányítós kapcsolóüzemű tápok teszi ki, érdemes lenne alkalmazni.

Azt ugye tudod, hogy a való életben létező aktív PFC áramkörök step-up boost konverterek? Azaz nem lehet kevesebb a kimeneten a feszültség, mint a mindenkori egyenirányított AC. Ráadásul a jó működéséhez szükséges, hogy legyen működési tartaléka, azaz mondjuk 325V esetén minimum ~340V-ot elő kell vele állítani, hogy tényleg tudjon jó jelalakot. Továbbá mivel nem tudod garantálni, hogy a 230V az nem lesz mondjuk 240V, vagy még több, ezért még ennél is magasabbra kell lőni. A PC-s tápokban levő aktív PFC-t ezért általában 390-400V DC-re állítják be. Emiatt a 320V DC-s elképzelésed egyértelműen nem működik így.
Ez viszont azt is jelenti, hogy azok a készülékek, amiket PFC nélküli bemenetre készítettek, szinte biztosan specifikáción kívüli bemeneti feszültséget kapnának így.
További gondokot fognak okozni a ma kapható számítógépek: gyakorlatilag évek óta kötelező az aktív PFC a PC-s tápokban, az viszont nem fogja szeretni, ha egy másik aktív PFC által előállított 400V DC-t kötsz a bemenetére. Szóval én nem látom, hogy ez a fantasztikus ötleted hogyan is működhetne a valóságban (arról nem is beszélve, hogy manapság szinte minden érdemi méretű fogyasztó amúgy is aktív PFC-s, tehát egy nem létező problémát próbálnál megoldani vele).

Akkor marad a 220-230V50Hz.

Helló kérdező!



Szerintem ha három fázist egyenirányítod (legalábis ha két utas módszerrel) akkor nem 320V lesz, hanem kb 700. Nem biztos hogy tolerálnák a 230v AC-ra méretezett készülékek.

Kár ezen agyalni. Ha ez az egész harmonikus dolog olyan egetverő probléma lenne, már rég "be lenne tiltva", vagyis nem engednék a használatát. A való életben meg egyre csak szaporodnak. De ha izgat a téma, alaposabban járj utánna.
Egyébként nem véletlenül használnak váltóáramú hálózatot, sokkal könnyebb kezelni, előállítani az éppen szükséges feszültségeket, jó hatásfokkal.

Ez igaz.
Meg az egyenáram fő baja, hogy nem lehet normálisan megszakítani, ívet húz. Mikor kíváncsiságból rezsót kötöttem rá, (Graetz+1000mikro) nem lehetett kikapcsolni, gyorsan ki kellet húzni, mert ívet húz.

Üdv!

Ipari fogyasztóknál probléma a felharmonikus tartalom. Főleg azért, mert kinyírja a fázisjavító kondenzátorokat. Amik meg azért kellenek, mert a meddőért a szolgáltató kemény büntető tarifát érvényesít.
Elég sokat foglalkoznak mostanában a hálózatszennyezéssel. Valószínűleg előbb-utóbb lesz valami intézkedés lakossági fogyasztóknál is.

Lehet, hogy visszajön a forgógépes (szinkrongenerátor) fázisjavítás? Vagy jobb minőségű, kisebb veszteségi tényezőjű, nagyobb disszipációra képes kondikra lesz szükség?
Ezt a problémát mi úgysem tudjuk megoldani, hagyjuk ezt a szakterület szakembereire.

Üdv pucuka!

Miért jönne vissza?. Az iparban az induktív meddőt nagyon sok éve automata fázisjavító kondenzátor telepekkel kompenzálják.
Kit lep ez meg?

Addig "iparkodtok" hogy ismét kékülni fog a téma.

Mi az a "kekules"?

Amikor befagyasztják a témát, és ezt az oldal tetején, olyannal mint szamóca is írt, olyan kékkel lesz kiírva, hogy a téma átmenetileg fagyasztva van, nem tudsz hozzászólni.

Sziasztok!

Fi relével az lenne a gondom hogy véletlenszerűen leold. Amire eddig leoldott: GU10 ledes világítás 6x3w. Laptop kapcsolóüzemű táp bedugása pillanatában, laptop nélkül. Ezek a fi relétől max 10m-re beltérben van, egyik sem földelt, ezért is állok értetlenül. Van hogy a mosógépre is leold ott lehet hogy szivárog az áram mivel az földelve van. Tracon 0.003A relé lehet hogy tönkrement?

Vagy hibás a reléd, vagy valahol nulla föld zárlatod /átvezetésed/ cseréd van.

Unnya, 3 mA-es relé... az sűrűbben leold, mint az érzéketlenebbek.

Gondolom, egy darab FI reléd van... Lehet, hogy a legegyszerűbb megoldás (időt és fáradságot is pénzre átszámolva) az, ha kicseréled, és ha a hiba akkor is jelentkezik, újra megállsz gondolkodni. Mondjuk, ha az elosztótábla egyszerűen lehetővé teszi, mindkettőt alkalmazod fele-fele hálózatra. Aztán hátha tudsz valami következtetést levonni.

(ahogy elnézem, Tracon millió fajta FI relét gyárt...)

Ha a FI reléd leold - annak oka van. Jellemzően inkább a vezetékezésben. Nekem két mosógép és 3 kültéri szivattyú van rajta mégsem oldott le eddig indokolatlanul.

Normalis dolog, hogy a laptop adapter bedugasa pillanataban leold. Az ilyen kapcsolouzemu tapok bemeneti fokozata uzemileg szivargo aramot okoz. Az mar mas temara tartozik, hogy miert van erre szukseg.

Az aramvedo kapcsolot (forumszabalyzatot figyelmen kivul hagyva: FI-rele) egy-egy keszulek vedelmere celszeru hasznalni, nem egy egesz epuletere: lasd sajat peldadon.

Tömegével cseréltem régen mezőgépekben mert nem volt forrasztva, csak -megfelelően- préselve. Szabadtérben korrózió miatt gyakori kontakthiba, ezért én minden esetben forrasztom is. Kevés ónnal hogy maradjon helye a lemezkéknek beforduláskor. Műanyag nem olvad, forrasztás után préselem.

A sajtoló kötés hegesztést jelent. Ha rendesen van sajtolva, előbb rohad le a rézdrót a saruról, mint kontakthibás lenne. Vannak szigetelt kábelsaruk is, ezeket kell használni pl gépkocsiban. Ezeknél a műanyag rész is rásajtolódik a kábel szigetelésére.
Bővebben: Link

Csak akkor már kell a jó krimpelő, mert ha forraszod, akkor azt a pici csatit jól helyére hajtogatni nehéz. Lehet kell a forrasztás korrozív helyeken, de a házban a szoba nem olyan.