Aha látom a huzalozási rajzon csak a bemenetnél van föld nahh így jó lett azért kösz

Üdvözletem!

Eléggé kezdő kérdésem lenne, a biztonság kedvéért szeretném kikérni a profik véleményét.

Adott két kapcsolóüzemű tápegységem a mellékelt ábra szerinti egyszerűsített kapcsolásban (a PIC-et stb-t elhagytam belőle). A TPIC 24V-os izzókat (50mA) vezérel, ami nyelőként funkcionál. Ezeket az izzóval egy masszívabb, az ic-ket, mikrokontrollert egy szerényebb táppal szeretném meghajtani. Érdeklődnék, hogy ezt a két tápot hogyan kell összeföldelnem? A rajzon pirossal jelöltem egy elképzelésemet. Egyáltalán szükséges összeföldelnem?

Továbbá ha mondjuk az egyik táp nem kapcsolóüzemű, hanem egyszerű galvanizált (trafó + kondi), akkor változna a földelési eljárás?

Köszönöm szépen előre is!

Szia!
Általában elegendő, ha a negatív tápágakat összekötöd. A piros vezeték jó helyen van.

Hello! A rajzodban és a szövegben azért csepp fogalom zavar van.
- Egy tény, a két táp negatív pontját össze kell kötni. (Mert az áram nem víz, hogy egy csövön is tud folyni. A PIC meg vezérli az áramkört.
- De ahogy így le van rajzolva, se füle, se farka. Az 5V-os stabi ki és bemenetén is 5V van. Tehát ha az lett volna hogy a PIC-nek és a TPC-nek egy stabival állítod elő az 5V-*ot, akkor az "5V (0,5A)" helyett "8..12V (0,5A)" lett volna a helyes felírás. Egyébként a TPIC-ben logikai áramkörök vannak, (melyek meghajtják a belső Fet-eket) amik ugyan azt az 5V-or kapják meg, mint a vezérlő PIC..

A táp típusa teljesen mindegy, mert annak kimenetén egyenfeszültség van. A többieket meg nemérdekli, hogy az miből-hogyan származik)
(A galvanizált kicsit mást jelent. Az áram hatására elektrolitból kiváló fémet jelent.. A földelési eljárás is kissé tudományos, mert itt GND van, vagy is olyan vonatkoztatási közös pont, amit ha akarsz földelsz ténylegesen, ha meg nem, akkor nem. Mind kettő megfelelő lehet. Csak a GND pontok között folyó hibaáramot-kiegyenlítőáramot szokták "földhuroknak" becézni.. valamint az amcsi áramkörtervezőnél sajnos a GBD pontot az európai "földelés jelével" rajzolják. Mint pld. az én rajzaimban is.) üdv!

Szia, köszönöm szépen!

Hello! Sok TPIC meghajtásáról van szó, ezért panelenként van egy-egy 7805 feszültségszabályzó. Amennyiben szükséges a 7805-nek magasabb fesz, mint amit előállít, akkor pár V-tal nagyobb tápot tervezek rá.

Köszönöm a pontosítást, tehát akkor a rajz szerint közösíthetem a földeléseket, mindegy milyen tápról van szó.

Hello! Ez így van, de ha egy kazal TPIC fokozat lesz, akkor a GND-k közösítésénél egy pontot kell kialakítani, és minden egységtől és a tápoktól is erre a pontra vezetni a GND-t. Ezt csillagpontos földelésnek nevezik. Különben a földáramok "bele fognak beszélni" a vezérlésbe..

Igen, minden csillagpontosan van. Már kész van minden, csak még a tápok nincsenek meg. Köszönöm!

Hali!

A következő problematikával fordulok hozzátok kedves aranyszakik:

A cél egy törpefeszültségen működő vasúti jelzőrendszer kialakítása, amelynek táp- és vezérlőegysége egy épületben van biztonságosan elzárva, a jelzőkészülék (ledes jelzőlámpák) pedig szabadban vannak kb. 150m-rel odébb. Mivel a kábel sajnos nem egy olcsó mulattság, ezért gondolkodtam azon, hogy a földet használom egy vezetőérnek.
Konkrét kérdésem, hogy egyes talajadottságokkal (homokos/agyagos/löszös/...) és földelőszondákkal (0,5m leütött vasbeton/1,2m-re leásott ócskavas-bármi/egyéb) mekkora vezetőképesség érhető el úgy hozzávetőlegessen?

Ma egy picit szórakoztam a témával, az udvarban a keményre döngölt talajba kalapáccsal levertem két 100-as szeget, és a következő távolságok mellet a következő ellenállásokat mértem:
0,2m -> 1,7kohm
0,5m -> 3,5kohm
1,5m -> 4,9kohm
Valakinek esetleg vannak ilyen tapasztalatai?
Ja, és mivel 100mA-es nagyságrendű áramról van szó, nem kell 4ohm alatti földelés, ha a teljes "földvezeték" ellenállása olyan 50 ohm környékére hozható, az már szinte a tökély.

Előre is köszönöm a válaszokat, hozzászólásokat!

Szép napot és Jó Munkát!

Bandi

Hello!
- Ez játék, vagy vasút? Mert egy vasúti jelzőrendszernél nem barkácsolunk..
- A földelést nem lehet vezeték helyettesítésre használni. Vannak földáramok, változó földnedvesség és korrózió is a világon. Ezért eleve nem lehet erre alapozni.
- Kábelerek takarékosságára azért van esetleg más lehetőség is, ha nincs egyidejű működésre igény. (Pld. feszültség polaritás.)
üdv!

Készüljünk fel a legrosszabra, hogy igazi vasútról van szó . (Erdei kisvasút)
Az épületből folyamatossan ellenőrizhető a jelzés állapota, és hibás működés esetén az leállítható, így a forgalombiztonság nem szenvedne csorbát.

A polaritás jó ötlet, el isgondolkodtam rajta. (Pl. három "LED" kör-deltába kapcsolva csupán három eret igényel. Ha megfelelően méretezett pufferkondit helyezek el a ledeknél, akkor váltóárammal akár mindhárom led egyidejűleg is világíthat, noha ez funkcionálissan értelmetlen.)

A változó földnedvességet értem és teljességgel elfogadom, mint akadályozó elem, a földáramok viszont úgy tudom, hogy a 100km-es és e feletti nagyságrendű vezetékeknél jelentékeny hatásúak. Természetessen nyitott vagyok bármilyen ennek ellenkezőjét igazoló hivatkozásra, sőt!
A korrózióban egyrészt igazat adok neked, másrészt viszont egy síndarab még patakban is nagyon hosszú évek alatt korrodál el annyira, hogy erővágóval ketté lehessen szenvedni, ha földbe van burkolva, akkor a folyamat még lasabb (tudom, ha felszín közelben van, akkor a szerves savak csak gyorsítják a folyamatot, de itt most mélységben mozgunk), másrészt az időjárásálló kábelek sem örök éltűek.

És támadt egy újabb, hibrid ötletem: nem ténylegessen földben, hanem a földre fektetett sínekben... Az úgyis a lámpa mellet megy el, és szép hosszú darabokból van, max a heggesztetlen toldásoknál kell sarukkal áthidalni, valamint akkor már mindkét sínszálban vinni párhuzamossan, hogy egy esetleges síntörés ne okozzon gondot

Szép estét!

Szia! Már megbocsáss, de mit akarsz modernizálni az állomástávolságú, nem biztosított, vonatjelentőőri szolgálatra berendezett pályával? Készül az új erdei vasúti dominó berendezés?

Ja, eirene is megoldható "Józsi, mehetünk"?

Nem én akarok modernizálni, tőlem csak ötletet kértek. Sajnos a három kirakott petróleumlámpát, a lámpabél állító orsóra kötözött és megfelelő helyre vezetett vezérlőzsineggel típusú ötletemet nem díjazta a kolléga. Pedig az nem csak olcsó, hanem teljessen újszerű fejlesztés is lett volna...

Szia! Hát ez a rész nem elektromos, amiről most írtál. Ha a sínszálakat akarod befogni vezetőként, akkor a toldásoknál (hevedereknél) fémfűrésszel kell kb. 1-1.5mm mély bevágást ejteni a külső profil részen (nem a nyomkarima felőli oldalon belülről) és ilyen keresztmetszetű réz vezetékkel át kell hidalni, mint egy belekalapálva a bevágásba a vezetéket. A mozdony és a kocsik kerekei így nem fognak beleütődni az átkötésekbe. Így az odavezető egyik szálat ki lehet alakítani de a másik ami a föld volna azt kétlem, hogy fel lehetne ilyen célra használni, mert a sínszálhoz más, hasonló ellenállás értéket képviselő érték is ki tud alakulni, ami belezavarhat az áramkörödbe. A másik sínszál pedig söntölődik ha a vonat kerekei odaérnek ehhez az áramkörhöz (ha csak nem ez a célod vele).

Semmi ilyesmire nem gondoltam, hogy a sín mellet még a földet is használom, vagy a két sínszálat külön használom, csupán arra gondoltam, hogy a két készüléket (vezérlő és jelző) összekötő spórolós eret úgy kellene kialakítani, hogy az elején kettéosztani (bonthatóan), és külön végigvinni, az egyiket pl a jobb oldali sínszálon, a másikat a baloldali sínszálon, majd a jelzőkészüléknél újra egyesíteni, és bekötni igény szerint. E koncepciónak az lenne az előnye, hogy ha az egyik sínszál vagy toldás elektromos szempontból megszakad (Igaz nem vagyok pályaszakértő, de van egy olyan érzésem, hogy kisvasúti sineken ez egy valószínű hibaforrást), akkor a másikkal még működik a berendezés. Ellenőrzéshez pedig csak a vezérlésoldalon bontani kell a kötést (vagy akár kapcsolót beépíteni ezen funkcióra), és vizsgálni a vezetőképességet, ha ez nem egy meghatározott intervallumba esik, akkor jöhet a hibahely-keresés.
Az ötlet azért kapta a hibrid elnevezést, mert a sín gyakorlatilag földpotenciálnak tekinthető, és már ott van, nem kell folyóméter anyagköltséget számítani, csak a hozzávezetések költségeit.
Ez a sínösszekötés elég egyszerűnek hangzik, jó ötlet, köszönöm szépen! A fémfűrész alatt ugye valamilyen korongos vágóeszközre gondolsz? Még gondoltam olyanra is, hogy U szeget, vagy inkább ilyesmire hajlított valami apróvasat heggeszteni fel, mivel ez talán jól viseli a sínmozgásokat.

Még mindig nem tudom mit is akarsz, mert nem mondod a lényeget. A fő az, hogy Te tudod mit akarsz ebből hasznosítani. Azt viszont jól látod, hogy a sínszálak központilag egy földelési pontra vannak kötve DE! csak a villamosított vonalakon, ahol villamos mozdonyok üzemelnek rajtuk. Ott nincsenek megengedett földeletlen fémrészek és kontakthibák. Az erdei kisvasút sínjei is be vannak vonva a földelési hálózatba de nem a nagyvasútiba, hanem a világítási körhálózat földeléséhez van csatlakoztatva vagy csak érintésvédelmi szempontból, egy figyelembe veendő része a pályának. A toldások áthidalása 10-15cm hosszú vezetőérrel történhet és "vasfűrésszel" kell azt befűrészelni, 1-1.5mm mélyen, amit meg lehet csinálni vele (nem hegedülni kell csak komótosan).

Bocsi, így többedszerre visszaolvasva a "gyakorlatilag földpotenciálnak tekinthető" kifejezés sajnos nem megfelelő. Ezzel arra akartam utalni, hogy az egész úgy fogható fel, hogy a sín egy körülményektől függően változó értékű ellenállással van leföldelve. Vagyis ha megmérnénk a sín földelési ellenállását, akkor pl. nedvesebb időben ez kisebb lenne. Így használható mint földvezeték, viszont akkor már a földre is úgy kell tekinteni, mint ha azt már felhasználtuk volna.
Lényeg a következő: Probléma már ismertetve, tápforrástól messze lévő fényjelzőhöz kell tápellátást, és vezérlést biztosítani, ami kábelt igényel, ami ha hosszú, akkor az egyben drága is, így az egyik fő szempont, hogy az összekötést minnél kevesebb anyaggal meg lehessen oldani. Többféle kapcsolási és kötési elgondolásom is volt, melyeket nem ismertettem, mivel azok nem szerves részei a konkrét kérdésnek (termézetessen ha bárkit érdekel, örömmel megosztom ezeket ). Én pedig elgondolkoztam azon, hogy mi lenne, ha az egyik vezetékeret kiváltanám mondjuk egy földvezetékkel, ez akármilyen kapcsolásnál alkalmazható. És én az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra, hozzáfűzésekre, ötletekre lettem volna kíváncsi. Sajnos a szakvélemény szinte egyöntetű volt: ilyen esetben a földvezeték nem megengedhető. És erre jött a sínes ötlet.

De visszatérve: Tehát akkor ferdén kell fűrészelni? (Én csak így tudom elképzelni... )

Sziasztok!

Adott egy erősítő, fém dobozba van szerelve és 3 trafó szolgáltatja a szükséges tápellátást (erősítő és kiegészítő áramkörök).
Az erősítőnek 48V szimpla táp kell, amit egy toroid trafó tud előállítani.
A másik két trafó közül az egyik táp a 12V-ot állítja elő, a másik a +/-12V-ot. Ezek a trafók gyárilag szögletes műanyag tokban vannak műgyantával kiöntve.
Az összes tápfeszültség GND pontja össze van kötve, tehát összességében van egy GND vezeték, és +48V, +12V, +12V, -12V. A GND vezeték továbbá összeköttetésben áll a bemenőjel földjével. A GND rá van kötve a készülékházra, hogy árnyékolja azt.

Most jön a poén: a tápegységek nem az erősítő dobozában vannak, mivel nem fértek bele. Vagyis az erősítő olyan, mint egy autórádió fejegység, külső tápot igényel.
Egy másik fémdobozban lenne az előerősítő, hangerő, hangszín, kivezérlésjelzők, bemenetválasztó, tehát egyfajta "keverőpult". Ez a doboz szintén igényel: GND-t, +12V, +12V, -12V. Logika szerint itt is a GND-t kell a fémdobozra kapcsolni.

Van tehát egy erősítő és mixer táp nélkül, fém dobozokban. Kérdések:

1., A GND-t mindenképp a dobozokra kell kapcsolni, hogy árnyékolást adjon, igaz?
2., Ha a táp külön egy harmadik műanyag dobozban van, olyan, mint egy nagy műanyag laptop tápegység, akkor:
Kell-e ilyen esetben földelni valahogy? Mármint nem a műanyagot, mert azt érdekes lenne, hanem itt arra gondolok, hogy a szekunder oldalon a közös GND pontok és egyáltalán a kimenő feszültségek vezetékein megjelenhet-e 230V ?

(Ilyen gagyi hibára ne is gondoljatok, hogy összeér két vezeték, például a primer a szekunderrel, mert rosszul szereltem be.) Maximum azt tudom elképzelni, hogy a trafón belül lehet ilyen hiba... Lehet ilyen?
Ha kell földelni valamit, maximum a GND-t tudnám hozzákötni a földhöz, de az tutira gerjedést okozna, ha a számítógépről (ami szintén földelt) megy a cucc.

Szerintetek? Köszi előre is!

Mod: A felesleges kiemeléseket és sortöréseket töröltem! Tudunk olvasni, viszont görgertni egy poston belül, nagyon nem szeretünk! (hosszú!)

Leírom a kérdést röviden:
Ha műanyag dobozba szerelünk egy gyári toroid trafós tápegységet, a dobozból csak a (+) és (-) vezeték jön ki, de a (-) megérinthető helyen van, akkor kell-e a (-) kivezetést összekötni a konnektor földelésével?

Esetleg kell-e a szekundert rákötni a földre (bár ez elég nagy ostobaságnak tűnik...) ?

Szia!

Köszi. Én is úgy gondolom, hogy ki tudom úgy alakítani, műanyag burkolattal, megfelelő szereléssel, hogy csak az esetben lehet gond, ha a trafó belsejéből hirtelen elillan a szigetelő fólia, meg a tekercsről a lakk. De mivel túlterheléstől is védem, tehát leégni sem tud, így ehhez igen érdekes eseménynek kellene bekövetkezni.
Egyébként a földhurok búgását kifejezetten utálom a hangszórókból hallani, még ha muszáj lenne, akkor sem földelném, inkább nem nyúlok hozzá

Szerintem ez SELV
http://megaohm.hu/index.php/erintesvedelem/erintesvedelmi-torpefeszultseg

Köszönöm a meglátást, valóban ez igaz rá, ezért nem is fogom a szekundert leföldelni (galvanikus kapcsolatba hozni) a villamos hálózattal, mert abból csak gondom lehet.

Sziasztok!

Azért ide írok, mert nem védőföldet, hanem villámvédelmi földelést szeretnék egy vertikális (függőlegesen az égbe nyúló) antennához, ami a kertben áll.

Két dolgot vettem eddig figyelembe:
- Szeretnék a talajvízig lemenni, ami nálunk kb. 3 méter. Ez rádió adás-vételi szempontból is kedvezőbb eredményeket hoz.
- Az egymásba csavarható Földelőkarók nagyon drágák, nem tudok rá sok tízezer forintot költeni.

Viszont van a boltban olcsó horganyzott menetes szár. Ha 20mm átmérővel bíró szárból 3-4 darabot összetoldok, belső menetes - 100 mm hosszú - távtartóval, akkor vajon jó földelőpálcát kaphatok? Esetleg horganyzott betonacél vagy köracél?

Köszönöm!

Horganyzott 1/2"-os vagy 3/4"-os cső? 6 méteres szálban árulják. Ha lehet, ne toldással csináld, mert az bizonytalan összekötést eredményezhet. Utólag kiöntheted a belsejét bentonittal.

Igen, erre is gondoltam, csak sajnos azt nem tudom leverni. Vagy kell valami magas, V alakú kölcsönlétra

Arra is eszembe jutott, hogy a menetes szár toldás után kapna 1-2 ponthegesztést.

Vegyél horganyzott csövet ,mondjuk 4 m -t az egyik végére szerelj slagot azt tedd a csapra . a másik végét pedig a vízcsap megnyitása után kezdd betolni a földbe . Igaz én vízszintesen de több mint 5 m -t fúrtam így , függőlegesen is működnie kell .

Teljesen működőképes a dolog függőlegesen is. Nem egy földelőszondát telepítettem már így magam is. Köranyagból készült "gyárit" is. Kis gödör, víz bele és "cuppogtatni" lefelé a földelőt. Ha akad, kihúzni, vizet a lukba és vissza tovább. Csőnél még jobb, mert ahogy írtad mehet bele a víz.

Ha tényleg 3 méteren van a víz, akkor segíts magadon úgy, hogy nem teljesen függőlegesen nyomod le. A víz talán azért jó, mert ha úgy nyomod le, nem szedi le a talaj a horganyt annyira és visszaiszapolódik a rúd köré a föld, ami nagyon fontos, viszont van vele egy gond, mégpedig megmérni (ha akarod) jó sokáig nem fogod tudni, mert a átnedvesített talaj be fog csapni rövidtávon.

A helyzet az, hogy egy lakásban általában kettős szigetelésű berendezéseket használnak. Lámpa, TV, rádió, HiFi stb, azoknak nem kell földelés, sőt nem is szabad. A konyhában, esetleg fürdőszobában kell a földelés, (hűtőgép, mosógép) ott van is. Ez a rend a számítógépek miatt borult fel.
A földelés csak érintésvédelem egyik módja, Az erősítő működéséhez nincs szükség rá, persze, ha megoldottad a kettős szigetelést.