Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Házi feladat elmélet - tételek
Lapozás: OK   28 / 39
(#) Gafly válasza peti-5000 hozzászólására (») Dec 18, 2013 /
 
Idézet:
„A hurok áramok meg a szuperpozíció elve itt most irreleváns bár az is teljesen jó megoldással szolgál. Akit érdekel és segít az tényleg csak a csomópontival csinálja köszönöm.”

Hasonló esetekben nálam mindíg motoszkálni kezd a mélyen eltemetett pedagógus...

Leírod röviden hogy szerinted mi az a csomóponti módszer és akkor megoldjuk ennek alapján

Ámbár ez a szuperpozíció tétele után kiállt (bár ezt eleve kizártad)...
(#) Gery78 válasza peti-5000 hozzászólására (») Dec 18, 2013 /
 
De mit kell kiszámolni? Mi a kérdés?
(#) peti-5000 hozzászólása Dec 18, 2013 /
 
Hello, rendben megpróbálom leírni. Előszőr a hálózat minden csomópontjához rendelünk egy csomóponti potenciált. A komponensek feszültségét ezzel fejezzük ki. Az egy es ágak árama kifejezhető a csomóponti potenciálokkal. Felírjuk Kichhoff csomóponti törvényét a megfelelő csomópontokra, amelyek egyenletrendszert alkotnak. Ezt az egyenletrendszert megoldva megkapjuk az eredményt. (A csomópontok "feszültségét" így könnyen kiszámolhatjuk az egyes ágak áramát.) Minden alkatrész feszültsége megegyezik az alkatrészhez csatlakozó csomóponti potenciálok különbségével.
Remélem érthető.
(#) peti-5000 válasza Gery78 hozzászólására (») Dec 18, 2013 /
 
Amit ki kell számolni: az összes ág áramát és feszültségét!
(#) tcs52 válasza peti-5000 hozzászólására (») Dec 18, 2013 /
 
A feladatot elrontani csak az előjelekkel lehet, ezért vigyázni kell a potenciálkülönbségeknél és az áramirányoknál a megfelelő polaritásokra!

Az ábrán a megadott értékek:
Ua=12.6 V
Ub=13 V
R1=25m ohm
R2=200m ohm
R3=1 ohm
A "föld"-ön lévő csomópont potenciálját 0-nak vesszük.

Az ismeretlen értékek:
U1: az R1 és Ua közös csomópont potenciálja
U2: az R2 és Ub közös csomópont potenciálja
U3: az Ua, Ub és R3 közös csomópont potenciálja
I1: az R1-en és Ua-n - feltételezetten "fölfelé" - folyó áram
I2: az R2-n és Ub-n - feltételezetten "fölfelé" - folyó áram
I3: az R3-on - feltételezetten "lefelé" - folyó áram

Az egyenletek:
[1]: U3-U1 = Ua
[2]: U3-U2 = Ub
[3]: U1 = -R1*I1 (azaz U1 a földhöz képest)
[4]: U2 = -R2*I2 (azaz U2 a földhöz képest)
[5]: U3 = R3*I3 (azaz U3 a földhöz képest)
[6]: I3 = I1+I2

Ez 6 db 6 ismeretlenes egyenlet. A megoldási javaslat:
1) A [6]-ból az I3-at behelyettesítjük az [5]-be, majd onnan az U3-at az [1]-be és a [2]-be.
2) Az így kapott [1a] egyenletbe helyettesítjük a [3]-ból az I1-et, illetve a [2a] egyenletbe a [4]-ből az U2-t.
3) Ekképpen lesz egy [1b] és egy [2b] egyenletünk, melyekben már csak az I1 és I2 ismeretlen.
4) Megoldjuk a 2 ismeretlenes egyenletet, majd az eredményeket visszahelyettesítjük a [6]-ba, az [5]-be, a [3]-ba és a [4]-be.
A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2013
(#) Marko Ramiusz hozzászólása Dec 19, 2013 /
 
Sziasztok! Az érdekelne, hogy a négy pólusoknál az egyes karakterisztikus egyenletek miből lettek levezetve? Köszönöm a választ. Üdv.: Yoe
(#) usane válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Dec 19, 2013 /
 
(#) Marko Ramiusz válasza usane hozzászólására (») Dec 19, 2013 /
 
usane! Köszönöm válaszod, ez a könyv nekem is megvan, de nem erre lettem volna kíváncsi.
(#) usane válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Dec 20, 2013 /
 
Fejtsd ki egy kicsit mire lettél volna kiváncsi.
(#) Marko Ramiusz válasza usane hozzászólására (») Dec 20, 2013 /
 
Konkrétan megfogalmaztam, hogy mire vagyok kíváncsi. Nem szükséges, hogy kifejtsem. Akkor kifejtem még egyszer. A karakterisztikus egyenletek honnan lettek levezetve?
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2013
(#) pucuka válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Dec 20, 2013 /
 
A cikkben valóban dobozokkal van jelölve a négypólus. Ha belerajzolod az áramkör fizikai helyettesítő képét, az ott szereplő ellenállásokkal, kapacitásokkal, induktivitásokkal, áram és feszültség generátorral, akkor azokból számíthatod a paramétereket, kisebb nagyobb pontossággal. (tőled függ, hogy mikor mit hanyagolsz el)
Egyébként mérni, és megadni szokták, a további számításokhoz.
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2013
(#) usane válasza pucuka hozzászólására (») Dec 20, 2013 /
 
Ezért nem értem mit akar. A négypólusnak, csak ki és bemeneti paraméterei vannak. Nem ismert a belseje, ha csak annyit mond négypólus.
(#) pucuka válasza usane hozzászólására (») Dec 20, 2013 /
 
Igen, a négypólus az egy "fekete doboz" ha megadják a 6 paraméterét, (pl katalógus adat) az egyértelműen jellemzi a dobozt, amivel már lehet számolni továbbiakban, és azzal nem kell foglalkozni, hogy mi van benne. Ez azért lehetséges, mert valaki (gyártó, fejlesztő) már egyszer kiszámolta, megmérte. Ez egyébként elég kunsztos dolog általában, lehetnek olyan belső paraméterek, amikhez elég nehéz hozzájutni. Pl. egy egy tranzisztort tartalmazó négypólus réteg, és parazita kapacitásai.
(#) Marko Ramiusz válasza usane hozzászólására (») Dec 21, 2013 /
 
A matematikai levezetésre gondolok.
(#) Marko Ramiusz válasza pucuka hozzászólására (») Dec 21, 2013 /
 
Azért Én is találtam valamit: Elektrotechnika a 267. oldaltól van szó a négypólusokról.
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2013
(#) pucuka válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Dec 21, 2013 /
 
Nnna. Azért ezt elég nehéz lett volna leírni egy hozzászólásban. És autentikus dokumentumot találtál.
(#) usane válasza pucuka hozzászólására (») Dec 21, 2013 /
 
A lényeg ugyanaz csak van hozzá egy vagon szöveg körítés.
(#) Marko Ramiusz hozzászólása Dec 21, 2013 /
 
Itt a lényeg, erre lettem volna kíváncsi, semmi körítés, semmi autentizmus. Nem a szöveg a lényeg, hanem a matematikai levezetés, mint szuperpozíció és súlyozás. "A hibrid karakterisztika azt fejezi ki, hogy amennyiben a négy pólus két kapuját a
9.8. ábrán látható módon zárjuk le, azaz a primer oldalt áramforrással, a szekunder
oldalt pedig feszültségforrással, s a primer kapcsokon eső feszültséget, valamint a
szekunder kapun befolyó áramot keressük, akkor ezen mennyiségek a szuperpozíció
elvének megfelelően a két forrásmennyiség súlyozott összegeként állíthatók elő."
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2013
(#) artiny hozzászólása Dec 27, 2013 /
 
Helotok

Tudnatok segiteni ebben a feladatban....nem tudom honnand jott a -90 fok,
Kondenzatornal szoktal hasznalni a -90 fokot de itt nincs is kondenzatort(azt ha ha tudja valaki elmondhatna + ba hogy mikor kene hasznalni a -90 fokot,tekercsnel a 90 es rezisztornal a 0 fokot a komplex alak felirasaban...mikor van az amikor ezt irnam fel)

visszaterve valaki tudja ennel a feladatnal,hogy jott ki a -90? Bekereteztem a beadvanyt es a kerdeses részt

http://i.imgur.com/julKmr3.jpg
(#) Marko Ramiusz válasza artiny hozzászólására (») Dec 28, 2013 /
 
Szia! Már régen tanultam, utána kellene néznem, de az első megérzésem a cosinus-ra vonatkozna, mivel annak 90 fokos a fázishelyzete a sinus-hoz képest. Remélem előzetesen jól érvelek. Üdv.: Yoe
(#) jocking hozzászólása Jan 9, 2014 /
 
Hali!
Segítséget kérnék egy villamosságtan feladattal kapcsolatban.
A feladat:
Idézet:

Szinuszos váltakozó feszültséggenerátor üresjárási feszültség: Ug
Belső impedancia: Zb = R + jXb

Milyen impedanciánál illeszthetünk maximális hatásos teljesítményre? Mekkora a maximális kivehető teljesítmény?

A jegyzeteim között még csak hasonló példát sem találtam, amiből következtetni tudnék ennek a megoldására. Kérhetnék egy levezetést a hozzáértőktől?
Előre is thx.
(#) Marko Ramiusz válasza jocking hozzászólására (») Jan 9, 2014 /
 
Szia! Biztosan közte van. Ezt komplex számokkal kell megoldanod. Üdv.: Yoe
(#) jocking válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Jan 9, 2014 /
 
Kérlek ne kérdőjelezz meg. BIZTOSAN NINCS közte, számtalanszor kerestem, és soha nem találtam semmit.
Az egyértelmű, hogy komplex számokkal számolni, de itt melyik/milyen képletet kellene használni?
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
(#) jocking válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Jan 9, 2014 /
 
Eleve azt sem értem, hogyha nincs megadva konkrét számadat, (csak R, X, és Ug értékek nélkül), akkor miért vár tőlem a kérdés konkrét teljesítményértéket...
(#) jocking hozzászólása Jan 9, 2014 /
 
Találtam 2 dokumentumot, amik hasznosak lehetnek:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Idézet:

Impedanciaillesztés

Egyenáramú körben tehát a terhelés ellenállását és a generátor belső ellenállását azonosra célszerű választani. Ekkor a generátor terheletlen kimenőfeszültségéhez képest fele feszültség jelenik meg a kapcsain, a hatásfok 50% lesz, ellenben ekkor vehető ki belőle a legnagyobb teljesítmény.
Váltakozóáramú körökben a generátor belső impedanciájának konjugáltjára célszerű választani illetve hangolni a terhelés impedanciáját a maximálisan kivehető teljesítmény érdekében.
Példa:
Ha a generátorunk 50 ohmos kimenőimpedanciával rendelkezik, akkor 50 ohmos terheléssel vehető ki belőle a legnagyobb teljesítmény.
Ha a generátorunk 50 ohm + j40 ohm impedanciával rendelkezik, akkor 50 ohm -j40 ohmos komplex impedanciával tudjuk levenni belőle a maximális teljesítményt. Ha egyszerűen csak egy 50 ohmos ellenállást kapcsolunk rá, akkor csak 77%-a lenne kivehető az elméleti maximumnak, miközben a hatásfok is csak 43,8%-os lenne az 50% helyett.”


Az idézetben van egy számomra érdekes mondat:
"Ha a generátorunk 50 ohm + j40 ohm impedanciával rendelkezik, akkor 50 ohm -j40 ohmos komplex impedanciával tudjuk levenni belőle a maximális teljesítményt. "
Tudtommal komplex értékeknél ha az immaginárius rész negatív, akkor az már nem impedancia, hanem kapacitás.

Egyébként ennek a logikája alapján a max. kivehető teljesítmény (ha Zb = R + jXb) R - jXb. Vagy tévedek?
(#) elektros90 válasza jocking hozzászólására (») Jan 9, 2014 /
 
Szia!
Idézet:
„Tudtommal komplex értékeknél ha az immaginárius rész negatív, akkor az már nem impedancia, hanem kapacitás.”

Az bizony impedancia, csak induktív jellegű, mivel negatív. De ha belegondolsz, akkor logikus. Ha az 50 Ω + j40 Ω + 50 Ω - j40Ω = 100Ω és ezzel kikompenzáltad a feszültségforrás kapacitív jellegű soros impedanciáját és marad neked egy tiszta óhmos jellegűd. Igaz ilyenkor a feszültség fele jut a kimenetedre. Viszont ebben az esetben a legnagyobb a levett teljesítményed.Ha a terhelő impedanciád nő, akkor a kapcsain levő feszültség nő, áram csökken. Viszont a belső komplex impedancia elméletileg nem változik, így a kivett teljesítményed csökken. Ha viszont a terhelőd csökken, akkor igaz, hogy növekszik az áram, de a feszültség csökken. Teljesítmény is kissebb. A legnagyobb teljesítményt tehát akkor kapod amikor a belső és a terhelő ellenállás megegyezik és eredőjük tiszta óhmos jellegű.

Remélem, hogy nem "beszéltem" sok sületlenséget.Kicsit már felejtettem ezeket a dolgokat.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
(#) Marko Ramiusz hozzászólása Jan 9, 2014 /
 
A "-" az mindenképpen 90 fokos "visszaforgatást" , azaz késést jelent, csakis kapacitív lehet. Nem vitatkozom, de az nem induktív. Egyébként az egyik kapacitív reaktancia, a másik induktív reaktancia.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
(#) elektros90 válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Jan 9, 2014 /
 
Igen, ebben igazad van, abban tévedtem. A megoldás szempontjából nem lényeges szerencsére.
(#) Marko Ramiusz válasza elektros90 hozzászólására (») Jan 11, 2014 /
 
Ok, semmi gond. Én is picit régebben foglalkoztam már villamosságtannal.
(#) Marko Ramiusz válasza jocking hozzászólására (») Jan 12, 2014 /
 
Szia! Ha értékek nincsenek megadva, akkor biztos, hogy paraméteresen kel megoldanod.
Következő: »»   28 / 39
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem