Ez attól is függ mekkora a hálózati trafó illetve ahogy az István s mondotta a félelmetes puffermező feltöltése is igényli .

A kondenzátorok értékének változásával nem kell az ellenállást változtatni , inkább az ellenállás érték az attól függ mennyi feszültséget szeretnél eltüntetni rajta és a beállított nyugalmi áram ami meghatározza ezt az értéket.
A kondenzátorok értékét nem nagyon lenne szabad rövidíteni , inkább csak növelném !

Jól látod alapból nincs szükség semmi történetre a bemeneten !

Nem hogy prólálta -e már valaki de azt kell mondanom nem is lehetséges a trimerek nélkül a beállítása az erősítőnek sőtt trimerek nélkül lehetetlen !
Na és máris választ adnék a tranzisztoros kérdésedre : olyan hogy komplementer pár párba válogatva nem létezik az N és a P átmenetek nagyon eltérőek ezért párba válogatva nem is létezik .

Üdv!Én már módosítottam a saját hiragám nyugalmi áram beállítását ugyan is javasolták és belátom hogy jogosan nem az 1k ellenállást kell szabályozni hanem a kisjelű tranzisztor bázisáramát ugyan is itt jóval kevesebb áram fog folyni mint az előbbinél.Ide én többrétegű trimmert használtam 3db 500 ohm 500mW 2db bázisáram szabályozó a 3. pedig a szokásos dc 0 fesz finomításra.De ezt még beforrasztás előtt műszerrel beállítom középállásba és ahhoz nem nyúlok hozzá.Bővebben: Link A végére azokat a tranzisztorokat nem javaslom saját tapasztalat.Én most megcsináltam a V-FET módosítást nem csalódtam benne a hangkaraktere nagyon hasonlít az elektroncsőhöz.

Ja ami még kimaradt nálam 600VA toroid trafó van aminél 50Watt 100R ellenállás van sorba kötve és egy időzítő kapcsol át direkt hálózatra ez nálam 2sec és így 3.15A biszti elegendő lomha kivitelben a trafó így sincsen nagyon kihasználva a felvett teljesítmény kb 200-230W a Természetesen a késleltetést az adott kapacitáshoz kell beállítani minnél nagyobb a kapacitás annál hosszabb késleltetési idő szükséges.Nagy késleltetési időnél már célszerű megfelelő ohmikus fogyasztót beiktatni sorosan a trafóval az ellenállás helyett Pl:Fűtőbetétet.

Üdv!Nem nagyon vagyok híve a stabil tápoknak erősítőknél de elgondolkodtatott a dolog és érdekel a téma hogy ezek a tápegységek mennyire gyorsan reagálnak a frekvenciaváltozásokra a kimeneten mivel egy erősítő nem állandó feszültséget és áramot ad ki magából hanem a zene ütemében változik tehát rángatja a tápot ez egy jól megépített sima tápegységnél nem probléma de egy stabil táp esetén mennyire vehető észre?Ha észre lehet venni pl műszerrel.Ebbe a témába még nem folytam bele ezért kérdezem mert hát ugye az a jó ha a táp nem rezdül meg STABIL marad.Találtam egy másik verziót is.Erről mi a véleményed?Ha lecserélném a jelenlegi tápot egy ilyen stabilra észlelnék-e hangbeli változást mert a hangért mindent

Pici borda,egy pici erősítőnek....

Megnéztem a másik topicban amit építettél. Az 500 pf helyett látom, hogy egy 1 µF-est raktál. Ennek és a C2-nek mi a hatása?

Üdv! A stabil táp ellen talán azért szövődnek városi legendák, mert kivitelezésük komplikáltabb mint az elkók bevezetékelése. Valós hátránya, hogy a rajta eső feszültség rontja az eredő hatásfokot (ennek A-osztályban alig van jelentősége), a benne lévő alkatrészek könnyebben meghibásodhatnak mint egy közönséges kondenzátor, igaz ez semmivel sem nagyobb valószínűségű mint magáé az erősítőé.
A hangfrekvenciás sávban a frekvencia függvényében egyenletesen alacsony belső ellenállást minden további nélkül lehet vele biztosítani. A hibajelerősítő és az áteresztő tranzisztor ezt vígan teljesíti.
Magának az erősítőnek nem válik kárára, ha a visszacsatolás csak a félvezetők linearitási hibájának javításával van elfoglalva, és nem terheljük a táp hullámosság elnyomásával is.
Nézzünk erre egy eklatáns példát, még csak nem is A-osztályból: itt és itt és itt. Látható, a stabilizátor a végfok bonyolultságával vetekszik.
Ajánlásom szerint a jó öreg LM723 egy darlingtonnal megfejelve költséghatékonyan elvégzi ezt a feladatot.
A hangzás megítélése végtelenül szubjektív, ebben nem is foglalnék állást. Oly egyszerű és olcsó a stabilizátor, hogy legjobb saját "fülűleg" elbírálni.
Amennyiben csak a táp hullámosság csillapítása a kizárólagos cél, akkor elegendő azt úgy megoldani mint Hood ajánlja a cikk 9. ábráján. Már ezzel is puffer kondenzátorok garmadája váltható ki.

Az 1µF-et úgy látom elnéztem, nagy az oda. Az határozza meg a hibajelerősítő felső határfrekvenciáját.
Szerencsére az 1µF-dal is remekül működik.

Üdv!
A mellékletben szereplő táp megfelelő a 30W-os Hiragához? A toroid 2x25V 500VA.

Szia! Nem lesz könnyű 15 arányos részre osztani a tápfeszültséget ilyen jelentős kapacitások esetén. A feszültségtűrést be kéne valahogy tartani.

Szia! Ezért kötöttem őket sorba, de eszerint ez kevés lesz. Tudnál segíteni?
Már gondolkodtam a stabilizált tápon is. A JLH-hoz épített 723 kapcsolásod megfelelő lehet ide?

Ez így nem jó , sokkal egyszerűbb a megoldás !

Én annyira nem értem ezt a puffer erdőt,miért van szükség rá,ennyivel sínt lehet vágni,nem zenét hallgatni.Valaki elmondaná?
Köszi

Szerintem nem is kell ezt nekünk érteni , építeni kell mérni kell és a megoldás ott rejtőzik .
Ebben az esetben sem nincs szükség ekkora mennyiségre csak ANNO a tervezője így álmodta meg és mi , én , te , sokan mások majmoljuk a szentírást !

Az a helyzet, hogy ezeknek a 10F 2.7V-os kondiknak nagyon nagy az ESR-je, a soros kapcsolás ezeket még össze is adja. Végeredményben a táp mindent csinál, de a brummot nem szűri ki.

Köszönöm,nem majmolom,nekem nincs szándékomban megépíteni,csak olvasom ezeket a hihetetlen kapacitásokat amire én amatőr módon nem látom szükségét.Nem hiszem hogy sok 100.000 uf annyit hoz a hangján hogy csak a pufferek ára elviszi a havi konyha pénzt.
Az én olvasatomban ennek a kapcsolásnak nagyobb a legendája mint a valós értéke.De ez az én véleményem.

Ezzel ellenben vitatkoznék , de ez az én véleményem !

Lehet Te már hallottál Hiragát,én még nem.Csak olvastam sokat itt a fórumban róla láttam a képeket,és elborzasztott a rengeteg kondi,és hatalmas bordák száma mérete.Igaz én nagyon amatőr vagyok,valszeg nem értem a lényegét.
Ezért lehet ez a véleményem.

Ezzel legfeljebb füstölni lehet, mást nem.
A sorba kötött kondenzátorok feszültség értékei nem adódnak össze, mert a töltés két azonos potenciálon lévő fegyverzeten megoszlik két sorban összekötött kondenzátor esetén.
A kondik nem úgy viselkednek soros/párhuzamos kapcsolásban,mint az ellenállások.

Egy soros tömbnek kb. 4700µF (csak hasra ütöttem, nem volt kedvem végigszámolni) lesz az eredő kapacitása és 2,7V a megengedhető max. feszültsége.

Két párhuzamosan kötött kondenzátor kapacitása összeadódik, feszültség terhelhetősége pedig a kisebbiké lesz.
Két sorba kötött kondenzátor feszültség terhelhetősége szintén a kisebbik kondenzátoré lesz, eredő kapacitásuk pedig egyenlő C1 x C2 x C2...x Cn összegével.
Az x művelet a replusz művelet, vagyis két (C1,C2) tag esetén egyenlő C1*C2/(C1+C2) -vel.
Például, két db 2200µF -os kondenzátort sorban kötve az eredő kapacitás 1100µF lesz.

Tehát, annak a kondenzátorerdőnek semmi értelme. Füstgépnek viszont egész jó lesz 25V -ról

Javítottam, mert elnéztem a rajzot, a 10F -okat rosszul láttam.

Ezekkel tisztában vagyok,de köszönöm,én maga a hatalmas kapacitást nem értem,minek sok 100.000 uf, ennek a végül is kicsi erősítőnek.

Bővebben: Link

Számoláshoz segítség !

Elnézést, rossz helyre kattintottam, a válasz blasz kollégának ment:

Mivel a Hiraga A osztályú végfok, ezért jobban meg kell pufferelni a tápját, mint amennyire azt szokásos egy AB osztályú végfok esetén.

Viszont a blaci kolléga által feltöltött kapcsolásban 2.7V -os kondenzátorok vannak sorba kötve, és 25 V -ról üzemeltetve. Mint írtam, az eredő feszültség nem adódik össze, úgyhogy tulajdonképpen rátett egy 2,7v -os kondenzátort a 25 V -ra.

Még egy probléma van ennyi kondi sorba kötésével: megnő az eredő belső ellenállásuk (ESR).


Egyébként sem 100.000 uF, mert sorban vannak kötve.

Megköszönném, ha egy kicsit konkrétabban rávezetnél a helyes megoldásra. Sajna a tudásom leginkább csak arra korlátozódik, hogy megtervezett áramköröket elkészítsek...

Ezt én nem értem, legyél szíves elmagyarázni bővebben.

Egy nagyobb darlingtonnal jó lesz.

"... tulajdonképpen rátett egy 2,7v -os kondenzátort a 25 V -ra."

Miért? Ha ez így lenne, akkor nem lenne értelme sorbakötni a kondikat. Márpedig a nagyobb feszültségű berendezésekben sorbakötik őket. És nem azért, hogy az eredő kapacitásuk csökkenjen, hanem hogy az eredeti feszültségtűrés növekedjen.

A kondenzátoroknak van szivárgóáamuk is, ez olyan, mintha egy ellenállás lenne velük párhuzamosan kötve. ( lásd helyettesítőkép ) Ezek persze nem egyformák még egyforma kondik esetén sem, ezért tesznek kívülről melléjük még ellenállást, így egy feszültségosztót építenek fel, ezzel lehet biztosítani, hogy nagyjából egyforma feszültség essen rajtuk. Nyilván, ez plusz veszteséget jelent, nem is használják csak nagyfeszültségeken. Erősítőbe egy elhibázott dolog ennyi kondit sorbakötni, ráadásul 100F-osakat... sokkal egyszerűbb és jobb megoldás stabilizált tápot építeni, vagy csak egyszerűen egy tranzisztoros szűrőt, ami a brummot megeszi.

Köszönöm.

Tényleg szörnyű az a rengeteg hatalmas kondi....
A következő már kapcsitápos lesz...

Ezt a cuccot mindig megcsodáltam és erre nem lehet mit mondani gratula / de úgy rémlik már nem a te tulajdonod ?

Köszönöm! Jó az informátorod....kb 3éve eladtam.Azóta "csak" egy autós verzió van....és most készül a 60W-os fet-es véggel,kapcsitáppal...a bordát lejjebb már beraktam...