A relék még vidáman elmennek 26V-ról, nem kell ellenállás hozzájuk, továbbá annyit biztos esik a feszültség, ha behúz a relé. A kondenzátorok középleágazását is kösd rá a GND-re.

Megcsináltam minden pontot közös GND-re vittem.Most egy kis szerepcsere történt.
A 7815 kivezetésin megvan a 15V viszont a 7915 kivezetésin 30V van

Hello! természetesen lehet olyan áramkört készíteni, de elsőként azt is tisztázni kell, "a led 1 másodperc után kapcsolódik fel" ez alatt mit is értesz. Az 1 másodperc oké, de mihez képest?
A másik, hogy az ábrádon elfelejtetted, hogy az SOS ugyan három rövid, három hosszú jelből áll, csak éppen a jelek és a betűk között szünet is van. Vagy is ez már három vagy négy infó, nem kettő, egy Led meg kettőt tud jelezni. Avagy ég-nem ég.. üdv!

Az időzítéses elgondolásod, nem biztos, hogy bejön. A jelsebesség meglehetősen változó, és akkor az időzítéseket is a sebességhez kellene igazítani. A normális sebesség is 60 - 120 között változik, és egy kezdő a tanulás alatt még lehet lassabban is ad. (nomeg amúgy is a hangzás szerinti vételre kellene gyúrni)

A kondenzátorokon a diódahíd után mekkora feszültségeket mérsz?

sziasztok! elég fura problémám van. Készítek egy 1mx1mes fémkereső szondát egy tekercs 10dbmenet utp kábelből. Úgy gondoltam hogy az ereket egybe behúzom egy zsugorcsőbe majd a keretbe belehúzom és az ereket úgy forrasztom össze hogy kiadja a tekercset. Na de itt van a probléma nem jelöltem be melyik érnek melyik a vége és nem tudom melyik melyik. Mert mintha áthúznának az erek vagy nem tudom mi van mert ha az egyikre feszt adok a másikon is lesz. Szerintetek?

Szia!
Nem lehet, hogy amikor a zsugorcsövet rámelegítetted, az érpárok szigetelései is megolvadtak?

kössz a tippet egyet levágok megnézem

hát nem tudom egy zsugorcsövet levágtam az alatt nem volt semmi probléma. de a többit nem merem még levágni hátha van valami megoldás. Kipróbáltam 1,3w terheléssel is de úgy is minden érben volt fesz és az áramerősség is minden érben ugyan akkora volt

Tisztelt fórumtársak!
Van énnekem két tantálkondim. Mind a kettő 10uf-os. Az egyiken a kód 106L a másikon 106F.
Kérdésem, hogy mekkora ezeknek a feszültsége? Sehol nem találok semmilyen infót.

Mivel vezérled? Nem lehet, hogy a vezérlőd hibájából valóban mindegyikre ad feszt? Esetleg próbáld meg megmérni az érpárok közötti ellenállást, ha közel 0, akkor valahol összeérnek, akkor nem sok megoldás van, minthogy szét kell bontani, mert máshogy nem látsz át rajta.

egyenlőre be sincs kötve semmire csak a drótok egymás mellett ez a furcsa

Esetleg egy képet nem tudnál feltenni, hátha úgy könnyebben eligazodnánk rajta. Ha pedig mind a két vége szabadon van a vezetékednek, és azok között 0ohm körüli értéket mérsz, akkor azok bizony belül összeérnek. Mivel melegítetted rá a zsugorcsövet?

Az UTP kábel használata nem szerencsés, hacsak az összes szálat párhuzamosan nem kötöd. Annak meg nem sok értelme.
A sodort érpárnak a környezete felé oda vossza jelentős csillapítása van. Szét kellene bontani a kábelt, és a szálakat kiegyenesítve feltekerni a keretre.

hi! igen szétbontottam. És meg is lett a hiba sajnos az egyik zsugorcső elég ratyi hamarabb olvadt alatta az ereken a szigetelés mint hogy összeszűkült volna

Mivel melegítetted? Ha nyílt lánggal, nagy esélyed van újra elkövetni ilyet, inkább használj hőlégfúvót, (esetleg hajszárítót, ha nincs más) vagy pákát. Ezekkel sokkal kisebb eséllyel olvasztod meg a belső tartalmat.

Az UTP-kábelben polietilén az érszigetelés és nem PVC. Esélytelen, hogy folyás nélkül zsugorcsövezz.

Még csak most olvastam el amit írtál. Megpróbálom. Köszönöm.
Üdv!

Sziasztok! Remélem kezdő kérdést teszek most fel.

Egyes labortápegységeknél, ahogy láttam, csak 2 kivezetés van (+,-), egyeseknél viszont van föld kivezetés is, és van amikor ezt a földet a hálózati védőfölddel is összekötik. Ez az utóbbi megoldás miért, mikor jó?

Vannak olyan tápok, ahol 2 kivezetés van, ezek egyszerűbb tápegységek, ezeknek a kimenetei földfüggetlenek. Vannak olyan tápok, ahol 3 kivezetés van, ebből 2 fajta létezik, az egyik az az úgynevezett szimmetrikus tápegység, vagyis a kinevezett 0 potenciálhoz képest mérhetünk negatív és pozitív feszültséget is és vannak azok a tápok, ahol 3 kivezetés van, piros - zöld - fekete. Ezek a tápegységek szimpla kimenettel rendelkeznek, ellenben a zöld kivezetés rá van kötve a hálózati földre. Ilyen megoldást főleg csak gyári tápegységeken láttam eddig, ugyanis hobbista számára nincs túl sok jelentősége a középső, zöld kivezetésnek.

Üdv mindenkinek!
Kaptam egy olyan feladatot, hogy telefonnal lehessen kapcsolni relét. A relé rendben van, a program is, a kommunikációs módban viszont nem vagyok biztos. Az a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen, mert több kell, és kicsinek is kell lennie. Én a bluetoothra gondoltam, de ha van valamilyen más megoldás, kíváncsian hallgatom. Ha bluetoothra esik a választás, akkor viszont valami olyan kéne, ami nem tud olyan sokat, mint a drága modulok, mert csak kapcsolgatni kéne. Láttam, hogy tudnak ezek mp3-at kódolni, meg még 20 dolgot, na azok nem kellenek.

Én pont ilyen feladatra készítettem anno ezt az áramkört. Nem annyira modern, de - talán épp' ezért - stabil.

Fordítsuk meg a kérdést. Milyen perifériákat tudsz használni abban a telefonban?
A telefonnal kapcsolás elég kétértelmű megfogalmazás. Telefonvonalon keresztüli kapcsolást jelent, vagy egy mobiltelefon, a rajta futó programmal tudjon kapcsolni a szobában levő jelfogót?

Okostelefonos alkalmazással kéne megoldani. Hallottam olyat, hogy bluetooth is jó, állítólag wifi is, de másra is vevő lennék, csak olcsó legyen és kicsi.

Köszönöm, már olvastam, nekem nem jó...

Két, illetve 1 lehetőség van. Infra már nem nagyon van az "okos" telefonokban, tehát, ha olcsó megoldás kell, marad a bluetooth, az elég olcsó manapság. Extrém esetben akár egy tranzisztor is elég lehet a BT modulon kívül, ha a környezet biztonságos. (A BT modul állapotjelző LEDje létrejött kapcsolat esetén világít, ezt a jelet fel lehet használni egy jelfogó vezérlésére.) Komolyabb igény esetén, már érdemes egy mikrokontrollert használni.

Sziasztok!
Ugye mindenki ismeri a rádióantennáknál, és a nagyfeszültségnél alkalmazott porcelán szigeteléseket. Több mint 100 éve a rádióantennák huzaljának kifeszítésére használható dióra gondolok főként. Beszerezni nem egyszerű, persze nem lehetetlen, meg biztosan gyártanak is.
Azonban nincs minden sarki elektromos boltban. (Mostanában megjelentek a vasúton a kompozit műanyag szigetelők. Egy üvegszálas műanyag rúdon van a tartóerő, és arra szilikongumiból vannak vulkanizálva a porcelán szigetelésekből ismert bordák.) Arra gondoltam, hogy több rétegű üvegszálas NYÁK anyagot (rézfólia nélkül) lehetne használni erre a célra. A szilikongumi szerepét meg Siloplast, vagy a magyar gyártmányú GUMIÁM paszta töltené be. A két végén lenne kifúrva, és oda lenne kötve a drót. Kérdés, hogy mennyire nagy a szakítószilárdsága az 5-6 rétegű vastag, ragasztott üvegszálas NYÁK lemeznek? Mennyire nagyfeszültségálló? (Igaz, vevőantennánál lényegtelen.)

Köszönöm. Infra nem lenne jó, mert nem minden esetben látunk rá a célra, sőt a legtöbb esetben nem. BT modulban gondolkozok én is, de az a bajom, hogy túl sokat tudnak és (ezért) túl drágák ezek. 3-4000 forint kicsit sok egy olyan "távirányítós kapcsolóért", ami mpeg film átjátszást is tud... Tudnál ajánlani esetleg BT modult olcsóbbat, butábbat? A legprimitívebb változat lenne a legjobb...

HC-05 vagy HC-06, eBay.
Az most más lapra tatozik, hogy miért okostelefonnal kell?

Köszönöm, ez fele annyiba kerül, mint a legolcsóbb, amit én találtam!

Azért, mert ezt kérte, aki a pénzt adja, meg jobb ötletem nekem sincs... Eredetileg számítógépről kell működnie, de telefonról IS.