Igen, már észrevettem hogy kell oda egy ellenállás. Még ma este összepakolom, és meglátjuk mi lesz.

Most jutottam el a módosításig. A műveleti erősítő kimenetén a kondi nem oszt, nem szoroz mostmár, gondolom ez azért van, mert a TDA erősítő bemenetén is ott egy kondi. Azt viszont megkérdezném, hogy az R2-t miért tanácsolod,hogy vegyem ki.
Mindenesetre ment a zöld jel a segítségedért, nagyra értékelem!

Kellemes Ünnepeket mindenkinek!

Köszönöm! Ha elmarad a 10µF csatoló kondenzátor, akkor az R2 (10k) ellenálláson úgy esik a fél tápfeszültség, hogy közben semmi hasznot nem hajt. Persze ez oly csekély terhelés az IC számára, hogy végül is nyugodtan ott lehet hagyni

Sziasztok! Szeretnék PWM szabályzót készíteni LM 324,vagy LM 358-as IC-vel mivel ez van itthon. Tudnátok-e ehhez működőképes kapcsolást? Előre is köszönöm! Üdv!

Bővebben: Link

Köszönöm a választ.Sikerült egyet szimulátorban elkészíteni. Működik is csak kis átalakítás nélkül nem tudom teljesen megszüntetni az impulzusokat,mondjuk amikor azt akarom hogy megálljon teljesen a motor. Később még próbálkozom vele. Üdv!

Ha azt akarod, hogy a motor meg is álljon, a motort híd kapcsolásban kell hajtanod. Nézz utána a motorvezérlés "H" híddal témában.

Hello! Hogy 0..100%-ig tudd a kitöltést változtatni, ahhoz az kell, hogy a poti tetején, és alján lévő feszültség, nagyobb illetve kisebb legyen, mint a háromszögjel felső és alsó csúcsértékei. Tehát van a poti feletti és alatti ellenállás értékét kel csökkenteni, vagy a háromszögjel komparátorának visszacsatoló ellenállásának értékét csökkenteni. üdv!

Szia! B.ú.é.k.! Igen ,igazad van,és be is állítottam körülbelül jó lesz így. Nem a poti végállásában áll meg a motor. Tettem fel rajzot,és azt szeretném kérdezni,hogy az U3-at nem lehetne ki iktatni,és a potit rákötni az U3 helyett mindjárt az U4-re?Arra szeretnék magyarázatot,hogy mi a szerepe az U3-nak? ÜDV!

Hello! Neked is minden jót! Amúgy kb. semmi szerepe U3-nak. Mert követő módban van beiktatva, csak feleslegesen, mert az U4 bemenete ugyan olyan magas impedanciás, mit U3-é. Lehet hogy csak "elhasználták" a kapcsolásban, hogy ne lazsáljon. üdv!

Erre gondoltam én is,csak akartam hallani egy ilyen nagy Szakértő véleményét is! Különben követő módban mikor alkalmazzák a műveleti erősítőt? Van különösebb szerepe?

Nyilván impedancia illesztés. Vagy is amikor pld. a feszültségforrás amit követ, nem terhelhető, pedig szükség lenne rá. üdv!

Köszönöm a segítő választ!

Sziasztok !
Van olyan műveleti erősítő ami megy visszacsatolás nélkül is ?
Minimum táppal, vagy ilyesmi..
Vagy mindegyikhez kell ?
Kösz !

Keresgéltem neten,és egy ilyen szimulátorban találtam egy ilyen háromszögjelet előállító kapcsolást műveleti erősítővel. Itt működik is,de a Tina-ban nem. Szerintem sem működőképes,de itt hogyan működik? Véleményedet kérném!Előre is köszönöm!

Hello! Attól függ, hogy mit értesz a "megy" alatt. Van kapcsolás, amiben nincs visszacsatolás, de azt nullkomparátornak mondjuk. De szerintem Te fogalomzavarban vagy a műveleti erősítőkkel kapcsolatban, mint ahogy a visszacsatolásokkal is. Nézz utána.. üdv!

Ott a kép, amit betettél, ebbe a hozzászólásodban, működik nem? De ha neked nem megy, és ez csak egy kép volt, akkor nem ismered a szimulátort kellőképpen. De az egy, másik probléma. üdv!

Úgy értem hogy erősít, jelet, többszörösére.
Csak mondjuk visszacsatolás nélkül is működik, mondjuk 20x bétával, pl.

Szia Prolli007! A feltett felső képemen működik a Tina szimulátorban. Az később feltett képen látható áramkör azért nem működött nálam a Tina-ban,mert tévedésből csak pozitív tápot és földet adtam a műveleti erősítőnek.Nem volt a negatív tápja is. Kijavítottam a hibám és működik! Köszönöm a segítséged!

A műveleti erősítőnek nem bétája van, hanem erősítési tényezője. (bár mindkettő hellyel közzel azonos fogalomnak látszik, azért mégis jelentős háttérbeli különbségek vannak)
Az ideális műveleti erősítőnek végtelen nagy erősítése van, de a valóságosnak is nagyon nagy, így az erősítését a visszacsatolással állítjuk be.
Ha nincs visszacsatolás, akkor nagyon kis bemeneti feszültség változásra a kimenet gyakorlatolag táptól tápig kivezérlődik. Ezért hívják ezt az állapotot null komparátornak. A gyakorlatban ennek az állapotnak lehetnek nemkívánatos következményei is.

Üdv!
Megépítettem a kapcsolást OP07 -tel és jól működik.
Köszönöm.

Üdv Mindenkinek!

Az alábbi kapcsolást szimulálva 0 bemeneti jellel a kimeneten kb 140mV os DC feszültség mérhető. Az invertáló és a nem invertáló bemenet között kb 7 mV különbség. (az erősítés 20 szoros)
Az lenne a kérdésem, hogy ez az úgynevezett bemeneti offset feszültség (az a 7 mV) miatt van e és ha igen akkor mennyire lehet számolni ezzel a valóságban? A mellékelt kapcsolás egy adc bemenetére illeszti a jelet kivezérlésméréshez (ezért az egyenirányítás). Ha mondjuk a megépített áramkörben is jelentkezik ez a kb 140 mV akkor az megoldást jelenthet ha eleve úgy írom meg a szoftvert, hogy az offset feszültségből adódó feszültséget vegye 0-nak? Vagy ez az offset feszültség mászkálni szokott annyira, hogy az ilyen próbálkozást értelmetlenné tegye?

Üdv: Gabi

Hello!
- Az offset feszültségről az IC adatlapja tájékoztat. Ez a szórsz tartományon belül, IC-ről IC-re változhat.
- Ha az áramkör erősítése pld. 20-szoros, akkor az offset feszültség nagysága is 20-szor nagyobb lesz az erősítő kimenetén.
- De a mért értékek nem egészen azok, amit a bemeneten mérsz. Mert az offset belső hibafeszültség, ami bementi értékként jelenik meg, de úgy értendő, mint ha az IC-nek erősítése egyszeres lenne, és a bemenetek közötti feszültség különbség nulla.
- Az offset elmászásáról, az Offset drift paraméter ad infót.
- Az offset-en kívűl van bementi áram által okozott bementi hibafeszültség is. (Ezt is ugyanúgy felerősíti) Jelenleg neked az egyik bemeneti ellenállás 100ohm, a másik nulla (Ez a generátor belsőellenállása, ami a valóságban nem lesz nulla.) A két bementi ellenálláson átfolyó bementi áram, is feszültséget ejt, ezt is felerősíti az IC. (Ezért illik a két bemenet felől nézve a két forrásellenállásnak azonos értékűnek lenni.)
- A TINA valami átlagos bemeneti offset feszültséget generál, és ezzel számol.
üdv!

Ne programozd le az eltérést, ahány féle IC -t fogsz bele tenni, annyiféle hibafeszültséged lesz a kimeneten.
Inkább kellene hozzá egy állítható offszet kompenzáló kört tervezni még.
A csúcsegyenirányító pufferelkója viszont lemaradt a rajzról.

Hello! Rossznak címezted.. üdv!

Köszönöm szépen a részletes válaszokat!

Azért nincs puffer mert a szoftver tartalmaz egy limiter szerű részt ami digitálisan visszaveszi a hangerőt ha elér egy beállított szintet és emiatt szükség van a pontos pillanatnyi jelfeszültségre. (tehát nem lehet kitartatni egy kondival a feszültséget mert akkor addig csökkenti a hangerőt amíg az adott feszkót méri a bemenetén) A kijelzéshez viszont a szoftver hozzászámol egy bizonyos puffer időt is így elkó nélkül is normálisan néz ki a kijelzés.

proli007: Azonos forrásellenállással se javul a helyzet.

Egyébként valószínűleg nagyon buta kérdés, de most felteszem:
Soha nem értettem, hogy ha úgy tekintünk egy műveleti erősítőre, hogy neki csak az a célja, hogy a visszacsatoláson keresztül kiegyenlítse a két bemenete közt levő potenciált akkor neki alapból hol van a munkapontja? Csak mert csak az előbbi szempontot nézve olyanokon gondolkodtam, hogy pld ebben a kapcsolásban is ugye csak pozitív irányban van vezérelve az erősítő. Akkor miért ne tehetném meg, hogy a negatív tápfesz -2V (hogy azért ne üljön ki az alsó tápra), a pozitív meg mondjuk 10V. Ekkor baromi nagyot tudok erősíteni és nem kell 12V nál nagyobb tápfeszkó. Egyébként szimulációban működött is ez a konstrukció csak leálltam vele mert sehol nem láttam ilyet és feltételeztem, hogy valami iszonyatos elvi hiba lehet benne.
Most meg elkezdtem utána olvasni ennek az offsetes dolognak és írják, hogy bizony van egy nagyon pici előfeszítő áram a bemeneten. De akkor az mihez képest feszít elő?
Tehát összefoglalva az a kérdés, hogy hogyan alakul egy opamp munkapontja és miért?
Nézelődtem guglin, de nem találtam meg azt a ki részt ami ahhoz kellene, hogy ez az egész letisztuljon nekem.

Üdv Gabi!

Az előbb felvázolt "asszimetrikus szimmetrikus" tápos elrendezést úgy értettem, hogy akkor a munkapont a 0 Volton van. A visszacsatolás is ehhez képest oszt és akkor ha a nem invertáló bemeneten 0V van akkor annyinak kell lenni a kimeneten is mert akkor marad 0 az invertáló bemenet értéke is. És ehhez képest lehet vezérelni az erősítőt pozitív irányba.

Remélem sikerül kihámozni a hülyeségből, hogy mi az amit nem értek.

Ha jól értem akkor az IC-n belül keletkezik az offset feszültség és kikerül a kimenetre 20-szal felszorozva. De akkor annak az egy huszadát tudnom kell mérni az invertáló bemeneten úgy, hogy a nem ivertáló bemeneten 0V van, különben nem jelentkezne a kimeneten se. Eszerint az önmagába mutató gondolatmenet szerint akkor az a közel 7mV az offset feszültség az invertáló bemeneten. (az adatlap szerint is ennyi lehet)

Üdv Gabi!

Szia
Nézd meg, a műveletierősítő, belső rajzát. Van benne, egy két alkatrész. Sajnos nem lehet egyformára készíteni, Ha igen, akkor te nem tudod, majd megvásárolni,
lásd 741-es IC 2oldal :
Bővebben: Link
Mondjuk, ennél a IC nél, van offset állítás is. lásd 7oldal 19rajz.
"De akkor annak az egy huszadát tudnom kell mérni az invertáló bemeneten"
Ha van hozzá műszered, lehet hogy tudod mérni. ( Csak kevés az olyan műszer, ami pA tud mérni. ) Mert tranzisztort árammal vezérlünk.

Esetleg, kell egy fix referencia feszültség forrás? Bővebben: Link potméter, és egy összegző, vagy kivónó, kapcsolással a eredeti kapcsolásba, illeszteni. Összegző, kivónó, attol függ hogy a kimeneten +vagy- irányba, viszi el.

üdv.

Kérdezted, hogy mihez képest folyik előfeszítő áram egy műveleti erősítő bemenetén.
Itt egy elvi rajz a differenciál erősítőről: link
Ez bipoláris tranzisztorokkal van megvalósítva, bármelyik bemenetet vesszük, az valamelyik diff. tranzisztor bázisa. Egy tranzisztor csak úgy tud működni, ha a BE diódája nyitófeszültséget kap. Ahhoz viszont bázisáram is tartozik, egy minimális áram csordogál majd a bázison.
A rajz teljesen szimmetrikus, így még nincsenek az invertáló/nem invertáló bemenetek megkülönböztetve.
Vegyük azt, hogy a teljes műveleti erősítő egy részét látod, és a T1 a nem invertáló bemenet. Ezt a bemenetet általában egy ellenálláson keresztül GND -re kötik. Az ellenenállás értéke több 10 kOhm szokott lenni és alapvetően ez határozza meg az erősítő bemenő impedanciáját.
A T1 tranzisztor bázisárama ezen az ellenálláson keresztül fog folyni a GND felé. Vagyis, ez a bemenet semmiképpen nem lesz 0 potenciálon. A bázisáramtól és az ellenállástól függően ez a bemenet pár száz, vagy néhány mV potenciálra kerül a GND -hez képest.
A BE átmenet árama ezen a rajzon a GND és a negatív tápfeszültség között fog folyni, a GND - T1(EB) - R8 - R3 - Ut- ágon.
Ha pnp tranzisztorokkal van felépítve a bemenő fokozat, akkor a pozitív tápfeszültség és a GND között folyik az áram.
Ha fetes a bemeneti diff. erősítő, akkor is lesz valamennyi kicsi áram, ami a fet nyitásához kell, de ez nagyságrendekkel kisebb egy bipoláris bemenő fokozat bemenő áramához képest..
A félvezetőket nem lehet 100% -osan egyformára készíteni, még egy lapkán belül sem, ezért az ebből eredő eltérések is bemeneti hibafeszültségként jelentkeznek, ami a kimeneten felerősítve jelenik majd meg.
Lementettem külön is a képet, csatoltam.