Kipróbáltam, tényleg jobb, TIP35-ös tranyóval 50Khz-n is szebb a jelalakja mint 20kHz-n FET-tel.
Viszont most más kötött le, nézegettem a bekapcsolási tranzienseket szimulátorban, S1 kapcsolóval ki-be kapcsolgatom az egészet és érdekes, hogy a szuper perícíz AD8638 a szimulátor szerint sokkal érzékenyebb, gerjedékeny, míg az LM358-nak alig van túllövése és hamar lecseng. NPN tranyóval hasonló, próbáltam szinte mindent már, hogy miért ilyen az AD8638, de nem jutottam semmire bármit változtatok ilyen.
Lehet nem is lenne annyira jó áramgenerátorba, vagy hülyeséget mutat a szimulátor? Így most kicsit félek tőle...

Ha jól látom te a tápot kapcsolgatod. Lehet hogy a sokkal gyorsabb precízebb OPA nem szerencsés. A be ki kapcsolásnál lehetnek bizony tranziensek. Azon most nekem is elmélkednem kell hogyan lehetne kivédeni...

Ehhez mit szólsz?

Elkészited és kipróbálod a diódával...Ha nem jó,kiveszed az AD-t és beteszed az lm-et vagy a fet-et cseréled.

Ha lenne szkópom,bizonyára amit én készitettem,olyan szörnyű lenne,hogy meg sem merném mutatni a mért eredményt.De a végeredménnyel,a falra kivetitett lézer grafikával meg vagyok elégedve.Szépen kezeli a szineket,majdnem tökéletesen jeleniti meg a játszott lézer file-t.
Ez a lényeg illetve hogy a diódáim is hosszú-hosszú ideje működnek.Ha tönkre akartak volna menni az áramgenerátor aktiv eszközei miatt,már megtették volna.

Használtam én is BD239-et és TIP42-est de azok csak TTL-es áram generátorok voltak.A mostani helyzetben semmi esetre sem hysználnám őket,mert 5X nagyobb hőt generálnának.

Sziasztok!

Véleményt szeretnék kérdezni tapasztaltaktól.

Adott 2db 808nm-es 20W-os lézerdióda. Ehhez kellene áramgenerátort építenem. A disszipáció féken tartása érdekében kapcsolóüzemű előszabályozásra gondoltam, kb. 3V-ra stabilizálná a feszültséget, és ezt kapnák áramgenerátoron keresztül a diódák.
A nyitófeszültség maximumuk 2V, és egyenként 30A-szeretnének maguknak.

Kérdés: mennyire tolerálják a diódák a kapcsolóüzemből fakadó feszültségtranzienseket?
Képes lenne egy lasorb megvédeni a diódát?

Másik kérdés: tudtok-e ajánlani minimum 100-200mW vagy akár bőven felette (2W) optikai teljesítménnyel működő zöld 532nm-en működő modulokat?

Esetleg nagyméretű KTP kristályt?
YAG rúd (6mm*65mm), tükrök, és IR szűrő már van.
Kipróbált eszközök érdekelnének, ebayról tudok én is vadászni..

http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_943.html
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_10689.html
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_32.html

Ekkora 30A(60A) áramoknál csakis egy kapcsolóüzemű tápot érdemes használni,célszerűen 5V (40-50A-ost/dióda)
Nekem PC tápról megy az infra,5V-os ágról.
Nincs gondja,régebben nem,de pár hónapja már a lasorb is védi-és igen,képes megvédeni bármilyen tranzienstől.

Nagyteljesitményű 2W modulokat CNI/Laserwave márkákat ajánlom,ezekkel sokan elégedettek.Jómagam cni oem-h-532-1W gyári zöldekkel rendelkezek.(sajnos nincsenek még hozzá galvók igy egyelőre pihennek a fiókban)
Stabil,fényes és alacsony a divergenciája.Az ára is barátságos:515 dodó cakk pakk/darab.Van többszörös teljesitményben is.

Az lesz, megépítem és előtte azért letesztelem ahogy csak tudom műterheléssel.

Köszönöm a tippeket. Lehetséges, hogy inkább egy komplett zöld modult vadászok, és nem a nagyteljesítményű yaglézert bántom.

A színeket én nem 3 lézerdiódával állítom elő, hanem festéklézerrel. Előnye, hogy kb. 160nm-es sávban (470-630) folyamatosan állítható a hullámhossza. - Gyakorlatilag a diffrakciós rács mozgatásával.
532nm-es lézer kell a pumpáláshoz... A festékanyagok hatásfoka elérheti a 60%-ot.
Coumarin 153, Coumarin 1, Coumarin 2 , Rhodamin 6G, RhodaminB, Fluorescein festékek éllnak rendelkezésemre.

Analóg szabályzásban nagyon mindegy hogy mit használsz! Hacsak nem vagy fanatikus és a szabályzásra nem hagysz csak párszáz minivoltot! Abban a tartományban csak a FET a működőképes.
Éppen ezért lett volna jobb a TTL-ben a fet, mert ott szinte csak kapcsolgatni kellett volna a pontosan belőtt tápfesz mellett...
De nem vitatkozom (lsd Woody Allen aranyköpései).

A másik:
Meg kell valljam nem vágom mit szeretnél az 555-el, így hirtelen.

Sajnálom,de nem értem.Az én hibám,le vagyok maradva e téren szakmailag.

Meglehet,készitek egy áramgenerátort és majd kipróbálom bipolárissal is.De szkóp nélkül csak a szememre fogok tudni támaszkodni.Ha nem lesz jó amit látok,sebaj.Más alkalmazásban biztosan jó lehet a BJT.

Semmit nem vettem kötözködésnek.

A mutatott rajz egy időzitő,néhány másodperces,ami lesöntölheti a FET gate-jét/BJT bázisát a testre,ezáltal nem lesz a bekapcsolás pillanatában semmi anomália a lézerdiódán.A rajz kicsit régebbi igy a tranzisztor nem is a FET gate-jére van 'rajzolva'.
Persze azért:

Festék lézer?
Érdekesen hangzik.Mondanál pár részletet,mert a magyar források elég hiányosak,angolul meg nehezen érthető,ha az ember csak távolabbról ismeri az elméletét.

Mihez lenne?Látványtechnikai lézerhez?
Sosem hallottam hogy ilyet használtak volna.Régebben a '90-es évek előtt és eleje akkoriban nagyon ment az argon,a kevertgázas(Ar+Kr) Cu-Br vapor.Mára teljesen eltűntek,nem sok maradt magánkézben.Azok is gondolom új gyártmányok,vagy felújitott,úratöltött féltett ereklyék.
Dióda,DPSS,OPSL van,vagyis a szilárdtest lézerek,legalábbis a látványtechnikában.Méret,fogyasztás,hatásfok(elektromos)és az áruk megmagyaráz mindent.

Idézet:
„Éppen ezért lett volna jobb a TTL-ben a fet, mert ott szinte csak kapcsolgatni kellett volna a pontosan belőtt tápfesz mellett...”

Áramgenerátorról beszélünk,mit jelentsen a pontosan belőtt tápfesz?
5V,vagy 24V,nem szabad más értékű áramot leadni,mint amit a vezérlő feszültséggel beállitok.
De szerintem kipróbálom délután,mi történik ,ha változik a tápfszültség...Mondom hogy le vagyok maradva szakmailag.

Én sem tudok mindent, tanulni vagyunk itt.

Azt hogy nem hagysz csak párszár minivoltot az áramgenerátornak, mert egy szabályzott kapcsolóüzemű táppal beállíthatod hogy minimális fesz jusson az áramgenerátorodra.


Na ezért nem értettem! Ha fet gate-jére hat úgy már világos, de nem célravezető mert mikor kikapcsol az időzítő megint van egy tranziens. Én a lézerdiófát söntölném ki az időzítővel, és valami lágy "visszakapcsolást" csinálnék, pl egy fettel.

Ez a festék lézer engem is érdekelne!

Ha valaki áramgenerátort keres itt van egy csak panelrajz nincs.
AZ LDstromregelung eléggé hasonlít az általunk jól ismert generátorhoz és ez audió végrtanyóval van építve lehet hogy nekem is ez lenne a jó.

Nézd meg ezt.

20-30A-okról beszélünk.Ezt egyetlen FET-vel nem lehet kiszolgálni.

De ki lehet, csak kicsi feszültséget kell rajta hagyni. Ettől függetlenül én is több FET-et fogok használni.

Aki ilyen módon bekötötte a duál műveletit, azt jól ....., semmilyen félvezetőt nem kötünk közvetlenül párhuzamosan! Másodsorban értelme sincs!

epyn! Légyszi mérd meg nálad mennyi feszültség van az áramgenerátorod fet-jén, teljes én minimum fénynél!

Festék lézereket ma is használnak. Orvosi, kutatási célokra.
A szilárdtest lézerekhez hasonlóan lehet őket villanólámpákkal, ívfénnyel, halogénlámpával, napfénnyel, illetve más lézerekkel pumpálni. A Rubin és Yag lézerekkel ellentétben nem az IR hullámhosszon van az abszorpciós sávjuk, hanem igen gyakran az UV és a látható tartományba esik. Mivel folyadékról van szó, könnyű hűteni. Meg lehet csinálni küvettás rendszerré, és átfolyós rendszerré is. Nem igényel bonyolult tükörrendszert.

A Coumarin például 400-480nm közötti emmisszióval rendelkezik, és az UV tartományban lehet pumpálni. A Rhodamin származékok pedig a zöld lézerből képesek sárga - zöld- piros fényt előállítani. A színeket vagy a hátsó tükör előtt lévő diffrakciós rács mozgatásával lehet kiválasztani. Hasonlóképpen, mint az argonlézereknél, csak ott a kimeneti tükörhöz szokták tenni a prizmát. Itt legcélszerűbb a tükörrendszer - belső rezonátor hangolása az adott hullámhosszra. Így nem egy széles spektrum jut ki..

Én jópárféle lézerrel rendelkezem, közöttük He-ne, YAG, dióda, és különböző festékanyagokkal. Amint szerzek egy erősebb zöld lézert, teszek fel képeket - amennyiben érdekel itt valakit...

Könnyen meglehet, hogy a közeljövőben a felelősségteljes diy közösség számára gyártani fogunk Argon és LE N2 gázlézereket.

Ezekkel foglalkozom most. Egy Yag lézer, és a 20W-os 808nm-es diódák.
Nincs szívem szétkapni... Inkább szerzek egy zöldet....

itt egy impulzusüzemben működő nagy teljesítményű (>20kW) festéklézer:

Video

Természetesen CW - folyamatos üzemmódban is lehet pumpálni.

Ha mégis,akkor legalább balanszer ellenállásokkal tenné a rajz elkövetője.
De ezt inkább PA ic-knél szokás használni.
Ha FET-et kell meghajtani opa-val arra is van megoldás.

A mérést a D-S közt tegyem?

Nos engem érdekelnének a részletek.
Az a YAG lézer mondjuk nekem inkább egy villanó lámpa pumpált Q-switch szerű dolognak tűnik.
A YAG lézerről(Nd:YAG-ról hogy pontos legyek) valahogy ez jut mindig eszembe(Nd:YAG V-Fold cavity CW lézer)

Ez a DPSS yag lézer.

Jól írtad, ami nekem van, az egy villanócsővel pumpált Nd:yag lézer. És valóban Q kapcsolt.
Kicsit más a kristály anyaga, ezáltal pontosabb hullámhosszon kell pumpálni (808nm +2 /- 1 nm) szemben az Nd:YVO4 kristállyal, melynek 808 +/- 5nm is megengedett.

A kisteljesítmányű DPSS lézereknél a kristály 2-3% Nd-t tartalmaz (Nd:YVO4) , nagyobb teljesítményeknél kevesebb Neodímium kell (1%) Az én lézeremben is 1%-os (Nd:Yag) rúd van.

Igen légyszi!

Okker holnap megejtem,ma már nem bontom meg a házat.

Most azon gondolkodtam miként lehetne rendes lágyindítást beletervezni az áramgenerátorba.
Az mennyire lenne jó megoldás, hogy ha LM317-ből készítenék egy 1-2másodper késleltetésű 5V-ot és ez menne a potikra illetve az opamp-ra?
A 12V 0 időpillanattól rajta lenne a lézerdiódán de mivel nem kap vezérlést a Fet nem megy, mikor meg eléri a bizonyos szintet az opamp akkor kapcsol és lassan növeli a dióda áramát a beállitott értékre.
Amiatt aggódok, hogy mivel ez a késleltetett LM317-nek olyan, hogy fokozatosan növekedik a feszültség tizedvoltonként, nem hirtelen, nem-e hozna be durvább anomáliát mikor eléri az opamp működéséhez szükséges minimális feszültséget, illetve a FET meghajtásához szükségeset?

Üdv!

Van egy érdekes meglátásom.
A gyári galvóimban vajon miért állítják be az infra terelő lapátot úgy hogy az nincs sem teljesen merőlegesen sem teljesen egyvonalban a mágnesezettég irányaival.
Miért tolják el a mágnesen a tengelycsonkos kupakot úgy hogy a lapát z észak déli iránnyal nem merőleges hanem egy kb 15 fokot el van tolva,
Mi ennek az értelme ?

1.
Mert nem valami jó minőség
2.
A tekercsek miatt.Talán elrontották és igy áll be központosan..pl párhuamosan a csatlakozókkal.De ezek csak találgatások,te vagy a galvó szakértő és még mindig offolsz

Mind a két motornál ugyanazt a hibát vétették volna ?

Nem tudom,látod.Lehet rejtély marad az egész.
Amig normálisan működik,számit valamit?
Az enyém is kissé ferdén állt be nullpontra.Nosza offset állitás,de ez csak a fölösleges melegedést okozta,igy saját magam beállitottam az infrákat és az érzékelőt.Jobb lett mint volt...