Ugye áram járta vezető esetén nem villamos hanem mágneses erőtérről beszélünk. A mágneses mező erőssége a tekercsben lévő indukciótól függ. A mágneses erőtér számítása: H=Théta/l = I*N/l. Esetünkben a keresőfejre lefordítva ez azt jelenti (mivel a fej paraméterei huzal, menetszám, átmérő nagyjából adottak), hogy nagyobb mágneses mezőt akkor kapunk, ha nagyobb áram folyik az adótekercsben. Tehát nem az oszcillátorban hanem a tekercsben, mert a kettő nem feltétlenül következik egymásból.
Adott menetszám estén pedig 2 dolog miatt folyhat nagyobb áram a tekercsben, 1. ha kisebb az ellenállása (vastagabb a huzal), 2. ha nagyobb feszültséget kapcsolunk rá.

Én inkább azt csinálom, paraszti eszemmel, hogy a tekercset nem egyenlítem ki, hanem alulcsatolom. Majd a gyanta kiegyenlíti. Persze ehhez ismerni kel a gyantát és a fej paramétereit.

Nem, persze. csak kérlek, ilyen géppel előttem menjetek, mert akkor levehetem a szűréseket.

Más a rossz, meg más az overlod.

Mint fejépítésbe beleavatkozni nem akaró, csak kérdezem. Az nem lehet, hogy kiöntöd a tekercset, de kihagysz egy szálat a bekötésnél, amivel aztán a megszilárdult gyanta tetején kiegyensúlyozod, majd ráöntesz még pár millimétert? Koncentrikus tekercsnél ezt csinálják, azt tudom. DD-nél nem tudom.

Viszont ez eltolhatja a fázisszöget (nem biztos). Tehát lehet, hogy a talajnak utána kell állítani. Jobb a cibola, tejon rajzokból ollózgatni, persze nem mindig egyszerű adaptálni, főként ha más a tápfesz. Ezeknek a bemenő fokozata kisebb nagyobb változtatásokkal egyébként elég elterjedt volt a 90'évek felső-középkategóriás gépeinél.

Ilyenkor el kell emelni a földtől egy kissé. Nagy érzékenységű masinákon van ilyen jelzés. A nagy vevőérzékenységnek persze akkor van értelme, ha alacsony a zaj és az egyéb zavaró tényező. Pl.: instabilitás.

Hurrá. Tehát az I*N számít. Nyilván az I adott frekin függ a tekercsre adott szinuszos feszejtől és az induktivitástól. Viszont, felmerül a kérdés, melyik az a tekercskialakítás melynek mondjuk 100-as menetszámnál kisebb az induktivitása. Mert ott a képletben az a szolenoid tekercsre vonatkozó l .

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem szerintetek melyik fajta kereső fejet érdemes megépíteni a DD vagy az omegát? Köszi

A mellékelt grafikon alapján a következőket lehet elmondani.
Ha egy hanggenerátorral (fix fesz, fix freki) egy tekercset táplálunk, akkor egy bizonyos menetszám fölött az I*N szorzat drasztikusan csökken. Allatta valamennyit nő, de az áram nő tetemesen.
Ez ennél a grafikonnál kábé 72 me-nél van. 28mA, 72 me---> I*N= 2000 .
Viszont, ha nem hanggenerátoral hajtjuk és mondjuk 100 me-nél 40mA-t pumpálunk bele (rezgőkörös trükk) ----> I*N= 4000 . Ekkor a tekercsen esetenként horribilis fesz lehet.

Tekercs kalkulátor az alján. Eggsön.

Olvasom itt a hanggenerátoros meghajtást őszintén mondva csak próba képpen meghajtottam a tekercset 14 Khz el csak szórakoztam a vevőt meg szkóp bemenetre tettem. elméletileg így is ki lehet egyenlíteni ? csak gondolom hogy a freki biztos nem ennyi lesz , de ha beindítom és megnézem menyin adja a legnagyobb tiszta szinuszt akkor le is vehetném és kiegyhez ezzel a frekivel generátorral egyenlítenék jó lenne szerintetek ?

Igen.

Blindeltem vele itt adja 14 khz a 0 pontot kérdésem még az lenne hogy melyiket jobb vagy kell alulra tenni gondolom ez sem mindegy

Mindegy. De ha öntesz, akkor a két tekercs kereszteződésére öntés előtt ragasszál rá valami kis színes műanyag pöcköt. Ugyanis, ott a legvastagabb. Kötés után csiszolni kell az alját, mert ugye a sok kiálló üvegszáltól dorozmás. A kereszteződésnél áll ki a sablonból leginkább a tekercs, és ott van a legnagyobb esélyed belecsiszolni. Ezért jó, ha megjelölöd. Ha csiszolás közben előbukkan a kis pöcök, akkor megállni a csiszolással, mert hamarosan a tekercs jön. Én mindig szörnyen szoktam káromkodni, ha belecsiszolok a tekercsbe.
Bár, ha nem színezed a gyantát, akkor ez a gond nem olyan fenyegető.

Köszönöm a tanácsot jó ötlet nem színezem a gyantát de na ná hogy teszek bele ahogy mondod mert nem szeretnék tekercset csinálni drága a drót gyanta köszönöm az ötletet ... meg szeretném kérdezni most nem tudom de itt fent lehet Yowie említette...vagy valaki de lehet nem jól emlékezem de úgy írta valaki te csináltál már MD-1025-g re tekercset mert nekem az van már szedtem le a tekercs alját nincs árnyékolva ezért nyikog is mindenre vizesfű , arra gondoltam csinálnom kéne arra is rendes fejet rendes drótal , mert mikor nincs zavarás vizes fű aránylag jó hobbi gép több száz érmét és egyéb tárgyakat találtam vele vele ha ezt javítani lehetne könyű bombázónak jó lenne pl kirándulásra egyebek

Nem ilyen típusúra csináltam fejet.
Ha szét tudod szedni, akkor miért nem árnyékolod le rendesen?

Mert ha nem sikerülne nem lenn most gépem , majd ha jó lesz ez -----mikor lepatintottam az alját az le van fújva grafittal az egy szem földre van kötve az is sima drót 5 ér megy bele sima drót semmi árnyékoló harisnya az a baj hogy a felső részbe bele van átlátszó gyantával öntve látszik a kondenzátor meg hogy három tekercs van benne ráadásul az illesztő középső vékony drót és csak egy része kupacra van a gyantába gyűrve olyan mind ha egy marék dótott össze gyűrtem volna és belenyomtam volna a gyantába -gondolom ez a kalibrálás azért bonyolult nekem mert egy föld van pedig jó lenne megoldani majd Na meg a fej sem volt teleöntve úgy félig azt utána a grafitos lap

Bocs a típust rosszul írtam MD -1023-G 25

A kereszteződési pontoknál kissé lapítod a tekrencet, nem fog annyira kiemelkedni. Meg egy kissé hajlítani is kell rajta. Ezt bandázsolás után, impregnálás előtt persze.

Géptesztelő. Egyszerű, nagyszerű. A 7. percnél

http://www.youtube.com/watch?v=bRA0w2HRrjc

Láttam már ilyen teszteket, ezzel csak az a baj, hogy az nem teljesen ugyanaz amikor az érme teljes felületén érintkezik a talajjal, mint amikor bele van dugva egy műanyag csőbe, elszigetelten a talajtól.

Ez tökéletesen igaz. Viszont a levegőteszthez képest nagyon is valóságos. Hozzávetőleg kiadja a gép tudását, a valósághoz képest meg amúgy sem lehet teljesen életszerű, hiszen más egy vastag oxidos és egy kevéssé, más ha kissé elfordul.

Ha így nézed ez sem életszerű, mivel itt sem érintkezik az érme a talajjal. Viszont itt kevesebb a levegő. Abbol a szempontból meg érdekes, hogy más fejjel ugyan az a gép hogyan változik, csak kár, hogy csupa nikkel érme.

Sziasztok mielőtt kiönteném a tekercset , lehet a tekercsek drótjait pl egy zsugorcsőbe mint gyűjtőér össze szedni mindet -- mert pi detektort építettem ott ajánlott volt a tekercs kivezetéseit szorosan egymásmellet vinni itt nem tudom mi a helyzet ez azért más

Jól elvannak azok ott a gyantában fixen. A zsugorcsőben megmozdulhatnak. Én nem zsugorgatnám össze őket.

Jó köszönöm akkor marad a gyantában de a távolságok nem számítanak tehát ahogy jön úgy csatlakozik a kábelhez és mehet a gyanta

Elkezdtem átalakítani az IDX-et, azt szeretném hogy nagyobb frekvencián működjön de elakadtam... Hogy kell ilyen esetben méretezni a tekercseket? Addig eljutottam hogy az adó tekercsen tudom állítgatni a frekvenciát egy potméterrel.

Most ez gyári vagy utánaépített? Rajz?

Kapásból megnéztem az én IDX kapcsolásomat, de ott nem találtam potmétert, amivel az adó tekercs frekvenciáját lehetne állítani. Gondolom, másik rajzot építettél. Beilleszthetnél egy kapcsolást róla.

Yowie, Mateatek!

Ez az utánépített. A mellékelt kapcsolási rajzon bekarikáztam azokat az elemeket amiket hozzáadtam az áramkörhöz. A .lay fájl amit megcsináltam kissé eltér ettől a kapcsolási rajztól, nem volt benne ez az állítási lehetőség sem. Valószínűleg ezen rajz alapján készítette el valaki a layout-ot kisebb módosításokkal.

Érdekességként: páran panaszkodtak hogy nem megy a talajkiegyenlítés. Nálam minden oké volt és működött. Az érdekes az egészben az hogy a vevő tekercs elkészítésekor elszámoltam magamat és kevesebb menetszámmal készült el. Ha jól emlékszem, 260 menet a vevő 0,2-es huzallal ami 35mH körül van. Nekem kisebb lett az induktivitás mivel kevesebb volt a menetszám. Ezek után megtekertem újra a vevőtekercset ugyanarra a sablonra pontosan ahogy megadták az adatokat és lám, nem működött a talajkiegyenlítés viszont minden más jól ment. Ha nem szúrom el az első tekerésnél akkor talán nem is jöttem volna rá hogy mi a baj.

Mindenféle menetszám variációnál más lesz a fej fázistolása. Lehet, hogy az eredetileg megadott menetszámokkal úgy jött ki a fázistolás, hogy ahhoz nem volt megfelelő a GEB átfogási tartománya.
Én első körben nem a tekercs menetszámát abajgattam volna, hanem vagy a GEB-hez tartozó fázistoló tagokat módosítom, vagy a C1-es kondit.