Jó lehet a megérzésed, fél marék FET "rejtélyes" halála szárad már a lelkén, de nagyon kényelmes vele kisérletezni.

Tekertem rá 40 menetet, primerrel 6mH az induktivitása, 4 menet szekunderrel épp 100uH a szórt.
A mag már nem melegszik jelentősen, beállítottam a rezonáns frekvenciát 35 kHz-re, de nem nagyon tudom addig feltekerni.
A nagyfesz soros izzó (40W), már 20 kHz körül elkezd izzani, 30 kHz körül bő fél fénnyel világít, a FET-ek forróak, úgy hogy nincs terhelés a szekunderen, csak egy rizsszem izzó.

Kisebb frekin a FET-ek sem melegednek, a soros izzó is elalszik, azaz csökken anyugalmi áramfelvétel, de 10 kHz-n nem sok értelme van ennek, alig lehet teljesítményt átvinni.
A jelalakok a szekunderen és a primeren is elfogadhatóak, a G-S már nem olyan szép, elég meredek, de van benne kisebb lépcső, letörés és kis túllövés rez. frekvencián is, de nem hiszem, hogy ez magyarázná a FET-ek ilyen mértékű melegedését.
Holnap még megnézem a két FET-et együtt, hogy van-e elég holtidő, bár azt az IC vezérli...
Nem lehet, hogy nem is a FET, hanem a paralel dióda fűt ?
Más EE, EI maggal jól működik ez a kapcsolás, de ezzel a toroiddal, főleg, ha nincs soros izzó, vagy leválasztó az elején, nagyon instabil, "bevadul" és persze minden félvezetőnek sanyi...
Kösz a vakvezetést

Ezzel a típussal még nem találkoztam, de a barátom lehet, hogy tud segíteni: Server power supply pinouts.

Egyszerű már a téma: nem idevaló az a toroid. - kár az idődért.

Köszi jó lenne ha sikerülne.
*

Sziasztok!
Szükségem lenne egy olyan tápra, ami 15-20 A-t tud 14.2V-on úgy, hogy 20A-nál sem esik a fesz 13.6 V alá. A mellékelt tápra gondoltam, de hátha tudtok alkalmasabbat. Ha ez jó, akkor lenne néhány kérdésem.A C1 kiváltható-e döglött pc-tápból való soros 2db 470µF 200V-os elkóval?Kell-e közéjük az 1µF-os kondi (ahogy a tápban is volt)?Ilyen esetben kihagyható-e C2-C3 ? A tápban volt EI33-as trafó jó bele? Mire kell figyelni az építésnél? Előre is köszönöm a válaszotokat!
Üdv.!

Vágd ki ** azt a magot. Nem is értem miért érdemes kukázott amgokkal foglalkozni.
Nézz körül a RET, Lomex vagy Tali kínálatában. Keress EPCOS N87 vagy N98 magokat. A RET elég jó áron szállít, és ha sok midnent rendelsz, akkor kedvezmények is vannak.

A magok bizonyos frekin eltérnek az ideális induktivitás viselkedésétől, és elkezdenek mindenféle komplex RLC elemként viselkedni. A legtöbb magnál van adatlapban erre görbe, ajánlatos nézegetni. Ismeretlen magról persze nicns adatlap, ezért is érdemes leinkább kidobni.

Hello. Lenne egy fontos kérdésem. Gyári kapcsoló-üzemű tápokban általában van rövidzárlat védelem, ha nagyobb terhelés éri rögtön kikapcsol, sőt olyan is van amivel egy izzót se lehet meghajtani mert rögtön leáll. Nos hogy lehetne ezt a problémát elhárítani, vagy megoldani hogy ne kapcsoljon ki ha izzóval szeretném terhelni.

Hát, nem kukázott vas, teljesen új, szinte ingyen volt, cserébe jó nagy. Pech, hogy épp nem jó ide...
Azé' egy 2.4cm2-es toroid nem filléres cucc, nem is nagyon lehet találni, mi a különös abban, hogy megpróbáltam vele egy tápot csinálni és nem dobtam ki egyből ?

Vannak mindenféle vasaim, de jellemzően kisebbek, na meg ez egy hobbi (fórum), én pusztán szórakozásból szívok ezekkel, megnyugtat

A rendes villamosmérnök tényleg vegyen dokumentált alkatrészt, a Combino nem játék
Azért kösz!

Ha a tápban TL431 adja a feszütlségszabyálzást, akkor egy oldallal kroábban ferci kolléga mellékelt egy lágyindító kapcsolást, aminél a TL431 szándékosan kezdetben kisebb feszültség diktál induláskor.
Egy ilyen megoldással például a táp elindulna úgy is, ha izzó van rajta, és az izzó ellenállása hidegen jóval alacsonyabb. A kisebb feszültségen kisebb áram folyna, így nem lőné ki az áramkortáot, de az izzó már elkezdene melegedni.
Mivel egy-két plusz alktrészt (RC elem végülis) jelent, ezért akár egy meglévő tápra is könnyedén rászerelhető.

Értelek én persze, de nem csak a méret számít
És ezt a villamosmérnökök feleségei is megerősítik

Viccet félretébe, nekem is vannak jó nagy vasaim N27, de akár N87 anyagból. Mégis ha tervezek,a kkor elgondolkozk azon, nem érné -e meg esetleg modnjuk N97 vagy valami jó TDk magból egy kisebb alkalmazni.
Lehet jóval drágább egy N97 anyagú ETD39 mag, mint mondjuk egy nagy toroid vagy hasonló, de pl kevesebb réz kell bele, kisebb helyet foglal. Valamint én mindig EE vagy ETD párti voltam, mert a cséve nagy előny. Hiába plusz pénz, sokat segít.

Másik dolog, hogy nagyon nagy magoknál vannak egyéb problémák. Példáuk ha egy bizonyos szórt induktivitás alá kell kerülnöd. Ha van egy rossz minőségű nagy mag, arra lehet kb anyni menet kell, mint egy jó minőségű kisebb magra (mert az nagyobb telítést bír). Az előbbinek nagyobb szórt induktivitása lesz például. Ez nem mindenhol hátrány, de bizonyos esetekben igen.

Szia kicseréltem a feteket a tápban és diódák nélkül indítottam nem robbant fel semmi viszont nem megy még a táp halk sípoló hangot ad de nincs a trafón semmilyen váltó fesz, az egyen irányítás megvan de a sárgával jelölt pontokon a fetek G-jén nem láttam szkóppal semmiféle jelet viszont az icéről le van csiszolva a betű, esetleg van ötleted milyen ic lehet? Vagy ha külső tápot adnék neki lehetséges hogy jó az ic csak nem tudom melyik lábban kellene próbálkozni. A képen bejelöltem hol mértem

Az IC 5-ös és 7-es lába megy a tápfeteg G-jére

Úgy látom, a melléklet lemaradt, így talán jó lesz...Bővebben: Link

Tudod milyenek akik "ész nélkül" építkeznek.Legyen nagy legyen erős, abból baj nem lehet...
Ez az egész is egy nagy kompromisszum, rengeteg változóval, értem én.
Nekem nem elsősorban a tökéletes táp megalkotása a célom minél előbb, hanem az ahhoz vezető út az érdekes. Akart a fene kapcsolóüzemű tápokat építeni, de az első után igen érdekesnek találtam és leginkább a ezért pákázok. Olyan ismeretekkel gyarapodok, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak számomra.

Ezekről a ferritekről (Nxx) van valahol egy jó írás hozzám hasonló tudatlanoknak ?
Igen, az adatlapokban minden benne van, és a google is a barátom nagyon, de valami tenyeres-talpas, baltával szerkesztett leírásra gondoltam, ami kijelöli az irányt.

Helló!
Bár én még csak alig ugatom a témát, de...
A tized volt pontos feszültség értékekre itt nem lehet méretezni, talán csak akkor, ha állandó a terhelés, ez a kapcsolás tényleg úgy viselkedik felhasználó szempontjából,mint egy hagyományos egyenirányított, pufferelt transzformátor.
Kérdés, hogy mit akarsz vele táplálni, jó lenne tudni.

A C1 az itt is hagyományos, de nagy feszültségű puffer kondi, használhatsz soros kondikat, de az eredő kapacitásuk jelentősen csökken. (2x470µF sorban = 235uF). A kisebb kapacitás miatt terhelés hatására meredekebben esik a bemenő feszültség, így természetesen a kimenő is.
Két puffernél sorba kell kötni egy-egy fesz. kiegyenlítő ellenállást.Ez abban is segít, hogy fél perc alatt kisüti az elkókat, lekapcsolás után, így nem fog sokkolni ha piszkálod.
a C2-C3 nem hagyható ki azok a rezonáns kondik az egész táp működésének alapja.
Ahogy a Tr1 is, mérni, és méretezni kell, a 2x10 menet nem mindig igaz, nagyon függ attól, hogy milyen gyűrűvasmagot hazsnálsz (Al érték).
Tr2-nek egyelőre tökéletes bontott PC táp trafó, de ha pontos elvárásaid vannak a kimeneti fesz. , áram, és teljesítmény tekintetében, akkor neked kell trafót tekerned ehhez.
Olvasd el Skori írásait, mielőtt belefogysz, vagy miközben kisérletezel, mert a menetszámok, a rezonáns kondi értékek, ferritek ..stb nagy mértékben változhatnak, azaz hiába építed meg pontosan a kapcsolást nem garancia a jó működésre.

Tegnap sikerült vásároljak egy LC mérőt. Nagyon alap gép, PIC-es MCU-val. 1x16 LCD. A kérdésem az lenne, hogy alkalomas-e ez táp élesztésére, mert csak 0,001...100uH-ig mér a tekercsmérő funkciója? Bár tettem rá különböző méretű, menetű és anyagú magokat (porvas, ferrit stb) és felment az 600 akárhány uH értékekig is. Szóval nem egy laborgép, de hobbi célra tudni fogom használni?

Bocs az offér fiúk !

Tökéletes, nekem is olyan van. Állítólag a működését és stabilitását tekintve jobb is mint a továbbfejlesztéseik (LCM2, 3, stb.).
A kondimérés határai elég szűkek ezért csak induktivitás mérésre szoktam használni. Egy gyári műszerből bontott (nagyjából műszerpontosságú, valahol 0,5-2% körüli) 100uH-t 101uH-nek mér, tehát meg vagyok vele elégedve.
Táp élesztésére egyébként nem alkalmas, csak a tápban fellelhető induktivitások mérésére.

Remek!

Ha jól szemügyre veszed a két panel tápját,rögtön látni,hogy a primer oldali elkók,mind egytől egyig oda vannak ültetve a melegedős alkatrészekhez.Biztos m ai biztos alapon hozzá is ragasztotta őket a gyártó... Azokat kapásból cseréld.Ha eszi a biztit,akkor valami zárlat van.Valószínűleg a primer oldali kapcsolóelemek.Ezt egy egyszerű zárlatméréssel el tudod dönteni.Ha mindent kicseréltél,amit rossznak mértél/véltél,akkor először a biztosíték helyére egy 60Wattos izzót forrassz be,így indítsd a tápot.Ha az izzó teljes fénnyel világít,akkor még zárlat van.Ha felvillan(puffer feltöltődik),majd elindul,akkor valószínűleg jó lett a gép.Ha nem,akkor tovább kell menni a javítással.

Szia itt van néhány kép a szkópos mérésről. A gateen mért jel is nagyon zajosnak tűnik terhelésnél (3w) meg 1/1000-re kellett a div/V értéket állítani. A másik dolog: 15 perc után 10 W-os terhelésen a fet és a trafó is nagyon meleg szóval iylen terhelésnél mér egy kis venti kellene hosszabb távon. Tartósan szerintem venti nélkül mindenképpen 5 max 7 w terhelésig érdemes használni !

Nézd meg az EPCOS honlapját. Ott egyrészt vana nyagonként adatlap. Van egy application note-juk a ferrit magokról, ahol péládul van egy hosszú táplázat egy mnta értékkel, hogy melyik méretű magbóól bizonyos anyaggal mennyit lehet kivenni?
(push-pull konverterben, az ott leí körümények mellett, de az indikátor érték jó).
Ezen kívül van egy oylan, hogy E-magokra AN, abban leírják az induktivitás számolásának módjait, meg hogy mit jelentenk a K1...K4 paraméterek a mag adatlapjában. Ezeket célszerű elolvasni, utána a képleteket jól lehet alkalmazni különöbző számolótáblákban (mint az enyém).

Üdv nemigazán segít a link amit küldtél.Már egy párszor átböngésztem a netet de semmi.Két kép a csatlakozóról.

Sikerült elindítanom a tápot!A csatlakozókon a bal alsó vagyis a rövid lábat és a felső sor hetes lábat(balról jobbra nézve)összekötjük.És megy!Max 12,47V-ot ad a VR501-es potival lehet szabályozni.

Gratula! Ha kérhetem az archívum kedvéért, légy kedves feltenni egy képet a lábkiosztásról, és feszültségekről.

Sikerült elindítanom a tápot!A csatlakozókon a bal alsó vagyis a rövid lábat és a felső sor hetes lábat(balról jobbra nézve)összekötjük.És megy!Max 12,47V-ot ad a VR501-es potival lehet szabályozni.

Lenne egy toroidom ami külsőleg 44 mm belső 20 és 23 magas. Ez elvileg 5.5 cm2. 300 Volton (full híd) 64kHz és hozzá 0.15T és így nekem csak 14 menet primer jött ki. Nem túl kevés ez? Valamit félre számoltam?

Nem kevés,pont megfelelő.

Elég lenne valószínű, csak a vasmagod nem 5,5 cm2...

A fele.

Ha fele keresztmetszet,akkor 35 menet körül.