Ez nem pentóda, ahol több 100K ohm is lehet a belső ellenállás, többek között ezért sem számolunk így. A cső belső ellenállását általában Ri vagy Rb -vel szokták jelölni. Ennek az értéknek a 2.5 - 3x -a az illesztés, függetlenül az anódfeszültség és áramtól. A többi nagyjából igaz itt is. Az egy csőre jutó teljesítményt saccolni is lehet, általában az anóddisszipáció értékének a negyede.

Létezik olyan, hogy Barkhausen egyenlet.
SxDxR1=1
Itt a D az erősítés reciproka (m=1/D).
"Az elektroncső egyik főparamétere: az elektroncső anódáram-változása az anódfeszültség-változás hatására. Képletben:
Ri = dUA/dIA, ha UG állandó,
ahol Ua az anódfeszültség; Ia az anódáram; Ug a rácsfeszültség. Ez a "belső ellenállás" váltakozóáramú érték, és a külső anódimpedancia részére párhuzamos csillapítást képez. Nem tévesztendő össze a cső egyenáramú belső ellenállásával, amelyet az Rb=Ua/Ia képlet határoz meg."
Amit leírtam, kb. ez. Mivel a pentóda anódárama a segédrácstől függ elsősorban és nem annyira az anódfeszültségtől, ezért mások is a görbéi, mint egy triódának.

PP-hez nem értek nagyon, de pl. az EL84 pentóda esetében 5200ohmra illeszted. Na de milyen feltételekkel? 48mA és 250V anódfeszültség. Ez a statikus állapota és ha ezt elosztod egymással: 250/0,048=5208,33 ohm. szóval van közte összefüggés, a triódát másképpen számoljuk. De a munkaegyenest akkor is szerkeszteni szokták. 6N8SZ esetében szerkesztettem már. Ezen az egyenesen mocorog a cső munkapontja vezérlés hatására. Ezért fontos, hogy a feszültségváltozást közel lineáris áramváltozás kövesse, mert hogy a kimenetet ez az áram adja a kimenőtrafón elejtett feszültséggel, amit az letranszformál a terhelés mértékére (és mivel a teljesítmény állandónak tekinthető mindkét oldalon elméletben, P=U²/R-ből érthető, hogy miért négyzetes az impedancia áttétel). Legalább is nekem ezek jöttek le a dologból eddig, lehet, hogy rosszul vagy pontatlanul.

Trióda SE fokozat terhelőimpedanciájának számítása

Itt le van írva viszonylag jól.

Találtam egy másik leírást is. Másképpen közelíti meg és talán érthetőbb is. Persze angolul írták.

Bővebben: Link

Szia! Talán ez is segít valamit.

Köszönöm mindenkinek a segítséget, mindjárt el is kezdem olvasni őket.

Ez még angolul is nagyon érthető, jó. Kell még egy ugyanilyen a pentódás SE végfokok illesztéséről, betenni egy mappába, és a sok kérdésnél csak hivatkozni rá. Pl. ilyen címen: Triódás és Pentódás SE erősítők méretezése. Van is ilyen, magyar nyelvű kiadványban.

Ha megvan Neked ez a teljes Vajda Zoltán könyv, és ha megkérlek szépen, elküldenéd Nekem? Nagy kincs az biztos, sehol nem lehet beszerezni.

Én azt nem értem, hogy magyarul miért nincs ez meg normálisan sehol? Jó, nyilván angolul nem csak angolok írják, de nekem van egy olyan érzésem, hogy itthon valaki tud valamit, azt halálra titkolja, mert akkor nem lopják el tőle. Na de ez nyilván egy marhaság. Még szakkönyveket is nehéz találni, ahol érthetőn és normálisan le van írva. Vagy jönnek az emberek az ilyen ökölszabályokkal, amik persze jók, de sok kérdést nyitva hagy és nem lesz tőle mindig jó a végeredmény, vagy halálosan el van bonyolítva mindenféle ezotériákkal. A beszélgetések abba fulladnak itt is, hogy hát ilyen meg olyan kondi meg ellenállás. De egy nyavalyás egyenletet vagy metódust valahogy senki nem ír le, amiből egy kezdő is megértené a dolgot. Én messze nem értek hozzá annyira, hogy tanítsak másokat, de valahogy nálunk a tudást nem akarja senki megosztani (vagy mert bizonytalan benne, mert a fórumokon azonnal leoltják, vagy mert egyszerűen öncélúan önző). Jó példának tartom ennek az írott változatára az Ágoston könyveit. Mindenféle lőzungokat leír, után tudod építeni, de eszközöket nem ad a kezedbe, hogy értsed is, mitől megy a szekér, a pontatlanságairól és irodalmi értéktelenségéről ne is beszéljek és mégis sokan referenciaként említik.

Csakohgy push-pullba muszáj válogatni, a börzén árult használtakat meg pláne. Úgy már nem is olyan olcsó. Szerencsére jobb csöveket is ki lehet ott fogni, legalábbis ha az első fél órában észreveszed...

Szia! OK elküldtem.

Ennyit értenek hozzá a hazai internetes "guruk" Habár akinek egy transzfer karakterisztikás munkapontmeghatározást, vagy a dinamikus belső ellenállás fogalmát magyarázni kell, annak az alapoktól kellene kezdeni. Kérdésekre bárkinek válaszolok, de ha teljes hozzánemértéssel találkozom, az illetőt inkább elküldöm alapfokú elektronikát tanulni. Utána jöhetnek az aktív elemek, pl. elektroncső. És nem azért küldöm el, mert szemétláda vagyok, hanem mert a féltudás rosszabb lehet, mint a tudatlanság.

Egzakt képlet illesztett állapotra van: Z(belső)=Z(terh.) Ekkor nyerhető ki a max. teljesítmény. Klasszikus triódás végfoknál azonban belépnek fontosabb szempontok is, mint pl. damping faktor vagy torzítás. Ezért szokás másfél...3-szorosan föléilleszteni, a konkrét trióda linearitásától, az esetleges neg. visszacsatolástól és a hangsugárzó impedanciamenetének egyenletességétől függően. Gondolhatnánk, hogy többszörös elillesztéssel jelentősen visszaesik a kivehető teljesítmény és a hatásfok, de ez csak rácsáramos üzemben van így.

Meg azért, mert a triódánál az anód, és a rács párhuzamos felületek. Van közöttük jó nagy kapacitás, de ez még a kisebbik baj volna. Sajnos a cső ezt a kapacitást fel is "erősíti". Nem elég, hogy a rácsot visszük az anód felé, az meg - erre a vezérlésre - pont fordítva reagál, és a hatások erősítik egymást.
Ezért magasabb frekvenciákon a triódát nehezebb (főleg fázishelyesen) hajtani, mint a pentódát, ahol a segédrács ezt a hatást majdnem teljes mértékben kiküszöböli.
Egy 6P14P -t 4V eff feszültséggel "csutkára" ki lehet hajtani, a triódának meg 10X annyi is kellhet.

Egyébként igazad van! De hova küldöd? Az érdeklődő emberek nagyrésze már túl van az iskolás koron, aki meg most tanulja, csodálkozó szemmel néz, hogy van ilyen? Elektroncső, az mi? (tisztelet a kivételnek) Sosem tanultam elektronikát, mire kijártam az iskoláimat, akkor jöttem rá, hogy engem ez érdekel, így nem maradt más, mit autodidakta módon belemerülni és egy két tudásmorzsát összecsipegetni. Erre pedig sajnos korlátozottak a lehetőségek, mert mint mondtad: "a féltudás rosszabb lehet, mint a tudatlanság". És itt már be is zárult egy ajtó.

Azért nem eszik olyan forrón, nagyon sok jó szakember van itt a HE-n, és segítünk szivesen. Olvasgasd a fórumokat amelyik tetszik, nagyon sok tudás van itt felhalmozva. Ha kérdésed van ne habozz feltenni. Segítünk.

Na az biztos!
Egyébként elkezdtem az elejéről, amit tudok, tulajdonképpen onnan raktam össze. Nagyon sok minden van itt, csak mozaikként kell összeilleszteni. De össze lehet!

Helló. Ez a kapcsolás működőképes lehet? A válaszokat előre is köszönöm.

A PL500-504 27V-os fűtőfeszültséggel üzemel! az anód feszültség is kicsi. Ez így ebben a formában szerintem nem.

De ha a fűtőfeszültséget rákötöm a tápfeszültség váltóáramú részére akkor már működik nem?

Ezek a csövek 200-300V körüli anód feszültségről üzemelnek, hozzátéve, meghajtás nélkül semmire nem lesz jó. A negatív rácselőfeszültség sincs meg, így nem tudom, milyen munkapontban üzemelne? Egyik fontos dolog a fűtés, de a többi nélkül szintén nem ér semmit.

Akkor kár volt az eddigi munkáért is amit belefektettem. Azt hittem jó a kapcsolás,csaak addig nem mertem kipróbálni,még nem mondja meg valaki hogy biztos jó-e vagy sem. Ezzel sikerült is ráfáznom. 2 Óra munka van ebben az áramkörben.

Ne add fel, segítünk, csak nem minden arany ami fénylik. Rengeteg a buktató, de annál szebb, jobb az érzés amikor mégis sikerül..

Ezt már többen megépítették, állítólag "jól" megy.
Bővebben: Link

Vagy van belőle másik felhozatal is itt:
Bővebben: Link

Lehet működik, de... mi a cél az építéssel szikorapéter?

Csak kiakartam próbálni hogy ilyen egyszerű kapcsolás életképes-e. Megfogott a jóöreg építési láz. Így minden ami elektroncsöves panelem volt összeszedtem és elkeztem alkatrészt bányászni hozzá. A fűtésfeszültség mehet egyenáramról a csőnél? Nem váltóáram kell neki?

Van egy dolog, az illesztés. Ezt nagyon jól írta le bta kolléga. Van egy másik hozzászólás, ami a triódáról / meghajtásáról szól, Te írtad. Önmagában ez is igaz. Csak kevés köze a két dolognak egymáshoz.

Mehet bármelyikről.. De ezzel a csővel PP-t kellene építeni. Ehhez kellene még egy ilyen PL és egy akármilyen (ECC85, 82, 83, E/PCF80/82, PCC88..) (Meg 2db junoszty táptrafó. )

ECC-ből akad itthon de sajnos Junoszty tápegység már nem. De annál inkább van itthon Orion és Videoton tápegységből. Azokból esetleg megfelel valamelyik? (TV Tápegységek)