Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Miért ilyen barna színű az üveg, valami szűrő funkciója van neki?
- Te ki hordta ide ezt a sok követ?
- Hát a folyó - hangzik a válasz. - És hova lett a folyó? - Elment kőért...
Nem semmi, végül is egy aszinkron motor is egyben. De jó lenne szerezni egyet... Persze csak forgatni, és felizzítani, de semmiképp se adni neki nagyfeszt.
Hát csak nagyon-nagyon óvatosan, és kizárólag távirányítással, pincében, és senki nem tartózkodhat ott. Kellene sugárzásmérő is. Egy kutya, vagy macska, esetleg egér átvilágítása érdekes lehetne, vagy akár elektromos cuccok, stb megnézésére, sőt, házilag öntött alumínium alkatrészek anyagvizsgálatára is jó lenne. (De házilag mérőműszer nélkül semmiképp!)
Egyébként ha nagyon a röntgenezés lenne a cél, olajba merített, túlfűtött egyenirányító csőre adott nagyfeszültséggel meg lehetne oldani, de az egészség fontosabb. A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Sok ólomlemez kell mellé.
Amúgy eszembe jutott, hogy van egy doboz röntgenfilmem. Csak egy készülék hiányzik hozzá Egyébként tervezek egy barkács röntgent, egy orosz nagyfesz stabilizátorcső (6ВС1, azaz 6VSz1) az alapja. Persze ez csak pehelysúlyú lesz, mert 15kV-nál nem lesz több adva neki. Ólomborítást kell hozzá önteni, ólom már van, csak eddig még nem jutottam el az öntőforma elkészítéséhez.
Ügyes vagy.
De sugárzásmérő mindenképp legyen, nehogy túllépd az egészségügyi értéket.
Azt doziméternek híják, de egyelőre nem aktuális. Meg mittomén, legfeljebb nem kell villanyt kapcsolnom este, mert ragyogok
Tapétázd ki a szobát bárium-platina-cianid sóval bevont papírral.
De milyen egyenirányító csővel oldanád meg ezt? 70-110kV-ot kéne ráadni, hogy használható legyen, fém röntgenezéséhez meg még nagyobb fesz kell. Azonkívül az egyenirányítócső anódja körbefogja a katódot, nem lenne alkalmas erre. Meg szerintem egy átlagos egyenirányító úgy átütne mint a huzat ekkora nagyfesztől. Én biztos nem kísérleteznék a helyetekben egy ilyen csővel, olyan sugárzást kapnátok, hogy Csernobil ehhez képest semmi nem lenne.
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Pont azt magyaráztam, hogy semmiképp se kísérletezünk ilyennel. Egyébként nagyon kis mennyiségű röntgen egy képcsőben is keletkezik, sőt, egy túlhajtott színes cső, magas anódfesszel akár átlépheti az egészségügyi határt.
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Ezért sem kell TV-t nézni. Árt az egészségnek több szempontból is.
A TV-nézés több szempontból is agykárosító.
Nekem van V1-01/40-es orosz kenotronom (egyenirányító), ez tud 40kV-ot 100mA mellett.
Szép nagy, karcsú cső. Keletkezik benne röntgen, az biztos (nem kell hozzá akkora feszültség, amit te írsz, 10kV fölött már szépen eregeti a lágy röntgent). Alul az anódhenger nyitott. Ami a hátránya, hogy körbe sugároz, nagy felületről. Amit használnék, a stabilizátor, viszont egy pontból teszi, mert az utolsó "rács" csak egy ponton ereszti át az elektronokat, mint egy elektronágyú, és az anódlemeze sima. Ólomcsőbe kell tenni, kis ablakkal az egyik oldalon.
Egyszer volt egy olyan munkánk, hogy egy kb 35 éves Toshiba tirisztoros szaggató gyújtótrafói helyett kellett újakat csinálnunk, mert a régiek kezdtek tönkremenni. Nagyon komoly, MW körüli teljesítményről van szó, erősített gate-ű tirisztorok, stb. Nem tudtuk, hogy mi van a gyantával kiöntött trafó belsejéban és a tirisztorgyújtó elektronika sem volt egy szokványos valami. Azt ki lehetett mérni, hogy nem egy szimpla trafó van kiöntve gyantával, de azt, hogy mi van belül...?
Aztán kerestem egy ipari röntgennel foglalkozó céget és megröntgeneztettük. Akkor kérdeztem, hogy ez mennyire veszélyes és azt mondták, hogy a töredéke sugárzás sem ér bennünket annak, amit egy tüdőröntgennél kapunk. A gép egy nagyobb asztalméretű volt, de a munkaterület elég nyitott volt, mondjuk 40 x 40 cm. Betették a trafót a közepére és bekapcsolták. Monitoron jelent meg a kép, lementettük, csináltunk egy rakás képet, ilyen-olyan szögből, stb. Én azon csodálkoztam, hogy különösebb óvintézkedés nem volt. És mégsem világítók a sötétben... A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Ha nem is világítasz, de a forrasztáskor már nem gond, ha a pákát, az ónt, meg az alkatrészt egyszerre kell kézbefogni...
Gondolom a tüdőröntgennél azért kell nagyobb energia, mint egy ilyen ipari röntgenezésnél, mert az emberi test a sugárzásnak a nagy részét elnyeli, és nem megy át a filmre semmi, ha nincs elég energiája a sugárnak. Úgy tudom a CT sokkal kevesebb röntgensugarat használ, mint a normál gépek, tehát kevésbé megterhelő az emberi test számára egy CT mint egy röntgen vizsgálat.
Pont az ipari röntgen erősebb, mert keményebb sugárzást használ, hogy át tudjon hatolni a fémen. Ha megnézel egy orvosi felvételt, láthatod, hogy a lágyszövetek gyengén elnyelők, ezért feketedik meg ott a film, a csont jól árnyékol. Azért használnak kevésbé kemény sugarat az orvosi röntgen esetében, hogy még kontrasztos képet kapjanak. Egy ipari röntgennél fekete lenne minden rész, ahol nincs csont. Az adott szövet vagy testrész szerint állítják be a képalkotáshoz használt erősséget és keménységet.
A katt által említett esetben viszont annyi a különbség a tüdőröntgenhez képest, hogy nem az ember besugárzása a cél, hanem a tárgyé, ezért senki se áll a röntgensugár útjába, a munkahelyet meg árnyékolják. Így kifele minimális a sugárzás. Ezért lehet azt mondani, hogy kevésbé veszélyes, mint a mellkasröntgen. Viszont van még valami: a lágy és a kemény röntgennek más a hatása. A lágy el tud nyelődni a bőrben és alatta a testben, ezért ott égési sérülést okozhat. Ezért ezt kiszűrik az orvosi röntgensugárból. Engem műtöttek röntgen alatt, amikor az orvos így nézi azt, hogy miként rakja össze a törött csontot, anélkül, hogy felvágna. Tehát besugaraztak rendesen. Mégse lettem alien Raktak rám egy ólomköpenyt, jó nehéz volt. A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Bezzeg rám csak ólómkötényt adtak, mielőtt a nővérke kiegyenesítette a törött ujjam felvétel előtt az asztalon. (És közben csodálkozott, hogy ordítok. )
Nem lehet, hogy azért csodálkozott, mert nagyon csúnyát ordítottál?
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Ja már értem, akkor én értettem félre Katt írását, tehát az ipari röntgen az erősebb, csak azért érte őket kevesebb sugárzás mert jól árnyékolt a munkahely. Vajon mekkora energia kellene egy 1m vastag kovácsoltvas henger megröntgenezéséhez? Kálmán (Granpa) barátom mesélte, hogy még amikor a Ganzban dolgozott, akkor az oroszoktól hozták be ezeket a nagy 5m hosszú és 1m vastag kovácsoltvas hengereket a turbógenerátorok gyártásához. Ezeket meg kellett röntgenezni, hogy tudják hol van benne zárvány, és hogy milyen irányban fogják be az excenter esztergába, hogy a legtöbb zárvány kiessen.
Ezekhez az extrém esetekhez már nem ilyen röntgencsövet használnak, mint aminek a szétszedéséről szó volt, hanem egyfajta részecskegyorsítót (linac, vagy betatron), mert a hagyományos felépítésű röntgencsőhöz túl nagy feszültség kellene.
Mondjuk a fémek röntgenezésénél nincs határa, hogy meddig szabad besugározni, így az erősen csökkent intenzitású sugárzással tovább lehet exponálni a filmet, hogy mégis látható képet kapjanak. A fém nem lesz sugárbeteg
A nővérke nem tudta, hogy az ólomkötény csak a sugárzástól véd, de fájdalomcsillapító képessége legfeljebb csak akkor van, ha abba burkolják a kalapácsot, amivel fejbecsapnak, hogy ne ordíts?
Igaz, hogy ennek az eljárásnak meg fejfájás a mellékhatása Az én esetemben tudták, hogy a köpenynek nincs fájdalomcsillapító hatása, így altatásban csinálták A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Olyan operációs röntgenről is hallottam, hogy nem monitoron nézték a csontot, hanem egy egyszerű zölden foszforeszkáló ernyőn ment "élőbe" a csontos mutatvány. Egyébként milyen csövet használnak az operációs röntgeneknél, ahol monitoron van a kép?
Arra a csőre gondolok, amivel a képet alakítják elektromos jellé, ami megy a monitor felé. A röntgensugarat egyébként lehet sima hagyományos üveglencsével fókuszálni? (Még nem tartunk itt fizikából, csak érdekel mindenféle nagyfeszültségű, sugárzó, részecskéket gyorsító életveszélyes cucc. ) A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2014
Nem lehet lencsékkel fókuszálni a Röntgensugarakat és manapság szilícium detektorokkal alakítják át a "képet": Bővebben: Link. Régebben a fluoreszcens ernyőn megjelenő árnyékképet nézte egy vidikon kamera, amelynek jeleit vezették katódsugárcsöves monitorra.
A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2014
Ahogy kadarist is írja, régebben vidikonos megoldás volt, a röntgen képét egy ernyő fogta fel, alakította elektronsugárzássá, ezt elektronsokszorozóval erősítették és egy kis kamera vette. Hasonló, mint az éjjellátó.
Az a szétszedett röntgencsöves bejegyzésben pontosan ilyen van. Régebben használtak fluoroszkópot, ez egy röntgenre fénylő lap, olyan, mint a tévé képernyő. A röntgensugár fókuszálására, eltérítésére történtek próbálkozások, de mivel az anyagok törésmutatója szinte 1 a röntgenre, elég nehéz. Valamikor mintha olvastam volna olyat, hogy grafitból csináltak lencsét, de nem találom most nyomát, hogy hol.
Csak nem fér be az otthoni sufniba
Ehhez mit szóltok? Fúziós reaktor? Még egyetemeknek, kutatóintézeteknek is alig-alig sikerül.
Komolyan gondolták házilag kivitelezni? Fúziós reaktor. |
Bejelentkezés
Hirdetés |