Azt olvastam ,persze, de abból nem derül ki amit most kérdeztem, meg végülis más sem nagyon Csak megmérted a feszültségeket és kiszámoltad a bétát.

A helyzet az, hogy az a kis mericskeles amit elkovettem nem azert tortent, hogy az elobbi kerdesedre megadjam a valaszt. Ha pedig semmi mas info nem jott le neked abbol az iromanybol, akkor sajnalom. En biztos nem fogok ilyesmit a jovoben csinalni, mert nincs idom ilyesmire es mar szamtalanszor kellett (suliban) hasonlo erositoket mericskelni....

A kerdesedre egy valasz: mivel a hangszoro a kollektorkorben van igy az szerves reszeve valik a munkapont beallitasanak. Az epp hasznalt tr. karakterisztikai alapjan lehetne kiszamolni az optimalis hangszoro ellenallast (es nem impedanciat, mert a munkapontbeallitashoz az egyenaramu ellenallast kell figyelembe venni!). Egyebkent pedig ha kiszemeltunk egy adott munkapontot akkor a tapfesz novelesevel a kollektorellenallast is novelni kell (es a bazisellenallast is lehet h. valtoztatni kell), hogy ugyanabban a munkapontban maradjunk. Ha viszont a tapfesz novelesevel mas munkapont elerese a cel, akkor mashogy kell valtoztatni a kollektorellenallast es/vagy a bazisellenallast (lehet hogy nem is kell egyiket sem valtoztatni). Ha igazan erdekel a dolog, akkor kiserletezz: adott hangszoroval es adott bazisellenallassal "zongorazd" (ertsd: merd) vegig a kapcsolast legalabb 5 kulonbozo tapfeszultseg ertek mellet, majd csereld le a hangszorot egy mas DC ellenallas ertekure es annal is merd vegig az 5 tapfeszultseg mellett a munkaponti ertekeket, majd valtoztasd a bazisellenallast is stb. stb. a meressorozat vegere legyen legalabb 20-30 meresed. Ha megfelelo kovetkezteteseket tudsz levonni a meresekbol es utanaolvasol a tranyok mukodesenek is, akkor megerted az erositod mukodeset es latni fogod a korlatait is. A mereseket ugy is elvegezheted, hogy a hangszoro nem a kollektorkorben van, hanem oda egy fix ellenallast teszel (de ne izzot!) es azt cserelgeted, a hangszoro pedig allando marad es kondis kicsatolast hasznalsz. Sok szerencset es jo mereseket

Köszi, terveztem is ilyen mérést hogy beteszek egy ampermérőt az egésszel sorba, voltmérőt a kollektorra, plusz egy folyamatosan szabályozható táp, potméter az ellenállás helyére, és méregetek, próbálgatok, hátha elérem a féltápfeszt.

Sajnos az sem biztos, hogy a féltápfesz az üdvözítő állapot. Illetve az csak egy szempontból lenne az, mégpedig a kivezérelhetőség szempontjából.

Az erősítődben viszont nagy kivezérlésnél olyan széles munkapont-tartományban vándorol az az egy tranzisztor, hogy gyakorlatilag minden paramétere a kivezérlés függvényében, pillanatról pillanatra változik. Ezek aztán olyan nemlinearitásokat (torzítások) visznek az erősített jelbe, hogy szerintem elkeserednél, ha számszerűen is látnád azokat. Nem tudom, mennyire van értelme foglalkozni a dologgal.

(Valahol láttam egy oldalt, de most nem találom. Ott ki volt fejtve az elméleti alapokból, hogy egyetlen tranzisztor különböző beállításokban, különböző kivezérléseknél milyen jellegű és nagyságú torzításokat okoz - és ez még csak az elméleti tranzisztorból volt levezetve, a gyakorlatban sokkal rosszabb a helyzet.)

Na jó, tudom hogy ez az egész úgy rossz ahogy van, és lehet hogy egy elektronikai perverz vagyok, de nekem tetszik ez a technika, és hogy az erősítő amit a pc mellett hallgatok összesen egy tranyóból és egy ellenállásból áll - ez engem lenyűgöz. És szerintem még jól is szól, legalábbis nem hallok iszonyú torzításokat, ha hallanék, nem hallgatnám. Ehelyett nagyon kellemes, természetes, színezetlen a hang, nőí énekhangon nagyon megkapó ( pl. Within Temptation ).

Nekem meg semmilyen erősítő nem kellett nagyon sokáig, mert olyan SB16-ot, meg AWE64-et használtam, amin eleve rajta volt egy 3 W-os erősítő.

Persze mindennek lehet értelme, 14 évesen én is egytranyós erősítővel szórakoztam, de akkor még PC-m sem volt, és egy tranyó ára 1 órás munkabér volt.

Sziasztok!
Lécci tudna nekem vki adni egy kapcsrajzot egy zéneres tápról amivel tudnám hajtani az lm1036N(max 45mA)-t 32V-ról.

Bocs, nem voltam gepkozelben.
Ime a rajz!

Udv.

Sziasztok!

Találtam egy Nelson Pass féle rajzot, egy tápegység rajzát. Egészen egyszerű, de mégis valami szöget ütött a fejembe, pontosabban nem értem, hogy miért tesz egyenirányítást a hálózat földjére, amit utánna köt csak össze a tápegység földjével. Mire jó ez? Valaki meg tudja mondani?

üdv.:

Zoli

A BC546 és 556 B vagy C jelű legyen (mindkettő egyszerre B vagy mindkettő egyszerre C) .

Az az áramkörszimulátor program, amit rajzolásra használok, abba ilyenek vannak, hogy AP meg satöbbi. Nem kell figyelembe venni. Azért kösz az észrevételt. Majd a cikkhez ki is szerkesztem a képekből ezt az AP-BP hülyeséget, nehogy fennakadjon rajta valaki megint.

Szerintem ez azért van (sőt biztos), hogyha az áramköri GND-re életveszélyes feszültség kerülne, akkor azt levezeti a védőföldre, ugyanakkor nem keletkezik földhurok akkor sem, ha a forrás készülék GND-je már össze van kötve a védőfölddel. Ez nagyon faszányos megoldás. Ezentúl én is alkalmazni fogom.

Kössz a rajzért!

Ez egy nagyon hasznos praktika lehet az erősítőépítgetőknek.

Ja és az nem egyenirányító, hanem a valamilyen sztereó készülék két oldali GND-je van ellátva egy-egy kétdiódás védelemmel, amit egy diódahídból ki is nyerhetünk.

Hello!
Köszi a rajzot. Az eredmény az lett hogy kellett egy ledet tennem a font panelra, mert nem hallom hogy mikor kapcsol a venti

Szevasz,

Én a csatolt rajzon látható megoldást használom, egy német stúdióerősítőböl lestem el, azóta használom gond nélkül. Ajánlom neked is!
Egy kis panelt tervezel hozzá, kimarsz párat, aztán ha kell csak bedobod a dobozba...

En audio keszulekekben soha nem kotom sehogysem ossze a halozati vedofoldet a jelfolddel es/vagy a fem hazzal sem. Nem is tudom mi ertelme van. Egyedul csak akkor kotom be a vedofoldet ha a halotrafonak van a primer es szekunder tekercsei kozott egy arnyekolo menet ... ez kerul a vedofoldre, de semmi mas. Egyebkent a kettos szigeteles mint eletvedelmi eljaras szvsz tokeletesen megfelel az ilyen keszulekeknek. A foldelesi gondokat pedig mashogy illene megoldai nem ugy hogy halozati vedofoldre kotozgetunk mindent ... de hat izlesek es pofonok

Gratulálok, akkor ezt sikerült tényleg jól megoldani!

Korábban olyat írtál, hogy ki akarod cserélni a TDA1524-es panelt LM1036-ra. Ez megtörtént, vagy még csak terv? Tudnál írni arról, hogy mi az oka a cserének? Miért jobb az LM1036, mint a TDA1524?

Ha jól tudom, a funkciójuk azonos, nekem egy TDA1524 működik egy előfok-dobozomban, de gondolkoztam rajta, hogy kipbróálom az LM1036-ot is. A gyakorlatban még nem dolgoztam LM1036-tal, ezért kérdem, hogy Te miért döntöttél a csere mellett.

Az lm még nem került be (már teljesen kész van csak az ic hiányzik a panelről)

Elvileg kisebb az LM torzítása, ezért cserélem le. Meg a TDA kell a subládámba majd....

u.i.: Brutálul szól a VF2, cseng a fülem
Thx KD mesternek is a segítséget. Ezek a lomexes IRF-k érdekes módon nem melegednek annyira...

Egyszer csináltam TDA1524-es előfokot, már talán vagy 10 éve, mert megtetszett hogy nem kellenek sztereó potik meg sok mindent tud.
De nagyon zajos volt és kellemetlen hangú, ki kellett szednem nem bírta a fülem...
Később próba-cseresznye alapon bekerült a helyére egy LM1036-os panel, mert lusta lettem volna diszkrét előfokot építeni.
Mit mondjak, sokkal-sokkal jobb volt a minősége! Na persze nem csúcsminőség volt az LM sem, de legalább nem volt olyan zajos és torz hangú mint a TDA.
Szerintem megéri az átépítést, főleg hogy a TDA-s előfok 47/50k-s potijai egy-az-egyben felhasználhatóak az LM-hez, szóval csak új panel kell néhány filléres passzív alkatrésszel és egy LM IC-vel.

Üdv.!

Pedig a fémházat illik összekötni a védőfölddel, hisz' részben azért van hogy összekössük... Az életvédelem az első!
A jelfölről meg most nincs szó, azt soha nem kötjük össze sem a fémházzzal sem a védőfölddel. Csak a teljesítményfölddel de attól is érdemes elválasztani legalább egy ellenállással.

Azt hogy zajos meg kellemetlen hangú a TDA, én nem tapasztaltam. Számomra egy zavaró dolog az volt hogy a hangerő tekerésnél "ugrált" a hangszóró. De ezt meg megoldottam, egy sztereo log potival szabályzom a hangerőt....

A termisztor gyakorlatilag egy hőbiztosíték?
Ha egyszer szét kapcsol-lehül-utánna újra megy?
Kicsit utánna néztem...van ellenállása. Az miért jó nekünk, mert a logikám szerint ha van ellenállása, úgy disszipálni fog hőt, felesleges energiákat emészt majd el.
Miért kell ez, ha vannak jól méretezett biztosítékaink a rendszerben?

üdv.:

Zoli

1., nem, nem hőbiztosíték
2., nem kapcsol szét - kivéve ha nem durrantod el
3., szerintem meg nem néztél utána mi is az a termisztor
4., igen, van ellenállása, hiszen a termisztor az egy ellenállás. abban különbözik a hagyományos ellenállásoktól hogy a hőmérséklet növekedésével nő/csökken az ellenállásuk (attól függően hogy milyen a típusuk [PTC - pozitív hőmérsékleti együttható / NTC - negatív hőm. együttható] és a karakterisztikájuk). megjegyzem, a hagyományos ellenállásoknak is nő az ellenállásuk a hőmérséklet csökkenésével, de ez a növekedés korántsem akkora mint a termisztotoknál és a legtöbb alkalmazásban nem számottecő ez a "hiba" - kivéve pl. speciális alkalmazások, pl. műszertechnika.
5., igen, disszipál - mint minden ellenállás amin áram folyik keresztül.
5., a termiszor alkalmazásának nincsen köze a biztosítékokhoz, a termisztor nem biztosíték hanem egy hőmérsékletérzékelő elem.

Ha tudsz angolul akkor Google-ba írd be hogy thermistor, kapsz egy csomó olvasmányt.

Magyarul pl.:
Bővebben: Link

Üdv.!

Értem. Mondjuk annyira gagyinak én nem éreztem a TDA-t sem, igaz, túl sokat nem is hallgattam.

Én nem potikkal, hanem infravevős-mikrovezérlős áramkörök által előállított feszültséggel vezéreltem a TDA-t, erre az LM is alkalmas, ahogy nézegettem az adatlapját. Szándékomban áll kipróbálni az LM1036-ot, de még nem jutottam odáig. Most megerősítettél benne, hogy érdemes

Valóban, ez elég idegesítő tulajdonsága.

Infrás szabályozást én is szeretnék csinálni majd. Csak előbb vennem kell egy pickit2-t.

Szerinted azt meg lehetne e csinálni hogy a hangerő potira tennék egy kis DC motort és azt infrával irányítani? (PIC nélkül)

Hat ezzel egyaltalan nem ertek egyet. A femhaz nem azert van, hogy azt a vedofolddel osszekossuk. Az azert van, hogy megfelelo szilardsagu vazat alkosson a keszulekeink szamara es megvedje a kulso behatasoktol azt. Ezentul elektro(magneses) arnyekolast is nyujt illetve mivel jo hovezeto a belul keletkezo hot is jobb hatasfokkal "vonja el" mint pl. egy fadoboz. Lehetne meg sorolni a femdoboz elonyeit/hatranyait, de ez most jelen esetben felesleges.



Igy van. Az eletvedelemnek azonban nem csak a vedofoldes technikaja letezik, hanem van un. kettos szigeteles is. Hany kommersz audio-technikai keszuleket lattal mar vedofoldes kivitelben aminek fem haza van? En egyet sem. Bizonyos helyeken elkepzelheto, sot indokolt is lehet a vedofold alkalmazasa a professzionalis technikaban, de az otthoni zenehallgatashoz hasznalt keszulekekben teljesen feleslegesnek tartom ezt az eletvedelmi eljarast. Mellesleg mi van ha nem femhazba epitkezel? Akkor ugyebar total felesleges a vedofoldet barhova is bekotni!

De errol az egeszrol az a velemenyem hogy mindenki ugy csinalja ahogy akarja, ahogy neki jo lesz es az adott kapcsolas/erosito megkivanja.

Bizonyára meg lehet csinálni a motoros vezérlést, én láttam gyáriban is ilyet. Én biztos nem fognék bele a mechanikájába, ráadásul a motor vezérléséhez még mindig kellene valami okosság, célszerűen valamilyen PIC.

Egyébként lehet pl. relés, kapcsolókkal megvalósított hangerőszabályozást is csinálni, olyat is építettem már. Ott ugye nincs semmiféle elektronikus alkatrész a jel útjában, ami torzításokat okozhatna, a relék csillapítótagokat kapcsolgatnak. Nekem még az tetszett eddig a leginkább, csak hát elég macera a relék miatt.

Szia!

Így hogy NTK és PTK már ismerős a dolog, csak így hogy termisztor mi nem használtuk, csak az előbb említetteket. Pedig fel is használtuk régebben végfok védelmekbe, a hűtőbordára erősítve, meg pl egyszerűbb hőfokszabályzóba.
Csak azt áruld el, hogy az miért jó, ha a 230V-os táp ágban van egy ellenállás, aminek változik az ellenállása terhelés hatására? Egy PTK lenne belevaló ami arra hivatott, hogy ugymond túlterhelés ellen védje a trafót? egyre nagyobb terhelés hatására a PTK-nak egyre nagyobb ellenállása van, és így egyre több feszültség esik rajta, ezáltal védve a trafót? Mert ez nekem még nem nagyon világos.

Mellesleg kicsit kitoldottam ezt a tápegység kapcsolást, a Te és Nelson Pass technikáját hasznosítva. Felteszem hátha valkinek tetszik és alkalmazza. Ez egy dual mono megoldás, természetsen az egyik fele elhagyható és máris csak egy szimmetrikus tápegység lesz belőle.

üdv.:

Zoli

Én normál trafonál nem láttam még egyiket sem. De pl a PC tápokban van, de ott ugy müködik hogy hidegen nagy az ellenállása, amikor pedig rendesen beindult a táp akkor gyakorlatileg rövidzárként funkcionál. Ez egyfajta lágyindítás. (sztem)

Sziasztok!
STA530-ból szertnék 2.1-et csinálni. Ismeritek ezt az IC-t? vmi vélemény?
Adatlap:http://w3.externet.hu/~veres_ferenc/programs/STA530.pdf
A figure 6-ra gondoltam...
előre is köszi

Valóban nagyon ritka, de tényleg "lágyindítás" a szerepe.
Egy gond van vele, ha lekapcsolod a tápot és vissza (pl. rövid áramszünet, vagy egy egyszerű ki- majd bekapcsolás), akkor a meleg termisztor sajnos nem lesz hatásos. "Igazi" relés vagy félvezetős (tirisztoros) indításra van szükség.
PC tápokban azért van, mert ott nincs trafó a primer bemeneti ágban, hanem csak diódahíd + puffer(ek) - a 230V-ac egyből a diódákra majd egyenírányítva simítás céljából a puffer(ek)re jut.
Namármost, a pufferek a bekapcsolás pillanatában rövidzárként viselkednek. Ezt az áramot a diódák nem viselnék el, ennek érdekében a termisztor áramkorlátozást végez bekapcsoláskor. Hidegen néhány Ohm az ellenállása, de amint megindul rajta az áram felmelegszik, és lecsökken az ellenállása minimálisra - mondhatni 0 Ohm-ra (rövidzár).

A gyakorlatban 300VA-es toroidtrafó alatt elhagyható a lágyindítás. Jártam olyan helyen ahol az átlagos minőségű (minél jobb minőségű egy toroidtrafó annál kisebb teljesítményű veri le az automatát, ha valaki ezt nem értené: egy trafó minőségének egyik mutatója a felhasznált huzalvastagság a minél alacsonyabb üresjárati/terhelt feszültségkülönbség elérése érdekében - a vastagabb huzal pedig alacsonyabb primer tekercsellenállást eredményez [a bekapcsolási nagy áramot részben az okozza hogy még nem érvényesül a trafó induktív volta, a tekercsellenállás rezisztív értéke dominál]) 200VA-es trafó levágta a kismegszakítót (na jó lehet hogy 10A-es volt az automata, színére már nem emléxem). Ez ritka, de ha tutira akarunk menni - márpedig szeretünk tutira menni! -vagy ha jó a trafónk akkor mindig tegyük be a lágyindítást nyugodtan, filléres befektetés (annak főleg akinek sok reléje meg teljesítményellenállása van a műhelyben elfekvőben!).

Fontos megjegyzés! Nem érdemes elbonyolítani egy lágyindítást! Legyen robosztus és megbízható az áramkör! Nyugati fórumon láttam PIC-es (!!!) lágyindítást hálótrafóhoz...
A tirisztorosak gyakran hibásodnak, és nem feltétlenül a rossz méretezés miatt. Nem egy diszkóvéget javítottam ilyen hibával, az áramkört kivágtam és bekerült a jó öreg relés megoldás - többet nem is hozták vissza őket (ezzel a hibával...).
Amerikai végekben meg divat volt a 80-as években a mindenféle félvezetős kapcsoló, ezeket alkalmazták még a végfok kimeneti DC védelmében is. Ha valami meghalt a végfokokban, hát az mindig ez az áramkör volt!
Szóval konklúzióként.. érdemes megbecsülni a "faék" megoldásokat! Legyen egyszerű de megbízható!!!