Olvasd le kérlek az "Itt keresd" nyílnál lévő 9 lábú IC típusát! Az adatlapjából (ha fellelhető) előbb tudnék mérési pontot megadni mint abból az elmosódott kapcsolási rajzból.

TA7312P

Bocsánat rosszul néztem meg Ta7317P.
Elnézést a félreírásért.

Itt egy adatlap is:
TA7317P Adatlap

Üdv Mindenkinek!
Egy régebbi hozzászólásban olvastam, hogy az erősítő földfüggetlenségének megőrzése mellett az életvédelmi földre köthető a hűtőborda és a trafó magja párhuzamosan és egymáshoz képest fordítva kapcsolt nagyáramú diódákkal. A kérdésem az, hogy ez azt jelenti-e, hogy ha az erősítő földjével ugyan így járok el, tehát ha mondjuk a csillagpontot kötöm ugyanígy az életvédelmi földre akkor is földfüggetlen marad-e az erősítő és, hogy ez egyáltalán helyes-e így?
Ha jól gondolom ennek a diódás dolognak az az előnye, hogy amíg az erősítő földje nem mászik a diódák nyitófeszültségénél messzebbre az abszolút földtől addig nem szól bele az egészbe, tehát egy esetleges földhuroknál az a pár milivoltos különbség amit a vezetékek ellenállása okoz (és fix föld esetén búgáshoz vezetne) az itt nem okoz gondot. Viszont ha zárlat vagy valamilyen statikus feltöltődés miatt jobban elmászik a föld akkor azt levezeti az életvédelmi földre és ha kell, a biztosítékot is lecsapja.
Üdv: Gabi

Elméleti kérdések:
Ha valami oknál fogva nem tudom a hűtendő tranzisztorokat, FETeket, IC-ket közvetlenül a hűtőbordára rögzíteni, hanem egy alu laphoz, és azt a bordához, akkor mennyivel csökken a hűtés hatékonysága? Mik a tapasztalatok?

Ha egy processzor hűtőbordát kiegészítek egy alu lappal, az véleményetek szerint elfogadható? (Van pár felesleges mindenféle nagyobbacska proci hűtőm)

Ha például a két végfok FET-et úgy szorítom le, hogy teszek rájuk egy alu lapot és azt a kettő között lecsavarozom jó megoldás, vagy érdemes csinálni/venni ilyen leszorító lemezt, amit lehet látni több erősítőben is?

Nem kilowattokban gondolkodom, csak tizenwattos AB osztályúban.

Ha az erősítőd csillagpontját rákötöd az életvédelmi testre, akkor az erősítőd nem lesz földfüggetlen.
Az életvédelmi föld, és a test összekötése történhet kondenzátorokkal, nagyértékű ellenállásokkal, vagy a kettő kombinációjával, de semmi esetre sem diódával. A dióda nemlineáris eszköz, külső zavar esetén ragyogó keresztmodulációt hoz létre, ami aztán kiirthatatlan.

Köszi a választ.
Akkor úgy vélem, hogy az a legjobb ha a dobozt is a testre kötöm, az életvédelmi földet pedig kihagyom a mókából.
Ezesetben ha az erősítő egy olyan rendszerben működik (pld cd lejátszók, keverőpult, erősítő(k)) ahol külön-külön minden egység földfüggetlen és mondjuk az egyik végerősítő testjét leföldelem külön. Vagy az említett egységek közül csak az egyik földelt akkor elméletileg nem lehet a földelésen keresztül záródó földhurkom és megszabadulok a földeletlenség esetleges negatív hatásaitól is?

Én csináltam már ilyet vas lemezzel. Nálam nem okozott gondot, de hő "közvetítő" lemez itt 4mm vastag és mindenhova hővezető pasztát kentem ahol hőáramlás van. Tehát pld a borda és a vas lap közé végig.

Ha rendszerben gondolkozol, akkor érdemes megfontolni a földfüggetlen, földszimmetrikus megoldásokat használni. Bemenőtrafó, kimenőtrafó, normálnívó ki-, és bemenőszintek. Lehet nem olcsó, de akkor lesz legkevesebb gondod a csatlakoztatásokkal, és földhurok veszéllyel.
Esetleg tehetsz egy kapcsolót az ÉV föld, és a test közé.

Az a helyzet, hogy a nem olcsó rész miatt biztosan nem fogok ki/be menőtrafós megoldást kiépíteni. Most egyszerűen sehol nem használok földelést és néha szoktak "csípni" a készülékházak. Azt gondolom, hogy ha egy és csakis egy ponton leföldelem a hálózatot a test és a védőföld összekötésével akkor ez a probléma megszűnik és ha eddig nem volt, akkor ezután se lesz földhurkom. Szívesen venném ha Te vagy valaki linkelne valami szakirodalmat az ilyen rendszerek szakszerű földeléséről ami nem arról szól, hogy hogyan vásároljak össze méregdrága optikai meg trafós meg istentudja milyen galvanikus leválasztókat meg hasonlókat.

Üdv Gabi!

Hogyha az előbb felvázolt megoldás helytálló, akkor a tanácsodat megfogadva teszek egy "földelő kapcsolót" az épülő erősítőmbe és akkor ha máshol nincs akkor azzal instant le lehet földelni a rendszert.

Én sajna szakirodalomról nem tudok, a tapasztalatomat (rádiós, és adós) gyakorlatomból szereztem. Mindenesetre szükséges hozzá logika, és áramkör ismeret. Csak úgy tudod elkerülni, hogy a jelút (test is) és a földelés összekeveredjen. Sajnos az, hogy eddíg nem volt, az nem biztosíték semmire, elég pl. ha egy nem tökéletes fénytechnika, vagy nagyobb teljesítményű RF utasító rendszer működik melletted.

Értelek. Hát akkor majd próbálok én is tapasztalatokat szerezni
Köszi a segítséget!

Helló !
A hirdetéseknél olvastam, hogy alacsony belső ellenállású trafó nem jó erősítőhöz.
Valaki el tudná magyarázni hogy miért nem ?
Kösz !

Akár írhatnék könyvet is a témáról, de zavarvizsgálati gyakorlatból tudom, hogy minden eset, helyzet más, és más. Az se biztos, hogy van megoldás egy adott esetben. Az általános érvényű dolgokat meg 2 mondatban össze lehet foglalni.
Pl. Egy csövet a rácsa, és katódja, egy tranzisztort a bázisa, és emittere között vezéreljük. Az a lényeg, hogy a két elektróda közé ne kerüljön olyan vezető amelyen földelő áramok folynak, vagy folyhatnak. Még nagyfrekvenciásak se, amik egyébként akár kívül esik az adott berendezés működési tartományán. (adott hosszúságú vezeték, vagy földelő fólia antennaként szerepelhet) Ha az ilyen ilyen problémákat a tervezéskor, vagy kivitelezéskor elkövetik, javításukra nem sok esély van.
A kábelek árnyékolást egyik végén szabad csak földelni, ha mindkét vége le van földelve, (össze van kötve az ÉV földdel a házon keresztül) kész a földhurok. Már csak egy elég erős zavarforrás hiányzik a boldogsághoz.

reloop forumtárs közreműködésével, és sok telefonos egyeztetéseel végül is sikerült megoldani a problémát. Habár a probléma forrás mostanáig rejtve maradt, de kiderült, hogy a szerencsétlen TA7317P 1-es lábára befut egy tiltás, és rögtön oldja a relé tápját, de csak egy pillanatarta, mert ennyi idő alatt megszűnik ugye a túlterhelés, majd ez ismétlődött egészen addig, még a hangerőt visszább nem vettem. Az erősítőben pl nem volt a relé előtt a tekercsen védődióda, ez is pótolva lett, majd a TA 1-es és 4-es lábát összezárva egy pár pillanatra megszűnt magas hangerőn is a tiltás. Később erre a két pontra egy 680 Ohmos ellenállást tettem reloop javaslatára, és láss csodát, nem tiltott továbbá az erősítő. Próbálkoztam még ellenállásokkal, de a 910 Ohmosnál már tilt, ugyanúgy mint a kiindulási állapotban. Most működik az erősítő, kérdés ez mennyire lesz hátrányos a későbbi működésében, max leégetik a tranzisztotokat benne. Reloop forumtárssal azt is beszéltük, hogy nem egy nagy valami ez a MARANTZ PM 710 erősítő, szerintem kimondottan rossz hangja van, nem vallom persze magamat vájt fülűnek, de nem szépek a magasok, mélyek is olyan silányak, ének talán még elmegy szódával. Nem is értem miért kérnek ebay-on is érte minimum 200 eurót. Mindegy, tanulságos volt, soha nem kell venni ilyen erősítőt, és legközelebb hol kell keresni a problémát. Hálás köszönet még egyszer reloop forumtársnak. KÖSZI !

Üdv! segítségetek szeretném kérni egy Magnat Quantum 530A készülék javításában. A hibajelenség, hogy első bekapcsolás után 10-15mp múlva leold a védelem. Átméregettem a félvezetőket minden rendben, kondenzátorok látszólag épek. Többszörös bekapcsolás után rövidül a leoldási idő, majd egy 20 perces próbálkozás után beáll és nem old le. Rajzot nem találtam hozzá, elég bonyolult védelme van hibakor lekapcsolja a tápfeszt is. Van egy gondolom én egyenfeszt figyelő védelem a végfok közelében, és van egy az előfokon ami az egész áramellátást kapcsolja. Kontakt hibára nem gyanakszom, panelmozgatásra nem érzékeny, többszörös próbálkozás után is kb 20perc múlva beáll és nem old le.

Elsőkén az elkókat mérném, cserélném.

Hello.
Éppen hogy a kis belső ellenállású a jó. Kevesebb lesz a rézveszteség, nagyobb a kivehető csúcsáram.

a*z elkókat kicseréltem ami picit is alatta volt az értéknek. semmilyen változás nem történt.

* Nagybetű!

Sziasztok tudna nekem valaki segíteni?
Kaptam egy erősítőt amiben nem szólt egyik oldal sem. Jó pár ellenállás szénné égett és egy kettőt el is távolítottak, de szerencsére a nyákra rá volt írva az érték, így könnyen ki tudtam cserélni.
Átméregettem az összes ellenállást de úgy hogy nem forrasztottam ki a nyákból. Az alkatrészt amit vettem többször is lemértem és 47 Ohmos mind a kettő de beforrasztás utána 22-23ohmot mérek mind a kettőn. Ez miért van?
Amit látok még rajta az az hogy az ellenállás egyik vége egy tranyó bázisára és a másik ellenállás egy ugyanilyen típusú másik tranyó bázisára van kötve. A két tranzisztor emittere össze van kötve és a cserélt 100ohmos végére megy amit beforrasztás után már csak 62ohmnak mérek. Még a két tranyó kollektora is össze van kötve és ez egy A1941 végtranyó kollektoráthoz van kötve.
Miért mérek más értéket a beforrasztás utána?
Az A1941 még nincs is beforrasztva a másik két 5401B tranyó pedig még a gyári. Lehet hogy az is hibás ? vagy ennek pont így kell működni?

Sziasztok szerintetek ez a kapcsolas mukodo kepes?Mert megepitettem de recseg a hangja vagyis torzan szol nemtom mi lehet a baja segitsetek.

Ha egy alkatrészt beforrasztasz, akkor az egész "környezetét" méred. Általában az az első dolog, hogy az aktív alkatrészeket méregessük. (tranyók)

Ezt egy kicsit bővebben kifejtenéd? hogy kéne?

Tranyók ki, diódavizsgálóval megmérni, nincs-e megszakadva, vagy zárlatos éppen, de ha már kint vannak, akár bétát is mérhetsz rajtuk (hfe). Diódákat is érdemes körbemérni. Lényegében minden félvezetőt.

Az összes diódát végigmértem meg a nagyobb tranyókat amik kukák voltam így cseréltem őket.
Amiket nem mértem azok a kisebb tranyók mert abból rengeteg van. pl 5551B,5401B...
Ezeket is mind ki kéne szedni? Van belőle vagy 80 db.

Nem, csak amik közvetlen a végtranyók, és meghajtók "közelében" vannak. Ha azokkal nincs gond, nem kell visszafelé menni.

Szia! A kimeneti egyenfeszültséget vizsgáltad?

Szia! Az a tranzisztor amelyiknél a bázisára menő ellenállás elpusztult megérett a cserére.