Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Megégni? A vezeték közelébe se megyek, csak a földön állva egy négyzetméter alufólia. Ott nem keletkezhet veszélyes feszültség, max. csíp, de 16 2/3 Hz-en sokal kisebb a hatás, mint 50 esetén.
CI-94 hobbicélra tökéletes, csomó mindenhez segített már. Inverterről is ugyan úgy mér, mintha hálózaton lenne. ![]() ![]() A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2014
Már csak egy jó feszültségváltó hiányzik...
![]()
Megy feszültségváltó nélkül is. Miért kellene?
Mert akkor még hiteles is. Persze annak primerjét rá kell akasztani a távvezeték két fázisa közé, a szekunderét meg egy táblaműszerre, vagy a szkópra, majd számolni. A jelenség kimutatásához persze elég az alufólia is.
Az biztos, de nem az a cél. Nem szívesen fogdosnék 120-400kV-ot.
![]() Majd ha hazamegyek, csinálok 1-2 mérést a MÁV-nál is. Ott a jelalaktorzulások lesznek érdekesek tirisztoros mozdonynál, és sima egyenirányítós gépnél, stb. Az 50Hz-es mozdonyok hangját hallgatni egyébként nagyobb élvezet. A MÁV-os gépek az igaziak. ![]() A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2014
Idézet: „16 2/3Hz-es 120kV-os távvezeték jelét is.” Én nem tudok ilyenről, hol található ilyen távvezeték?
A következőkben írta, némethonban.
Nyugat Európában többnyire a vasút 50 helyett 16 2/3Hz-es hálózatról működik. A vontatási feszültség 15kV, az átviteli hálózat 120kV, egy fázis. Ez egy régebbi rendszer, mint a mienk, de korai kiépítése miatt megmaradt, és az új szakaszokra is ez kerül, mivel a mozdonyok mind 16 2/3Hz-esek. A soros gerjesztésű motorok miatt kellett, ma már nincs jelentősége az egynirányítós soros gerjesztésű motoros, vagy frekvenciaváltós aszinkronmotoros gépeknél, de mivel nagyon nagy számban vannak a régi gépek, és bevált, ezért megmaradt. Kandónak köszönhető az 50Hz-es vasút kiváltsága Magyarországon.
![]() A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2014
Arról nem is beszélve, hogy a Kandó-féle mozdony egy állatorvosi ló. Sok érdekességet felhasználtak a tökéletes működés érdekében.
Tanult kollégák Pekingben rendeltek két sört. Nyolcat kaptak
![]()
A tokamak és a fusor is, szerintem vakvágányok (még). Hogy miért"?"
Mert nem tudunk folyamatosan nagy hőfokot előállítani, csak nagy energia befektetéssel. Az áttörést az impulzus üzemben működő DPF reaktorok fogják jelenteni. A relatív kis hely igénye és a közvetlen áramforásként való használat miatt (mondjuk:1p+11B→34He+ 8.7 MeV vagy 1p+7Li→24He+ 17.2 MeV) A további előny még, neutron sugárzás mentesség (Aneutronic fusion) ami ugye nem egy elhanyagolandó szempont.
Gyönyörűek! Még ma is emlékszem, hogy elbűvölve bámultam/halgattam a múzeum körúti bizományiban, az itt, első képen látható "Pio" tornyot. Akkori áron számolva, kb. 15 éves fizetésem kellett volna hozzá.
Én ezt az oldalt szoktam nézegetni: Bővebben: Link A 26. oldalon tartok... ![]() A hozzászólás módosítva: Jún 22, 2014
Hát igen. Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem sokkal jobban tetszenek ezek a "retrónak" nevezett eszközök, minta mai un. "formatervezett"-nek mondott (néha) szörnyűségek.
Az odáig jó, hogy közvetlen áramforrás, de mekkora frekvencián, milyen jelalakkal üzemelne? Mert szerintem hálózatra köthető 50Hz-es szinusz aligha fog keletkezni. Bár óriási egyenirányítóval, panelháznyi kondival, és szobányi félvezetőkből felépülő félvezetőkkel, meg lehet oldani. Kérdéses, hogy a ma létező anyagok mennyire bírnák a ma készíthető anyagok az impulzusüzemet. Bár a neutronsugárzástól mentes üzem nagyon jó lenne. Egyelőre szerintem bőven jó a "mezei" nyomottvizes maghasadással működő reaktor, hozzá gőzfejlesztő+szinkrongenerátor. Én egy 100-150 évet tippelek, mire létrejönne valami új reaktortípus. Addig meg van elég urán. (300 évet írnak.)
A hozzászólás módosítva: Jún 23, 2014
Unatkoztam, és egy tönkretett PC-ventilátort szinkronmotorrá alakítottam. Kiszedtem az elektronikát, és a tekercsekre 12V 50Hz-et kötöttem. Ügyesen meg kell lökni, és szép egyenletesen forog. Ahol megvilágítja a fénycső, látszik a szinkronüzem a storboszkóp hatás miatt. Nem sok levegőt visz, mert kicsi a hálózati frekvencia a ventilátorhoz.
Ezt ki kéne próbálni Bővebben: Link
Ezen meg jót röhögtem Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Jún 23, 2014
Az elsőt már kipróbáltam, tényleg ilyen, bár én 30Hz-el, mert annyit tudott a kamerám. Kisebb hangszóróval, kis szivattyúval, és kisebb csővel csináltam, de sajnos nem lett ennyire látványos, mert egy kicsit fröcskölt, de a lényeg az megvolt, az szépen látszott.
Hétvégén szerintem nekiugrok és kipróbálom.
![]()
Próbáld, tényleg látványos, és szinte el sem hiszed, hogy amit látsz a valóságban, csak hullámos víz, közben a kamera képén pedig azt látod, hogy áll. Marha jól néz ki.
A másik, amit még ki lehetne próbálni, hogy egy stroboszkópot 50Hz-el villogtatni, tök sötétben, és akkor szabad szemmel is látható lenne. A hozzászólás módosítva: Jún 23, 2014
Idézet: „Az odáig jó, hogy közvetlen áramforrás, de mekkora frekvencián, milyen jelalakkal üzemelne?” Egyenáramú impulzusok keletkeznének a bemeneti impulzusokkal szinkronban. A kimeneti áram terhelhetősége a létrehozott "pinch"-ben, a fúzióba lépet atomok számától függne. A "pinch" a reaktor és a befektetett energia nagysága összefügg!De a "pinch"-ban levő hőfok állandó(most maximum 1,8Bilió K sikerül már elérni). De az igaz hogy csak "pár" nanoszekundum áll rendelkezésre a fúzióra, egy impulzus alatt. Azt is mondhatnám ez a dugattyús motor nem a sugárhajtómű a fúziós reaktorok között. Itt van egy pár link olvasgatni: The Machine Research on pinch plasma focus devices of hundred of kilojoules to ...oules LPP Focus Fusion Én is innen lesek ![]() A hozzászólás módosítva: Jún 23, 2014
Igen Strob-al érdekes! Úgy emlékszek itt az oldalon tárgyalták valamelyik topic-ban. Idő szökőkút néven. Azt meg is csináltam NE555-ből multivibrátor potival meg egy led 1-Hz től 80-Hz-ig tekergetve nagyon rédekes. Csak én nem szineztem a vizet meg uv led sem volt. A videón uv leddel van, meg szinezett vízzel. Bővebben: Link
Ez a digitális fatükör kézivezérelt változata
![]()
Amennyi mérnökórát, anyagot és pénzt erre áldoztak, abból nálunk 100 család megélne 10 éven keresztül. Az eredmény pedig egy játék. Jól el lehet adni flippernek percenként 100 Ft-ért. Ilyenkor szoktam elhűlni, hogy mennyi agyi kapacitás vész kárba, miközben napi problémákra meg nincs megoldás - például még mindig elég nehéz pótolni a villanykörtét. Nem tudom, mennyi pénzből gazdálkodik az MIT, de a video után ezt 100% pazarlásnak érzem. Hozzáteszem - ha itt a HE-n raknánk össze - lehet, hogy éppen az 1000.0000-od lenne az ára. Persze az is lehet, hogy a bügykök nem 3D printeren készülnének, csak egy Evig fóróval és szögekböl.
Ennek nem elsődlegesen a tényleges megvalósítás a célja, hanem a technológia kikísérletezése. (Az, hogy gyakorlati haszna mi lesz, még nem tudom, de nyilván az is lesz neki. Valamiféle modellezési célt tudok elképzelni, kb. mint a 3D nyomtatásnál, vagy hasonlót... Esetleg a vakok és gyengénlátók számára lehet hasznos, ha ily módon megismerkedhetnek - biztonságos, virtuális környezetben - a valóságos környezettel.)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |