Megégni? A vezeték közelébe se megyek, csak a földön állva egy négyzetméter alufólia. Ott nem keletkezhet veszélyes feszültség, max. csíp, de 16 2/3 Hz-en sokal kisebb a hatás, mint 50 esetén.
CI-94 hobbicélra tökéletes, csomó mindenhez segített már. Inverterről is ugyan úgy mér, mintha hálózaton lenne. A kép Németország, Zolling szénerőmű melletti alállomásnál a 400kV alatt. Egy kis drótot tettem a kocsi tetejére, és már mérhető is. A 16 2/3 Hz-et a Freising melletti vontatási alállomásnál fogom megmérni. 120kV-on jön egy elvileg Müncheni áramátalakító telepről. Az alállomás 120/15kV-os, egyfázisú. 16 2/3 Hz-es csak egyfázisos rendszernél van.

Már csak egy jó feszültségváltó hiányzik...

Megy feszültségváltó nélkül is. Miért kellene?

Mert akkor még hiteles is. Persze annak primerjét rá kell akasztani a távvezeték két fázisa közé, a szekunderét meg egy táblaműszerre, vagy a szkópra, majd számolni. A jelenség kimutatásához persze elég az alufólia is.

Az biztos, de nem az a cél. Nem szívesen fogdosnék 120-400kV-ot.
Majd ha hazamegyek, csinálok 1-2 mérést a MÁV-nál is. Ott a jelalaktorzulások lesznek érdekesek tirisztoros mozdonynál, és sima egyenirányítós gépnél, stb. Az 50Hz-es mozdonyok hangját hallgatni egyébként nagyobb élvezet. A MÁV-os gépek az igaziak.

Én nem tudok ilyenről, hol található ilyen távvezeték?

A következőkben írta, némethonban.

Nyugat Európában többnyire a vasút 50 helyett 16 2/3Hz-es hálózatról működik. A vontatási feszültség 15kV, az átviteli hálózat 120kV, egy fázis. Ez egy régebbi rendszer, mint a mienk, de korai kiépítése miatt megmaradt, és az új szakaszokra is ez kerül, mivel a mozdonyok mind 16 2/3Hz-esek. A soros gerjesztésű motorok miatt kellett, ma már nincs jelentősége az egynirányítós soros gerjesztésű motoros, vagy frekvenciaváltós aszinkronmotoros gépeknél, de mivel nagyon nagy számban vannak a régi gépek, és bevált, ezért megmaradt. Kandónak köszönhető az 50Hz-es vasút kiváltsága Magyarországon.

Arról nem is beszélve, hogy a Kandó-féle mozdony egy állatorvosi ló. Sok érdekességet felhasználtak a tökéletes működés érdekében.

levitálás

Ez egy szimpla mágnes.

Régi Ezermesterben találtam

Tanult kollégák Pekingben rendeltek két sört. Nyolcat kaptak

Nem érdekes, inkább nosztalgikus, és szép.

A tokamak és a fusor is, szerintem vakvágányok (még). Hogy miért"?"
Mert nem tudunk folyamatosan nagy hőfokot előállítani, csak nagy energia befektetéssel.
Az áttörést az impulzus üzemben működő DPF reaktorok fogják jelenteni. A relatív kis hely igénye és a közvetlen áramforásként való használat miatt (mondjuk:1p+11B→34He+ 8.7 MeV vagy 1p+7Li→24He+ 17.2 MeV)
A további előny még, neutron sugárzás mentesség (Aneutronic fusion) ami ugye nem egy elhanyagolandó szempont.

Gyönyörűek! Még ma is emlékszem, hogy elbűvölve bámultam/halgattam a múzeum körúti bizományiban, az itt, első képen látható "Pio" tornyot. Akkori áron számolva, kb. 15 éves fizetésem kellett volna hozzá.
Én ezt az oldalt szoktam nézegetni: Bővebben: Link A 26. oldalon tartok...

Hát igen. Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem sokkal jobban tetszenek ezek a "retrónak" nevezett eszközök, minta mai un. "formatervezett"-nek mondott (néha) szörnyűségek.

Az odáig jó, hogy közvetlen áramforrás, de mekkora frekvencián, milyen jelalakkal üzemelne? Mert szerintem hálózatra köthető 50Hz-es szinusz aligha fog keletkezni. Bár óriási egyenirányítóval, panelháznyi kondival, és szobányi félvezetőkből felépülő félvezetőkkel, meg lehet oldani. Kérdéses, hogy a ma létező anyagok mennyire bírnák a ma készíthető anyagok az impulzusüzemet. Bár a neutronsugárzástól mentes üzem nagyon jó lenne. Egyelőre szerintem bőven jó a "mezei" nyomottvizes maghasadással működő reaktor, hozzá gőzfejlesztő+szinkrongenerátor. Én egy 100-150 évet tippelek, mire létrejönne valami új reaktortípus. Addig meg van elég urán. (300 évet írnak.)

Unatkoztam, és egy tönkretett PC-ventilátort szinkronmotorrá alakítottam. Kiszedtem az elektronikát, és a tekercsekre 12V 50Hz-et kötöttem. Ügyesen meg kell lökni, és szép egyenletesen forog. Ahol megvilágítja a fénycső, látszik a szinkronüzem a storboszkóp hatás miatt. Nem sok levegőt visz, mert kicsi a hálózati frekvencia a ventilátorhoz.

Ezt ki kéne próbálni Bővebben: Link
Ezen meg jót röhögtem Bővebben: Link

Az elsőt már kipróbáltam, tényleg ilyen, bár én 30Hz-el, mert annyit tudott a kamerám. Kisebb hangszóróval, kis szivattyúval, és kisebb csővel csináltam, de sajnos nem lett ennyire látványos, mert egy kicsit fröcskölt, de a lényeg az megvolt, az szépen látszott.

Hétvégén szerintem nekiugrok és kipróbálom.

Próbáld, tényleg látványos, és szinte el sem hiszed, hogy amit látsz a valóságban, csak hullámos víz, közben a kamera képén pedig azt látod, hogy áll. Marha jól néz ki.
A másik, amit még ki lehetne próbálni, hogy egy stroboszkópot 50Hz-el villogtatni, tök sötétben, és akkor szabad szemmel is látható lenne.

Egyenáramú impulzusok keletkeznének a bemeneti impulzusokkal szinkronban. A kimeneti áram terhelhetősége a létrehozott "pinch"-ben, a fúzióba lépet atomok számától függne.
A "pinch" a reaktor és a befektetett energia nagysága összefügg!De a "pinch"-ban levő hőfok állandó(most maximum 1,8Bilió K sikerül már elérni). De az igaz hogy csak "pár" nanoszekundum áll rendelkezésre a fúzióra, egy impulzus alatt. Azt is mondhatnám
ez a dugattyús motor nem a sugárhajtómű a fúziós reaktorok között.
Itt van egy pár link olvasgatni:
The Machine
Research on pinch plasma focus devices of hundred of kilojoules to ...oules
LPP Focus Fusion
Én is innen lesek.

Igen Strob-al érdekes! Úgy emlékszek itt az oldalon tárgyalták valamelyik topic-ban. Idő szökőkút néven. Azt meg is csináltam NE555-ből multivibrátor potival meg egy led 1-Hz től 80-Hz-ig tekergetve nagyon rédekes. Csak én nem szineztem a vizet meg uv led sem volt. A videón uv leddel van, meg szinezett vízzel. Bővebben: Link

Bővebben: Link

Üdv!
Ez vajon hogyan működhet?

Ez a digitális fatükör kézivezérelt változata

Amennyi mérnökórát, anyagot és pénzt erre áldoztak, abból nálunk 100 család megélne 10 éven keresztül. Az eredmény pedig egy játék. Jól el lehet adni flippernek percenként 100 Ft-ért. Ilyenkor szoktam elhűlni, hogy mennyi agyi kapacitás vész kárba, miközben napi problémákra meg nincs megoldás - például még mindig elég nehéz pótolni a villanykörtét. Nem tudom, mennyi pénzből gazdálkodik az MIT, de a video után ezt 100% pazarlásnak érzem. Hozzáteszem - ha itt a HE-n raknánk össze - lehet, hogy éppen az 1000.0000-od lenne az ára. Persze az is lehet, hogy a bügykök nem 3D printeren készülnének, csak egy Evig fóróval és szögekböl.

Ennek nem elsődlegesen a tényleges megvalósítás a célja, hanem a technológia kikísérletezése. (Az, hogy gyakorlati haszna mi lesz, még nem tudom, de nyilván az is lesz neki. Valamiféle modellezési célt tudok elképzelni, kb. mint a 3D nyomtatásnál, vagy hasonlót... Esetleg a vakok és gyengénlátók számára lehet hasznos, ha ily módon megismerkedhetnek - biztonságos, virtuális környezetben - a valóságos környezettel.)