Nálunk már nem tégláknól építik a házakat. Hanem ilyen blokkokból. Gondolom nem olcsó.

Az ezzel épített falat még kiöntik betonnal. Gyakorlatilag olyan a hőszigetelése, mint a panelházaké. Kívülről 20 cm vastag hőszigetelés kell rá. Belül meg a betonra ragasztott 2 réteg gipszkarton.

Úgy hívják, pince falazó blokk. A hőszigetelése nem túl jó, viszont az alapot elkészíteni jó, nem kell zsaluzni. Lehet akár vasalni, ki lehet önteni betonnal, pince falazásához kiváló, esetleg válaszfalakhoz, de a ház falához nem. Úgy is hívják, hogy zsaluzóblokk.
A ház falához teherhordóként B30 - B43 agyag kerámia falazó blokkot használnak, az sokkal könnyebb, és jobb a hőszigetelése is.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

A panelházak "beton" fala egy szendvics szerkezet. Ezért elég jó a hőszigetelése, sokkal jobb, mint egy betonnal kiöntött zsalukőé.

Így igaz!

Itt Zalában több új vályog építésű ház is van, sőt egyre több épül, hisz a talaj adottságai itt nagyon kedvező....kiszedik az alapot és az egész ház fala megvan belölle, csak pár guriga szalma kell hozzá...

Első hallásra jók. Ez a dal biztos a kedvencek között lesz. Szépen lassan meghallgatom a többit is.

Elég jó? Laktál már panelban? Én igen.

Én laktam panelban, laktam tégla házban, és vályogból épültben is. Utóbbiból mindkettőben, azaz vert és vályogtéglából épültben egyaránt. Semmi pénzért nem laknék újra panelban! (Nem azért, mert nem "trendi", hanem mert éjjel nem kell hallgatnom a 128. szomszéd horkolását, hogy egyéb "zajforrásokról" ne is beszéljek...) A klímája pedig a vályognak - mind a kétfélének - összehasonlíthatatlanul jobb, mint a legjobban szigetelt panelnak, téglának. Nem utolsó sorban pedig sokkalta környezetbarátabb.

Én sem mennék vissza a panelba, de semmilyen kaptárba sem.

Bizony, ezért elsődleges fontosságú a panelprogramban a külső, legalább 12-16cm-es hőszigetelés és az ablakcsere, mert nagyon rossz a hőszigetelése a betonnak. A távfűtő művek meg nem győzi forralni a vizet télen a radiátorokba. A fűtésszámla meg 30-40.000 Ft. Nyáron meg szépen felkúszik a szobában a hőmérő higanyszála majdnem a kinti hőmérsékletre.
Egyébként nem a vályogházak miatt volt annyi tüdőbeteg régen? Átnedvesedtek a falai és szépen begombásodott az egész.

Az eleje igaz. A vége majdnem.
A nedvesség és a szellőzetlenség megtette hatását, de. Egy időben tiltották a vályogház építést, míg rá nem jöttek hogy az jó, csak megfelelő alapot kell neki készíteni. A régiek azért nedvesedtek fel mert az alap 3 sor kisméretű tömör tégla volt. Az apósom háza is ilyen. Le is süllyedt már 5 év alatt vagy 40 centit. Szerencsére viszonylag száraz helyre építették, de van ahol feljön a falon a víz.

Nálam is volt ilyen gond, mert régi a ház az ötvenes években épült, de sikerült megszüntetnem a nedvesedést. Tíz éve nincs ilyen gondom, így azt hiszem bevált az alkalmazott módszer.

Hogyan csináltad? Ez is kb. akkor épült a Sárréten.

A ház fal mentén egy méter széles betonjárdát csináltam. Annak a szélénél egy méter mély árokba dréncsövet fektettem kavics takarással, ami a talajból a nedvességet elvezeti a kertben lévő aknába. Az esőcsatornák vizét is ide vezetem egy erre kialakított csövön keresztül. Volt vele áskálódás, de megérte. Persze fontos a jó tető is.

Hali. Úgy mint ZIP fájlt lehet jelszóval titkosítani, ugyanúgy lehet mappát is? Ha igen, hogyan?

Bezippeled a mappát...?

Hogyan kell egy jó alapot készíteni egy vályogháznak? Amit Jani1987 épít annál nem látok alapozást, vagy lehet hogy csak be van temetve. Régen valami döngölt agyag volt az alapja ezeknek, amit fel kellett locsolni minden nap, mert különben porlott. Nem az adta a jó klímáját a vályognak, hogy fellocsolták a talajt és a falak is felszívták ezt a vizet és ez a nedvesség hűtötte a falakat is? Vagy csak szimplán a vastagságuk miatt ilyen jó benne a klíma?

Ez nem az alap?

A fal hőtehetetlensége adja a jó klímát. A falban lévő víz ront a hőszigetelő képességen is, meg dohossá is teszi a házat. Akkor a legjobb, ha száraz mint a puskapor. Ha benedvesedik elég hosszú idő alatt tud csak kiszáradni és olyankor a szilárdsága is kisebb, könnyen megfurkálják a rágcsálók.

Most is ott lakom. Nem is annyira a hőszigeteléssel van baj, Bár nem állítom, hogy tökéletes, vagy akár a legjobb, hanem a nyúlketreccel. De anno jártam a házgyárban, és láttam hogyan készülnek a panelek. Az akkori hőszigetelésbeli előírásoknak megfeleltek.
A fűtéssel sem annyira a hőszigetelés a gond, hanem a fűtésrendszer szabályozatlansága,, vagy inkább a szabályozhatatlansága. Különben nem lett volna szükség az ablaknyitás féle szabályozásra.

Jó ötlet. Végül is a vizet elvezetni könnyebb, mint szigetelni.

No de akkor 2,30 Ft. volt 1 m3 gáz.

Azelőtt az ilyen csapadékos években 60-70cm magasan felnedvesedett a fal. Most teljesen száraz. Télen a fűtési szezonban még párologtatnom is kell, mert túl száraz a levegő.

Az igaz, de úgy tudom, ma is többnyire "hulladék hőből" fűtenek. Ha megnézed elég ritka az önálló fűtőmű, leginkább villanygyár hulladékhőjével fűtenek. Bár egy kívülálló nem tudja megmondani, hogy mi mennyi. (lehet tiltakozni a hulladékégetők ellen is)
Egyébként a panelházak becsomagolásának van negatív hatása is, pl. a szellőzés csökkenése, vagy megszűnése. Ez pedig penészedést okoz. Úgyhogy az optimum megtalálása nehéz feladat, és gondolom nem is a mi dogunk.

Ez nem mindenütt van így. Nálunk (Békéscsaba) A házak tetején volt egy közös kazánház. Két lépcsőháznak egy. Egyetlenegy házban volt 12 lépcsőháznak egy kazán. Na az volt a ráfizetés.
Jó ideje behülyítették a lakókat, hogy mindenkinek saját kazán a jó. Na azóta van penész meg veszekedés. A szélső fizet havi 40 ezret, a középső meg 6-ot a gázért.
Ott ahol lenne olcsón hulladék hő, lenne jó a panelház, de szemét módon a hulladékot is "új" áron adják. Na itt válnék le a távfűtésről. Oldja meg a hulladékhő elhűtését. Akkor rájönne, hogy ha ingyen adná is jobban járna.

Még ennél szélsőségesebb esetek is előfordulnak. Egy barátom egyedi fűtéses panelben lakik. Alattuk fázósék laknak. -10C° alatt be sem kapcsolják a fűtést, mert különben melegük van.

Elég sok hülyítés van a fűtés körül. Pl. a "hőmennyiségmérőnek" titulált költségmegosztó. Valakinek biztos jó üzlet volt. Elég nehéz korrekt megoldást találni, a legmegfelelőbb talán a fűtésköltség tulajdoni hányad alapú megosztása. (ez amúgy is négyzetméter/köbméter alapúŰ) Így nem járnak rosszul a szélső, alsó, és felső lakók sem, és nem fogja senki elzárni a fűtést, hogy a szomszédok fűtsék a lakását.
Egyébként a legfőbb baj az volt, hogy a távfűtéses házakban még ház hőmennyiség mérő sem volt. Mióta van, alacsonyabb is a fűtésszámla.
A közös kazános házakban sem lett volna szabad a lakókra bízni a fűtést, a költségmegosztónak is csak 20 - max 40 % -ban lenne szabad befolyásolni a fűtésszámlát. Nem irigylem a KK-t, hogy vissza tudja csinálni normálisra a díjmegosztást.

A 90-es évek elején voltam Rotterdamban. Egy huszonemeletes ház egyik lakását laktam pár napig. Ott úgy volt megoldva, hogy a közös felszálló meleg cső a folyosón volt. Onnan ágaztak le a lakások egy mágnesszelepen és egy meleg víz mennyiségmérőn keresztül. A mágnesszelepet egy szobatermosztát vezérelte. Ez a nappaliban volt elhelyezve. A hálószobában radiátor termosztát volt. Gondolom a fűtő víz hőmérséklete állandó. A mennyiségből számítják a fizetendőt. Nyilván a ház hőtechnikai paramétereinek ismeretével.

Majd 100 gigányi anyagot eltartana egy ideig..