Fórum témák
» Több friss téma |
Bármilyen vékony vezeték is van a házban, olyan nincs hogy a nulla és a védővezető között feszültség legyen. Pláne amit terhelni is lehet (autóizzó). Nálad valami nagyon nem kerek. Az hogy ráz a földelés, ráznak a csapok az nagyon nincs rendben. Ilyen hibát vékony vezető nem okoz. A vékony vezető feszültségcsökkenést, melegedő esetleg túlterheléskor kigyulladó vezetéket igen. De az hogy a nulla és a föld között feszültség legyen olyat nem. ÉV-reléd van? Szerintem nemcsak nullszakadásod van, hanem a nullázás ahol el van végezve ott is hiba van. Elvileg pont a nullázás miatt nem alakulhat ki potenciálkülönbség a nulla és a védőföld között. Én a te helyedben teljes átvizsgálást végeznék tekintettel az elektromos hálózatra, EPH-ra. Mérni kellene földelési ellenállást is.
Én nem vagyok a nulla szakadásban biztos, és akár a szolgáltatónál is lehet. ( mellékesen a nulla védőföld sípol multiméterrel mérés az egyenlő a sóhívatal felkeresésével, az lehet a szomszéd konnektorban is, sőt az is lehet, a vezetékek áthallása miatt szakadt vezetéken is sípol.) Először is NORMÁLIS földelőszonda, ha messze e transzformátor, akár több is párhuzamosan, (régen azt tanították, az a normális földelés, amin egy fázis-föld rövidzár azonnal leoldja a kismegszakítót) Ami a nullavezetőn esik feszültség a transzformátorig az nálad mint potenciál emelkedés jelentkezik.( ebben benne van a szomszéd fogyasztából keletkezett is...) legtöbb helyen a 100 éve levert rozsdás cső nem igazán segít az emelkedett potenciál eltüntetésében. Ami még sokat segít, erre az immáron jó földelőszonda nulla összekötésre (EPH) rákötni a gáz,víz, minden egyéb nagy kiterjedésű fémtárgyat. Ha már emelkedik legalább együtt menjen, így nem fog csípni. ( a vezetékek hossza függvényében a keresztmetszettel nem szabad spórolni.)
Bár nem biztos a nulla szakadás, de azért azt sem árt ellenőrizni, a védővezető csak egy helyen lehet összekötve a hálózati nullával. Egy jól felszerelt FI relé szintén alapkövetelmény. A hibák egy részére időben figyelmeztet.
Miért ne lehetne a nulla föld között terhelhető feszültség? Védővezető 0 áram 0V, nulla vezető 0.2-1 ohm 10-20A (fogyasztástól függően) szerinted... - és ez még csak a lakáson belül. kötések nélkül -
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
Kiegészítésképpen: találkoztunk már olyan esettel is, amikor a régi csupasz csatlakozókat lecserélték szigetelre az oszlop és a tetőtartó között, valószínűleg nem odafigyelésből megfordult a nulla és a fázis. Ha nem volt nullázás kialakítva, nem is vette észre senki, minden működött, volt villany a házban. Amikor a házigazda villanyt akart szerelni és leáramtalanított lekapcsolta kismegszakítókat a mérőnél, ezzel azt hitte hogy feszültségmentes és belenyúlt a kötésdobozba, ekkor érte a meglepetés! Ilyenből volt áramütéses baleset! Ebben az esetben a kismegszakító a nullát szakította meg, a fázis folymatosan jelen volt. Volt aki kihasználta ennek előnyös oldalát is.
Annak a szálnak valahol valamiért megnőtt az átmeneti ellenállása, így nyilván minél nagyobb terhelés van rajta, annál nagyobb lesz a feszültség a nullán is (ohm törvény).
Mondjuk én azt küldeném el melegebb éghajlatra, aki először kitalálta hogy a fürdőkád bármilyen kapcsolatban legyen az elektromos hálózat akármely részével is. Egyik ismerősnél 35 évig ott volt a fürdőkád, úgy ahogy volt, jó volt. Amióta a védőföldre kötötték (korszerűsítés ![]()
A nulla és a föld között feszültség különbség csak akkor lehet, ha tisztán földelés van kialakítva és nincs nullázás.
Sógoroméknál is csípett, lőn csoda a gázcső bekötése után abba hagyta. Félmunkát végezve minden előfordul.Az elektromos hálózat kihagyását nem tudod biztosítani, mivel melegíted a vizet ( bojler vagy gázkazán mindkettő földelendő, még ha nem is akarod a gázkazánnál le kell, hiszen a szivattyú kéri. (a gázcsó meg vas..) így teljesen nem hagyhatod ki.
Nos, ismét jelentkezem. A ház teljesen elkészült villanyilag, minden kötés Wago, és egy centi alukábelt nem hagytunk. Földelőszondának egy 2,8m-es 3mm falú vascső lett leverve, 100W-os izzó mérés és számolás alapján 98W-tal világít Fá-N között, és 96W-tal Fá-Föld között. Ez gondolom jó lesz. Fi-relé beépítve, N-Föld rövidzárra azonnal old, Fá-Föld közötti 40mA-es ledes próbalámpával szintés leold. Szinte mindenhol tömör réz van, ott Wagoval lett kötve, összesen 4 kötés, ami sodort réz (Kültéri villanyhoz, bevakolva) nem lett kihúzva, de az leforrasztva, leszigetelve került felhasználásra.
Egyedül a villanyórától az elosztótábláig megy alu, de egy elmű-s ismerős jövőhéten kicseréli, vettem 10-es Mkh-t, azt mondta, az örök élet lesz oda. Köszönöm mindenkinek, aki segített bármiben is. Idézet: Szerinted ez így rendben van?„Egyik ismerősnél 35 évig ott volt a fürdőkád, úgy ahogy volt, jó volt. Amióta a védőföldre kötötték (korszerűsítés) azóta gyengéden csíp a zuhany...” Elképesztő történetek! Csíp a zuhany, ráz a csap és megy az okfejtés, hol lehet a hiba, ahelyett, hogy olyan embert keresnének a tulajdonosok, aki ért hozzá és elhárítja az életveszélyt. Szomszéd faluban a zuhany alatt halt meg valaki, következő héten apám kb. 30 Fi-relét szerelt fel. Miért kell megvárni a bajt?
Tisztán elmélet a villanyóráig a nulla vezeték ellenállása 0.1-1 ohm, 10A esetén ez 1-10V (a 7-10V zuhany alatt már csíp) ezt nem nevezném nullának, és teljesen üzemszerű.feltételezve a közös pont potenciálja nem változik, védővezetőn nem folyik áram, így az a közös pont potenciálján van.
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
A leírtak alapján most már nyugodtan használhatod, a 10-es MKh csere után süthetsz is valami finomat. További sok sikert.
Köszönöm a sok hozzászólást, segítséget.
Földszondát csináltunk 2 méter mélyre leütöttünk egy vastag saválló acél 25 mm vastag rudat de nemhogy a kismegszakítót nem nyomja le ha fázisra teszem hanem egy 2000 w os nagy flex sem pörög fel róla, viszont 100w os izzó szép fehéren világít és multiméterrel mértem megvan ugyanaz a feszültség mint a hálózati nullához mérve. Kísérleteztünk azzal is hogy a közeli volt szennygödör ami félig van vízzel abba nyomtunk le egy nagyon hosszú vas rudat de nem csak a vízbe hanem bő 1 métert az iszapos vizes aljába a földbe de akkor sem volt erősebb.
Hazajött apám, megkérdeztem őt is. Ő is nullszakadást mond rá. Szinte biztos a nullszaladás. De lehet hogy nem nálad van a hiba hanem szolgáltatói szinten, valahol valamelyik karón. Szólj a szolgáltatónak, nézzék át a nulláikat ők is.
De ne csak köszöntgesd a segítséget, értesíts egy jó villanyszerelőt, nézess át mindent. Nálatok már sok éve nagy a gond ha azt mondod hogy már gyerekkorodban is csípett a víz. A földelőszonda jóságát is egy villanyszerelő tudja lemérni (földelési ellenállás). Itt Gútán egyszer nullszakadás miatt majdnem felrobbant egy ház! ![]()
Két méter az = 0. Tisztességes 6m földelőszonda, a tiéd szárazságban még a talajvizet sem éri el, felülete nulla...Ezek után egy távoli szolgáltató földeléssel EPH nélkül ne csodálkozz ha ráz a zuhany...
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
TILOS. Még mindig. Amúgy próbáld ki: Krimpeld rá, és mozgasd meg. Mozog? Igen. Nagy az átmeneti ellenállása? Igen. Melegedni fog? Igen. Ezek egyszerű dolgok, a fizikával nem érdemes vitatkozni. Aki rossz "kalácsot" csinált, azt megbuktatták, ahogy fentebb írta valaki.
Azért szeretek villanyt szerelni, mert roppant demokratikus. Voltaképp a legdemokratikusabb. Igazságos, és nem mondja magáról. Teszi. Nem úgy csinálod? Áramütést szenvedsz, kigyulladsz akkor is, ha te vagy a mérnökúr, te lennél az atyaúristen személyesen, vagy csak annak gondolod magad. Egyik öreg mérnök ismerősöm mondása: A fizikát megb***i nem lehet. Megpróbáltam én is, nekem sem ment. Neked sem fog. Ja, és ne akarjátok megtudni, hogy kik kapnak szakmunkás bizonyítványt. Valahogy átvergődik és/átrugdossák. "szakember" kezéből láttam már olyan gányolásokat, hogy a tulaj helyében nem mernék nyugodtan aludni. Szóval tessék csak betartani az előírásokat, ezek mind-mind tapasztalati úton rögzültek. Lehetőleg regisztrált villanyszerelővel kellene dolgoztatni, de azért az émászos eset is megmutatja, hogy nem lehet vakon bízni bennük sem. Egy 2 épületszárnyból álló kollégiumban szoktam néha segíteni villanyszerelésben, ne tudjátok meg mik vannak. Nullaszakadás itt-ott, zömmel az ónozott vezetékvégek miatt. A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
Egy darab 2 méteres elég egy 4x4méteres kutyaólra.
![]()
Tényleg, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy precíz, biztonságos, tehát üzembiztos hálózat legfontosabb kelléke, feltétele a kitűnő minőségű földelés(ek) megléte! Nem véletlenül beszéltem többesben, hiszen földelésből nem lehet eleget készíteni, hiszen minél több helyen, minél nagyobb felület érintkezik az anyafölddel, az a földelő (és nem utolsó sorban EPH!!!) rendszer és ezáltal annál biztosabb földelőképességet tud majd garantálni. Természetesen, van olyan hely, ahol elégséges 1 db 3m-es, de ott, ahol agyagos a talaj, életbevágóan fontos, hogy akár 3 helyre is legyen leverve szonda és az legalább 10-es acéllal össze legyen kötve.
Ilyen kialakítású tűzihorganyzott keresztföldelőt ajánlok A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
Az adatlapodon az van feltüntetve hogy Kazakhstan-ban laksz. Akkor ott teljesen más szabványok lehetnek érvényben mint itt. Vagy ez csak vicc?
Sziasztok! Az volna a kérdésem hozzátok hogy 3fázisú fogyasztó teljesítményéből hogyan tudnám kiszámolni a fázisokon folyó áramot. Egész pontosan egy 15KW-os fröcsöntő gépről van szó amelyben az induló áramot óhmos fűtő betétek, és egy csillag delta indítású motor adja. Az indítási áram felvétel 15KW a fűtéssel, és a motor indulási áramával együtt, ebből szeretném ki számolni a fázisokon folyó áramot induláskor. A hőfok elérésekor fűtő betétek is ki kapcsolódnak ,csak a hő fok szint tartásához marad vissza kapcsolva valamenyi fűtés, tehát ezért írtam erre is hogy indulási áram felvétel mert ugye a fűtő betétnél egyébként ezzel nem számolunk. Az iskolában tanultakból arra emlékszem hogy ez esetben P=U x I x 1.73 óhmos terhelésnél így kapom meg a teljesítményt . Induktív fogyasztóknál még ezt szorozzuk a cos-fível . Én így emlékszem, és ez volna a 3fázison leadott teljesítmény de már nem vagyok benne biztos mert nem volt rá szükségem hogy ilyet számoljak . Ebből akkor ezek szerint az (I) áramfelvétel úgy jönne ki hogy (P) azaz teljesítmény osztva U x 1.73 al ,azaz négyzetgyök3-al. Ezekszerint ez volna a 3fázis össz teljesítménye, a fázisáramokhoz pedig a kapott eredményt osztanom kell 1.73al. Ez volna a kérdésem hogy helyes e amit írtam , így ki tudnám számolni ?
Szerintem egyszerűbb lenne ha megmondanád miért kell az áram. Mert nem tudjuk mekkorák a fűtőbetétek, melyik időpillanatban, csillag/delta stb.... Ha arra vagy kíváncsi mekkora biztosíték kell, akkor az durván a kW duplája...
Amikor ezt írod, hogy:
Idézet: akkor nem a szolgáltató a hunyó, hanem a lakáselosztó utáni hálózattal van a probléma. Valamelyik nulla szál sérült, szakadt és a lakásban bekapcsolt bármely fogyasztón keresztül záródik az áramkör. Ezt nem a konnektorban kell ellenőrizni, hogy ott jó-e a feszültség, hanem az óra után a lakáselosztóba becsatlakozó vezetéken, de a lakás többi fogyasztója nem működhet (semmi nem lehet bekapcsolva). Ezt követően egyenként kell a most éppen használatos készülékeket visszakapcsolni és ellenőrizni a hiba bekövetkezését. Én a bojlerra tippelnék, hogy az okozhat ilyen problémát. Ha a hiba csak akkor áll fenn ha konnektorba van csatlakoztatva készülék, akkor annak az áramköre a hibás. Attól függ hogy az áramkörök hogy lettek kialakítva és a kötések hol és hogyan lettek kiképezve. Jó keresgélést. „minél nagyobb fogyasztót vagy fogyasztókat kapcsolok be annál nagyobb feszültség jelenik meg a Föld vezetőn és a Null vezetőn is!!.Be kapcsolok egy 2000 w vasalót rendesen csíp a Föld vezető és a Null vezető is,ha emelet egy másik konnektorba bárhol bekapcsolok egy időben még egy 1000 w fogyasztót akkor még erősebben csíp ha megérintem akár a víz csapot is mert fém csövel van megoldva” ![]() A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
Van egy olyan érzésem hogy kötési hiba lesz. Vékony alumínium drótot emleget. Vagy az lesz elégve valahol a túlterheléstől, vagy a kötés lesz valahol tönkremenve.
A csavar alá ónozott vezetékvégekről beszélsz? Az nagyon nem jó. Én egyszer kipróbáltam, 2-3 hónap alatt kifojt a sodrott huzal a konnektor csavarja alól.
MSZ 2040.1995 EI vbk. 2.7.4.2.1. Nyomóerő hatásának kitett helyeken forrasztott kötések alkalmazása, valamint a sodrott vezető elemi szálainak forrasszal történő egyesítése tilos.
Volna egy pár gondolatom az eddig olvasottak alapján...
Ne vezessük tévútra a földelni vágyókat. A földelésnek a hossza számít. Akár vízszintesen, akár függőlegesen van elhelyezve. Hatásos (télen is hatásos) csak a fagyhatár alatti rész. A rúdföldelő felülete annyira nem számít, hogy csak na. Az egyetlen szempont az, hogy a korrózió ne egye meg annyi idő alatt, amennyi idő alatt újra felülvizsgálják egy felújításnál, vagy eldózerolják a házat. Ezért van minimális keresztmetszet előírva (a felületvédelem is ide tartozó dolog). Másodlagos szempont függőleges földelő vastagságánál az, hogy lenyomáskor ne görbüljön el. A földelő és a kivezetés közti kötést korrózió ellen védeni kell - az a gyenge pont a homogén anyagokhoz képest. Ha több földelő van leszúrva, ellenállás csökkentése céljából, az akkor hatásos, ha a földelők egymástól való távolsága nagyobb, mint bármelyiknek a hossza. Minél közelebb vannak egymáshoz a földelők, annál nagyobb a pénzkidobás mértéke. (Ez a 15 méterenkénti földelés ez e szempontból a másik oldali pénzkidobás, ez a régi villámvédelmi szabványból jön, de ott mások a szempontok, a hullámnak kell minél rövidebb úton lemenni a földbe.) Ami a földelés jóságát illeti, a nullavezető szakadás esetére akármilyen jó földelés sem elegendő, ha már a kézmosást, zuhanyt, stb nézzük. A nullavezető szakadás a nullázás kritikus pontja, nem véletlenül van egy csomó intézkedés ennek a megelőzésére. Igazán jó földelés (ami tehát nem fog megvalósulni) költsége már mindig összemérhető az áramvédő kapcsoló költségével, azt kell alkalmazni. Persze, tehetséges kontár bármikor bele tud úgy nyúlni, hogy hatástalan legyen az FI relé... Ami az EPH-t illeti, az is kell, de magában az sem a lottó főnyeremény, az igazából akkor jó, ha van elég fémhálózat (ha vízcsap az udvaron, cserépkályhafűtés, stb, ott puff). És hidegpadlós helyiségben az EPH magában... az sem sok. A megoldás a FI relé (tehát nem FI relé, hanem ez, az, és FI relé) megintcsak. EPH-hoz csatlakozva, ez a mondat: "Mondjuk én azt küldeném el melegebb éghajlatra, aki először kitalálta hogy a fürdőkád bármilyen kapcsolatban legyen az elektromos hálózat akármely részével is." jelentős tűjékozatlanságra vall. Azzal tisztában kell lenni, hogy a kád (lefolyó) bekötése sok esetben életmentő lehet, egy pár esetben meg veszélyes. Ez a vita évtizedek óta folyik nemzetközi szakkörökben - azonban addig, amíg a kevés kevesebb, mint a több, addig a bekötés marad a kötelező - és az ésszerű. Ne vezessük tévútra magunkat se. Ez a ráteszem, világít, stb módszer kb azzal egyenértékű, hogy megtudjuk, van-e földelés, vagy nincs. A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
Nem értek hozzá, de olyan nem lehet, hogy pl. a bojlernél fel van cserélve a 0 és a védőföld?
Szerintem arra (is) kellene pályázatokat kiírni, hogy mindenhol meg lehessen csinálni a FI-t, (ha már az emberek sajnálják rá a pénzt) és a korrekt földeléseket, egy halott ember nem igazán élvezi az ablakcserét...stb.
Sziasztok!
Egy olyan kerdessel fordulnek hozzatok, hogy egy falon levo izzo foglalatot szeretnek atkoltoznetni a helyiseg masik falara. Azon kivul, hogy PVC csoben vezetem a drotokat kell-e masra is figyeljek? Mi a helyes eljarasok, es eloirasok, amire figyelnem kell? |
Bejelentkezés
Hirdetés |