A zöld-sárga vezeték kb 5-7 métert megy az óráig,ott látni az összekötést is a villanyóra alatti áttetsző tetejű szekrényben.Azt nem láttam,hogy ott mozdul-e mikor húzigálom.Az sem egyértelmű,merre megy tovább,de valószínűleg egy dobozba,ahol az összes védőföld össze van kötve.Ugyanígy nem látni a nullavezetők összekötési pontját.A biztosítéktáblán csak a fázisvezetékek vannak,és egy nulla,meg ez a védőföld szakasz.Először nem is igen értettem,miért van ez így.Bontani most nem szeretnék,épp hogy csak beköltöztünk.(Asszony megöl...)Ha csináltatom a 3 fázist.

Igen írtam a tűzhelyhez is , hogy szükséges a 3 fázis.
3 x 20A már elég lehet.

Azt olvastam.Egyelőre marad így.Utána 3x16A lesz a 3 fázis,de addig is kell főzni.Kezdem unni a "Nesszkafét"...
Kösz a válaszokat!

Ez a főelosztó dobozod, vagy utána egy kis elosztó ?

Ez a főelosztó doboz.A fürdőszoba,a nappali-konyha,és a utcafronti szobák vannak külön szedve.Most már van benne még egy 25 A-s "C"-s kismegszakító.Ez előtt csak a villanyóra van kinn a falban.Ez benn van a nappaliban.

Ha van lehetőség tedd közelebb a villanyórához, de ennél nagyobbat tegyél be.
3 fázisra úgyis kicsi lesz, a nagyobb 3 fázisú FI relé és a tűzhelyhez is 3 db kismegszakító kell.
2x 12 modulosat. Bővebben: Linkkönnyebb is lesz szerelni, ha van benne hely.

Ezt a meglévőt vagy meghagyod kis elosztónak, vagy megszünteted.

Álljunk meg azért egy pillanatra!... Tudtommal - a szondát eleve egy helyen toldani szokták a vezetékkel - méghozzá bontható kapocs formájában - éppen a mérések miatt. Ez hóhatár fölött egy 100x100-as dobozban szokott történni. Ha van ilyen mérőpont, akkor minek Kellene PEN szétválasztás plomba után? Hiszen megvan a vezeték eleje - megvan a vége, mérhető és szabályos. Még plombát sem kell sérteni a méréshez.

Az a baj,hogy amikor nem itt laktunk,nem volt időm ilyen dolgokat elvégezni,örültem,hogy a füvet le bírtam nyírni.Most,hogy beköltöztünk,nehezebben veszem rá magam az újabb rombolásra.Melyik ujjamba harapjak...

Igen, így van, tudok erről is egy képet küldeni, de ez még nem teljesen elkészült formában van.
Ezen látszik is a 100x100-as doboz., ahol a mérőpont van

Jól tudod, azonban nem csak mérni kell, hanem ellenőrizni is a csatlakozást. A földelőtől jövő mondjuk köracél van összekötve az általad említett dobozban. A vezeték másik vége - amely fontos csatlakozási pont és ellenőrizni kell - érdekes, régen zárópecsételt térben volt.
Nem akartam ekkora vitát kiváltani. ha érdekel megkeresem a konkrét szöveget a regisztrált vill. szerelők kézikönyvében.

Szép, igényes szerelés. ha Te követted el gyuszo, akkor gratula. Ha ez egy szimpla nappali + vezérelt mérőhely és az előbb linkelt is, akkor az a gyanúm, hogy jobban szereted a két mérő körét a konkrét fogyasztásmérő szekrények előtt szétválasztani. A fő földelőkapocs is gondolom itt lesz kialakítva, viszont az alsó tokozatot is plombálni fogja a szolgáltató.

Ez két lakás az egyik 3x16A, a másik 3x20A-es csatlakozással, azóta már használják teljes megelégedéssel. A fogadó doboz ( biztosítékok) átlátszó fedél van rajta az ellenőrzés miatt.

Értem. Korrekt.
Annyit még elárulsz, hogy melyik szolgáltatói terület?
Illetve az előzőleg linkelt 37 sz. kép ugyanez az elosztó bekábelezve?

ELMÚ-ÉMÁSZ
Igen, ugyanaz, de egy kis módosítással.
A biztosíték felső végén is ki lett cserélve a szemes kábelsaru szorító bilincsesre.

Köszi!

Üdv: habazutty

Én köszönöm, hogy segíthettem.
Igen a biztosító ( fogadó ) doboz is le lett plombálva, természetesen.

Nem vitatkozom, de ez lehet már szolgáltatófüggő is. Sok területen dolgozunk az országban és sajnos ahány szolgáltató - annyi emberi hülyeség. Van ahol megengedik, hogy méretlen területen legyen és van ahol nem - de leginkább nem. Az oka egyszerű - Ha a nullával babrálsz - amellett, hogy életveszélyes helyzetet idézhetsz elő - le is lassíthatod az óra forgását. Ha plombált területen van a PEN szétválasztás - mérni akkor is pontosan tudsz. Csak szemrevételezni nem tudod feltétlenül - bár ha a képen látható módon áttetsző fedél alatt van - az sem probléma. A mérőműszer pedig sok mindent elárul, hiszen a primer mérőponttal tudod összehasonlítani a csomópontot az első fogyasztási helyednél. Ez ugyanis az a pont - amit szintén előírnak.

Az MSZ 447 .1998
2.4.2. TN-rendszer esetén a védővezetőnek a PEN-vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a felhasználói mért főelosztóban kell megvalósítani .

A teljes szöveg itt olvaható :Bővebben: Link

A regisztrált vill. szerelők kézikönyvének 115 és 116. oldalát ajánlom figyelmetekbe, ahonnan az infot vettem. Igaz ez a bemutató frissebb keltezésű...
Néha ember legyen a talpán aki eligazodik az előírások tengerében...

Örülök ennek a "vitának", mert új nézetekkel, infoval gazdagodtam és remélem azért a többiek is.

Végül is azért van a fórum, hogy tanuljunk egymástól és tapasztalatot szerezzünk.

Megcsináltam a teszt e formáját is, A FI relé után két kismegszakítóval két áramkör van kiépítve. Az egyik áramkör végén az egyik dugalj kb. 20 méterre van a Fi relétől és ott a terheletlen hálózaton a dugaljnál összeérintettem a védőföldet és a 0-át. Leoldott. Viszont a másik áramkörön a relétől kb. 50 cm-re lévő dugalj esetén nem történt leoldás, csak akkor, ha a rendszert azon az áramkörön leterheltem.
Megjegyzem, hogy a PEN szétválasztása a mérőszekrényben az óra után a mért szakaszon van szétválasztva és a szétválasztás pontja össze van kötve a helyi földeléssel.
Mi befolyásolhatja a relé nem egyforma működését?

Érdekes teszt volt részemre: az ÉV relé nulla oldalát áthidaltam egy hosszabb vezetékdarabbal, semmi sem történt.. (volt utána fogyasztás, igaz csak kb 100W ) Néztem értetlenül, azután rájöttem, az áramosztás törvénye alapján egyszerűen a vezetékemen nem folyt 30mA , hiszen a párhuzamos érintőnek sokkal kisebb volt az ellenállása...
A hosszabb vezetéknél esetleg lehetett valami terhelés, azért oldott le.
Ha nem, akkor esetleg egy nagyobb vezetékhurkot alkototál , és az abban a környezeti zavarokra indukálódott áram lett már neki sok.

Olyan kérdésem lenne, hogy 3 fázisú EV relét használhatok e 1 fázisra bekötve?
Van e valamilyen hátránya ennek a dolognak?
Köszönöm.

Igen. Drágább. Amúgy gondold végig. Ha nincs meg éppen a három fázis - akkor nem kell leoldania?

Szia! Most "motyogtam" erről ITT, hogy mi is a jelentősége. Akkor Neked nincs "elkötve" ebből a szempontból?

Teljesen igazad volt abban amit akkor rajzon bemutattál.

A dög ott van elásva, hogy nem lehet kategórikusan kijelenteni:

Ez így önmagában nem igaz. Akkor fog a PE-N kábelek összeérintésére bármit csinálni a hibaáram lekapcsoló ha az N kábelen elegendő feszültség emelkedés van ahhoz, hogy a kioldási áramerősség PE-N zárásnál létrejöhessen.

Mint taurus esete mutatja, 50cm kábelen nem jelentkezett neki a kioldás, a 20m kábelen már jelentkezett. Midkettő terheletlen állapotban volt, de a 20 méteres kábel önkapacitása 40-szer akkora mint az 50cm hosszú kábelé, ami már kellő nullpotenciál emelkedést okozott a kioldáshoz. Ennyiről van szó. Semmi nincs "elkötve", csak működnek a villamosságtani alap szabályok.

Nyert, nem kell leoldania, mert az áramok egyensúlyának megbomlásától fog leoldani, és amíg évényesül, hogy: "ami befolyik az rögtön kifolyik" addig nem fog leoldani.

Bocsánat a közbekotyogásért.. De éppen emiatt gyártanak LS-FI-t is. Azaz a hibaáramra a FI(ÉV) relé old le a túláramra a kismegszakító. Más feladat, más hiba, más megoldás. Ennél már csak a túlfeszvédelemmel kombinált LS-FI lenne jobb (bár én még nem láttam ilyet) . Ötletért a díjat a hobbielektronika fórumra kérjük utalni a gyártók részéről!

Ha nem gond, szeretném folytatni a témát, mivel számomra továbbra sem megnyugtató a helyzet. Végeztem újabb tesztet, és az 50 cm-es szakaszt hosszabbító alkalmazásával megnöveltem kb. 30 méterre, és annak a végén lévő dugaljnál érintettem össze a a PE és N vezetékeket. A FI relé nem oldott le. Itt miért nem működhetett az említett önkapacitás elmélet?
Az épületben van még egy külön mérőórával ellátott egy másik hálózati rendszer, szintén azonos védettségi szinttel kiépítve. Ott is található a FI relétől kb. 20 méterre lévő dugalj, persze, van több közelebbi is. Bármelyik dugaljnál történt összeérintésre sem történt leoldás!
Szerintem azon a szakaszon, ahol terhelés nélkül is leold összezárásra a FI relé, ott valami gond lehet, annak ellenére, hogy FI relé leoldás egyébként üzemszerűen soha nem fordult elő. Az előírt gombnyomásos teszten kívül, a hálózatra kapcsolt( kötött) berendezések érinthető fémszerkezének földelése próbalámpás ellenőrzési módszerrel természetesen szabályszerű leoldást eredményezett.
Feleslegesen aggódom?