Köszönöm a válaszodat!

A szekunder kondira tegyél valamekkora terhelő ellenállást (legalább néhány mA-re) és úgy mérd a feszt.

Szia!
Volt rajta műterhelés, ~6,3Ohm.

Szia lorylaci! Megfogadva tanácsod, átrajzoltam a Te terved alapján a NYÁK-ot (fizikailag más méretű alkatrészek miatt sajnos 1:1 -ben nem használhattam) - remélem így már jó lesz. Köszönöm az eddigi segítséged!

Szia. Nem tudom miért szükséges a szekunderre graetz, ha csak egy ágú az egyenirányítás?

El kell hogy keserítselek, ez még mindig nem jó.
Rendkívül hosszúak és vékonyak az áramutak a kritikus helyeken.
pl. a primer oldali puffereknél egy kilométer hosszan hozod a tápot, ráadásul vékony vezetőn.
Aztán szegény FETeket is jó távol tetted egymástól, nehogy egyetlen vaskos rövid fólián tudjanak "beszélgetni". A szekunder oldalon is túl hosszú a puffereken átívelő vezetősáv.

Egy mondattal összefoglalva: ezen a nyákon látszik, hogy nem a kapcsolóüzemnek megfelelő irányelvek szerint "tervezték", hanem inkább a szépérzéknek - a szemnek - megfelelően rajzolták.

A kisebbik nyákról már szót sem ejtek, a szigetelési távolságok nincsenek betartva. Tudniillik azon a nyákon is előfordul 320V.

Ez az egész, amivel "bénázol" pontosan feleekkora nyákon fér el, ha egyoldalas nyákon tervezel!

Szia! Már miért lenne egy ágú? Trafó szekunder egyik kivezetése: D5 anód, D7 katód. Másik kivezetése: D6 anód, D8 katód. D5 és D6 katód szűrőelkók pozitív ágára, D7 és D8 anód az elkók negatívjára. Gondolom az alulról számított 3. és 4. trafóláb zavart meg - ott nincs semmi, csak arra vezettem át a pozitív ágat! - tehát a szekunder nem középkivezetéses! (Tudom, hogy ezen a frekin nem irányítunk Graetz-cel, de elég volt az 1980 szálat két pontra bekötni! )

Ez egy régi tápegységem. Szintén egyoldalas kivitelezés.

Az NTC-kre (ha azok azok) miért adtál kabátot nem tudnak hűlni.

Van idejük hűlni, amikor a relé rövidrezárja őket, amint a táp elindul. Azért kaptak kabátot, nehogy megfázzanak .(Ezek szerint te még nem láttál NTC-t szétdurranni).

Az az NTC-s relés történet kettős szerepet lát el, a táp túlterhelés védelmének is része.

(Értelemszerűen azért, mert a táp rövidzárási árama kisebb, mint az üzemi)

Tetszik ennek a régi tápodnak a rajza.Feltennéd az egészet kép,pdf, vagy lay formában?Ötletet merítenék belőle.Tetszik a fetek elhelyezése.

Azért ezt nem kéne kijelenteni, hogy "ezen a frekvencián nem egyenirányítunk graetz-cel"...
Nem használhatunk hagyományos, alacsony frekvenciára való graetzet!!!
Nehogy a fiatal versenyzőket tévedésbe kergessük.
Az pedig, hogy mikor előnyös és mikor kell nagy frekvenciára is jó "összerakott graetz", ill. mikor kétutas kapcsolás, az már más téma...

Voodoo: "egyágú" egyenirányítáa nincs... egyutas van.

Nem értek egyet sny-vel: nem csak, hogy nincs tervezve, de még ránézésre is kókány. (valahogy nekem mindig hiányzik a sprint-layoutos 1,27mm-es rács).

A szigetelési távokat elsősorban a SIP cseszi el, amin a főnyákod találkozik. A másik dolog a SOIC tok, állítsd át a makrót úgy, hogy 0,7mm vagy 0,6mm legyen a padvastagság, és úgy lesz 0,57mm-ed (vagy 0,67mm-ed) ami elég a 320V-ra (gyantatisztítás mindig legyen beültetés után).
A szekunder nagyon kókány, és fercivel is üzenném, hogy ez az alaklmazás pont ne az ahova graetzet raknánk. Kétutas egyenirányítás két szekunderrel.

Egy pozitívum van: ez a nyák már végre nem katasztrofális, szóval mindenképp sokkal jobb a korábbinál.

Az NTC azért különlegesen veszélyes, mert ha pl nem szobahőn indítják be, hanem téli hidegben, akkor nagyon könnyen robban.

Bocs, de én nem erről a kapcsolásról írtam, hanem a megfogalmazásról, mit hová lehet ÁLTALÁBAN... 3. mondatom.

Szia lorylaci!

"mindenképp sokkal jobb a korábbinál" - köszi, a lényeg a pozitív trend! Ezt viszont nem értem: "SOIC tok, állítsd át a makrót úgy, hogy 0,7mm vagy 0,6mm legyen a padvastagság, és úgy lesz 0,57mm-ed (vagy 0,67mm-ed) ami elég a 320V-ra" - a padvastagság most 0.65 mm, ez miért nem jó?

Mert ha nagyobb a pad vastagság, akkor kisebb a szigetelő sáv a lábak között. Evidens.

Igen, evidens. Csak az nem evidens, ha lorylacy padvastagságra 0.6 és 0.7mm közti értéket javasol, akkor a 0.65mm miért nem jó?

Sziasztok, kérdésem az lenne valaki tudja hogy a főtrafó mellé beköthetek másik trafót is?
Külön egyenirányítással pufferrel. Vagy másik erősítőhöz másik tápot kell építenem?

Miért akarsz másik trafót bekötni? Ha több független feszütlség kell, akkor rakj a trafóra több tekercset. Ha nagyobb teljesítmény, akkor az áramkör többi részén is módosítani kell.

(amúgy köthető több trafó párhuzamba, de nem érdemes, rossz nyákterv esetén elég durva dolgokat okozhat)

És ha sorba kötné őket, persze csökkentett menetszámmal?

Én filózok ilyesmin, mert két trafó kéne, ugyanis nagyfeszültségű higanyos egyenirányítókat kéne fűteni. Amperok kellenek, plusz a csövek lehetnek grätzbe is kapcsolva, így lennének nagy potenciálkülönbségű tekercsek. Két trafóval jobban tudnék szigetelni.
Félhidas meghajtásban gondolkodom, de nem kell rezonáns meghajtás.

Ha sorba kötöd, akkor ugye feszültségosztót alkot, tehát akkor a szekundereket meg párhuzamba célszerű kötni, mert különben elszáll a dolog. Persze ha két külön célra akarod használni, akkor jobb a két trafó párhuzamba kötése. Mekkora teljesítmény kell?

Ha nagy potenciálkülönbség van, akkor használjatok osztott csévéket, vagy a Norwe-s bebújós cséve megoldásokat. Ezen kívül még mindig ott a TEX-E meg a TEX-Etz, ami bár aranyárú de erre van kitalálva a 3x extrudált szigetelésével.

Az összteljesítmény talán 1kW de lehet hogy a magra nem fér el annyi menet. Akkor nagyobb magot kell használnom és úgy jobb lesz?

Én mindenképpen egy (soros) rezonáns működés mellett maradnék, egy trafóval. A rezonáns működés esetén könnyedén feljebb tudod vinni a kapcsolófrekit, és így kisebb menetszám elég azonos magra. A kapcsolásban említett E55 mag egy N87 anyagból lazán átvisz 2-3kW-ot 100kHz környékén.

Szerinted ez a toroid mag is jó lenne 1kW körüli teljesítményre az általad ajánlott kapcsolófrekin?
Ez egy autóerősítő tápjában volt főtrafó.
Külső átmérő: 49mm
Belső: 30mm
Magasság 15mm

Elvileg jó lesz.

A szekundereket párhuzamosan? Nem lehet teljesen egyformára csinálni őket, emiatt egymást terhelnék (párhuzamos tekerés nem játszik a feszültségek miatt). A fűtés nem lesz egyenirányítva.

Az osztott cséve meg ilyesmi alap, nem volt ez kérdés számomra, hogy így kell.
5Q105 a csövek típusa, darabonként 30 W a fűtés, tehát 120 W kell összesen (4 cső), plusz az a teljesítmény, ami a hidegindításhoz kell - vagy áramkorlát kéne, de egy-egy NTC-n kívül nem szeretném bonyolítani.

A régi tv sorkimenő vasra gondoltam csinálni. Tudom, vehetnék szépet, jót, modernet, de ez nem akkora teljesítmény, és drága a nagyméretű ferrit. Mert a méretet (és a ferrit alakját) itt a szigetelési megoldások adják, nem az átvitt teljesítmény. Ezért is gondoltam, hogy a négy csövet ne egy trafóra zsúfoljam, hanem kettőre, de ne mindenben két külön táp legyen, a meghajtása lehetne közös.

Szia!
Biztos nem arról van szó, hogy szekunder tekercseket párhuzamosíts, de tévedések elkerülése végett igenis lehet párhuzamosan kapcsolni szekunder tekercseket, ha PRECÍZ a kivitelezés.
Nekem is van gyári flyback trafóm, ahol pr/2-szek.1-pr/2-szek.2 sorrendben vannak tekerve, 24 volt 6-7 amper jön le róla egyenrángatás után.
A két szek. tekercs 8-8 menet litze.
Külön trafóval már rizikós..

Áramkorlát? Akkor leges legegyszerűbb, ha erre teljesítményre csinálsz egy soros rezonáns konvertert, ott nagyon könnyű az áramkorlát, sőt a szabályzás is.
120W-ra normál esetben egy flyback vagy forward is elég lenne, csakhogy itt a >10kV miatt jó 15 mm clearance és jó >40mm creepage kell! Pláne ott, ahol lebeg a két cső.

TV-sorkimenőt felejtsd el. Drága a nagyméretű ferrit? Maga a ferrit 200 forint erre a 120W-ra.
De csévéből biztos egy ilyen csévére vagy hasonlóra lesz szükséged, semmi más módon nem tartható a kellő biztonság a nagyfesz miatt.

Ha van két azonos trafó, és a két primer sorba, a két szekunder meg párhuzamba van kötve, akkor megoldható a dolog, így közel azonos terhelés kap mindkét trafó.
Ha egyik egy kicsit kisebb impedanciát lát (vagy a soros impedanciája kisebb), akkor ott nagyobb áram kezd folyni, tehát a primeren kisebb impedanciát lát, így miviel a primerek sorba vannak kötve, kisebb feszültség esik rá. Ez meg kiegyenlíti az egészet.
Hasonlóan kiegyenlítő a dolog ha a két primer párhuzamba, a szekunder pedig sorba van kötve.

Azt nem lehet csinálni, hogy a primereket és a szekundereket sorba kötjük, ott a difi elviszi a rendszert.
Persze azt meg lehet csinálni, hogy a primerek párhuzamba vannak kötve, a szekunderek meg teljesen külön vannak. Szabályozatlan tápban ez oké, ZVS ugyanúgy elérhető, satöbbi. A rpibléma kkor van ha a *** a nyák terv, nagy a szórt kapacitás satöbbi, ott jönnek elő dolgok. De ugye ekkor a két külön ágat nem lehet külön szabályozni.