Pont ezt írtam, hogy nem a sarkon kéne léptetni, ez a legkritikusabb pont, hanem a sarkak közti lapokon. Ezek után teljesen mindegy, hogy az ETD vason melyik állásban léptet. (Ki teker egyáltalán ETD vasat tekercselő géppel, amikor egy kapcsitápba nem kellenek 100 menetek?)
Azért ezred mm pontosan ne akarjunk már léptetni! Ha 1,8°/lépéses a motor, akkor egész lépésekkel 5 ezred mm-t lehet lépni, szerintem felesleges ennek még 1/4-ét venni, nem hogy mondjuk tizenhatodát.
De teljesen mindegy, miattam csinálhatjátok 256 pontos felbontással is, ez így szélmalomharc, mindegyikünk kiáll a maga érvei mellett, de ez már szubjektív dolog, kár rajt vitázni. Én tudom, hogy nekem tökéletesen megfelel a négy lépés menetenként, lehet, hogy Nektek már nem, ezek ellenére figyelemmel kísérem a Ti fejlesztéseteket is, végülis nem sok minden különbözik, csak hogy mennyivel osztunk.
Szerk: Amíg megírtam, Ti két hozzászólást írtatok.
Teljesen igazad van, csak addig vezeti magát, míg késik a vezető, utána hézagot hagy. De itt ezred miliméterekről beszélünk, ilyen pontosan még kézzel sem lehet tekerni. A második, vagy további sorokban meg főleg, ahol még az alsó menetek is vezetnének, sajnos sikerrel.
Az automata irányváltás viszont megfontolandó dolog, nem sokkal több a programozás, és jó funkció. Akkor már három adatot kérjen induláskor, a menetszámot, a huzal átmérőt, és a cséve szélességét. Ha elérte a kért menetszámot, megáll. Így teljesen automata lenne, nekünk már csak a szigetelésekre lenne gondunk, ez meg már azt hiszem, belefér.

Uraim. Én bizom kaqkk tudásában. Szeretném kipróbálni amit javasol, ha nem gond ebből ne csináljunk vitát. Nem gondolom, hogy rosszul fog működni az, ahogyan javasolta, szerintem sem baj, ha hagyunk egy kiskaput. Példának okáért, és ha egyszer egy méhsejt tekercset kellene tekerni Oda nem jó a 4-es tárcsa..

Nem az én számításom, egy Bresenham nevű ember ötlete alapján találták ki, kimondottan "Zero Cumulative Error" számításokhoz.

Márk, ez akkor lenne igaz, hogy a a huzal mindig pontosan ott lenne ahol a huzal vezető áll......de.....nem ott lesz! Csak körülbelülre. Ha megfelelően késteted, akkor menet a menet mellett lesz, ha a cséve sarkánál ha a közepénél lép egyet. Azért a huzalnak is lesz némi beleszólása hova fog elhelyezkedni. Mellesleg van aki szerint a kézi előtolás potival is jó Mondjuk ezen jót mosolyogtam.....

Ezt én megpróbáltam pices órában használni , de nekem nem igazán akart pontos lenni , ezért kerestem (és találtam)egyszerűbb megoldást a flowcode fejlesztőben .

Én pont azt mondom, felesleges 200 lépéses motor.
Az próbáltam szemléltetni, hogy amikor kiszámolod, hogy a motornak menetenként 81-et kell lépnie (és ez még egy szerencsés szám lett ), ezt hogyan osztod el négy felé, vagy nyolc felé, vagy akárhogy.

Abban az esetben csak annyira pontos, mint az a jel amit osztasz. Itt a két jel szinkronjának kell pontosnak lenni.

Felesleges ? Miért jobb a 48 lépés ? Abban van ugyanúgy olyan szám ami nem jön ki egészre viszont egy lépés sokkal nagyobb , tehát a hiba is többszöröse mint a 200 lépésesnél . 200 lépés 1mm en azért elég kerek szám nem ? Ezt már nem kell osztani . kiszámolja a pic hogy a 310. bejövő jel után lépjen 81 et ennél egyszerűbb már nem nagyon lehet egy számítás. ....

Pic-et nem programoztam, de tanultam anno némi programozást, elv ugyanaz, egy adott algoritmus, ami automatizálja a kézi tekerés megoldásait.
Van egy folyamat, le kell kísérni, vezetni, vannak állapotok, amik egymást követik, jelzések, amik segítenek a folyamat vezérlésében.
Az nem baj, ha rugalmas a rendszer, pláne, ha ez a rugalmasság programból megvalósítható.

Hm, ha a kényes tekerésre gondolunk, akkor az a kimenő. Menetirány, osztott primer és szekunder, esetleg ultra linear felépítés, ami azt jelenti, hogy megcsapolt primered van.
Ha van rá indíttatásotok (és alkatrész), akkor programozható tekercselőgépet tudsz csinálni, amibe a program bekéri az egyes tekercsrészek paramétereit (huzalvastagság, menetszám, esetleg a soronkénti menetszámot), majd neked csak annyi a dolgod, hogy a megfelelő huzalt befűzöd, indítasz, teker a gép, megáll, szigetelést teszel, teker visszafele stb.
Majd "szól", hogy dupla szigetelés, másik drót, azzal teker, majd megint váltás...
Így egy ügyes kis masina dolgozhatna a kezed alá. Nincs elrontott tekercs-sorrend, menetirány, az egyes menetrétegek pontosak.

Ha mindezt megtetézed azzal, hogy egy fordulatszabályozó pedált is teszel, vagy programozottan lassú fordulattal kezdi a tekerést, amit emel, akkor a vékony huzalt sem fogja megrántani és elszakítani esetleg.
Mindezt programból meg lehet csinálni.

A huzalfeszítést is érdemes jól megcsinálni, mondjuk egy rugós-himbás mechanika megteszi, a spulni fékezését meg talán bontott video-mechanika kuplungjával (vagy rendes kazettásmagnóéval) lehetne kialakítani.

A normál menetes szárak milyen menetemelkedéssel ,,rendelkeznek"?

Ilyen magaslatokra azért nincs szükségem. Ezek nekem már extrák. Érzem a benne rejlő lehetőségeket, de mivel nem én irom a programot hálás vagyok egy egyszerü programért is. A főmotor pedálos ahogy mondod, tehát a lágy inditás megvan. A szálfeszitő rugós himbás dolog már kész van, fel is van szerelve egyik videómon ltható is a működése. A spulni előfeszités jó ötlet. Én egy villanymotorra gondoltam esetleg egy áttétellel rákötni a spulni tengelyre, és mintegy generátorként használva terhelés vagy ilyesmit akasztani rá. A cél a mágneses ellentartás lehetne.

A 6-os 1mm/fordulat, a 8-as 1.25mm/ford......és jó görbék.....

3 oldallal visszább van fent egy táblázat , Big hozzászólásában...

Ja, tényleg a metrikus menetek.

Köszi! Ezálvezetőnek elég szerintem a 6mm-es, az nem baj ha esetleg picit görbe. De úgyis vélhetően esztergáltatva lesz, vagy nem tudom. Mindenesetre köszi a választ!

Én nyomtatóból kitermelt tengelyre vágtam itthon menetet, az elég jó lett. Van egy sik gránit asztalom, azon szoktam ezeket ellenőrizni. Nem lett görbe.

Ügyes vagy. Nekem nincs menetvágóm, így marad a valaki esztergályos ismerőst... De az ötlet jó.

Az általam leírt algoritmus gyakorlatilag azt csinálja, hogy a forgás alapján számolja mikor tett meg a tengely egy lépésnyi távolságot, és akkor lépteti egyet a motort. Nem érdekli ez egész fordulatra jön-e ki, vagy milyen gyorsan forog a tengely, lassul vagy gyorsul, amikor meghaladja a különbség az egy lépésre valót, lép egyet (akár milyen motort használsz, ezért mindegy, hogy 0,005 vagy 0,026 mert szerintem mindkettő elegendő egy 0,1-es huzal pontos léptetéséhez). A különbség a két motornál az számításban van. Én asm-ben szoktam programozni ezért próbáltam minden változót egész számokra konvertálni (így a leggyorsabb a számítás). Amikor kiszámolom hány lépésre van szükségem, az 1/x-es példánál látszik hogy az egyiknél 32, a másiknál 6. Arra próbáltam rámutatni, hogy ha fix tizedespontra kerekítem a két számot (én az algoritmusban 4 tizedesjegyre, mivel úgy gondoltam 0,1 huzalból 1000 menetet lehetőleg hiba nélkül tekerjen, ami 10cm), a nagyobb számnál kisebb hiba keletkezik a kerekítésből. Kb. 5x kisebb a hibával tudom kiszámolni a 48-asnál, mint a 200 motornál, de a 200-as kb. ötször lenne pontosabb, végeredményben tehát kb. ugyan ott vagyok.

Azért volt szükséges hogy egyenes legyen ez a tengely (is) mert ha megnézed, két vizszintes tengelyen csúszkál a vezető. Ha kicsit is görbe lenne a menetes szár, és feltéve ha a kát végpontja rögzitve van, akkor mindig valamerre feszitené a vezetőt, ettől a könnyed mozgása akadozottá válna. Az előzővel például ez volt a baj, hogy helyenként szorult. Ez igaz nem a szár görbesége miatt, szerintem a konstrukció adta, de nem derült ki végülis, igy elbontottam. Csak azért jelzem, hogy ne járj igy. Jobb ha egyenes minden tengely.

Értem. Közi a tippet. Rudam van, a menetvágást meg valahogy megoldom...

Ha az anyát egy kis kardántengellyel ( vagy gömbcsukloval - azaz egy golyoba furod a menetes lyukat, és a golyot 2 lap közé fogod) kapcsolod a szálmozgatohoz, akkor ilyen gondod nem lesz. Nekem az elsö esztergapadomon igy volt megoldva a szupport mozgatása.

Igen, de ha a tengely a két végén rögzitve van, és középen körkörösen hajit a menetes szár akkor a két stabil rúdon csúszó szálvezetöt a deformáció irányába igyekszik mozgatni. Ezen sajnos nem segit a gömbcsukló. Viszont ha csak a motornál van rögzitve a menetes szár és a másik vége szabadon jór, akkor jó az általad javasolt megoldás.

Na, nagynehezen felkerült az 1.8-as stepper. Működik is, csak még össze kell kötnöm a 6-os menetes szárral. De hogy én mégegyszer itthon nem állok neki furkálni meg farigcsálni az biztos. Itthoni körülmények között oszlopos fúró nélkül egy nyamvadt furatot is jó nehéz jó helyre belőni. Ezzel nagyon sokat szenvedek, pontosabban ezek miatt. A szálvezető kicsit szorul mert középen a 6-os anyát nehezen tudom jó helyre rögziteni, megküzdök vele. Legközelebb inkább valami fémből és csak esztergált alkatrészekkel fogok dolgozni.

Annak idején vágattam ilyen 25x10mm korongokat danamidból, ha gondolod küldök egyet, belevágod a menetet és két rögzítő furatot. Kottyanásmentes is lehet .
Mellesleg az én menetmetsző/fúró készletemben van M8x1 menet is (még ha nem is szabványos).

Köszi. Rendes vagy, de már sikerült megoldani. Igazából nem az anyával volt a problémám, csak a rögzitésével a megfelelő helyen. De már sikerült. A tengely forog a szálvezető mozog. De jó lenne a közelbe egy esztergályos......

Az esztergán is mindkét vége csapágyazva volt a menetes rudnak, s minden gond sikerült megoldani, hogy az anya egy kicsit mozoghasson és mégis pontosan vezesse a szupportot. Szoval meg lehet oldani de el kell vele egy kicsit szorakozni.

Értem a megoldást,tetszik. Nem olyan mereven fogja a menetes szárat , kissé engedi mozogni. Jó megoldás egyébként. Nagyon sokmindent tanultam már most ez a kis gép épitése során, igy haszontalannak semmiképp nem mondanám, nem bánom, hogy belekezdtem. Persze legközelebbinél másképp csinálnék ismét sokmindent.

Igaz ez nem tekercselőgép, de nézd csak meg a vízszintes orsót. Libeg rendesen. cnc

Jézusom. Rossz nézni... Bár a felirat sem lett túl szép-szerintem.

Doc.