A próba megtörtént. Egy detektorossal rettenetesen halk, egy 120 ohmos telefonbetét annál 10x hangosabb. A zsebrádió elég nagy teljesítményű végfoka becsapott. Azon alig halkabb, mint a 33 ohmos hallgató. A Nokia ragad a mágneshez is, tehát a szokásos dinamikus betét van benne soros ellenállásokkal csak oda jó, amihez adták. A detektorost, ha már összeforrasztgattam a hozzávalókat, kipróbáltam kimenő transzformátorral is. Sokkal szelektívebb, de halkabb. Nem terhel be a rezgőkörnek, viszont leosztja a feszültséget. Hangszórós vételhez minálunk mindenképp kell neki egy erősítő, akkor viszont már nem állnék meg egy detektorosnál.

Üdvözlet!

Én is építettem már detektoros rádiót és jól is működik.
Azon gondolkoztam, hogy hasonló elven hogyan lehetne energiát kinyerni az éterből.
Itt nem gondolok sokra csak pl. egy led parazsaltatására.
Valaki csinált már ilyet? Ha esetleg valakinek van jó ötlete vagy rajza azt megköszönném.
Amúgy hallgató ügyben pedig azt tudnám javasolni, hogy egy piezo hangszóró, vagy bármi csipogóból kiszedett piezo tökéletes erre a célra.

Az infókat előre is köszönöm!

Hát, 70 egynehány kilométerre a solti adótól van rá esélyed, hogy egy kellően nagy antennával, jól behangolt és illesztett detektorosból ki lehet csiholni annyi energiát, hogy egy led "megszólaljon".
Nekem bevált az a kapcsolás, amelyben az antenna-tekercs-földelés egy soros rezgőkört képez (a tekerccsel nincs párhuzamosan kapcsolva kondenzátor). A behangolás a tekercs induktivitásának a változtatásával történik (pl. a tekercsbe helyezett ferritrúd mozgatásával, vagy két részre osztott tekercs részei egymástól való távolságának változtatásával). Tekintettel a led viszonylag magas nyitófeszültségére, érdemes megcifrázni azzal, hogy feszültségduplázó kapcsolással egyenirányítasz. Legalkalmasabbnak a vörös led-et gondolnám, mivel annak a nyitófeszültsége a legalacsonyabb.
Elvileg lehetséges még a légköri elektrosztatikus térerő hasznosítása is de abból elég bajos érdemi energiát kivenni (leszámítva a villámcsapás esetét )

Én egy mezei telefonhalgatót kíváncsiságból át tekercseltem, azt hiszem egy 220-as EVIG reléből.(Ezt találtam a legvékonyabbnak) Kb 1 negyed órába telt , ha jól emlékszem, de az eredmény engem is meglepet.Lett egy 2Kohm körüli halgatóm, ha lett volna türelmem a párjához az már közel 4K.De a pár maradt a32-50 ohm? nem emlékszem.A hangerejük közel azonos, de így már nem terhelik annyira a rezgőkört.

Én a helyedben tovább kíváncsiskodnék és áttekercselném a másikat is, hidd el, megéri

Sziasztok, régebben építettem egy detektoros rádiót, ezt:Bővebben: Link. Ma végeztem vele pár kísérletet. Eddig germánium diódát használtam. Ma kipróbáltam több más diódával. 1N4148-assal nem ment, tápegységből kiszedett schottky-val sem ment. Viszont BAT48-as schottky-val igen. Aki detektorost épít és nem tud beszerezni germánium diódát annak ajánlom hogy használjon BAT48-ast, a siker ezzel is garantált.

hat neked aztan van turelmed minden elismeresem. Olyan vekony huzallal bibelodni... nem semmi.

Anno néhány éve olvastam egy cikket, melyben a szerző fényképekkel illusztrálva megénekelte, hogyan tekercselt át egy lengőnyelves hallgatót. Ezen belelkesülve magam is nekiláttam. (lengőnyelves telefonhallgató-betét, satuba fogott amerikáner, mikrosütő óramotorjából kitermelt huzal felhasználásával) Lévén, hogy ezekben elég méretes a csévetest, egy csévetestre sikerült 7 kohm-nyi huzalt feltekerni. (menetszámot nem számoltam, mivel minél több, annál jobb. Hozzávetőlegesen megmértem a betét impedanciáját 50Hz-en, az 10 kohm körül volt, ilyenformán 1000 Hz-en 100 kohm nagyságrendű lehet az impedanciája. Kis tuningot még tettem bele, neodimium mágnesdarabkákkal növeltem a légrésben a térerőt, ami füllel jól érékelhető módon növelte az érzékenységet. Persze a tuningnak határt szabott, az, hogy ha túl nagy volt a térerősség a légrésben, a lengőnyelv odatapadt valamelyik pólushoz.
Végül a betéteket beszuszakoltam egy-egy Hélia-D tégelybe, amiket egy kiszolgált NDK hallgató kengyelére applikáltam.
Építettem hozzá egy kissé unortodox detektoros rádiót, ami a nagyimpedanciás hallgató meghajtására lett "kitenyésztve".
A tekercsek tv balun magra készültek. Sajnos egy magra negyven menetnél több litzét nem sikerült feltekerni, így két tekercs van sorba kötve, az egyik a k1 kapcsolóval kiiktatható. Érdekes módon, a hullámsáv magasabb frekvenciájú része - mely mindkét kapcsolóállásnál fogható - jobban jön akkor, ha az egyik tekercs ki van iktatva.
A szükség kiparancsolta egy hullámcsapda beépítését, mert a légvonalban 7 km-re lévő miskolci adó 1116 kHz könyékén elnyomna minden adót. Ezzel elég hatékony a helyi adó kiszűrése, csak annyi a bibi, hogy a detektoros rezgőkör hangolása kissé elhúzza a hullámcsapdát, így ebben a frekvenciasávban igencsak kétkezes művelet a hangolás.
Diódaként jelenleg OA1182 szolgál feszültségduplázó kapcsolásban. A hallgatóval sorba van kötve egy 200 kohm-100 nF RC tag, mert az okosok azt írják, hogy az jó. Rövidre zárva semmi változás nem tapasztalható a hangerőben, következésképpen mégis csak jó, mert az ellenállás mindenesetre csökkenti a rezgőkör terhelését.

Jó kis barkács

A 200k-100nF tag felesleges, az RF-áram úgyis a kondin megy át, az ellenállás nem játszik.
A hallgató illesztését sosem így oldják meg, hanem ha szükséges, akkor a rezgőkör tekercsét készítik megcsapolva és autotrafós illesztést használnak - vagy antennacsatoló tekercset és akkor "rendes" illesztőtrafós a kivitel. Esetedben persze ez nem működik, mert te soros rezgőkört csináltál és a kondenzátorról veszed a jelet. Miért nem inkább a tekercsről? Akkor lehet megcsapolósat játszani.

Szerintem próbáld meg párhuzamos hangolt körrel venni az adókat, akkor a hullámcsapda sem fogja elhangolgatni úgy. Nem véletlen, hogy a rádiókban a párhuzamos kör a hangolóelem.

Szóval, az úgy volt, hogy az előd egy párhuzamos rezgőkörös változat volt jó sok leágazással, azzal azonban sehogy sem sikerült megszabadulni a helyi adótól. Igaz, akkor a hullámcsapda ötlete nem is jutott eszembe. Próbálkoztam viszont azzal, hogy kihangolom az antennát az adott frekvenciára és láss csodát, sikerült Soltot megcsípni. A hangolás viszont igen nehézkes volt, mer ugye két rezgőkört kellett hangolni. Akkor volt jó a vétel, ha az így kihangolt antenna a 3.!!! menetnél lévő leágazásra kapcsolódott!
Feltűnt viszont, hogy az antenna hangolására igen érzékenyen reagál a rádió, ezért puszta kíváncsiságból megpróbálkoztam a soros rezgőkörrel.
A kísérletezés közben derült ki, hogy ha a kondenzátorról veszem le a jelet, akkor a helyi adó(1116 kHz) egyáltalán nem zavarja Soltot , míg akkor, ha a tekercs van alul, akkor igen. Azért lehet ez így, mert a zavaró adó frekvenciája duplája a soltinak, így az induktivitás-kapacitás alkotta feszültségosztó a magasabb frekvenciákat jobban leosztja.

Amikor a tekercs van alul, akkor annak szórt kapacitásával, mint párhuzamos rezgőkör, behozhatja a magasabb frekvenciájú adót, míg amikor a kondiról veszed le a jelet, az nem csinál ilyet.

Ha zavar a helyi adó, akkor azt csapdázni kell.
Próbáld ki a párhuzamos rezgőkört hullámcsapdával.

A detektorosoknál az antennát kihangolták, ezzel lett a legjobb a vétel. Nem véletlen a hosszú antenna, ugyanis annak kapacitása adta a rezgőkör kondenzátorát. Így a rádió maga egy leágazásos vagy tologatós érintkezőjű tekercsre korlátozódott, plusz a detektor.

Igazából a hosszú antennától a transzponáló vevőkkel sikerült megszabadulni, azokkal nem is szabad használni, mert gondot okoz.

Transzponáló vevőnek is jobb a hosszú antenna, csak az antennabemenetnél lennie kell egy KF frekire hangolt zárókőrnek ( a gyári készülékekben ott is van).

Ezt a tiltást nem én találtam ki, anno előírás volt, hogy magasantennát ilyen rádióra nem köthettek, ugyanis az oszcillátor jele simán kiment.

Az osc. jele nem ment ki, hanem a KF jel volt erre hajlamos, ami, ha az antennán kijutott, akkor a környéken tényleg okozhatott intermodulációt (persze főleg a kissé szelektív vevőkben). A gyári készülékekben már a '30-as években benne volt az antennaköri KF-re hangolt soros LC.

_BIG_ kollégának (mielőtt offra futnánk)
Igazad van, az alulra került kondenzátor esetében a tekercs szórt kapacitása okozta másodlagos rezonancia ki van lőve.
A földelés roppant szerencsésen az ablakom alatt van nem én készítettem, a nullázással kapcsolatban valőszínűleg a ház építésekor létesítették. Beköltözéskor mértem a szétterjedési ellenállást, pár ohm volt mindössze. Az antennám meg a padláson van olyan 8 méter körüli "hosszú" vezeték (igaz 6 szál párhuzamosan kötve), alattuk 1-1,5 m-re van a tetőtéri helyiségek villamos elosztóhálózata, ami rf szempontból bizony földpotenciálon van. Ilyenformán az antenna földhöz mért kapacitása egy "szabályos" antennához képest jó nagy lehet.
Végül is az antenna-föld rendszerem viszonylag kis belső ellenállású és hát kis feszültséget szolgáltató áramforrásnak tekinthető, ami a párhuzamos rezgőkört igencsak leterheli. Bár az nem világos előttem, hogy a leágazások használatával miért nem tudtam megfelelő vételt elérni.
Mindenesetre a soros rezgőkör nálam bevált és el bírom képzelni, hogy azoknál is beválna, akik szükségből esőcsatornát vagy a tető bádogozását használnának antennának.
Magam is csodálkoztam, hogy itt Miskolcon a solti adó vételekor azon bizonyos 200 kohm-os ellenálláson 100-150 mV-os egyenfeszültséget tudok mérni.

EZtényleg működhet? Tudom mutatja a videóban, de szkeptikus vagyok...

Próbáld ki

Nincs itthon se olyan germánium dióda, se légforgó, rendes forgókondi van itthon, csak azt nem tudom hogy kéne bekötni... Idő kérdése, és meg fogom próbálni.

Néhány megoldás rövidhullámra is: Bővebben: Link.

Egyenlőre a rendes detektoros rádóig sem jutottam el, de majd most beleásom magam ebbe a témába. Mondjuk egy nagy impedancás fülhalgató jól jönne..

Szerezz kristály-füllhallgatót, többnyire ez bedugható a fülbe.

Vagy hagyományos fülhallgató-szerelvény, belebarkácsolva kis piezo-hangszórók. Ezeket a hangszórókat párhuzamosan kösd.

Upd: a kristály-hallgatónál kell vele párhuzamosan egy ellenállás, 47k mondjuk és egy 1 nF-os kondi. Különben nem folyik áram, a nagyfrekit meg célszerű külön söntölni.

Vagy használj kis impedanciás fülest illesztőtrafóval. Persze ezzel már más lesz az érzés.

Az illesztőtrafónak milyen tulajdonságai legyenek? Gndolom a primer oldalnak akkorának kell lennie, mint egy kristály fülhalgatónak, nem?

Állítólag 230v - 16v dugasztáp trafó jó hozzá. Nekem is ilyen van.

Az furcsa... Ha a szekunder csak 12 voltos, az is megteszi, vagy az már nem jó?

Én annak idején csöves erősítő kimenőtrafóját használtam. Ilyen van csöves tévékben, rádiókban.

Tökéletesen megfelel!

Az enyém terheletlen ~16 voltot ad le. Izzóval terhelve ~12V körüli tehát jó az. Körülbelüli illesztés is jobb mint a semmi. Ez nem csöves erősítő és nem audiofil alkalmazás hanem egy detektoros rádió.

Akkor majd megpróbálom 12 voltossal, mert 16 V-s csak kapcsolóüzemű van itthon.

Nem kritikus a trafó áttétele. Sőt, minél nagyobb annál jobb. A detektoros rádió kimeneti impedanciája nagyban függ a jel erősségétől, nevezetesen minél gyengébb a jel, annál nagyobb (akár Mohm nagyságrendű), nagyobb jelnél kisebb. Iyenformán a nagyobb áttételű trafó kis jelnél ad jobb illesztést, erősebb jelnél meg nem zavar a rosszabb illesztés.
Nekem pl. egy Hama ceruzaakku töltő 230/3V-os trafója vált be legjobban egy 16 ohmos fülhallgatóhoz.
Nem mennék bele a részletekbe, de minél kisebb teljesítményű a trafó (10W alatti) annál jobban használható. (A nagyobb teljesítményű trafó üresjáratban több áramot vesz fel)