Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Szia
Én ezt a rajzot, igen csak átgondolnám. Ha rövidzárba van, kb.: 400W füt el. Ezért én inkább az Alkotó féle előválasztó, kapcsolos megoldást, javasolnám. Bővebben: Link De ha mindenképp fúteni akarsz akkor, itt van egy, ami márt át van alakitva a te igényeidnek Bővebben: Link A kapcsolásba könnyeben lehet az áram korlátot állítani a kezdetén ott a 723IC. Igaz több alkatrész, de ez csak az előnyére válik, a kapcsolásnak. üdv.
Ezzel se kell mindenképp fűteni. Párszor már leírtam: Attila86 kapcsolóüzemű előszabályzójával ez is tökéletesen üzemel.
50v/6A ! Na ezeket az értékeket 2n3055-el nem lehet betartani ! Talán 4-6 darab BD 249-el.
Helló! A napokban megépítettem a dokumentumban lévő tápegységet. Következő problémám van vele, Feszültséget 1.3-24ig tudom szabályozni de áramerősséget semmilyen irányba. A kapcsolási rajz alatti feszültséget végig mértem A-tól a D-ig rendben van . Az E 2.3V , F-től a K-ig minden oké . Az L 8,4V nálam. M-N megint rendben van. Ami sajnos nem volt itthon az a 5,6V zener dioda , helyére 5,1V zener-t tettem, nem hinném hogy befolyásolja a működést. Ötleteket várom.
A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2014
Szia!
Mekkora terhelést kötöttél a kimenetre?
Az túl nagy terhelés, mert ez a táp max 2A-t tud. Addig javítgasd az áramszabályzó részt, amíg az L ponton be nem áll a megfelelő feszültség.
Sziasztok!
Először is köszönöm szépen az illetékeseknek, akiktől a kapcsolás származik ill. az egyéb dokumentációk. Alkotó 2.7.4.-es labortápjához listázom az alkatrészeket. Megvan a dokumentáció is a számolások mikéntjéről. Olyan kérdésem volna, hogyha én 7A-re méretezem, de csak pl. 2A-es trafóval használom, az okoz-e gondot? (Van egy 2A-es trafóm, viszont a 7A-es toroidot később veszem meg hozzá, ezért kérdezem)
Ha az aramkorlat 2A-re lesz beallitva, hogy annal jobba ne terheld a trafot, akkor rendben lesz.
Helló! Kicseréltem a 5,1V zener diódát , 5,6V -ra . Az r7 ellenállás 8,2k és a H ponton meg van a 1,1V . Van áramszabályozás de a potméter fordítva működik, össze vissza szabályóz, mind 2 végállásba 2A van. középen 1,5A. Ez mitől lehet ?
Hello! Alapvetően nem cserélgetni, hanem mérni kell. Ha a P2-őn beállított feszültség magasabb, mint ami az R12-R13 ellenálláson esik, akkor az IC2 kimenete (6-osláb) Magas szinten van. Ekkor a Led sötét.
Ha P2 feszültsége kisebb, akkor az IC2 kimenete lecsökken arra a szintre, ahol a Fet már zár. Itt beáll egy egyensúlyi állapot, a Led jelez. Vagy is áramkorlát alatt a P2 csúszkafeszültsége megegyezik R12-R13 feszültségével. De van egy sejtésem, hogy nem az az IC van a tápodban, ami be van tervezve..
Én is méréssel vizsgálom , amúgy tl071 van benne.
Igen jó is írtad hogy a 2db 4,7 k ellenálláson 1V -esik 2A-on. És a potméter P2 a 3-mas lábra 1,1V jelenik meg. És a P2 élőt 8.2k ellenállás van. A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2014
Na, a TL-t el lehet felejteni, az a hiba. Annak bemenete nem mehet le a GND-re, mert átfordul a kimenete.
Ott a pont Proli mesternél!
Engem is megszívatott már! Jó lenne kiíratni egy moderátorral ide a fejlécbe, hogyha a megépített áramkör nem működik, akkor először a módosításokat legyenek szívesek megírni!!
Sziasztok. Kísérletezek egy tápegységgel. Saját tervezés. Megépítettem breadboardon. Működik. Áramkorlátozó kapcsolás is van benne. Az is működik. De néha, mikor terhelés nélkül rövidre zárom a kimenetet, akkor nem. A legtöbb esetben jól működik. Mikor épp nem, kb 6-7 amperre megy fel a kimenő áram, attól függetlenül, hogy mire volt állítva az áramkorlát. Az áramkorlátot jelző LED is kigyúl. Nem jövök rá, mitől lehet a baj. Az R8-as, 5 ohmos ellenállás a rajzon fogyasztó szerepét tölti be.
Mekkora feszültség mellett?
Mert ez akár lehet nagyon nagy is ami veszteséghő eldisszipálása problematikus lehet.
Csak tippelek. Szerintem a tranzisztorokból felépített műveleti erősítőd reteszelődik időnként. Az un. reteszelődés az opampoknál ismert jelenség, ill. léteznek reteszelődésmentes opampok is (olvass utána), többnyire túlvezérléskor, a bemeneti tranzisztor B-C diódájának kinyitásakor bekövetkező fordított előjelű működés okozza. Esetleg ha Q23-bak adsz egy néhány kohmos bázisellenállást az segíthet - de nem garantált. Lehet, hogy már sérült is a tranyó. Tehát tranyócsere + bázisellenállás....
Mondjuk elvi gondok is vannak: az áramgenerátorok ilyen kialakítása, csak ICn belül működik jól, azonos lapkán kialakított félvezetőkkel. Diszkrét elemekből felépítve produkálhat nagyon fura hibákat, ezt a részt nagyon át kellene gondolni és tervezni. A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2014
Az a gond, hogy a tápegység kimenőfeszültsége szabályozással készül. A szabályozásnak pedig lehetnek stabilitási gondjai (hurokerősítés válasza egy extrém terhelés változásra). Gondolom, mikor "tervezted", erre odafigyeltél, és meghatároztad a stabilitás feltételeit is. A reteszelődés csak egy dolog, nemkevésbé fontos.
A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2014
Szia. Köszönöm a válaszod. Kicseréltem a tranzisztort és tettem egy 4.7k-s bázisellenállást. Úgy néz ki működik a dolog. Az áramgenerátorok és a műveleti erősítők tranzisztorait béta szerint összeválogattam. Nem tudom, erre érted-e az azonos lapkán kialakított félvezetőket?
Gyakorlatilag ez az első projektem. Inkább PIC-el foglalkoztam idáig. Úgy fogtam bele, hogy fogalmam sem volt az egészről. Csak kell egy tápegység. Aztán keresgéltem, mik a lehetőségek s úgy született ez. Szóval még nagyon gyerekcipőben jár a dolog, de sokat tanultam idáig belőle a tranzisztoros kapcsolások működéséről. És a főbb cél az, hogy a végén majd ne vakarjam a fejem, ha írtok egy olyant, hogy reteszelődés, mert idáig fogalmam sem volt róla, hogy ilyesmi létezik
A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2014
Nem erre értem, a tranyók együttfutásához édeskevés az hogy egy adott munkapontban, ahol a műszer mér egyezik a bétájuk. Ha a teljes üzemi tartományban egyező lenne, még akkor sem lenne jó, mert a félvezetőlapkák azonos hőmérsékletét nem tudod biztosítani, ami viszont pl. egy ICn belül többnyire adott. Persze lehetne játszani és emitter ellenállásokkal biztosítani az együttfutást, de.... eleve nem jó az irány. Nem egy opampot illetve annak a kapcsolástechnikáját kell lemásolni. Erre a fenteken túl még számos okot lehetne felsorolni. Inkább ki kellene használni, hogy különálló alkatrészeink vannak, pl. lehet egyszerű és egymástól független áramgenerátorokat építeni, tehát olyanokat amiknek nincs egymásra-hatásuk. Vagy lehet pl. gyári opampot használni, aminek nincsenek olyan nyűgjei mint ennek a kapcsolásnak, és nem fog annyi váratlan, most éppen nem jelentkező hibát produkálni.
Ha szükséged van egy tápra, akkor kezdetnek építs egy egyszerű tranzisztorosat. Ebben a topikban is találhatsz mintát. Elsőre kár bonyolítani, a tranzisztorosban nincs olyan probléma hogy reteszelődés, meg túl gyors a szabályzás, meg egyebek. Jól lehet használni, és kész.
Ha kunsztolni akarsz, az persze más kérdés, lehet a tranzisztorok helyett (az áteresztő szabályzt kivéve) OPampokat használni, de akkor már vigyázni kell az erősítésekkel, a szintekkel, kettős táplálást illik alkalmazni, stb, különben jönnek elő a stabilitási, felakadási problémák. És mint említettem, a mikrovezérlővel történő szabályzás az már meglehetősen bonyolult, nem is maga az áramkör, hanem a szoftvere. Tanulmányozd Giants fórumtárs munkásságát ebben a topikban. Többen fel sem fogták mit alkotott, de sokat tanulhatsz belőle a digitális szabályozás technikából.
Sajnos olyan helyre töltött fel mindent, amelyről már törölték. Pedig engem is érdekelt volna.
Elsőnek ezt akarom megépíteni. A PIC-es vezérlés lényegében a potenciométereket váltaná le DAC-al. Ott már műveleti erősítőket fogok használni.
Nehezíted az életed, biztos szereted a kihívásokat. Drukkolunk, hogy hamar legyen tápegységed.
Szerintem tudatosan, mert igen komoly munkát végzett, és az eredményeit nem akarta "csak úgy" közprédává tenni, mint ahogy láttuk már nemegyszer. Ezzel együtt én is sajnálom.
Az a topic a nesze semmi fogd meg jól kategória.
Mert tipikus példája a szétoffolásnak, ahogy ez is kezd arrafelé haladni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |