Vékonyabb/vastagabb drótból is 25 menet fog kelleni, ugye? Csak a max. leadott áram fog változni, mégpedig úgy, hogy miné vastagabb, annáll nagyobb áramot tud majd leadni, már ha jól gondolom.

Természetesen. Megoldható akár az is - tekintve, hogy kényelmesen nagy a méret - hogy 2, vagy 3 párhuzamos szállal tekerd meg, ha nem tudsz egyszeresen megfelelő keresztmetszetű huzalt szerezni.

Van nálam egy hegesztőtrafó, 40 évig tette a dolgát, de most annál is többet vártak tőle és ezt nem tolerálta. A primer újra cserélése mindenképpen költséghatékonyabb mint egy új hegesztőt venni, így megtekerem.
Viszont a lemezek katasztrofális állapotban vannak, így a műhelyben szétborítva ahhoz az orosz oldalon található elrettentéshez hasonlítanak leginkább. Rövid és hosszú I-ből van összerakosgatva amik ráadásul nem is egyformák, van vagy 3-4 méret, gondolom amit éppen találtak a fiókban mert házi készítésű. De ez a kisebb gond. A nagyobb hogy a pakett közepén lévő néhány darabot leszámítva csupa rozsda az összes.
Így nem szeretném összerakni. Ér az valamit ha egyenként mindet lekenem rozsdaoldóval? Az száradás után csinál rajta egy vékony foszfát réteget ami elvileg szigetel. Tapasztalat?

Drót az van, hiszen most tekertem le a csévetestről. Köszönöm a segítségedet!

Ha megfelezed a hosszát, akkor bifilárisan (két szállal, párhuzamosan) vissza is tekerheted - ha szép a huzal.

Egy ekkora trafónál - ami ráadásul így volt lemezelve - elhanyagolható az a veszteség... Amúgy a rozsda is szigetel...

Szia!
Biztos szebbek lesznek a lemezek... azt meg ki tudod próbálni, mennyire vezet át egyik a másikra egy régi pisztolypákával, hegy helyett két tappancs közé két lemez, több helyen és darabbal próbálva.
Nagyobb fesz úgysincs '1 meneten"...
Én mindenesetre bontanék régi világos színű kondipapírból egy marékkal, van, amelyiket szét is lehetett szedni hártyákra és 4-5 lemezenként legalább betennék csíkokat.

A szekunderek tekercsei között volt valami szigetelő műanyag réteg. Ennek volt valamilyen szerepe, vagy hanyagolható? Ha kell, akkor a szigetelő szalag megteszi, vagy az csak büdös lenne, ha melegedne a tekercs?

Gondolkozom még, hogy mi legyen a sorsa, de valóban arra gondoltam, hogy a primert meghagyom, mert ha az nagy áramra van tekerve, akkor elfér, viszont a szekundert pedig áttekerném ha úgy adódik valami erősítő szimmetrikus trafójának, vagy egy csövesének. Bár lehet utóbbinak fizikálisan túl nagy is lenne, majd meglátjuk!

De ha majd otthon leszek, és a trafó letisztogatom, akkor majd újra jelentkezem!

AWI hegesztésnél 50 A-hez ~15 V ívfeszültség jár, de eső karakterisztikájú trafó kell. Ez a mag elég hozzá. Magasabbról kell indítani a feszültséget és úgy kell kialakítani a tekercselést. Hasonló trafó kell, mint a pálcás hegesztéshez, de kicsit alacsonyabb feszültségekkel. 40-50 V üresjárati megfelel. Mit akarsz hegeszteni vele, mert nem olyan egyszerű?

Ha van türelmed vesződni, mivel gyárilag is foszfátozzák, megfelel; száradás után jól le kell mosni (semlegesíteni). Ekkora trafóknál nem sűrűn van 'egybe' lemezekből a vastest. Amúgy elég, ha csak ledörzsölöd a rozsdát (nem fényesre).

A valósághoz jobban közelít a két saccolás közti menetszám (hagyományos lemez, 1T gerj.; pr: 641m., sec: 2.925×1.05×kívánt fesz.), teljesítményben kijön belőle bátran 250VA. 'J' üzemmód szerint: szakaszos 3-3.5, 24 órás 2.5). Huzalátmérők ennek megfelelően.

Azért azt ne felejsd el, hogy egyikünk se saccolt, max más gerjesztéssel számoltunk..
Az, hogy van egy ( E I ) "vasam", még mindig nem sokat mond.. az se mindegy, 0,35...0,5 mm között milyen a lemezvastagság és a vas minősége.
A hagyományos lemez megfogalmazásba ezek miatt egy-két tized T eltérés bőven belefér és az már nem 10-20 menet eltérés.
Természetesen a saját trafóját mindenki úgy tekeri, ahogy sejti a jó T értéket.

Egy trafónak akkor a legjobb a hatásfoka, ha a réz- és a vasveszteség nagyjából egyforma. Nyilván, az itt nem megy, mert a rézveszteség sokkal nagyobb lesz. Én inkább úgy tekerném meg, hogy az indukció nagyobb legyen a vasban, nem baj, ha üresjárásban 35...40...50 fokos. Úgy is csak szakaszosan működik, rajta lesz egy ventilátor, nem fog az annyira melegedni. Ha nagyobb az indukció, akkor kevesebb menet kell rá, tehát lehet nagyobb huzalátmérő, vagyis a réz kevésbé fog melegedni.

Feltételezem, hogy kormika trafójára érted, mert ő hűti ventivel...
Ott 0,9 T-val számoltam, mivel talán ponthegesztésre (?) fogja használni, elektronikával, nem sima terheléssel..
Természetesen a veszteségek elosztásában igazad van.

Szia!Tudnál segíteni egy régi Orion rádió trafóját kellene újra tekercselni de nem tudom a tekercs hosszát csak a leágazások feszültség értékeit ,sorban 220v-208v-180v -140v
átmérő csak kb 0.20 vagy 0.25
a cséve mérete 20x22x40 E I lemez
űdv:bd

Kormika AWI-ra használná a trafóját, ahol a primer folyamatosan feszültséget kap, a szekunderen alkalmi a terhelés. Ekkora méretű vasmagra folyamatos üzemre megengedhető az 1,2 T. Rézveszteségre, elsősorban szekunder oldalon többet lehet megengedni.

Sziasztok

Van egy HCS536 -os trafóm. Ha bekötöm a 230V-ot semmit sem mérek a kimeneteken.
Mi lehet a gond? Semmi égésnyom, vagy bármi hibára utaló jelet nem látok rajta.

Belső biztosíték, hőkioldó jele ott a képen..- hogy tuti legyen, ohmmérés.. hátha nincs 230..

Akkor lényegében szét kell bontanom az egészet? Mert kívülről semmi nem látszik.

Ebből az lesz... vagy felhasználod egész másra csak a szekundereket.

Nem feltétlenül. Lehet, hogy a külső szigetelés alatt kötötték be és akkor szerencséd van.

Elsőként mérd meg a primer tekercs ellenállását, lássuk tényleg szakadt biztosítékkal van dolgod?

A hőkioldó biztosíték álltalában a primer tekercsen van a primer szigetelése alatt. A szekundert le kell tekerni, csak úgy férsz hozzá. Nagyonsok hőbiztis trafót javítottam már a hőbizti mindég a primeren van. Persze lehetnek kivételek még nem találkoztam vele.

Ha szakadás van a primer helyén akkor nem érdemes foglalkozni vele, olyan helyre még jó lesz ahova valami nehezék kell.
A topikjában már utaltam rá, leírom ide is hogy miért mennek tönkre (tegyük fel hogy nincs benne hőbizti). Elkezdik a géppel feltekerni a primert, és lustaságból, spórolásból, vagy csak a tervezett elavulás miatt szépen fel is tekerik az egészet sorról sorra.
Mivel a sorok között sem szigetelő, sem lakkréteg nincs, csak idő kérdése hogy mikor lesz 2 egymáson lévő sor között menetzárlat. Hiába van feszesen tekerve a huzal, az egy idő után meg fog mozdulni, ha másért nem a hőtágulása miatt. Ha lakkozva volna, akkor nem tudna megmozdulni. Aztán ha már 1 menet megmozdult, akkor az szépen elkezdi reszelni a mellette (fölötte-alatta) lévő menetet, amit egy ideig tolerál a zománcréteg, egy idő után meg már nem. Ha van szigetelés a sorok között, akkor csak a mellette lévővel tud menetzárlat kialakulni, ami egyrészt közel sem akkora probléma, másrészt ilyennel még sosem találkoztam, minden esetben szomszédos réteggel lép fémes kontaktusba a megmozdult menet.

Ez így van a túlgerjesztett toroidoknál. Csak idő kérdése mikor lesz zárlatos. Ha megkapja a megfelelő gerjesztést megfelelő menetszámot nem dörzsölik egymást a menetek. Egyébként nem találkoztam még olyan toroiddal ami soronként szigetelve lett volna.

Meg a többinél is, a gerjesztésnek semmi köze hozzá. Most már én sem tudok neked rendesen elkészültet mutatni, mert amióta rájöttem hogy a kapcsolóüzem egyszerűbb és olcsóbb azóta nem is használok hagyományos trafót sehova.
Ahova szempont volt hogy normálisan legyen megcsinálva, ott úgy tekerték hogy minden réteg között volt egy selyemszalag plusz lakk. A kupacból mindig kiválasztottak szúrópróba szerűen 1-2 darabot, és ezeket úgy tesztelték hogy túl lettek terhelve, adatokra nem emlékszem de annyira hogy jött már az egész trafónak a szaga. Ezt utána megismételték még egyszer kétszer, majd újramérték a paramétereit, vizsgáltak szigetelési ellenállást stb. Ha jól vizsgázott akkor tette rá a MEO a pecsétet a papírra és mehetett a kupac eladásra.

Sziasztok!
Tegnap vettem az ocskapiacon egy jo kis trafot szinte apropenzert, 1-2 dolog nem vilagos vele kapcsolatban.
Az elso kepen a bekotesi rajz latszik, es a kimenetek, a ket szekunder sorbakotve. A jobb also rajz nekem nem egyertelmu. Ha ugy kotom ahogy mutatja, nem zarom rovidre a tekercseket?
A masik, hogy a masodik kepen a 2AgG, 1AgG, es 2x1AgG mit jelent?

Nem zárod rövidre, hanem a teljes teljesítmény kivételéhez 115V-on párhuzamosítod a két tekercset. A megadott értékek az alkalmazandó biztosítóra utalnak: 1A, 2A, de hogy milyen sebességgel olvad azt mondja gG - amit nem tudok. (valószínűleg lomha)

Koszi!
Tehat, akkor nincs beepitve biztositek, igaz?